Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 227. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. szeptember 27., vasárnap (Jj gazdasági ösztönzés Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén az állami vállalatokról szóló törvény imókJoisftásáról alkotott törvényerejű rendelet a gazdasági élet követelményeinek megfelelően korszerűsíti a vállalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az új tvr. a vállalati törvénynek azt a koncepcióját változtatta meg, amely az állami vállalatokról! egységesen intézkedett, függetlenül dolgozóik létszámától, berendezéseik értékétől, az üzem. jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüzemekre azonos könyvviteli, számviteli, elszámolási rendszer volt érvényben., belső szervezeti mechanizmusuk is lényegében azonos. A differenciálódó igények kielégítése., a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a hiánycikkek körének szűkítése, megszüntetése, kis sorozatú termékek gyártása, s mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása szükségessé tette kisvállalatok létrehozását, ezek alapításához, rugalmasabb működéséhez teremtették meg most a jogi kereteket. A törvénymódosítás valamennyi vállalat önállóságát növeli, lehetővé teszi ügyrendjének egyszerűsítését. Üj vállalkozási formaként rendelkezik az úgynevezett kisvállalatokról, amelyek elsősorban a lakosság szolgáltatási és más igényeinek kielégítését, valamint a1 háttéripari feladatok ellátását segíthetik elő1. A kisvállalatokat ugyanolyan adózási és má? kötelezettségek terhelik, mint a' többi vállalatot. Sajátos vonásuk elsősorban az, hogy szervezetük — kisebb méretüknek megfelelően — egyszerűbb, s egyszerűbbek a gazdálkodásukra vonatkozó előírások, például számviteli rendszerük, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségük. A törvényerejű rendelet megszünteti a kisvállalatok tevékenysége aprólékos, részletekbe menő meghatározásának gyakorlatát, s ezzel lehetőséget ad a. vállalatok számára a'hlhoz1, hogy saját elhatározásuk alapján rugalmasabban változtathassák: tevékenységi körüket. Megszűnnek azok a fölösleges megkötöttségek is, amelyek eddig akadályozták a vállalatok úgynevezett kiegészítő tévéké nységének klib o ntafcoztatá sót A kisvállalatok tehát nagyobb önállósággal rendelkeznek, az operatív beavatkozások kevésbé érintikl, hiszen nem utasíthatók, viszont védettséget, előnyöket sem élveznek. Az alapító szerv a kisvállalat eszközeit nem vonhatja el, de támogatásban sem részesíti és a. vállalattal szemben szanálási, eljárás sem folytatható le. Ha. a kisvállalat veszteséges, és saját erejéből nem tud talp ráállni, nem számíthat állami segítségre, csődbe jut, megszűnik. Szakmánként irányelvek jelennek majd meg arról, hogy egy-egy üzem mikor tekinthető kisvállalatnak. Általában azok a vállalatok jöhetnek számításba, amelyek száznál nem több. dolgozót foglalkoztatnak, a létszám azonban önmagában nem mindig határozhatja1 meg a vállalat jellegét, az függ feladataitól és állóeszközeinek értékétől is. Állami vállalatot eddig, csak a minisztereik;, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsok alapíthattak. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — magúik a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan1 gazdálkodik, de szoros gazdasági kapcsolót fűzi alapító vállalatához. így a leányvállalatot alapításakor az alapító vállalat látja el a működéihez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálkodik, ezért 'anyagilag az alapító vállalat is felet. Jelenleg hazánkban, alig. van kisvállalat, a középüzem is igen. kevés. Az államosításokat követően egészen a hetvenes évékig rendszeresek voltak a vállalati összevonások, gazdaságunk szervezete sokkal central'izáltabbá, koncentráltabbá vált, mint a szocialista országok többségében és a tőkés országokban.. A kis- és középvállalatok hiánya miatt csak a nagyvállalatoknál kialakult termék- struktúra. áll rendelkezésre, ez szabja meg1, hogy a hazai és az exportigényéket miiből és milyen: mértékben tudják kielégíteni. Részben ez az oka. annak, hogy sokféle cikk hiányzik, nem. megfelélően működik a háttéripar és a szolgáltatások, színvonala is elmarad a követelményektől. A nagyvállalatoknál ugyanis általában nagy tömegű sorozatgyártás gazdaságos, kis szériák előállítása, egyedi igények kielégítése nem kifizetődő, pedig az utóbbiak iránt foikozádik a* legnagyobb mértékben a kereslet. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak maradnak a nagyvállalatok, de az eddiginél jóval több klis- és középüzemre is szükség van, A vállalatok munkáját egy dolog minősíti: a jövedelmezőség, a gazdaságosság, amely úgy érhető el, hogy a nagyvállalat is és o 'kisüzem is a mindenkori piadi igényeknek megfelelően látja el Sajátos feladatait Lázár György fogadta T. Ragcsát Lázár György, a Minisztertanács elnöke szombaton hivatalában fogadta Tümenbajarin Ragcsát, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettesét, aki a magyar —mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműökdési kormányközi bizottság XV. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Badam- tarin Baldó, Mongólia budapesti nagyökvete. Az Országházban jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XV. ülésszaka. Az okmányt magyar részről Borbándi János miniszterelnök-helyettes, mongol részről pedig Tümenbajarin Ragcsa, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának első elnökhelyettese, a magyar, illetve a mongol tárgyaló küldöttség vezetője látta el kézjegyével. Az ülésszakon áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását. Megállapították, hogy az árucsereforgalom az elmúlt ülésszak óta is fejlődött, s tovább javult a Mongóliában magyar közreműködéssel épült üzemek működése, amelynek termékei jelentősen elősegítik a lakosság ellátását. Intézkedéseket hoztak annak érdekében is, hogy — a hosz- szú lejáratú külkereskedelmi megállapodás értelmében — tovább bővüljön a két ország közötti árucsereforgalom. A magyar kutatók és szakemberek — az eddigiekhez hasonlóan — a jövőben is közreműködnek Mongólia ásványi kincseinek és vízkészleteinek feltárásában, valamint az ország vízgazdálkodásának megszervezésében. FOGLALKOZTATÁS, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) SZOLGALATI ÚT (4. old.) KULCSKÉRDÉS A KULCSKÉRDÉS (8. old.) MITŐL VILÁGHÍRŰ A CSEH PORCELÁN? (9. old.) A TANULÁS TARGYA A ZENE (4. old) KÖZSÉGEINK GYARAPODÁSA (5. old.) CSALÁDTERVEZÉS VIETNAMBAN (9. old.) GERINCPRÓBÁLÓ PUTTONYOKAT (10. old.) NYÁR ’81 (10. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) HOBBIJA A SZŐLŐ (7. old.) SZÍNHAZAINK TÖRTÉNETÉBŐL (11. old.) TOLNA MEGYE TELEPÜLÉSNEVEI (12. old.) Gyenes András az NSZK-ba utazott Gyenes András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton a Német Szövetségi Köztársaságba utazott Herbert Wehnernek, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciója elnökének, az SPD elnöksége tagjának meghívására. Kíséretében van Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Hargita Árpád, a KB munkatársa. unsiR, unsäR, vásár n:&*m Jó dolog a vásár, különösképpen akkor, ha minden olcsóbb, mint máskor. Most lehet venni prést és hordót, olcsóbb lett a fürdőkád, a porszívó. Volt 50 literes import üvegballon — igaz, 370 forintért —, de így is tíz perc alatt elfogyott. Képriportunkban a szekszárdi Skála EXPO és a Népbolt szüreti vásárának pillanataiból adunk közre egy csokorravalót.
