Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-25 / 225. szám
/TOtHA'\ A ™=PÜJSÄG 1981. szeptember 25. Megcsalatva, elhagyatva Hajdanában a kikapós asz- szonyokat pellengérre állították, megvesszőzték, olykor még halálra is ítélték. A hűtlen férjek már sokkal enyhébb büntetésben részesültek, már ahol bűnnek tartották a férfiak házasságtörését. Régi történetek, krónikák tanúsítják, hogy a hűtlenség nem mai keletű fogalom. Az első házasságtörés történetét nem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy a házasságtörés jogi megtorlására vonatkozó első adatok az idő.-' számítás előtti harmadik évezredre nyúlnak vissza. Eszerint a inak hűtlenségét kegyetlenül büntették, s férjükre bízták a megtorlást, amely gyakran a nő megölésével járt. 'Napjainkban ritkán - de még mindig előfordul, hogy a megcsalt házastárs erős felindulásában tettlegessóghez folyai- modik. S a bírói gyakorlat ma is feljegyez olyan gyilkosságot, amelyet a megcsalt házastárs követ el. Sokkal gyakoribb azonban, hogy a házastársak válással vetnek véget házassági kapcsolatuknak, ha kiderül, férjük, feleségük más partnert talált. Hai- zánkban a válások egyharmadát mondják ki a harmadik miatt.- S vajon hány esetben rontja meg a családi harmóniát az egyik vagy másik fél hűtlenkedése, amikor diszkréten közös megegyezéssel bontják fel a házasságot. •Napjainkban, különösen a felelőtlenül kötött házasságokban, olykor egyik fél félrelépését a másik a maga házasságon kívüli kapcsolatával kívánja kiegyenlíteni. „Ha ő megteszi, én miért ne" - alapon, válogatás nélkül, az éppen kéznél lévő partnerrel bosszulva meg a megcsalatást. Ma is vannak asszonyok, sőt férjek is, akik a századelő álszemérmével hunynak szemet házastársuk kikapóssága felett. Akik, ha nem tudom, nem bánt — meggondolásból úgy tesznek, mintha valóban nem tudnának sok mindenről. Az emberi kapcsolatok szövevényesek, bonyolultak. Nehéz lenne kibogozni, ki miért köt éppen azzal az embertársával házasságot, s miért keres házasságon kívül új kapcsolatokat. Ki nyúl a bosszú eszközéhez, és ki reagál közömbösséggel, nemtörődömséggel, ha kiderül, házastársa rajta kívül is szexuális vagy szellemi partnerra talált? Tény, hogy gyakran a megcsaltak, az elhagyottak maguk is okai helyzetüknek. Az asz- szonyoknak otthonuk vagy saját maguk elhanyagolását róják fel a férjek, máskor a gyerek túlzott előtérbe kerülése, a férj rovására, az oka a hűtlenségnek. A férjek ellen felhozott vádak közt a család elhanyagolása, az örökös fáradtság, gyengédség hiánya szerepel. Jobb eset, ha még idejekorán kiderül, rossz volt a házastárs kiválasztása'. Akkor, amikor még nem teszi apátJanná, anyátlanná a gyerekeket. Vannak, akik az alkalmat, a harmadikat okolják, amiért „el. csálbultak”. Ez azonban meglehetősen erőszakolt okoskodás. Csak az nyitott az új kapcsolatok teremtésére, aki a meglévőben bizonytalan, aki valamiért rosszul érzi magát házasságában, családja körében. Az ilyen férfi vagy nő keresi is, s hamarosan meg is találja kapcsolatait, alkalmait Aki jól érzi magát egy házasságban, egy kapcsolatban, azt nem veszélyeztetik az alkalmak. Hiszen nem az alkalmak teremtik az embert, az ember teremti az alkalmakat. S. E. Százhúsz éves a pécsi kesztyű Kesztyíídivat - kesztyfismesterség •Megfigyelték már? Diva ttör- tépett könyvekben csak itt-ott, leginkább csupán mellékesen emilítődik a kesztyű, ami azon kívül, hogy a ruházatot elegánsan kiegészíti, roppant hasznos kellékeink közé tartozik, s tartozott reges régi.. A régi időkre emlékezve, gondoljunk a csak Tuthankamon sírjában talált kesztyűre. Szóval a divatkönyvek csak mel'lékszerepet „osztottak” a kesztyűire, így csak hellyel-köz- zél, vagy néhány felidézett fotó révén tudjuk, hogy mikor, mely öltözethez, milyen alkalmakra', milyen kesztyű dükólt. Viszont mindezeket pontosán megtudhatjuk abból a kiállításból, amelyet a Pécsi Kesztyűgyár rendezett Budapesten, az Országos 'Piackutató Intézet bemutatótermében. A páratlannak nevezhető saját gyűjtésű darabokból álló kiállítás a kesztyíkfivaton kívül a kesztyűsmesterség történetével is megismerteti az érdeklődőket. A kiállított holmikat kiegészítve később Pécsett múzeumot szeretnének létesíteni, melynek meg nyitó sóra elő re lát ható I a g 1983-ban kerül sor. A kesztyű végigkísérte az emberiséget történőimé során. Az ősember állati bőrökkel csavarta be kezét is. Később a különböző népek részben Női glasszékesztyű strucctoll legyezőkkel az 1900-as év elejéről kultikus okból, részben az időjárás viszontagságai elleni védekezés miatt viseltek kesztyűt. Európában a XIII,, XIV. században kezdett, szélesebb körben elterjedni a kesztyű. A divat változásaival, a hóbortos öltözködési szokásokkal a kesztyű mindig lépést tartott. Hol völlig érő csipke kesztyű, hol ujj nélküli kesztyű, hol glasszékesztyű volt a módi. Századunk első felében más volt a divat és mások voitak az igények is, mint ma. De a ma embere is hord kesztyűt, melyek között nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Pécsi Kesztyűgyár kellékesei. A kesztyűgyártás hazai bázisa Pécs. Az 1861-ben Hamerli János által alakított kis kesz- tyűsműhely a századfordulóra már közeli kétszáz főt foglalkoztató gyárrá fejlődött. Az évek múltával bővült a gyár, nőtt a foglalkoztatottak száma. Változott a divat és ennek megfelelően a kesztyűk alap- gnyaga és a modellek is változtak. 1861 és 1948 között, vagyis az alapítástól az államosításig a Hamerli Kesztyű- gyárban, mintegy 15 millió pár kesztyűt gyártott a vállalat, ebből 26 millió pár exportra került. Jelenleg sok szép modellből lehet válogatni. A B'NV-'n szintén új, divatos kesztyűkkel, bőrruházat! cikkek-- kel mutatkozik be a1 Pécsi Kesztyűgyár, melynek ma már több gyáregysége is van. Közöttük említjük a dombóvárit, melyet 1966 tavaszán adtak át. A dombóvári egység ma már több mint 300 ezer pár kesztyűt készít évente és közel 450 dombóvári és környékbeli lakosnak biztosít munkaalkalmat. Tamásiban és Sásdon- kihelyezett műhelyeik vannak. — vhm — Fáradtság ellen: légzőgyakorlatok Ha hosszabb időn át ugyanabban a testtartásban kell dolgoznunk — különösen kényelmetlen pózban —, bármikor bekövetkezik az úgynevezett holtpont, amikoris szinte álmos fáradtságot érzünk. Ennek kiküszöbölésére mutatjuk be és ajánljuk a következő légzőgyakorlatokat, amelyeket a felfrissülés érdekében a munkahelyünkön is elvégezhetünk. Mindegyik gyakorlat tízszer is- métlendő. 1. ülő helyzetben kezünket a csípőre helyezzük, fejünket hátrahajtjuk, könyökünket hátra- szoritjuk és belélegzünk. Utána fejünket leengedve, hátunkat lazítva kilélegzünk. 2. Fogjuk meg jól az ülőhely szélét, hátunkat elkerítve, emeljük fel az egyik térdünket, és mélyen lélegezzünk be. Majd kiegyenesedve, lábunkat a padlóra helyezve kilélegzünk, s a másik térd emelésével folytatjuk. 3. Álló helyzetben mélyen előrehajolunk, karunkat széles ívben hátralendítjük, majd könnyedén a térdünk mellé engedjük, és alaposan kilélegzünk. Utána kiegyenesedve, karunkat fejünk fölé a magasba emelve, mélyen belélegzünk. 4. Terpeszbe állunk, s a felsőtest elfordításával jobb karunkkal kétszer hátrarugózunk és belélegzünk. Majd előrehajolunk, és jobb kezünkkel a bal lábat megérintve könnyedén utánabillenünk, s kilélegzünk. Ezután a bal karral ismételjük a gyakorlatot. Mióta fűszerezünk paprikával? A magyar konyha alig képzelhető el jellegzetessége, a paprika nélkül. Régi szakács- könyvek viszont nem ajánlják a paprikát. A régi ételreceptekben a felhasznált anyagok között nem szerepel a paprika, sőt, régi neve, a török vagy indiai bors sem, azonban ettől függetlenül őseink ismerték és használták a paprikát, nemcsak a múlt század közepétől, hanem már három-négyszáz évvel előbb is! Zsigmond király például a 15. század elején balkáni hadjáratai során, melyeket a törökök ellen indított, már megismerte a paprikát vagy török borsot. (Azért hívták a régiek török borsnak, mert a törökök hozták magukkal hódításaik során, mint például a kávé- ivást, vagy az ún. keleti édességek élvezetét is. A magyar paprika szó a körülöttünk élő szláv népek nyelvéből került át a mi nyelvünkbe: ott pepr, piperka, peperke néven ismerték a paprikát.) Konkrét esetek, adatok is igazolják a paprika hazai ismeretét. Széchy Margit, Zrínyi Miklós nevelőanyja a nyugatról kapott paprikapalántákat diszkertjében nevelte (1570). De hogy a magyar paprikás ételeknek és a paprikának is hire volt egész Európában, azt igazolja Ariosto olasz költőnek egyik verse, melyben a magyar föld kiváló termékei között a tokaji borral együtt említi a paprikát is! Szenczi Molnár Albert 1604-ben kiadott szótárában is szerepel a török bors, azaz a paprika is. A paprika eleinte csak a parasztok házikertjeiben volt honos, de később megindult a szántóföldi termelése is. Szegeden 1748-tól van írásos nyoma a paprikafogyasztásnak: Fránya Faymond piarista pap elszámolásában egy tétel paprika is szerepel, ami azt jelzi, hogy piacon lehetett vásárolni, tehát kedvelt cikk lehetett. A fűszerpaprika a 19. század első leiében vált kereskedelmi cikké: a napóleoni háború idején alkalmazott tengeri blokád miatt ugyanis a megszokott keleti fűszerek csak nehezen jutottak el a főúri konyhákra, és emellett igen drágák is voltak, így a paprika került előtérbe mint újra felfedezett fűszerezőanyag. Sokan azonban nem tudtak a paprikával bánni, szinte mértéktelenül használták. így találkozhatunk Széchenyi István egyik érdekes és talán ma is megszívlelendő mondásával (Hitel 1830.): „...sokan azt tudják igazán mesterszakácsnak, aki mindent rendkívül megpaprikáz és azt ugyancsak magyar embernek, aki szereti is..." A paprika idővel magyar specialitássá vált: híresek lettek a paprikás ételek, és nemzetközi hirt szerzett magának a paprika is. Csapó József könyvében az Új füves és virágos magyar kertben a paprikát mint fűszernövényt említi, melyet a parasztok megszárítanak, megőrölnek és ezzel teszik izesebbé ételeiket. „Ez — mint írja — igen erős eszköz és az ember vérét igen megheviti..." így vált a megőrölt magyar nemespaprika, melynek ma már számtalan fajtája nemzetközi márka, magyar találmánnyá. RUDNAY JÁNOS Ajtó helyett függöny A modern lakásokban, ott ahol kis vagy úgynevezett fél szobák vannak,' olykor zavaróan hat az ajtó, feleslegesnek tűnik, mert szinte agyonnyomja a szobát. Ilyenkor sokkal célszerűbb, dekoratívabb és előnyösebb egy-egy jól megválasztott szinű vagy mintázatú függöny az ajtó helyébe. Akár színesre festett rúdra fakarikákra függesztve, akár méretre szabott keskeny fémkarnisra helyezve teljesen leengedve, netán zsinórral féloldalt összefogva. Anyaga sokféle lehet, például dekorfüggöny, vékonyabb bútorszövet vagy méterben kapható szőttes anyag. Ám, mint alsó rajzunkon illusztráltuk, készülhet házilag is olyan térelválasztó „függöny”, amely vékonyabb kötélen, vagy vastagabb zsinóron rögzítve különböző nagyságú fagolyókból, illetve fémlapocskákból áll. TOROK RUMTORTA Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 7 dkg vaj vagy margarin, 1 tojás, 6 dkg cukor, 2 kávéskanál sütőpor, 1 csipet só, 4 evőkanál tej. öntethez: 1,5 dl víz, 13 dkg cukor, 4 evőkanál rum. (Díszítéshez: fél liter tejszín, kevés cukor, 4 evőkanál íreszelt mogyoró, 10—12 db kaodírozott gyümölcs. A lisztet, zsiradékot, tojást, cukrot, sütőport, sót és a tejet egy tálba tesszük és sima tésztává kidolgozzuk. Hideg helyre tesszük és állni hagyjuk. Liszttel beszórt nyújtódeszkán 1 cm vékonyra kinyújtjuk. 10 cm átmérőjű kerek formákat vágunk ki belőle és kizsírozott sütőlapra tesszük. Előmelegített sütőben 20 percig szép barnára sütjük. A vizet és cukrot felfőzzük, majd rumot öntünk hozzá. A kerek süteményeket egy magas tálba tesszük és o forró folyadékkal leöntjük. Állni hagyjuk és lehűtjük. Minden egyes süteményre felvert cukrozott tejszínhabot teszünk, mogyorót szórunk a tetejére és egy db kandírozott gyümölccsel díszítjük. BARACKLEKVAROS SÜTEMÉNY Hozzávalók a tésztához: két csomag mélyhűtött levelestészta, 25 dkg vaj vagy margarin, 35 dkg liszt, 20 dkg cukor, 2 csomag vanília cukor, 1 csipet só. 5 dkg reszelt mandulái ízesítéshez: fél üveg sárgabaracklekvár, 1—2 evőkanál sár- gabarackdzsem, 13 dkg porcukor, 1-2 evőkanál citromlé, 1-2 evőkanál víz. A mélyhűtött levelestésztát^ f e I o I va s zt j u k. Me g ne d ve s í te tt sütőlapra helyezzük. A zsiradékot felolvasztjuk és liszttel, fcu- korrail, vaníliacukorra.l, sóval és reszelt mandulával összekeverjük. A tésztára tesszük. Előmelegített sütőben kb. fél órát sütjük. A baracklekvárt felforrósitjuk és összekeverjük a sárgabarackdzsemmel. Miután átsült a tészta, megkenjük a lekvárral. A porcukrot, citromlevet és a vizet összekeverjük és a még forró tésztára öntjük. Majd kihűtjük és feldaraboljuk.
