Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

1981. szeptember 25. 2 ÜÉPÜJSÁG Szovjet-amerikai közös nyilatkozat Kadhafi elnök befejezte magyarországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) tékony intézkedésre van szük­ség a nemzetközi béke és biz­tonság erősítése, a teljes lesze­relés és a népek közötti barát­ság és«együttműködés elmélyí­tése érdekében. Határozottan elítélték az amerikai adminiszt­ráció döntését az új tömeg- pusztító fegyver, a neutron- bomba gyártásáról. Sürgették olyan nemzetközi szerződések mielőbbi megkötését, amelyek megtiltják a neutron- és más tömegpusztító fegyverek gyár­tását, felhalmozását és fel­használását. A felek rámutattak, hogy a nemzetközi imperializmus, az amerikai szélsőséges körök ve­zetésével újgyarmatosításra tö­rekszik, amelynek fő célja a szabadságukért küzdő népek harcának elfojtása. Kadhafi ezredes tájékoztatta a magyar vezetőket az ameri-‘ kai hadiflotta repülőgépeinek a Líbiai Jamahiriya népe ellen a Sidra-öbölben elkövetett ag­ressziójáról, amelynek az volt a célja, hogy megfélemlítse a Jamahiriyát és a térség más országait. Kádár János tájékoztatta Kadhafi ezredest, hogy a ma­gyar nép és a kormány felhá­borodással fogadta és elítélte a Sidra-öbölben végrehajtott amerikai akciót, amely fenyege­ti az övezet békéjét és bizton­ságát. A felek elítélték azokat a terveket, amelyek a világ ha­ladó és forradalmi erői vezetői­nek fizikai megsemmisítésére irányulnak. A felek határozottan elítél­ték a Camp David-i megállapo­dásokat, azok következményeit, amelyek az arab nemzet és a Palesztinái arab nép elleni cio­nista, imperialista és reakciós összeesküvést szolgálják. Hang­súlyozták, hogy szolidárisak a Palesztinái arab nép harcával, melyet a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet, a palesztinai Tegnap, Szekszárdon, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottságának székházában tar­totta meg soros ülését az or­szággyűlési képviselők megyei csoportja. arab nép egyedüli törvényes képviselője vezetésével folytat. Aláhúzták, hogy a térség tar­tós és igazságos békéje csak az Izrael által elfoglalt vala­mennyi arab terület felszabadí­tásával és a palesztinai arab nép törvényes jogainak — be­leértve a hazájukba való visz- szatérés, az önrendelkezés és saját földjükön független pa­lesztin állam létrehozásának jogát is — biztosításával való­sítható meg. A felek támogatásukról biz­tosították a libanoni népet és követelték az ellene folyó iz­raeli agresszió azonnali meg­szüntetését. Ez az agresszió a libanoni haladó erők, valamint a palesztin ellenállás gyengí­tésére és újabb arab területek elfoglalására irányul. A magyar fél nagyra érté­kelte a Szilárdság Frontjának pozitív szerepét, méltatta a leg­utóbbi benghazi csúcs határo­zatait, melyek szembeszállnak a haladó folyamatok megféke­zésére irányuló imperialista, cionista és reakciós törekvések­kel, síkraszállnak az arab nép és a szocialista közösség or- száqai közötti együttműködés és baráti szálak elmélyítéséért. E vonatkozásban a magyar fél naqyra értékelte azt a szerepet, melyet a Líbiai Arab Jamahi­riya játszik a Szilárdság Front­jában. ,A felek aggodalmukat fejez­ték iki az Egyesült Államok ve­zette imperialista erők politiká­ja miatt, amely katonai támasz­pontok létesítésére törekszik a Földközi-tenger térségében, Ománban, Egyiptomban, Szo­máliában és más országokban. Elítélték a terrorista provoka­tív magatartást, amelynek cél­ja a térség fejlődő országai né­peinek megfélemlítése, a hala­dó, forradalmi útról való leté- rítése. Ez a politika növeli a feszültséget, veszélyezteti a tér­ség, a világ békéjét és bizton­ságát. Képviselőinket Borsi Mihály, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője tájékoztatta a földhasználatot és földvédelmet A felek rámutattak arra a fel­fokozott veszélyre, amely kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták nyugat-európai országba történő telepítésére vonatkozó NATO-döntés nyomán alakult iki. Hangsúlyozták, hogy az európai biztonság szorosan ösz- széfügg a Földközi-tenger biz­tonságával. Támogatásukról biztosították a politikai és gazdasági függet­lenségért, a nemzeti szuvereni­tásért küzdő népeket. Határo­zottan elutasítják az imperia­lista körök hamis álláspontját, amely a felszabadítási mozgal­makat nemzetközi terrorizmus­nak próbálja minősíteni. Szolidaritásukról biztosították az afrikai népeket az újgyarma- tosítás és a faji megkülönböz­tetés elleni 'harcukban. Támo­gatják a térség felszabadító mozgalmait, köztük a SWAPO-t, a namíbiai nép egyetlen tör­vényes képviselőjét. Elítélték a dél-afrikai rendszer támadásait Angola és a szomszédos orszá­gok ellen. A két fél méltatta az Afrikai Egységszervezet tevékenységét, amelyet az afrikai kontinens békéjének és biztonságának ér­dekében fejt ki. A felek hang­súlyozták a csádi belső helyzet normalizálásának fontossá­gát és azt a pozitív szerepet, amelyet a csádi törvényes kor­mány kérésére nyújtott líbiai segítség játszott a békés álla­pot helyreállításában. Úgy vé­lik, hogy Csádban és a környe­ző országokban véget kell vet­ni az imperialista és reakciós erők beavatkozási kísérleteinek. Hangsúlyozták, hogy tisztelet­ben tartják az Egyesült 'Nemze­tek Szervezetének alapelveit, és nagyra értékelik a szervezet szerepét a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében. A felek 'hangsúlyozták az el nem kötelezett országok moz­galmának jelentőségét a nem­zetközi béke, biztonság és sta­szabályozó törvények végrehaj­tásáról. Majd ugyancsak Barsi Mihály számolt be — tájékozta­tó jelleggel — a környezet- és természetvédelem Tolna megyei helyzetéről. bilitás megőrzésében, a nemzeti felszabadulásért és a haladá­sért küzdő népek harcának tá­mogatásában, és a mozgalmat a nemzetközi élet fontos és ha­tékony tényezőjének tekintik. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években', de különö­sen Kadhafi ezredes 1978. évi magyarországi látogatása óta jelentős fejlődésnek indultak. Különösen örvendetesek azok az eredmények, amelyek az építésügyi, a magyar élelmiszer- és fogyasztásid kk-szál Irtások területén megvalósultak. Egyet­értettek azonban abban, hogy a gazdasági együttműködésnek számos további kölcsönösen előnyös lehetősége van. A felek kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Líbiai Arab Jamahiriya- között hosszú távú és bensőséges együttműködés alakuljon ki az élet minden te­rületén. A magyar fél megállapította, hogy Moamer El-Kadhafi ezre­des magyarországi látogatása nagyban hozzájárult a két or­szág, valamint a két nép kö­zötti kapcsolatok, a barátság és az együttműködés erősítéséhez és fejlesztéséhez. Kádár János és Moamer El- Kadhafi a két ország együttmű­ködésének konkrét kérdéseiről emlékeztetőt írt alá, ezenkívül a felek konzuli egyezményt is kö­töttek. Moamer El-Kadhafi ezredes a maga és kísérete nevében kö­szönetét fejezte ki a két ország közötti kölcsönös barátságot, tiszteletet tükröző meleg fogad­tatásért és vendégszeretetért, melyben a baráti Magyarorszá­gon részesültek. Kádár Jánost és Losonczi Pált a Líbiai Arab Jamahíriyába teendő látogatás­ra hívta meg. A meghívást kö­szönettel elfogadták, időpont­jában később állapodnak meg. 'Végül Daradics Ferenc, az o rszá g g y ű I és i ké pvisel őcso port megyei vezetője az országgyű­lés őszi időszakára való fölké­szülés feladatait ismertette. A szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalásokról a követ­kező közleményt hozták nyilvá­nosságra : Andrej Gromiko szovjet és Alexander Hóig amerikai kül­ügyminiszter 1981. szeptember 23-án eszmecserét folytatott a fegyverzetek korlátozásának kérdéseiről, beleértve azokat a nukleáris fegyvereket, amelyek­ről korábban Genfben már tár­gyaltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői. Egyetértettek abban, hogy érdemi tárgyalásokat kell foly­tatni e fegyverzetekről, s kor­BUDAPEST Budapest több mint 120 ezer lakosú Vili. kerületében', József­városban tett látogatást szer­dán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Délelőtt a kerületi pártbizottság Baross utcai székiházában a városrész vezetői tájékoztatták a kormány elnökét Józsefváros politikai, gazdasági és társadalmi életé­ről, feladatairól. A kerület szé­pülő arculatát Lázár György maga is szemügyre vette a déli órákban tett körsétán. A látoga­tás következő állomása a Ganz- Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár volt. Lázár György délután a kerületi pártbizottsá­gon rendezett aktíva értekezleten tájékoztatót tartott. * Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével csütör­tökön szakszervezeti küldöttség utazott Madridba, majd Havan­nába a spanyol munkásbizottsá- gok, az Általános Munkásszö­vetség, valamint a Kubai Dol­gozók Központjának meghívá­sára. NÁDUDVAR A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának hazánkban tartózko­dó küldöttsége csütörtököp, Hajdú-Bi'har megyei látogatásá­nak második napján — a nád­udvari Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet kereste fel. A de­legációt és vezetőjét, Eduard monyaik nevében megállapod­tak abban, hogy november 30- án Genfben megkezdik ezeket a tárgyalásokat. A tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget J. A. Kvi. csinszkij nagykövet, az ameri­kai delegációt Paul Nitze nagy­követ vezeti. Mindkét fél úgy véli, hogy a tárgyalások nagy jelentőségűek a nemzetközi biztonság és sta­bilitás erősítése szempontjából, és hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést megtesznek a meg­felelő megállapodás elérése ér­dekében. Sevardncdzét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetisé­gi tanácsának képviselőjét, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Grúz Kommunista Párt első titkárát, valamint a kíséretükben lévő Apró Antalt, az országgyűlés elnökét a ter­melőszövetkezet székházéban Szabó István, a termelőszövet­kezet elnöke köszöntötte. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szakán New York-ban tartózko­dó Púja frigyes külügyminiszter a világszervezet székhelyén ta­lálkozott Mochtar Kusumaat- madja indonéz, Paavo Väyryaen finn és P. V. 'Naraszimha Rao indiai külügyminiszterrel. A megbeszéléseken a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok egyes területeit tekintették át. A ta­lálkozókon jelen volt Rácz Pál nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-'kiépviselője. * Az ENSZ székhelyén, a köz­gyűlés hivatalos dokumentuma­ként terjesztik Andrej Gromiká- nak azt a. levelét — valamint a hozzá csatolt nyilatkozatterve­zetet - amely a Szovjetunió ne­vében javasolja: fontos és sür­gős kérdésként tűzzék a jelen­legi ülésszak napirendjére egy olyan nyilatkozat elfogadását, amelyben a világszervezet tag­államai az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettnek minősí­tik a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Dánia és Magyarország (I.) Lehetőségek és korlátok Koppenhága „Váci utcája’’, a Stroget Dániában az idén váratlanul korán, már szeptember közepén beköszöntött az ősz; a sűrű esők kezdik megritkítani a tu­risták sorait. Díszes tűzijáték­kal bezárta kapuit Koppenhá­ga szuper-vidámparkja, a Tivoli, amelyet szinte egyetlen külföldi sem mulaszt el meglátogatni, s fázósan néz a tenger felé az Andersen híres mesealakját idéző sellőlányka szobra. A kis skandináv állam politi­kai élete viszont épp ilyentájt élénkül meg. Ismét ülésezik a parlament, heves viták zajlanak fegyverkezési-költségvetési kér­désekről. Megnő a diplomáciai forgalom is. Az újságírót, aki Lázár György miniszterelnök közeli látogatása kapcsán a két ország viszonyáról, Dánia helyzetéről érdeklődött Koppen­hágában, minden intézmény­nél, minisztériumban készsége­sen fogadták, tájékoztatták. Kezdjük az alaptényezőknél; az ötmilliós népességű, több száz szigetből álló Dánia egy­aránt tagja a NATO-nak és a Közös Piacnak. Nemcsak Euró­pában, de a világon is az egyik legmagasabb életszínvonallal dicsekedhet, annak ellenére, hogy ásványkincse igen kevés. Hagyományosan fejlett mező- gazdasága mellé régóta fel­zárkóztak az ipar korszerű ága­zatai is. — A fejlettség, a jólét még­sem jelenti a problémák hiá­nyát — figyelmeztetett rögtön Klaus Otto Kapel, a külügymi­nisztérium osztályvezetője. Ha­zánk számára is ismerős gon­dokat sorol: az energiaszegény­ség miatt Dániának ugyancsak meg kell küzdenie például a szerkezetváltás nehézségeivel. A költségvetési deficit hosszú évek óta kölcsönök felvételére kényszeríti az országot. Ennek csökkentése, az importfedezet biztosítása, az olajszámla kifi­zetése, a cserearányromlás Koppenhága jelképe, a „kis sellő" szobra megállítása csak a kivitel ál­landó fokozásával képzelhető el. Ez pedig a mai viszonyok közt nem túl könnyű. — Magyarország is érdekelt exportja bővítésében — vetem közbe. — Hogy függ ez össze Dánia közös piaci tagságával? — Nem hiszem, hogy közös piaci tagságunk jelentős korlá­tot jelentene. Az EGK néhány fennálló korlátozása csak ke­reskedelmünk kis részét érinti. A mezőgazdasági termékeknél, húskészítményeknél pedig, ahol ez Magyarországot erősebben sújthatja, dán behozatal alig jöhet szóba. Hasonlóan érvelt a miniszté­rium két másik magas rangú diplomatája, Oie Koch osztály- vezető és Jorgen Thanning ke­reskedelmi tanácsos is, hozzá­téve: a kvótákat minden évben emelik, noha a magyar fél né­ha a jelenlegieket sem hasz­nálja ki. Tény, hogy kereske­delmi forgalmunk kiegyensúlyo­zott, ám meglehetősen szerény mértékű, növelésére számos ki­használatlan lehetőség van. (Az elmúlt évben egyébként 52 millió dollár értékű árut hoz­tunk be, s majd’ 43 milliónyit vittünk ki. A dán export főként mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből, gépekből, elektromos berendezésekből és műszerekből áll, Magyarország pedig vas- és acélárut, ruházati cikkeket, textíliát és vegyi anya­gokat szállít.) — Visszatekintve megállapít­ható: jelentős állomás volt az 1976-ban kötött gazdasági megállapodás. Ez egy évtized­re olyan keretet adott, amit a konkrét üzleti terveket rendsze­resen megtárgyaló vegyes bi­zottságoknak kell megtölteniök tartalommal. Szaporodnak a kölcsönös akciók, rendezvé­nyek. Nagy sikere volt például a tavasszal tartott magyar hét­nek. — Igaz — figyelmeztetett a kereskedelmi kamarában egy másik szakértő, Oie Christoffer­sen titkár — nem elég az egy­szeri akció, a kampányokat mindennapos, gondos munká­nak kell követnie. — Helyesnek tartjuk a ma­gyar vállalatok törekvését a fo­kozott rugalmasságra. Annál már csak a minőség fontosabb. Nem szabad elfelejteni: egy olyan nyitott piacon, mint Dá­nia, igen kemény verseny ural­kodik, s csak a legkiválóbb termékeknek van esélyük siker­re. Egy szint után lehetőség lenne közös, harmadik piacon történő fellépésre is, de egye­lőre reálisabb a kétoldalú együttműködés kialakítása. Most egyébként mintegy húsz kooperációs szerződésünk van érvényben — mondta Koch és Thanning úr. Az egyik tavaly megkötött szerződésnek valószínűleg szé­les körű visszhangja támad ná­lunk: 1982-től a dán Tuborg cég licence alapján készült sör kerül forgalomba Magyarorszá­gon. A koppenhágai „anya­üzem” nemcsak az elmaradha­tatlan, s bőséges kóstoló miatt maradt emlékezetes élmény. A házigazdák nem tagadják a reklámszándékot, sőt büszkék rá: a gyár a sörkészítés folya­mataival, érdekességeivel is megismertet minden látogatót. A magyar—dán megállapodást jelentősnek tartják — bár jö­vőre még csak tízmillió üvegre szól —, hiszen hazánk az első KGST-tagország, amellyel ilyen, mindkét fél számára hasznos „söralku” létrejön. (Tegyük hoz­zá: a Tuborg tö'bb mint 120 or­szágba exportál, s tízben li­cence alapján, szigorú minősé­gi ellenőrzés mellett folyik a gyártás.) Gyári kalauzom egy jó ta­náccsal búcsúzott: a borral el­lentétben a sört nem érdemes tárolni, érlelni — meg kell In­ni minél hamarabb! íme, egy terület, ahol valószínűleg máris tökéletes a dán—magyar egyet­értés... SZEGŐ GÁBOR (Következik: 2. A párbeszéd, folytatásáért.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom