Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

1981. szeptember 24. NÉPÚJSÁG 3 Nők a termelőszövetkezetekben (III.) Jó törekvések és konzervativizmus Imre Györgyné: A karakán­sága tetszett... Hogy állunk Tolna megyé­ben a nők bevonásával a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek önkormányzati szervei­be? Formailag jól, tartalmilag nem. „Ez, a haladás ellenére is nehéz dió." Mitől az? „Az előítéletek, a bátortalanság miatt, mely férfiak, nők részé­ről egyként jelefrtkezik. Aztán: „hiányzik a családokban a kellő munkamegosztás is. A család terhei egyértelműen az asszonyok, a családanyák vál­lát nyomják.” A házi békesség érdekében a nők — tisztelet a lassan gyarapodó kivételeknek — nem vállalják a vezetéssel, magasabb beosztással járó többlet felelősséget. A szövet­kezetekben dolgozó nőknek egyik legnagyobb gondja ma is a második műszak. Közülük is a többgyermekes, vagy a gyermeküket egyedül nevelő anyák problémái nagyok. „A család mellett ők látják el a háztájit is" — mint ezt (reg­szemcsén, az Egyetértés Mgtsz beosztott könyvelője és nőbi­zottsági elnöke, Kozma Alajos- né elmondta. A háztartási munkák megkönnyítésére szol­gáló áruk választéka kicsi, a kölcsönzés, Patyolat, fodrászat, gázcsere, stb. főleg a kisebb településeken nem kielégítő. Szóval, ő, Kozma Alajosné az ég minden kincséért se vállal­na munkából, kötelességből többet, mint most. Ezzel elége­dett. Nem vágyik többre. — És maga, Éva? Simon Éva, aki a tsz ösztön­díjasaként most végezte a pénz­ügyi és számviteli főiskolát és üzemgazdászként dolgozik ke­rek két hete, mélyen elpirul. Helybeli, tanulni akart, a lehe­tőséget a szövetkezettől kapta meg, de előtte 3 évig volt itt készletkönyvelő. A fiatal lány most nem is lehetne más, mint boldog és hálás. Bizonyítani akar, hogy elégedettek lehes­senek vele. Azt azért ő is meg­erősíti, hogy „falun a nők a családi kötöttségek miatt nem pályáznak vezetői megbízatá­sokra". De őszintén tisztelik, akiben — ismerve a környeze­tet — megvan a kurázsi. Ajánl­ják is mindjárt, hogy dr. Lan- tos/Miklósnét keressük meg, a Pete Gizellát. Ő nemrég jött a tsz-hez, egyben haza is, a szü­lőfalujába. — Mit csinál? Kertészeti technikus volt a Somogy me­gyei Kányán, aztán levelezőn elvégezte a főiskolát Kaposvá­ron, és most állattenyésztőként a takarmánygazdálkodási ága­zat vezetője. Tudtomra hozzák még mint­egy útravalónak, hogy ami a nők szakképzettségi szintjét il­Dr. Lantosné Pete Gizella: hazajöttem. leti, itt se fenékig tejföl az élet. A férfiak inkább tanul­nak, szereznek szakképzettsé­get, mint a nők. Ennek oka? Ugyanaz, amit már soroltak. Hát persze... s jut eszembe az, hogy mitől bukott meg a Bony- hád környéki tsz-ek egyikében az a szakmunkásképző tanfo­lyam, amelyikre az állattenyész­tésben dolgozó asszonyokat in­vitálták. Az volt az érintett fér­jek általános véleménye, hogy ők nem bánják, tanuljon az asszony — ám hozzon Hőbb pénzt a munkájával, de „az ebéd és vacsora azért időben legyen asztalon”. Nem sikerült összehozni a tanfolyam hall­gatóit. Varga János tsz-elnök irodá­jában ütünk tanyát, várjuk, hogy visszatérjen a határból. Nem üresen fut azért az idő, mert betoppan Lantosné Pete Gizella és menten vibrálni kezd a levegő. Bemutatkozásül me­séli el, hogy egy éve, amikor még a kányái tsz-ben dolgo­zott, meghívták egy Siófokon rendezett állattenyésztési ta­nácskozásra. „Már csak azért is elmentem, hogy találkozzam azokkal, akikkel együtt végez­tem." A folytatás? Gizi előszói nevet, aztán elkapja a méreg. — Voltunk több mint szá­zan. A női nemet egyedül kép­viseltem, így nemcsak köszön­töttek, ünnepeltek is, hogy ma­radtam állattenyésztő. Tudja, mi a legnehezebb? Megmarad­ni a pályán. Ne az én példá­mat vegyük, mert én dolgoztam már, amikor diplomát szerez­tem. De aki nappalin végez... élettapasztalata nincs, se a kollégák, se a dolgozók nem vesznek róla tudomást, amíg nem csinál valami érdemlege­set. Igyekszik a boldogtalan férjhez, aztán szül gyorsan, ki­esik 3,. vagy 6 évre, s ha nincs neki a gyermekneveléshez az a családi háttere, ami itthon ne­kem a szüleim révén van, jön, hogy beteg a gyerek, ki vi­gyázzon a gyerekre, mi legyen a gyerekkel?! Igen. Ez ismerős. A nő, lett­légyen főiskolai vagy egyetemi végzettsége, hátránnyal kezd. Ha nem elég erős egyéniség — rhint Gizella — előbb- utóbb rákap a lemondásra, s ahogy múlnak az évek, úgy tá­volodik el szakmai vonatkozás­ban az önmegvalósítás egykor szép terveitől. Bele se kezdek fölvázolni, hogy ez aztán mi­lyen kegyetlen emberi konflik­tusok forrása lesz. Lantosné Pete Gizella debütálása a szü­lőfalujában a takarmánygaz­dálkodási ágazat vezetőjeként sem volt zavartalan. Félrehú­zódva beült egy munkamegbe­Varga János: A tudás a döntő. szélesre, amit a főagronómus vezetett. A tehenészek alapo­san kirámolták a panaszaikat a takarmányellátásra. Ekkor jelentette be a főagro­nómus, hogy fölvették ágazat­vezetőnek dr. Lantos Miklósné Pete Gizella állattenyésztőt. — És maga azt gondolja, hogy majd a Pete-lány meg­oldja a problémákat?! — kiál­totta közbe az egyik tehenész. A „Pete-lány” fejét válla kö­zé húzva ült és nem érezte va­lami jól magát, amíg el nem hangzotOhogy; „ezt tanulta, két éve ezt csinálja. A család­ját ismerjük, szorgalmas, taka­rékos emberek. Ennél jobb ajánlólevél nem kell a bemu­tatásához” ! — Ha nem állnak a „szak­embernő" mellé, belegebedhet, akkor is megbukik — szögezi le Lantosné. Amikor megérkezik az elnök, alapkérdésünkre így válaszol. — Azt hiszem, egy évtized múlva sem problémázunk már azon, hogy a tsz-vezetés első vonalában miért nincs nő. — De a lehetőségek már most is adottak! — Úgy van. Nálunk is el­kezdődött a nők térhódítása. A főkönyvelő-helyettesünk például nő. Hogy az agrárképesítésű nőknek nehéz a pályánmara- dás? A nők kettős hivatásából fakadóan az. De, szerintem két dolgon múlik a megmaradás. Az egyik az akaraterő, céltu­datossággal párosítva. A má­sik? Hogy el tudja fogadtatni magát az emberekkel. A 6100 hektáros termelőszö­vetkezet dolgozó taglétszáma 472. A nőké 115. A férfiak 60 százaléka szakmunkás. A nők között, csak 2 szakmát szerzett van, mutatóban. Rokonszenves törekvése viszont az Egyetértés vezetőinek, hogy sorra hozzák haza az itt született agrár- szakembereket és nem olyan mércét alkalmazva, hogy „ez férfi, ez jöhet”. Az iparszerű mezőgazdasági termelés hova­tovább sehol se tűri meg az iskolázatlanságot. Jó néhány házzal, illetve kilométerrel arrább Sóhajda András tsz-elnök Pincehelyen, azt mondja, hogy a náluk ki­alakult „foglalkoztatási" struk­túra” miatt nincs helye nőnek a nemrég 8-ra növelt, agrár- egyetemet, főiskolát végzett szakembergárdában. (Ennek el­lenére most vesznek föl egy nőt.) Négyszázötven fős tagsá­gukból 170 a nő. Ezek 30 szá­zaléka szakmunkás. —. Tsz-elnöknő? Ilyesmi el­képzelhetetlen! Ez nem női pálya! Én a saját feleségemet nem engedném még a közép­Sóhajda András: Nem en­gedném az asszonyt... vezetői vonalban se dolgozni. A nőnek a családban a helye, nevelje a gyerekeket. A közlés annyira meghök­kentő, hogy csak jóval később kérdezek vissza: — Eszébe jutott valaha a feleségét megkérdezni, hogy maga milyen megbízatást vál­lalhat, munkát végezhet? — Miért kérdeztem volna? Idő sincs rá, értelmetlen is a vita. Az elnök értekezletre siet, s jön Imre Györgyné, a melléküzemág vezetője, akinek a keze alatt 1980 novembere óta 51 nő és 9 férfi dolgozik. A Temaforgnak válogatnak szabászati hulladékot, amit az­tán géptörlőként hasznosíta­nak. Korábban, a „csak" érettsé­gizett fiatalasszony pénztáros volt. Az tette alkalmassá a ve­zetői posztra, hogy pontos, lel­kiismeretes és könnyen ért szót az emberekkel, akik hallgatnak rá. Kissé mulatságosnak talá­lom a pironkodva bevallott gimnáziumi érettségit, mert van tudomásom arról, hogy köve­telmények ide, követelmények oda, a férfi középvezetők kö­zött itt sem kevés azoknak a száma, akik még a Vili. álta­lánost se végezték el. — Mit gondol elvtársnő, itt a maguk falujában el tudná­nak fogadni nőt is első számú tsz-vezetőnek? — Miért ne fogadnák el, ha győzi erővel és ért ahhoz, amihez értenie keli?! Búcsúzáskor derül ki, hogy Imre Györgyné is látta — igaz, csak részben — a dabasi ter­melőszövetkezetről készített ri­portfilmet a tv-ben, s tetszett neki „a sok fiatal, meg az el­nökasszony karakánsága”. Hát ami azt illeti, tetszhe­tett is. Főleg azért, amit egy idős parasztasszony ismerősöm így fogalmazott meg: „Lelkem, ez nem kecmecöl, nagyon tud­ja mit akar”. Jó lenne ezek után megjó­solni, mikortól nem kell majd a szomszédba mennünk „csoda- látóba”. De nincs bátorságom a jövendőmondáshoz. Egyhez azonban van: mielőtt még za­varó méreteket öltenének azok a hangok, hogy „vissza a nő­ket a fakanálhoz", húzzuk már ki a tudományosság szőnyegét a hangoskodók talpa alól! Az idő nem állítható meg, a világ előre megy. S tetszik, nem tet­szik; a különös, általánosra vált. Leegyszerűsítve a dolgot — fejlődés címén! LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Czakó Sándor Kitüntetés a honvédelemért A fegyveres erők napja ese­ménysorozata tegnaip délután kezdődött a megyei pártbizott­ságon. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára a hon­védelmi és népgazdasági fel­készítés feladatainak eredmé­nyes végrehajtásai, elősegítése érdekében, az államigazgatás­ban, a társadalmi szervekben hosszú éveken keresztül vég­zett, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát adta át Németh Józsefnek, a Tolna me­gyei Tanács VB munkaügyi osz­tálya vezetőjének, ezüst fokoza­tát Szeglet 'Ferencnek, a Tolna megyei Tanács VB ÉKV osztá­lya közlekedési csoportvezető­jének. A 'Honvédelmi Érdemérem 30 éves fokozata kitüntetésben ré­szesült Rigóczky István, az MSZMP Paks városi-járási bi­zottságának első titkárai, A ki­tüntetés 25 éves fokozatát dr. Sárréti Gyulái, a Tolna megyei Tanács VB tamási járási hiva­tala titkársági osztályvezetője, a 10 éves fokozatot Víg István­ná, a Sióaigárd községi közös tanács elnöke kapta. , * V Harmat József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának ősz- tályvezetője Budapesten vette át a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát. Víg Istvánné átveszi a kitüntetést K. Papp Józseftől A Tolna megyei Tanács VB tárgyalta Fiatalkorú bűnözés, megelőzés A Tolna megyei Tanács VB tegnap délelőtt megtartott ülé­sén tárgyalta1 meg dr. Pajger Vince megyei főügyész tájékoz­tató jelentését a fiatalkorú bű­nözés helyzetéről, valamint a megelőzés feladatairól. Tolna megye összlakosságá­nak — 266 414 fő - több, mint negyedrészét teszi ki a kiskorú lakosság, melyből 58 523 a 14 éven aluli, míg a fiatalkorúak — a 14—18 év közöttiek — száma 13 403. Bár az elmúlt évben a Tolna megyei Főügyészségnek 189 fiatalkorúval és 67 gyer­mekkorúval szemben kellett csa'k büntető eljárást alkalmaz­nia, a rendkívül élénk vita részt­vevői főleg a- megelőzés mun­kájának fontosságát hangsú­lyozták szenvedélyesen. Azokat a lehetőségeket kutatva, ame­lyek koordináltalbb hasznosítá­sával a- gyermek- és ifjúságvé­delem intézményrendszere, az állami', a társadalmi szervek eredményesebben felelhetnek meg feladataiknak. A testület a továbbiakban foglalkozott azzal a tájékozta­tóval, amelyet a MÉM minisz­teri értekezleten tárgyal meg a közeljövőiben, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakirányító tevé­kenységét értékelve. ülésének további részében döntött a megyei tanács vég­rehajtó 'bizottsága a megyei ta­nács soros ülésének október 1-re való összehívásáról is. A végrehajtó bizottságnak ez a munkanapja rendhagyó mó­don zárult. Hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából elsőként dr. Szabápál Antal elnök kö­szöntötte dr. Polgár Ferencet, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát, majd dr. Raft Miklós, a 'Minisztertanács Tanácsi Hiva,tatónak elnökhe­lyettese, végül dr. Péter Szigfrid, az IMSZMP Tolna megyei 'Bizott­ságának titkára intézett köszön­tő, egyben közsönőszavakat az ünnepelthez. További jó mun­kát, jó egészséget kívánva a 60 éves dr. Polgár Ferencnek, aki a tanácsapparátusbam három évtizede dolgozik. Küldöttség utazott Karl-Marx-Stadtba Tanácsi küldöttség utazott N DK-beli testvérmegyénkbe', KarMMairx-Stadtba, A küldöttség vezetője Császár József, a Tol­na megyei Tanács általános el­nökhelyettese. Tagjai: Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna me­gyei Tanácsi Bizottságának tit­kára és Schmidt András, Szefc- szárd város Tanácsa VB pénz­ügyi osztályának vezetője. Megyénk tanácsi küldöttsége négynapos kinttartózkodása alatt tanulmányozza a tanácsok és a lakosság kapcsolatát, az államigazgatási munka' egysze­rűsítésének és korszerűsítésének módszereit, valamint a testvér­megyénkben folyó szakigazga­tási tevékenységet. Légi növényvédelem Városi tanácsi vb-ülés Szekszárdon A mezőgazdasági nagyüzemi termelésben mindinkább foko­zódik a légi növényvédelem je­lentősége. Az idén összesen 4,5 millió hektár zöldségest, gyümölcsöst, cukorrépatáblát, s a történelmi borvidékek szőlőit kezelték a helikopterek, repülőgépek, s további 200—200 ezer hektáron végzik el a még aktuális mun­kát, többi között a tápanyag. utánpótlást. A légi növényvéde­lem meglehetősen 'költséges, mégis kifizetődő a gazdaságok­nak, hiszen a repülőgép napon­ta átlagban 25—30 hagyomá­nyos földi permetezőgép miun­káját végzi el. A modern nö­vényvédelemben a gyorsaság egyébként is döntő tényező. Fo­kozott veszély esetén például a szőlőt támadó szürkepenészt re­pülőgépről, akár ezenhektáros táblán is két-'három nap alatt elháríthatják, ugyanez hagyo­mányos módon egy hétnél is tovább tart, amikor már komoly károk 'keletkezhetnek. Tegnap délután a költségve­tési és fejlesztési terv első fél­évi teljesítéséről tárgyalt 'Szek­szárdon a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Ezt követően Kovács János tanácselnök elő­terjesztése alapján a vb-tagok cselekvési programot vitattak meg és fogadtak el a tanács VI. ötéves fejlesztési tervének és működési költségvetésének végrehajtására', majd Orbán Györgynek, a városgazdálkodá­si vállalat igazgatójának tájé­koztatójáról tanácskoztak. E tá­jékoztató a déli fűtőmű beru­házásának helyzetéről, a fűtési idányre való felikészülésről szólt. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a városban lévő te­metők fönntartásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt, majd bejelentések következtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom