Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
XXXI. évfolyam, 222. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. szeptember 22., kedd. Mai számunkból ELNOKASSZONY A SZOMSZÉDSÁGBÓL (3. old.) KÉP ÉS ZENE... (4. old.) KIFULLADTAK AZ ÚJONC CSAPATOK (6. old.) NEGYEDIK HELYEN A SZEKSZÁRDI DÓZSA (5. old.) Az építés nem minden Talán feltűnt az olvasónak is, hogy az utóbbi egy, másfél évben a lakásgondokról szóló híradásokban az építés mellett egyre gyakrabban szerepel a lakásgazdálkodás kifejezés is. A magyarázat kézenfekvő: az állami lakásépítés csökkenésének ellenére — alapvető szükségletről lévén szó — a lakáshelyzetet javítani szükséges. De mi is a lakásgazdálkodás? Leggyakrabban három egymáshoz kapcsolódó láncszemet sorolnak ide: építés— elosztás—csere, de nem árt a sort megtoldani még a karbantartással, illetve a felújítással. Az évente elkészülő 80—90 ezer lakásnak nem egészen a felét építi az állami és szövetkezeti szektor, vagy mondjuk így, az építőipar. A többi a kisiparosok, illetve a magán- kivitelezők „dolga". A statisztikák másik adatpárja az állami, illetve magánerő. Ez a finanszírozást jelenti és itt az állam részaránya az előbbinél valamivel kisebb volt eddig is, mivel az OTP-öröklakások és a vállalati munkáslakások ebből a szempontból magánerőseknek számítanak. (Állami erőforrásból a tanácsi, a szövetkezeti, illetve az elenyésző számú szolgálati lakások valósulnak meg.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magánerőt nem támogatja az állam. Az összes új lakás kilenctizedé OTP-hitellel épül. A kivitelezők, illetve a finanszírozás szerinti megkülönböztetés azért fontos, mert a VI. ötéves tervben csökkent az állami erő (tanácsi, szövetkezeti lakások) részaránya, ugyanakkor az állami kivitelezőszektor teljesítménye változatlan maradt, sőt a beruházási építés visszafogásával — ilyen is akad már! — kapacitásfelesleg keletkezik, összegezve: a lakosság lakás iránti szükséglete változatlan; s ugyanez mondható el az építőipar kínálatáról, miközben csökken az állami erőből épülő lakások száma. Az OTP a lakossági megtakarításokból hitelez, tehát bővebb forrás innen sem buzog. Hasonló a helyzet a vállalatok lakásépítési alapjainál is, így a szükséglet, illetve a kínálat — és ide most a kivitelezők mellé vegyük be az építőanyag-ipart is — összhangba hozásához a lakosságnak kell mélyebben a zsebéin nyúlnia. És itt jutunk el a következő láncszemhez. Elosztani csak a. megépült lakásokat lehet. Ha ezek száma kevesebb, mint amennyire szükség lenne, akkor rangsorolni kell. Az elosztás elvei: a szociális helyzet; a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely a lakóhely jellege — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Vegyük ezeket sorba. A családok egy főre jutó jövedelme szabja meg, hogy ki milyen lakásra (tanácsi, szövetkezeti, OTP) jogosult, következésképpen, hogy mennyi a beköltözési hozzájárulás, majd a folyamatos fenntartás, illetve törlesztés költsége. Az elv racionális magja, hogy mindenkit a rászorulás mértéke szerint kell támogatni. Igen ám, de a támogatást a beköltözés pillanatának állapota szabja meg. így lakhat azután élete delén olcsó bérű tanácsi lakásban az, aki akár öröklakást is vásárolhatna. Vásárolhatna, de minek? Az állami „ajándék” is kamatozik és ugyanúgy átörökíthető, mint a személyi tulajdon, ráadásul a fenntartási költsége is kisebb. Ami a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyet illeti: a fizikai dolgozók kedvezőbb helyzetben vannak az előtörlesztésnél. Az elv hátulütője: indokolatlan hátránynyal sújtja az életnek amúgyis később és kisebb jövedelemmel nekivágó értelmiségi fiatalokat. Ami pedig a települések meghatározó jellegét illeti, arról elmondható, hogy az állami támogatás mértéke a település nagyságával egyenesen arányos. Falun az orvos szolgálati lakásának elkészültével többnyire ki is merül az állami lakásépítés. A csere lényegében a lakásvagyon mobilizálását jelenti, s ez hatalmas tartalék. Ráadásul nem kerül pénzbe — legalábbis az államnak nem — mindössze megfelelő módszer kidolgozását igényli. Az eddigiek ugyanis — legyen az hirdetés vagy számítógépes cseretárskeresés — közös fogyatékossággal bírnak: akár a házasodni vágyók esetében — párkapcsolatot feltételeznek. Egy jól működő rendszerben pedig nem X cserél Y-nal, hanem X átköltözik Z lakásába, Z pedig K lakóhelyét választja, és így tovább, anélkül, hogy X, Z és K ismerné egymást. A cserék alapja a szükséglet és a lakás értéke. Csakhogy a szükségletet a zseb is motiválja, ráadásul két irányból. Aki nagyobb lakásra vágyik, annak mélyen kell belenyúlnia, aki kisebbel is beérné, az vonakodik átköltözni, mivel a lakástőkéje mindenféle betétnél jobban kamatozik. A karbantartás, felújítás célja az értékmegőrzés, illetve az értéknövelés (a komfortfokozat emelése, lift beszerelése, hőszigetelés, stb.) Ellentétben az új lakások építésével, a fenntartásra már a VI. ötéves tervben is több pénz jut a korábbinál, s ezúttal rövidülhet az új lakásra várók sora is, hiszen városainkban a régi épületekben nagyobbak a lakások és vonzó léhet a centrum közelsége is, de csak akkor, ha nem leromlott az ablakon belüli és kívüli környezet. Itt kell megemlíteni a szanálásokat is. Ledöntésre a felújításra alkalmatlan épületeknek kellene jutniuk. Valójában egy- egy lakótelep helyének kijelölését követően válogatás nélkül döntik le a régi házakat. A szanálandó területen álló régi épületek értéke más a szanálási felmérésekben, és megint más a kisajátítási perekben. Ráadásul a két eljárás független egymástól, de a lerobbantott, ledöntött, jó karban lévő házakat amúgysem lehet visszaépíteni. A következmény: csökkenő szaporulat lakásszámban és alapterületben egyaránt. A láncszemek tehát egymásba kapcsolódva adják a lakás- gazdálkodás egészét, az egyik rész a másik nélkül nem értékelhető, és nem is változtatható. Az építéssel azonos fajsúllyal esik latba a többi alkotórész is, s ezek anomáliáinak megszüntetésével az állami lakásépítés csökkenése ellenére is több új lakóhelyhez juthatunk. NÉMETH K. GÉZA Kádár János fogadta dr. Armand Hämmert Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. A Magyar Népköztársaság o rszá ggyűléséne'k meghívásé ra hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A delegációt Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának képviselője, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Grúz Kommunista. Párt első titkára vezeti. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Jelen volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A delegációt Moszkvából történt elutazásakor Borisz Pono- marjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke búcsúztatta. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete is. Budapestre étkezése után a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — élén Eduard Sevardnadzeval1 — a Hősök terén megkoszorúzta a fnagya'r hősök emlékművét, Jnajd pedig a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél helyezett el koszorút. A magyar országgyűlés és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségei hétfőn a Parlamentben tanácskoztak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta dr. Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiséget, az Occidental Petroleum Corporation társaság elnökét, aki rövid látogatásra érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelem volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter. * Veress Péter külkeresekdelmi miniszter hétfőn megbeszélést folytatott a Magyarországon tartózkodó dr. Armand Ham- merrel. A tallálkozón áttekintették az amerikai vállalat és a magyar partnerek közötti együttműködés helyzetét, véleményt cseréltek a. további együttműködés lehetőségeiről. Megvalósulóban van a közös vállalkozás amerikai szénmeddőhányók hasznosítására magyar technológia alkalmazásával, a vállalatok előrehaladott megbeszéléseket folytatnak a vegyipar különböző területein, például a műtrágya, a takarmányfoszfát gyártásában. Félmilliós tömegtüntetés Washingtonban „Az Egyesült Államok története legnagyobb tiltakozó tüntetésének" nevezte a Washingtoniban, Los Angelesben és San Fraciscóban szombaton egyidejűleg lezajlott tüntetéseket berlini nemzetközi sajtóértekezletén Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Történelmi jelentőségüket azzal támasztotta alá, hogy „ez volt az első olyan tiltakozó megmozdulás, amelyet a szak- szervezetek vezetősége százéves történetében szervezett". Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban fellendült a békemozgalom — folytatta Gus Haill berlini sajtóértekezletén. Ennek az az oka, hogy a fegyverkezési irányvonal semmissé teszi a szociális vívmányokat és sokan rádöbbennek, hogy egy nukleáris konfliktus nem kímélné az Egyesült Álla mókát sem. Hall végiül rámutatott, hogy az Egyesült Államok fegyverkezési irányvonala nagy hazugságon alapul. „Ugyanazon a hazugságon, amelyhez Hitler is folyamodott, nevezetesen a szovjet fenyegetésen. Aki őszinte és alaposan belegondol, az pontosan tudja, hogy ilyen fenyegetés nem létezik . . A Szovjetuniót nem lehet halálra fegyver- keztetni sem, mint azt az USÁ- ban állítják. Az agresszív irányvonal csak a fegyvergyártó monopóliumoknak fizetődik ki” - mondotta befejezésül Gus Holl. iHivatalosaa is negyedmillióra becsülik az amerikai szervezett munkásság hatalmas szombati tüntetése résztvevőinek számát. Az Egyesült Államok minden iparvidékéről tízezrével utaztak az emberek Washingtonba, hogy kifejezzék ellenvéleményüket a Reagaa-kormány politikájával szemben. Más becslések szerint szombaton félmillióan vonultak fel Washington főutcáin a Capitoiiumhoz. Reagan elnök szóvivőjén keresztül rövid nyilatkozatot adott ki, amely szerint Amerika népének „igazi ellensége a rossz gazdasági helyzet”. Lone Kiiktat! d, az AFL—ClO elnöke viszont „korunk legfelelőtlenebb pénzügyi intézkedésének” minősítette Reagan adócsökkentési programját. A tüntetés fő jelszavai azért vették célba az (Folytatás a 2. oldalon.) Berlinguer torinói beszéde Torinóban vasárnap este befejeződött a L'Unitá ünnepe, az OKP lapjának szeptember 5. óta tartó politikai fesztiválja. A rendezvényen — élén Győri Imrével, az MSZMP KB tagjával, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetőjével — magyar küldöttség is részt vett. Az utolsó napon került sor Enrico Berlinguernek, az OKP főtitkárának beszédére. Az OKP főtitkára az időszerű politikai kérdések sorában első helyen a béke megőrzésének problémáját említette. Utalt az olasz kormány felelősségére, amely augusztusban hozzájárult, hogy Szicíliában euró rakétákat telepítsenek. Elítélte Reagannak a neutron- fegyver gyártására vonatkozó bejelentését, minthogy ez • a döntés „újabb lépés a fegyverkezési versenyben, és azt célozza, hogy a közvéleményt a korlátozott atomháború gondolatához szoktassa". Ezzel kapcsolatban Berlinguer bejelentette, hogy a párt a közeljövőben nyilvánosságra hozza programját a békéért és a haladásért, s ezt az európai és az Európán kívüli pártokhoz és kormányokhoz is el kívánja juttatni. Silózás Oosónyben Wm A fővetésű silókukorica betakarításával végeztek az őcsényi Kossuth Tsz-ben, és már a nyáron vetett szuperkorai kukoricát silózzák. Az árpa és búza után vetett másodnövény 132 hektárjából 53-at dolgoznak föl silónak, a többi zöldtakarmány lesz, amíg csak engedi az időjárás. Őcsényben minden mezei munkával két héttel előbbre vannak, mint más években. Fotó: G. K.
