Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

198t. szeptember 20. ^ifePÜJSÄG 3 fl Vietnami Elleniirzési Bizottság delegációja Szekszárdin A vietnami delegációt a megyei pártbizottságon dr. Gyugyi János titkár tájékoztatta a megye helyzetéről A Vietnami Szocialista Köz­társaság Ellenőrzési Bizottságá­nak küldöttsége — amely bará­ti tapasztalatcserére érkezett hazánkba — tegnap Szekszárd- ra látogatott. Délelőtt a megyei pártbizott­ság épületében' dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság tit­kára fogadta ai delegációt, amelynek vezetője Tram Nam Trung elnök, tagjai: Vu Dúc ál­talános elnökhelyettes, Hoang Phu titkárságvezető, Nguyen Thang főosztályvezető és Dang Van- Khanlh szakértő. A vietna­mi vendégeket elkísérte szek­szárdi látogatásukra Szakai i József államtitkár, a KNEB el-' nöke és dr. Molnár Imre elnök- helyettes. Dr. Gyugyi János tájékoztat­ta a küldötséget a megyéről, majd elmondta, hogy a megyei párbizottság politikai irányító- ellenőrző munkáját nagymér­tékben segíti a megyei népi el­lenőrzési bizottság és a KNEB is. A megyei pártvezetés hasz­nosítja a népi ellenőrzés vizs­gálatainak eredményeit, legye­nek azok akár központi, akár saját kezdeményezésűek, vagy olyanok, amelyekre a megyei pártbizottság kéri fel a bizott­ságot. Különösen fontosnak tartja a megyei pártbizottság azt, hogy a népi ellenőrzési bi­zottságok széleskörű társadalmi aktívabólózattal dolgoznak és oldják meg nem könnyű fel­adataikat. Ebéd után a megyei tanács székházában folytatódott a vi­etnami küldöttség- látogatása. Itt Tamás Istvánné, a megyei ta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatta őket a tanács — a taná­csok — és a népi ellenőrzés kapcsolatáról. Elmondta többek közt, hogy mind megyei, mind városi-járási szinten szoros a kapcsolat, az együttműködés. A megyei tanács hagyja jóvá a megyei népi ellenőrzési bizott­ság munka-tervét, számoltatja be időnként munkájáról. Szo­ros a kapcsolat a bizottság és a szakigazgatási szervek között is. A megyei tanács, a járási hivatalok, városi és községi ta­nácsok rendszeresen hasznosít­ják a népi ellenőrzés vizsgá­latainak tapasztalatait. Ezután Merkl Fererfc, a me­gyei népi ellenőrzési bizottság elnöke mondta el, hogyan mű­ködik a megyei, illetve működ­nek a járási-városi népi ellen­őrzési bizottságok. Részletesen beszélt a különböző vizsgála­tokról, azok módszereiről, külö­nös tekintettel a társadalmi erők bevonására, a vizsgálatok tapasztalatainak, tanulságainak realizálására, az utóvizsgálatok­ra. Példaképp szólt két kiemelt témáról, a tavaly végzett, a csökkent munkaképességű fia­talok és a megváltozott munka- képességű felnőttek helyzetével kapcsolatos megyei vizsgálat­ról, valamint az idei, a szőlő- és bortermelés, -feldolgozás, -értékesítés helyzetével foglal­kozó vizsgálatról. Nők János, a Dombóvár városi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke szintén két példán keresztül érzékeltet­te, hogyan dolgoznak. Számos kérdést tettek fel a delegáció tagjai. Ezekből ki­tűnt, hogy különösen a népi el­lenőrzési munka tervezése, a tervek egyeztetése, a vizsgála­tok eredményeinek realizálása, a vizsgálatok átfutási ideje, a társadalmi népi ellenőrök ak­tivizálásának módszerei érde­kelték őket. Tram Nam Trung elmondta, hogy szerda óta több helyen megfordultak, sok ta­pasztatot szereztek, és e ta­pasztalatok gyarapodtak itt Szekszárdon is. Otthon majd alkotó módon tudják az itt lá- tottakat-hallottakat felhasznál­ni. Ezután a szekszárdi Arany­fürt tsz szőlészetébe látogattak a vendégek, ahol Heimann Fe­renc tsz-elnök tájékoztatta őket a szövetkezet munkájáról, gaz­dálkodásáról, majd este vissza­utaztak a fővárosba. Kettős szorgalom A világ első gőzvontatású vasútja Stephenson mesteré, amely, mint tudjuk 30 kilomé­teres óránkénti sebességgel szállította az utasokat. Alig maradt el nemrégiben ettől a teljesítménytől a Déli pályaud­varról 17.25-kor induló munkás­vonat, amely a téli menetrend szerint — Érd-Alsóig a 20 kilo­méteres távot egy óra alatt „fu­totta be". Hacsak nem volt ké­sése, vagyis pontosan igazodott a menetrend előírásaihoz. iEz a kis bevezető azért szük­séges, mert a továbbiakban többek között Ilyen munkásvo­natok utasairól, összességében az ingázókról lesz szó. A statisz­tika szerint a keresők 10 száza­lékát találni ebben a körben. A hárommillió fizikai dolgozó ese­tében már jóval tekintélyesebb ez az arány: minden harmadik munkás ingázik. A Szakszervezeti Elméleti Ku­tató Intézet tanulmánya szerint a Csepel Művökben a bejárók között 23 százalékkal több a se­gédmunkás, mint a helyben la­kók között. Művezető és tech­nikus viszont úgyszólván csak az utóbbi rétegben található. Igaz, hogy az ingázók havi átlagban csupán 240 forinttal keresnek kevesebbet a többieknél, mun­kakörülményeikben igen nagy a különbség. iNo, persze, ezekre a megál­lapításokra kontrázhatna valaki. Jóval olcsóbb az élet akkor, ha a ház körül, a kiskertben ott szaladgál az aprójószág, s csak le kell szakítani a fáról a gyü­mölcsöt, kihúzni a földből a zöldségfélét. Van ebben az ér­velésben igazság, csak éppen azt nem veszi figyelembe, mi­lyen rengeteg többletmunkával, az életmódnak a városihoz ké­pest teljesen eltérő jellegével is összefügg o házkörüli kert kétségtelen előnye. Különösen akkor, ha nemcsak családi fo­gyasztásra termelnek, hanem eladásra is. A statisztika adatai szerint a hazai mezőgazdaság termelésé­nek mintegy harmada kisegítő gazdaságokból és családi kis­kertekből kerül ki. A termés jel­legzetesen mezőgazdasági, hi­szen zöldség- és gyümölcsellá­tásunknak körülbelül kétharma­dát, a hazai sertéstermelés fe­lét, s a tejtermelésnek is mint­egy negyedét ez a munkaidő utáni magánszorgalom biztosít­ja. Akilk részt vesznek benne, azok már korántsem csupán a mezőgazdasággal állnak kap­csolatban. Mindössze 800 ezren dolgoznak közülük — főfoglal­kozásúként — mezőgazdasági üzemekben, több mint 1 millió­an ipari vállalatok és infra­strukturális intézmények munká­sai, illetve alkalmazottai. A leg­népesebb réteg pedig - körül­belül 1 millió 200 ezer fő — a nyugdíjasoké. Nagyon néhéz kiszámítani, hogy országos viszonylatban hány munkaórában művelik ezeket a kisgazdaságókat. Any- nyi bizonyos, hogy (néhány ki­vételtől eltekintve, mint például a Virágok, drága primőrök ter­mesztése fóliasátorban) nem haladja meg a tízforintos óra­bért, ha a teljesített munkát a ráfordított idővel összevetjük. Ráadásul többnyire fizikailag nehéz, szabadban végzett mun­káról van szó, ami a tetejében anyagi befektetést is kíván, s a munkavállalók egyéni kockáza­tával jár. A hét végén nem az a kér­dés izgatja az ilyen családo­kat, hogy hová menjenek szó­rakozni, kirándulni, víkendezni, sokkal inkább az, hogy melyik a legsürgősebb munka, amely a szabadnapokra vár. Tény, hogy az ingázók több­sége nem végezte el az általá­nos iskola nyolcadik osztályát. A hajnali, rosszul világított, fű- tetlen vonat - akár csak az es­téli fáradt zötykölődés hazafelé —, aligha kedvez a tanulásnak, vagy akár az olvasásnak. Mivel a vonat, a busz indulásához szigorúan igazodni kell, az üze­mi politikai fórumokon is ritkáb­ban kérnek szót, a kulturális vagy ismeretterjesztő' rendezvé­nyek leggyakrabban elmaradó „közömbös” közönsége, a távoli lakóhelyre járó munkások. Ez az egyik oldal. A másik oldal, hogy a két ke­zük munkájával, átlag feletti szívós szorgalmukkal teremtik meg családjuk kultúrált életkö­rülményeit - a szépen berende­zett, tágas, fürdőszobás lakást, jól táplált, csinosan járatott, igényességre nevelt gyermekeik kedvező környezetét — s jelen­tősen hozzájárulnak az ország élelmiszer-kínálatának bőséges választékához. Ezért van, hogy ma már kiveszett a közélet szó­tárából az egykor pejoratív ér­telmű „kétlaki” jelző, s a téesz, az állami gazdaság, a kiskeres­kedelem (nem utolsó sorban a különféle jogi szabályozás adta kedvezmények) sietnek az éle­tük gyertyáját két végén égetők segítségére. IMunkájuk olykor egyéni áldo­zattal jár, de ezt a társadalom ma még nem nélkülözheti. V. J. IHÉTRÖLI! I =11J I!II;1;VB HÍRREI Az esztendő harmincnyolcadik — szeptem­ber harmadik — hete némileg más volt, mint az előző. Megérkezett, úgy látszik, véglegesen az ősz, bár talán van még remény, hogy lesz vénasszonyok nyara. Az iskolákban „berázód- tak” a nevelők, diákok, az üzemekben, hiva­talokban már nem téma, hogy telt a nyári szabadság. Dolgos, normális tempójú hétköz­napok hétfőtől péntekig, lévén most a szom­bat szabad. A Skála abból indul ki, hogy a raktári rend­szerű árusítás olcsóbbá teszi a kereskedelmi munkát, ezáltal — a hiánycikkeken kívül — olcsóbban lehet adni az árut. Tíztől ötven szá­zalékig terjed az árengedmény. Nyilvánvaló, hogy a tíz százalék az olcsóbb — közvetlen ipartól történő — beszerzés és a kisebb keres­kedelmi költség következménye, nagyobb en­gedménnyel az elfekvőkészleteket árusítják ki. MSZBT-tanácskozás Közben megtörtént a kár hivatalos becslé­se is: 3 409 000 forint (a múzeum anyagán kí­vül). És a tűz okának megállapítása: műszaki hiba. Vasárnap késő este keletkezhetett a rövidzárlat az egyik fénycső-lámpatesten, két fojtótekercs lett zárlatos. Izzott órákon _át, m ajd a deszkafödémet lángra lobbantotta. Megkezdődött a szüret Megkezdődött, mégpedig csaknem egy hó­nappal korábban mint tavaly. Akkor október hatodikán kezdték a nagyüzemek a szüretet... az oportó cukorfoka alig éri el a 13-at. Most 15,5—16 fokosat szüretelnek a megye nagyüzemeiben. Tavaly ezt a cukortartalmat a szüret végére érte el a szőlő. Igaz, hogy a várható termés alacsonyabb, mint tavaly, ám a minőség kárpótolja a termelőket. A jó mi­nőséget kellően megfizetik. Nemcsak a szüret kezdődött korábban — egy héttel a szokásosnál —, hanem a többi mezőgazdasági termény őszi betakarítása is. És az eddigi adatokból, termésbecslésekből kitűnik: magas termésátlagot hoztak az ősziek. Napraforgóból rekordtermést várnak, jó a répa cukortartalma. Tavaly késett a nyár, késett az őszi betakarítás és volt még decemberben is kukorica a földeken. Reménykedhetünk, az idén könnyebb lesz, és így az őszi szántást, vetést is előbb be lehet fejezni. Országos értekezletre készül a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, hogy számba vegye az elmúlt öt esztendő munkájának tapasztalatait, tanulságait és megjelölje a további felada­tokat. Ennek jegyében rendezték meg a héten az MSZBT tagcsoportjainak megyei értekezletét. Megyénkben ötven tagcsoport működik, válto­zatos módszerekkel, sokszínű programokkal ápolják, mélyítik el a két nép közti barátságot. Nőtt a tagcsoportok száma is — a legutóbbi országos értekezlet óta hússzal — és számuk ezután is gyarapodni fog. A tizenhárom hozzá­szóló mindegyike arról beszélt, hogy náluk mi­lyen módszereket alkalmaznak. így ez a ta­nácskozás nagymértékben elősegítette, hogy ezek a tapasztalatok közkinccsé váljanak. Tűz - tanulságokkal A decsi művelődési házat az utóbbi évek­ben rendre beállították programjukba az uta­zási irodák. Most ennek vége... Vagy mégsem? Pénteken kaptuk az információt a szekszárdi IBUSZ-kirendeltségtől, hogy az estére terve­zett csárdásvetélkedőt megtartják Decsen. Ide-' látogató szovjet turistacsoportok programjá­ban szerepel a decsi rendezvény: a művelő­dési ház tánccsoportja csárdásbemutatót tart, majd utána megtanítják a vendégeket csárdá- sozni. Pénteken érkezett a negyedik ilyen — 35 tagú — szovjet turistacsoport. Bár a mű­velődési ház leégett, a tűz martalékává lettek a tánccsoport ruhái is. A rendezvény azonban nem maradhat el, nem lehet csalódást okozni a vendégeknek. Az áfész felajánlotta kisven­déglője egyik termét, a táncosok hazulról hoz- tak-szereztek ruhákat. Az elpusztult múzeum anyagának pótlására is tesznek lépéseket. Szüret a szekszárdi Aranyfürt tsz-ben Talán megelőzhető lett volna a pusztulás, ha tavaly elvégzik az ilyen jellegű épületek­ben ötévenként kötelező felülvizsgálatát az elektromos berendezéseknek. Tavaly a Szek- szárd városi és járási tűzoltóparancsnokság általános tűzvédelmi ellenőrzést tartott és meg­állapította: „Az elektromos berendezések idő­szakos tűzvédelmi felülvizsgálatáról írásos bi­zonylat nem áll rendelkezésre”. Mint kiderült, nem volt rá költségvetési keret. Évente 25—30 tűzeset fordul elő a megyé­ben, aminek a forrása elektromos vezeték, vagy készülék. Illetve annak helytelen szerelé­se, használata. Ilyen volt 1972-ben a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalatnál bekövetkezett tűz és a négy évvel ezelőtti tűzeset a Bőrdísz­mű bérelt raktárában. Az előírások betartásá­val elkerülhető, hogy a villamos áram tüzet okozzon. Üzemi óvoda Meglehetősen ritka alkalom, hogy az újság üzemi óvoda avatásáról tudósíthat. Épülnek az óvodák-bölcsődék, bővülnek a meglévők. És az utóbbi években valóságos mozgalom bontako­zott ki^ a gyermekintézmények patronálására, létesítésüknek anyagi-pénzügyi támogatására. Am új üzemi óvodáról nemigen lehet hallani- olvasni, lévén a gyermekintézmények létreho­zása állami-tanácsi feladat. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy üzem számára tilos lenne. Sőt! Nyilvánvaló, hogy jól felfogott vál­lalati érdek vezette a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, amikor elhatározta az óvoda építését, berendezését, fenntartását. Sa­ját dolgozóinak életkörülményeit teszi jobbá, munkahelyüket vonzóbbá. Hét hétig lesz nyitva a vásárcsarnokban a Skála-Expo, tizenötmillió forint értékű árut szándékoznak eladni. Az első hét eredménye — napi 1500—1900 vásárló és összesen 3 mil­liót meghaladó forgalom — azt mutatja, hogy ez a terv reális. Feltűnő ugyanis, hogy az első napon vásároltak legkevesebben, 1500-an, csü­törtökön 1700 volt a vásárlók száma. JANTNER JANOS Nagy a sikere a Népbolt szüreti vásárának is, ám még nagyobb lenne, ha néhány, nagy tömegben piacra dobott áruféleség nem vál­na ismét, órákon belül hiánycikké. Erről azon­ban minden bizonnyal nem a vállalat tehet... Az új üzemi óvoda Vásár - kettő is Két vásár is nyílt Szekszárdon a héten. A Skála-Expo és a Népbolt szüreti vására. Az előbbi teljesen újszerű, a fővárosi Skála ren­dezett ilyen raktári rendszerű árusítást tavaly a BNV területén, nagy sikerrel. Az utóbbi a szüretet „vette célba”, elsősorban szőlőtermesz­téshez, szürethez, borkezeléshez szükséges esz­közöket — hordókat, vödröket, préseket — kí­nál, de kaphatók ruházati és műszaki cikkek is. Érdemes ezekben a napokban Szekszárdra jönni vásárolni. Élnek is a lehetőséggel nem­csak a szekszárdiak, hanem a környékbeliek is. Skála-Expo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom