Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-19 / 220. szám
A^fePÜJSÄG 1981. szeptember 19. Százhetvenöt éves a gimnázium Gyünk nemcsak szállást adott iMa egy kis középiskola, a Tolnai Lajos Gimnázium nagy múltjára emlékeznek Gyönkön, amely százhetvenöt éve nemcsak szállást adott és ad a növendékéknek, hanem mindenben tápláló környezetet is: gyö. nyörű tájat, meghitt, szerény kapcsolatokat, az itt élő em- Iberék szorgalmát. Százhetvenöt éve töretlenül, megszakítás nélkül, dacolva a vidék hátrányaival és felhasználva annak előnyeit munkálkodik itt a gimnázium. Hogyan tudott megmaradni ez a középiskola anyagi nehézségei ellenére, az intrikák tüzében? Petz Péter, a gimnázium igazgatója a fenntartó erőt kutatva így fogalmazta meg a választ: „A dolgok kulcsa, a válasz magja: a hűség. A tanárok, a tanítványok, a lakosság hűsége, megmegújuló eskütétele az iskola mellett, az iskoláért, amelynek falai közt az elmúlt százhetvenöt évben mintegy tizennégyezer fiatalember kapott jó útra- valót Minek köszönheti ez a gimnázium a létrejötté? Annak, hogy 1805 márciusában Csícs- vai András ságvári lelkész fiát Nagyszékelybe vitte, hogy német nyelvet tanuljon, ahol az akkori németajkú lelkésznek, Keck Dánielnek is volt két „tanulásra alkalmas fia. A két apa többször tanakodott azon: miként lehetne Nagyszékelyben egy olyan tanítót tartani, aki gyermekeiket latinra és az akkor szükséges g'imnáziumú tárgyakra Oktatná. 1805. augusztus 5-én a Mocsoládon tartott egyházmegyei gyűlésen elfogadták a tervet: egy központi iskolát állítanak fel, ahol főiskolát végzett tanító nemcsak a népiskolában szokásos tárgyakat oktatja, hanem a gimnáziumi tárgyakat. 1806 januárjában így került Nagyszékelybe Laky István, aki a két lelkész három fiának gimnáziumi oktatását meg is kezdte, abban a reményben, hogy az itt élő emberek, a szomszédos egyházmegyék belátják egy itt létesülő gimnázium szükségességét és támogatják az elgondolást. A fölkarolt iskolában napról napra meglepő gyorsasággal növekedett a tanulók száma. Gyűltek a pártolók, de szaporodtak az ellenzők is. Különösen az uradalmi gazdatisztek keserítették az iskola életét. A folytonos nyomás, az üldözés fokozódott: az egyházmegye végül is ágy döntött, iskolájával kivonul Nagyszékelyből. Gyönkön találtak menedéket. 1812. március 24-én kelt az alapítólevél, június 24-én pedig már le is rakták a gyönki gimnázium első alapkövét. November 28-ra már annyira elkészült az épület, hogy e napon Mó- nyoki József professzor és Vé- csei László corrector meg is kezdhették a tanévet a Nagyszékelyből áthozott diákokkal. Mányoki József nagy felkészültségű, fáradhatatlan pedagógus volt. Ő tette jóhírűvé és virágzóvá ezt az iskolát. A pártfogók folytonosan szapdrodtak, mind több anyagi és erkölcsi elismerést kaptak. Hogy milyen szellemben folyt itt a nevelés, azt jól mutatja az itt tanító tanárok cselekedete. Wimmer Ágoston, aki 1848-ban Kossuth berlini követe volt, itt tanított és a szabadságharc leverése után bujdosóként halt meg. Kis Gábor, aki 1849-ben lett a gimnázium tanára, részt vett a pákozdi csatában és egyike volt azon honvédeknék, akik a horvátoktól zsákmányolt zászlókat a parlamentbe vitte és a kísérő levelet felolvasta. Csoda-e, ha az iskola főgimnáziummá fejlesztését 1852-ben a bécsi udvar leállíttatta. Ebben az évben tanult itt az iskola névadója', Tolnai Lajos, akinek egy mondata jelmondattá vált a gimnáziumban: „Itt kezdtem tanulni a valót, talán itt kezdtem tanulni az embert." A bécsi döntés sem törte meg az itt élő dolgozó tanárokat és diákokat. 1860-ban kitűzték a gimnáziumra a nemzeti zászlót és azt onnan még legfőbb patrónu- suk parancsára sem vették le. Ekkor már országszerte ismertté vált a gimnázium: a diákok legtávolabbi vidékekről is ide jöttek tanulni. Bővíteni kell az épületet. 1860-61 -ben új épülettel gyarapodik a gimnázium. Ennek ellenére a magán- és közadakozásból összejött pénzzel alig-alig tudnak lépést tartani a szellemi érték növekedésével. Dombóvár, Tamási, Dunaföldvár jobb ajánlatokat tesz 1909-ben, de Gyönik erre úgy válaszol, hogy növeli az alapítványt. Tovább folytatódott Gyönkön a tanítás, természetesen a haladó, forradalmi hagyományokat követve. A Tanácsköztársaság idejéből nincsenek dokumentumok, de nem lehetett véletlen, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 1920-ban - minden indoklás nélkül — megszüntette az iskolát. És ékkor a dühöngő fehérterror dermedt csendjében, egységes erőként sorakoztak fel az alma- materüket féltő tanítványok. iHarcuk eredményeként visz- szavonták a miniszteri rendeletét, de főgimnáziummá fejlesztését megint nem sikerült elérni. 1940-ben megépült a mostani tornatermük, emeletén két osztályteremmel és 1941. augusztus 28-án kelt határozattal sikerül a főgimnáziummá fejlesztés. A felszabadulás után, 1948- ban államosították az iskolát. Fejlődése azonban továbbra is lassú volt, sorsát többször is megkérdőjelezték. Jó munkával igazolták a létjogosultságukat. Az intézmény mai vagyoni értéke több mint nyolcmillió forint. Épületadottságaik jók, az utóbbi években sokat korszerűsítettek. A testület különösen nagy gonddal végzi a fizikai dolgozók gyerekeinek tanítását, a kollégisták képességeinek kibontakoztatását. Mindenki arra törekszik, úgy oktassanak, neveljenek, hogy akik innen kikerülnek, az élet minden területén megállják a helyüket. Az egyetemi főiskolai felvételiken az elmúlt években a gyönki diákok 50-60 százaléka tett sikeres vizsgát. Aki gyönki diák volt — mint már szó volt róla mintegy ti- zennégyezren végeztek itt — az szilárd jellemet, egyenes tartást vitt magával. Volt és van köztük, aki vágyait kemény műm kával valósággá változtatta, nagy nevet szerzett. Büszkeséggel és tisztelettel gondolnak Gyönkön ezekre a volt diákokra. De tisztelettel és büszkeséggel emlékeznek azokra is, akik bárhol is dolgozzanak, bármilyen munkakört is töltsenek be, gyönki diákhoz méltóan teljesítik kötelességüket. Gyönkön azt tanulták: Minden ember értékét az határozza meg: miként tesz eleget annak a feladatnak amit rábíztak, ami rá jutott. Családi ünnep van ma Gyönkön. Aki itt tanul, otthon van, aki itt tanult hazamegy, mert ebben az iskolában tanár és tanítvány ugyanazon érték egy- egy oldalát jelentette és jelenti. Együtt él itt tanár és diák, együtt teremtették meg azt az emberi közösséget, amely mindkét fél számára biztosítja az igazság kimondását. Egy kis gimnázium, nagy eredményekre emlékezik ma Gyönkön. Értékelik a megtett utat, hogy továbbhaladásuk még eredményesebb legyen. SZALAI JÁNOS Fotó: Bakó Jenő { r ic u/a <tfcno Je ■Jmé* 2(JrentcJ. ZafajJF Jfcir 71 /I c / ¥ «tus. c JÁÓtS ..<r ijToősv*. JÍ.ÍA La’«niJ. p ft .tA. 3A /zx AU. f. XíJUf ff /ű. AsJ. /icJ JÁaMiUtr. UM Afjk te a. tijú. ti J.tlr, MSy«/ AU n fijf71 c 7 X. <5 Tf */■ tÜÁL XyLu. tej. X uj£jl lmí MM $1£eJ. tel. JO. X. j2tlVár. í*J-» > A ' /List?/'* >***'■*. yui M Ct-ytksé-fu-t* ... . I Mj M ----- ; j/L„ *i., ré'yívív ■ '-t " j . /hjv . < ÁJUL., jzttfoo. *u*.. ú v A nagyszékelyi Schola Centrális matrikulája az 1806-ban beiratkozott tanulók névsorával A gimnázium és a kollégium épülete ma A NEB életéből Javuló energiagazdálkodás A megyei népi ellenőrzési bizottság íolyamatosan figyelemmel kíséri az energia- és üzemanyag-felhasználás helyzetét. Mindkét témában folytattak már vizsgálatot, legutóbb az ezek során felvetődött javaslatok, illetve a hozott felsőbb szintű és vállalati intézkedések végrehajtását tekintette át a megyei NEB. Az áttekintés célja volt még a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjában kiemelt feladatok időarányos végrehajtásának ellenőrzése, illetve segítése. Az ellenőrzés kiterjedt 75 állami vállalatra, 6 ipari és 13 mezőgazdasági szövetkezetre. A népi ellenőrökön kívül a munkában részt vett a megyei KISZ-bizottság szervezésében 33 KISZ-tag is. A két előző vizsgálat során a népi ellenőrzés közel 200 javaslatot továbbított az ellenőrzött gazdasági egységek vezetőihez. A javaslatok túlnyomó többsége az energia- és üzemanyag-felhasználással kapcsolatos jogszabályok betartására, a felhasználás mérésére, az elszámoltatás szigorítására és a gazdaságosságra vonatkozott. A megyei NEB — az előterjesztett anyag alapján — megállapította, hogy a vizsgált egységek energiagazdálkodásában kedvező változások kezdődtek el. Szembeszökő, hogy az elmúlt időszakban csökkent a mezőgazdasági és az ipar- vállalatok közötti különbség. Az energiagazdálkodási tervek számadatai azt bizonyítják, hogy az időközben hozott felsőbb szintű intézkedések és az energiahordozók árának emelése változást indított el a vállalati gazdálkodásban. A vizsgált egységek az alapvizsgálatot követő időszakban 121 intézkedést terveztek, ezek döntő részét tervben is rögzítették. A tájékozódás időpontjáig a gazdasági egységek a javaslatok mintegy kétharmadát, összesen 79-et, részben vagy teljes egészében megvalósítottak. A javulás elsősorban a felsőbb döntések végrehajtásában mutatkozik, a helyi vállalati takarékossági tervek kidolgozása, végrehajtása vontatottabban halad. A leggyakoribb a lelhasznált villamos energia mérséklésére tett intézkedés. Az intézkedések nyomán három egységnél energetikusokat foglalkoztató szervezetet hoztak létre, hét egységnél az előirt hőmérséklet betartására külön felelőst jelöltek ki, 11 helyen pedig a dolgozók és a vezetők anyagi érdekeltségi rendszerének kialakítását tűzték ki célul. A vizsgált időszakban a gazdálkodók 79 javaslat megvalósítására 3 millió 152 ezer forintot költöttek. Az eléri 3 millió 297 ezer forint, ebből is látszik, hogy a ráfordítás egy év alatt megtérült. Negyvenkét javaslatot eddig még nem valósítottak meg elsősorban pénz, megfelelő felszerelés, vagy kapacitás hiányában. A megvalósított elgondolások elsősorban kisebb horderejűek és esetiek voltak, továbbra is jellemző a veszteségfeltáró vizsgálatok és a kellő részletességű, színvonalú, hosszú távú energiatakarékossági ten/ hiánya. A jobb gazdálkodásra orientáló ösztönzőrendszert még mindig nem dolgozták ki. Az energia felhasználásának szerkezetében nem történt lényeges változás, de ez a megye sajátosságaiból is következik. A VI. ötéves terv koncepciója szerint át kellene térni a folyékony energiáról a széntüzelésre, és megkezdeni a hulladékenergiák leihasználását. Ez a munka a megyében láthatólag még nem kezdődött meg. Javult viszont az energetikai berendezések műszerezettsége, folyamatos a karbantartásuk és az üzemtechnikai vizsgálatuk. Lényeges javulás következett be a villamos energiával való gazdálkodásban, de az 1 kw/órára vetített költség az egyes üzemeknél még mindig nagyon eltérő. A folyékony energia felhasználásának mérése sem megoldott, ez annak ellenére így van, hogy az energiaköltség 75 százalékát ez az energiafajta teszi ki. A megyei NEB megítélése szerint a tartalékok feltárása a pazarló, vagy nem ellenőrzött energiaielhasználás megszüntetése a legfontosabb feladat. Ebből következően különösen nagy gondot kell fordítani a terményszáritás gazdaságosságára, a technológiai utasítások betartására, a szárítóberendezések hőszigetelésére és más megoldások kidolgozására. Külön vizsgálat foglalkozott a gazdasági egységeknél a gépek üzemanyag-felhasználásával. Most azt állapították meg, hogy van ugyan változás, de még mindig kevés. A tervezett intézkedések elmaradását vizsgálva a népi ellenőrök megállapították, hogy nem készültek el az előirt határidőre a mezőgazdasági erőgépek és az építőipari munkagépek üzemanyagnormái. Elmaradt az ösztönzőrendszer kialakítása, ahol pedig kidolgozták, ott is túlzottan óvatosan tették. Az ösztönzésre fordított pénz a megtakarításhoz képest túlzottan alacsony. Nem készítettek intézkedési tervet, ezért nincsenek összehasonlítható számok. Gyakoribbak viszont az ellenőrzések. A túlfogyasztások elemzése során kiderült, hogy ezek zömmel műszaki, negyvenszázalékban pedig a gépkocsivezető hibájára vezethetők vissza. Egy MÉM-rendelet előírja, hogy a termelőszövetkezetek alakítsák ki a helyi viszonyoknak megfelelően az üzemanyagnormát. Ezt a rendeletet határidőre csak két gazdaság hajtotta végre. A népi ellenőrzés szerint a rendelet végrehajtását szakmailag jobban kellett volna segíteni és azonnal megkezdeni az ellenőrzését. A fenti hiányosságok ellenére a megyei NEB úgy Ítéli meg, hogy a takarékos energiagazdálkodás kezd társadalmi méreteket ölteni, a vállalati energiagazdálkodásban lényeges a tartalmi és a szemléleti fejlődés. A folyamatot azonban még korántsem tekinthetjük befejezettnek.
