Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

1981. szeptember 16. ^NÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ha beteg a szülő Nagymányoki olvasónktól ka.p. tűk a levelet: „Édesanyámmal ketten élünk. Ő 76 éves, s beteg lett. Ápol­ni kell, nem tudom magára hagyni. Kaphatok én erre az időszakra táppénzt?” A Társadalombiztosítási Igaz­gatóságtól Takács Ernő osztály- vezető válaszolt: „Az érvényben levő jogsza­bályok szerint táppénz csak munkaviszonyban álló dolgo­zót illet meg betegsége, vagy hat éven , aluli gyermekének megbetegedése esetén. Szülő- ápolási táppénz nem jár. Mun­káltatója a betegápolás idejére fizetés nélküli szabadságot en­gedélyezett. Mivel édesanyja ápolása miatt tartós kereset- vesztesége volt, ezért egyszeri segély iránti kérelemmel fordul­hat a társadalombiztosítási bi­zottsághoz. Kérelmét a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­hoz kell megküldeni. Ehhez mel­lékelni kell a munkáltatói iga­zolást a fizetés nélküli szabad­ság engedélyezéséről, valamint a kezelőorvostól egy igazolást, hogy édesanyja ágyban fekvő, gondos ápolást igénylő beteg volt.” Elveszett a pulóver Madár Jánosné, madocsai ol­vasónk írta: „Július 5-én Harkányból autó­busszal utaztunk haza. Pakson T elefonszámunk: 12-284 leszálltunk, s otthon vettem ész­re,,'hogy a gyapjúkardigánom a buszon maradt. Másnap reggel elmentem Dunaföldvárra a for­galmi irodára, ahol pulóverem sorsa felől érdeklődtem. A for­galmista hölgy ezekkel a sza­vakkal utasított el: ,Mit képzel maga, az <a mi dolgunk, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzunk?’. Majd végezték tovább munká­jukat, mintha ott sem lettem volna. Ekkor Budapestre, az En­gels térre telefonáltam, hátha ott tudnak mondani valamit. Negyedik hívásom után, a ne­gyedik helyen ezt válaszolták: ,Elveszett, na és akkor mi van?’ Végre a gondnokságon megmondták, hogy senki nem adott le elhagyott pulóvert. Nem lehetett volna ezt más­képpen, emberségesebben elin­tézni?" A levelet a Volán Tröszthöz továbbítottuk, mely panaszo­sunk esetét a 11-es és 20-as számú Volán vállalatokkal ki­vizsgáltatta. Piegl Ferenc, a 11. Volán igazgatója az alábbi in­tézkedésről adott számot: „Egyértelműen bebizonyítha­tó, hogy a panaszbeodványban szereplő forgalmi szolgálattevő, Nyuli Ottóné nem tanúsított megfelelő magatartást, nem nyújtott olyan segítséget a pa­naszosnak, mely adott esetben tőle el-váfható lett volna. Ezért őt megrovás fegyelmi büntetés­ben részesítettük.” Az ügy további részére Lap- sánszky 'István, a Volán Tröszt osztályvezetője válaszolt: „...A telefonon érdeklődés kel lenieden körülményeit a Vo­lán 20. számú Vállalat vizsgál­ta. Személyes^felelősség megál­lapítására a rendelkezésre álló kevés információ miatt nem ke­rült sor. A hasonló esetek meg­előzése érdekében a vállalat vezetősége ismételten felhívta a forgalmi dolgozók figyelmét az udvarias, segítőkész magatar­tásra, tájékoztatásra.” Szabadság a gyes után Köteles Boldizsárné Győréről írta a levelet: „1974. április 14-től a mázai téglagyárban dolgozom. 1977- ben megszületett az első gyer­mekem, majd 1979-ben a má­sodik. Mindkét gyermekemnél igénybe vettem a gyest. Azt szeretném tudni, hogy mennyi szabdság jár nekem a négy év után, amit otthon töltöttem? Összesen 10 év munkaviszo­nyom van. A vállalatnál tizen­öt napot állapítottak meg, amit én kevésnek tartok...” A gyermekgondozási segé­lyen töltött idő utáni szabad­sággal kapcsolatban dr. Deák Konrád az alábbi tájékoztatást adja: „A dolgozót a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápo­lása miatt munkában nem töl­tött időre, legfeljebb azonban egy évre illeti meg szabadság, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti. <3/1973. (II. 3.) MüM számú ren­delettel kiegészített 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 13. §-a.) Az évi rendes szabadság a munkában töltött idő alapján jár, s csak kivételesek azok az esetek, amikor a jogszabály előirja; hogy a munkából távol töltött időre is kell szabadságot adni. így a dolgozó nőt megil­leti az évi rendes szabadsága a szülési szabadság egész időtar­tama alapján, ugyancsak jár rendes szabadság a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azon­ban egy évre. A szabadság pe­dig alapszabadságból és pót- szabadságból álf, s a dolgozó­nak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 mun­kanap alapszabadság és min­den munkaviszonyban töltött ikét év után egy, de évenként leg­feljebb tizenkét munkanap pót- szabadság jár. A panaszos munkáltatója tehát törvényesen járt el, amikor 12 nap alapsza- badságot'és a 10 éves munka- viszonya alapján 3 nap pótsza­badságot biztosított.” Ml VÁLASZOLUNK így közlekedtünk.. Évszakváltás világhét Augusztusban m®‘,------—---------------------- gyenk k özútjain hatvankét személyi sérűléses baleset történt, kettő­vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Halálos kimenetelű a tavalyi héttel szemben az idén kettő volt, igaz, hogy az egyiknél egyszerre hárman vesz­tették életüket. Súlyos sérüléssel most és a múlt évben is hu­szonkilenc végződött, a könnyű- sérüléssel járók száma viszont a tavalyi huszonnyolccal szemben harmincegyre emelkedett. A balesetek során négy ember meghalt, harmincnyolcán súlyo­san, negyvenkilencen könnyeb­ben megsérültek, összesen ki­lencvenegyen, néggyel keveseb­ben, mint a múlt év augusztu­sában. A balesetek számának több, mint háromszázalékos csökke­nése ellenére sem léhetünk elé­gedettek, mert az elkövetők több, mint tizenhat százaléka ezúttal is alkoholos befolyásolt­sága következtében vesztette el uralmát járműve felett és oko­zott értelmetlenül, felelőtlenül magának, de másoknak is bajt, szerencsétlenséget. A balesetek harminchét szá­zaléka gyorshajtás, huszonegy százaléka elsőbbségi jog meg nem adásának következménye volt, de mint mindig, a múlt hónapban is sók volt a sza­bálytalan kanyarodás, a figyel­metlen, gondatlan vezetés, va­lamint a gyalogosok könnyel­műsége miatti, súlyos következ­ményekhez vezető borulás, üt­közés. A baleseteknek több, mint harmincöt százaléka sze­mélygépkocsi-vezetők hibájából keletkezett, ugyanilyen arány­ban szerepelnek az okozók lis­táján a motorkerékpárok és a segédmotorok vezetői is együt­tesen. A múlt év azonos idősza­kához viszonyítva kevesebb bal­eset fordult elő a szekszárdi és a tamási járásban, valamint a megye székhelyén, több volt vi­szont a paksi járásban, Bony- hádon és környékén, végül Dombóváron és a körzetéhez tartozó utakon, ahol a legma­gasabb emelkedés volt tapasz­talható. A tavalyi három bal­eset az idén nyolcra szaporo­dott és a két halálosan végző­dött is ott történt. Megyénk közúti baleseteinek számszerű alakulása az év el­múlt nyolc hónapjának tükré­ben kedvezőnék mondható. A legkritikusabb időszak azonban csak ezután következik. Az évszakváltás és--------------------—------------ az ő sz újabb és nehezebb feladatok elé állítja a közlekedés részt­vevőit, amelyek azonban senkit nem érhetnek váratlanul és fel­készületlenül. A következő he­tekben, hónapokban, mindenek­előtt számítanunk kell az idő­járás fokozatos, de lehet, hogy hirtelen beköszöntő változására, romlására, amely elsősorban az út- és látási viszonyokat befo­lyásolhatja kedvezőtlenül. Kö­vetkezésképpen: kopott gumi­abroncsokon, Vizes, csúszós uta­kon a biztonságos haladás el­képzelhetetlen ; ködös, párás, esős időben csupán a helyzet­jelző lámpa bekapcsolása mit sem ér, ezért a tompított fény­szóró nélküli közlekedés életve-, szélyes és tilos. Máris megkezdődött az őszi termények betakarítása. Számí­tania kell mindenkinek arra, hogy pótkocsis mezőgazdasági vontatókkal, lassú járművekkel olyan útvonalakon, főközlelke- dési utakon is találkozhatnak a jövőben, ahol ezek a járművek egyébként nem közlekedhetnek, de a terménybehordás idejére engedélyt kaptak rá. Az emlí- tett járművek olykor óhatatlanul sarat is hordhatnak a szilárd burkolatú utakra. Földutak csat­lakozásához közelítve tehát - sárfelhordásra számítva csök­kentett sebességgel közleked­jünk, mert bár előírás, mégsem bizonyos, hogy mezőgazdasági üzemeink az utak takarítását mindig és mindenhol, maradék­talanul el is végzik. Sokszor az ilyen helyeket az ott dolgozók legfeljebb csak jelezhetik az ar­ra haladó gépjárművek vezetői­nek. Előfordulhat továbbá, hogy a szállított termények néhol az úttestre szóródnak (reméljük, ritkábban, mint az elmúlt évek­ben), ami a népvagyon herdá­lása mellett rendkívül baleset- veszélyes is. A tanítási év megkezdése óta különös figyelmet érdemelnek a benépesült iskolák, napközi ott­honok, óvodák elé kihelyezett „Gyermekek” jelzőtáblák. Az eddigieknél is fokozottabb óva­tosságra, lassúbb haladásra fi­gyelmeztetnek. Úttestre szalad, gáló iskolásokkal egyébként máshol is találkozhatunk. Az esős, egyre hűvösebb idő­járás felnőtt gyalogosaink köz­lekedését is megnehezíti. Jár­művezetőinkre hárul jórészt an­nak a felelőssége, hogy az út­testen kabátgallér mögé, eser­nyő alá bújt, körültekintés nél­kül közlekedő gyalogosokat se érjen baleset. Persze, azért a gyalogosoknak is gondolniuk kell arra, hogy csúszós utakon megnő a járművek fékútja és a járdáról való lelépés előtti óva­tosság kötelezettsége az idő­járástól függetlenül érvényes reájuk. A sebesség megválasztá- -------------------—2 sa, a közle­kedési manőverek végrehajtása kedvezőtlen körülmények között általában nagyobb körültekin­tést, óvatosságot és vezetési gyakorlatot igényéi. A KRESZ előírásaira épülő vezetéstechni­kai készség fokától függ, min­dig, ilyenkor pedig hatványo­zottan az irányváltoztatás, ka­nyarvétel, előzés, követési tá­volságtartás stb. szerencsés, vagy balesetbe torkolló kimene­tele. Ezért, akik e készség tekin­tetében bizonytalanságot érez­nek, a járművek volánjait bíz­zák inkább a gyakorlottabb ve­zetőkre. P IACSEK GYÖRGY Szeptember 27. és október 4. között hetedik alkalommal ren­dezik meg hazánkban a képző- művészeti világhét esemény- sorozatát. Az idei világhét mot­tójaként a „Világunk tükre a művészet" jelmondatot válasz­tották, s a rendezvénysorozat egyik fő eseményeként ezzel a címmel elméleti konferenciát rendeznek. Szeptember 27-én háromnapos tanácskozás kez­dődik, s ezen építészek, szo­ciológusok, művészek a köz- művelődés és településfejlesz­tés kapcsolatát vitatják meg a szentendrei művelődési ott­honban. A világhét eseményeinek má­sik központja Kaposvár. Szep­tember 27-én a Somogyi Kép­tárban nyitják meg a IV. du­nántúli tárlatot. A megnyitás­kor első ízben adják át a du­nántúli művészetért emlékpla­kettet. Borsos Miklós alkotását. A kaposvári tárlathoz kap­csolódva dokumentációs kiállí­táson mutatják be a dunántúli művésztelepek életét, tevékeny­ségét, így a dunaújvárosi vas­szobrász, a nagyatádi fafaragó, a siklósi keramikus, a villányi kőfaragó és a zalaegerszegi belső építészeti, környezetalakí­tó telepek munkáját. Ezzel egy időben tanácskozást rendeznek a művésztelep munkájáról, le­hetőségeiről, jövőjéről. Budapesten október 3-án a Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítást rendeznek Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotá­saiból. Római kori leletek Hatszáznál több sírt tártak fel eddig a székesfehérvári István király Múzeum régészei a hajdani Floriana — a mai Csákvár — temetőjében, ahol tavasz óta kutatnak a római kori emlékek után. A IV—V. századi temetkezési helyről ér­tékes leletanyag került elő: ép­ségben maradt üvegpalackokat, illatszeres üvegcséket, bronz- eszközöket, ékszereket hoztak a felszínre. Előkerült a mai cumisüveg őse is. Az utak építésének és a forgalom ré­szévé való átadásá­nak hatósági enge­délyezéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a közlekedés- és postaügyi miniszter és az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter 9/1981. (Vili. 28.) KPM— ÉVM számú együttes rendelete, amikor kimondja, hogy zártkerti út építése esetében a kérelem­hez csatolni kell a zártkerti földrészletek tulajdonosai (tar­tós használói, haszonbérlői) nyilatkozatát, hogy az utat sa­ját erőből — esetleg társulás útján — ’létesítik, vagy vállal­ják az építés költségének rájuk eső részét. A munkaügyi miniszter, a művelődési miniszter és az egészségügyi miniszter 5/1981. (Vili. 28.) MüM—MM—EüM számú együttes rendelete az egyes nevelési-oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő térítési dijakról szóló korábbi jogszabályt módosítja és akként rendelkezik, hogy is­kolai napközi otthonba fel nem vett, menzai, externátusi ellá­tásban nem részesülő és az intézet vezetőjének rendelkezé­se szerint az iskolában vagy vendéglátóhelyen ebédet szer­vezetten igénybe vevő tanulók térítési díja az élelmezés nyers­anyagköltsége. Az építési adóról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 23/1981. (Vili. 28.) PM számú rendelete, amelynek melléklete jelöli meg az építési adó alól mentes építményeket — ilyenek többi között a művelődési és oktatá­si épületek, a lakó- és szálló- jellegű épületek —, valamint az építési adó alól mentes ága­zatokat és célberuházásokat. A fenti három jogszabály a Magyar Közlöny 1981. évi 50. számában jelent meg, és kihir­detése napján, illetve 1981. szeptember hó 1. napján ha­tályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 19. számában megjelent közle­ményre, amely a gépjármű­vek tüzelő- és kenőanyag­felhasználásának ellenőrzésé­ről szól, s amely szerint az ál­Kecskeméten már bemutatko­zott és máris nagy sikert ara­tott az az új mozibusz, amelyet a Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat újítókollektivá- ja készített. Belsejében 35 fő részére lehet mozielőadásokat talános tapasztalat az, hogy a gazdálkodó szervek nem fordí­tanak kellő gondot az üzem­anyagkészlet nyilvántartására, gazdaságos és takarékos fel- használására, s a gépjárműve­zetők előírás szerinti elszámol­tatására. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a rendeletekben előírt kötelezettségek megsze­gése — ha súlyosabb elbírálás alá nem esik — fegyelmi eljá­rást von maga után. Egyes nyugdíjas hulladék- gyűjtők foglalkozási keret alóli mentesítéséről szól a Munka­ügyi Minisztérium és a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságának a Munkaügyi Közlöny f. évi 10. Számában megjelent közös közle­ménye, amelyből itt csupán annyit idézünk, hogy: „Az Or­szágos Anyag- és Árhivatal felügyelete alá tartozó mun­káltatóknál munkaviszony kere­tében jutalékos hulladékgyűjtő munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasoknak e munkája 1981. évtől kezdődően a foglal­koztatási keretbe nem számít be.” A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 34. számában olvasható a vendéglátás környezeti kultu­ráltsága, higiénéjének ellenőr­zési feladatterve tárgyában megjelent közlemény, amely részletesen megjelöli a vállalati központok ellenőrzési feladatait, valamint az üzlet­vezetők ellenőrzési feladatait, mely utóbbiak közé tartozik — többi között — az egység kör­nyezetének — üzlet előtti jár­da, terasz, kerthelyiség, gazda­sági udvar — rendezettsége és tisztasága, az üzlet megfelelő tisztaságának biztosítása, a vendég-mellékhelyiségek, va­lamint a dolgozók szociális he­lyiségeinek rendezettsége, a mellékhelyiségek, valamint a szociális helyiségek tisztaságá­nak biztosítása, a mellékhelyi­ségekben WC-papír, a kézmo­sási helyeken szappan, vagy azt helyettesítő szer, valamint kéz­törlési vagy kézszárítási lehető­ség biztosítása. Úgy véljük, mindig időszerű e feladatok végrehajtásának számon kérése is. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke tartani. A kísérleti mozibuszt elsősorban a tanyavilágban, külterületi iskolákban, üdülő­helyeken, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és munkásszállásokon kívánják hasznosítani. Mozibusz Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom