Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

Horgászat Az egyesületi és egyesületkö­zi horgászversenyek túlnyomó többsége már megtörtént, szin­te valamennyi egyesületünk megrendezte háziversenyét. Mintegy félezer Tolna megyei sporthorgász mérte össze ügyességét ezeken a vetélkedő­kön. Most folynak a jelentősebb, nagyobb horderejű versenyek. Az Intéző bizottsági versenyek sorából kiemelkedett a megyei' A kategória (ide soroltattak a megye legjobb egyesületi veir- senycsapatai) vetélkedésé, ame­lyet Dunaíöldvárott az élő Du­nán tartottak. Tizenhárom csa­pat versenyzett jó vízállásnál, de szerény eredménnyel. Meg­lepetésre a Bonyhádi Dolgozók HE csapata lett az első. Má­sodik helyen a Szekszárdi HE végzett, harmadik a Faddi Sport HE csapata lett. Ezen a versenyen a csapatok női ver­senyzőket is kötelesek voltak szerepeltetni. Paduc Augusztus utóján lassan vé­get ér a nyár. Elmúlnak a nagy melegek, a halak végre a vizek „teljes keresztmetszetét” birtokba veszik. A harcsa már kevésbé fogható, a ponty iga­zi szezonja még nem kezdő­dött el, a csukapergetés ideje is arrébb van még — és még­is, van két olyan halfajta is, amelyet a legkülönbözőbb vize­ken augusztus utolsó és szep­tember első napjaiban szinte „menetrendszerűen” jól lehet fogni. Az egyik - a paduc — azoknak nyújt jó szórakozást, akik kedvelik a sok kapást, és a nehezen megfogható zsák­mányt. A másik viszont a „konyhahorgászok” álma; a serpenyőben piruló omló húsú foga ss üllő. Kezdjük a paduccal: ahol csak folyóvíz van, előfordul. Sőt néha meglepő helyeken is megjelenik. Például a Dunán a dunaújvárosi, a Tiszán a tápéi öböl álló Vizében olykor töme­gesen fordul elő. „'Kiáll” a las­sú mellékvizek torkolatába 'is, így a tassi öbölben is előfor­dul, és bejut a zárt csatorna- rendszerekbe, például a kis­kunsági főcsatornába. De azért nem ezeken a helyeken a leg­jellemzőbb, hanem a közepes sebességű folyóikon, például a Dunán Dömös, Visegrád, Tahi- tótifalu, Százhalombatta, Adony, Kulcs vidékén, a Tisza felső szakaszain, majdnem minden dunántúli folyóban, még a Ba­konyban suhanó Melegvízen is. Van egy tévhit a paduc hor­gászatáról ; sokan eleve csak a leggyorsabb vizen keresik, mondván: az az igazi lelőhe­lye. A tévedés csak annyi, hogy ott többnyire az í v ó h e I y e van tavasszal. Nyár végére va­lahogy kényelmessé válik, és ahol csak talál lassuló vizű A B kategóriában (ez a má­sodik vonal), tizennégy csapat versenyzett, a színhely a Szek- szárd melletti sötétvölgyi hor­gásztó volt. Szép eredmények születtek. A sorrend; 1. Paksi Atom HE, 2. Sióagárdi HE, 3. Bátaszéki HE. A megyei válogatott keretek országos versenyén Tolna me­gye csapata az előkelő harma­dik helyen végzett. A csapat tagjai megérdemlik, hogy név szerint is bemutassuk őket. Csontos Árpád, Várszegi Fe­renc, Mester János és Deáki István. Ifjúsági versenyző; Tóth György. Női versenyző; Len­csés Jánosné, aki a nők között országosan első lett. A nemzetközi sporthorgász Barátság-kupa sorsa Baján dőlt el. A díszes trófea a Tolna me­gyei csapat birtokába került. A Hermán Ottó-emlékver- senyt augusztus 29-30-án ren­dezik a pécsi tavon, ahol ter­mészetesen megyénk is képvi­selteti magát. és süllő forgót, lángot, ahogy a tiszaiak mondják, vagy vízmegtörést, inkább ott tanyázik. Életmód­jából, és gyors kapásából kö­vetkezik, hogy fenekezővel kár is próbálkozni, sok paducot csak úszóval lehet fogni. De nem ám a vastagfejű balsa vagy a hungarocell úszó a jó, amelyet eleve gyors vízre ké­szítenek — nyár végén az óva­tos, villámgyors paduckapást rövid antennájú, áramvonalas testű úszón látjuk a legjobban, amely úgy van súlyozva, hogy csak az antenna áll ki a víz­ből. Főleg, ha az évek óta leg­jobban bevált csalit használ­juk, a gyúrás nélkül a horogra csippentett kenyérbelet, a ,,'ke- nyérrózsát”. Igaz, ez kényelmes horgásznak nem való, mert minden bedobásnál újra kell csalizni, de még télen is öt- nyolcszorta több rá a kapás, mint akár a vörösgifisztára, akár a légykukacra. A felsze­relésről: a paduohoz'jó a hú­szas zsinór, kár vékonyabbat használni, főleg azért, mert ilyenkor nem is ritkán téved a paducok közé egy-egy harcia- sqbb márna. És a hatos mé­retű 'kristályhorog sem nagy; az a paduc, amelyik arról lema­rad, meg is érdemli, hadd nő­jön.., Az ilyen — egyes verseny- horgászok szerint „durva”-ösz- szeállítás mindenképpen jó ar­ra, hogy ne maradjon le a ho­rogról a Illa orrú bukfencezőmű­vész, és a 'nagyszájú jászt, do- molykót is nyugodtan fáraszt­hassuk — mert az is szeret „kö­zösködni" a paduccal a terített asztalon. És most a nyár végi süllőről: a folyóvíziek persze, előnyben vannak, mert amint kilátszanak a kősarkantyúk, máris tudják: hol is keressék a csíkos oldalú rablót. Az állóviziek viszont rendszerint panaszkodnak, hogy nincs süllőkapás. Hát - a meg­szokott módon nincs is. De akad bőven, ha valaki éjsza­ka próbálkozik, vagy legalább­is sötétedés után a fenekező­vel. (Már ahol, persze, éjszaka horgászni lehet.) A legjobb órák az este 8 és 10 közötti­ek. Oe nappal is lehet süllőt fogni, szeptember elején leg­alábbis. Csak éppen villantó- val. És délelőtt, délben, vagy kora délután. Amikor a lassan lehűlő víz meleg, külső részé­be kihúzódnak napozni a küsz- csapatok, és velük tartanak a belőlük falatozó rablók is. Nem kell legyinteni, ha az ál­talunk ismert, negyven centi mély vízen rablást rablás után látunk, hogy „ugyan, csak a Augusztus 25., kedd. Orszá­gos állat- és kli'nakóvá'sár. Hat­van (Heves), Kiskunlacháza (Pest), iPápa (Veszprém). Országos állbtvásár. Tamási (Tolna). Autóvásár. K'i'skuniocháza (Pest). Augusztus 26., szerda. Orszá­gos állat- és kiirakóvásár. Ká­polna, (Heves), Rakaca (Bor­sod), Szerencs (Borsod), Veszprémvorsány (Veszprém). Augusztus 27., csütörtök. Or­szágos állat- és kirakóvásár. Célldömölk (Vas), Okány (Bé­kés). Országos kinakévásár. Pacsa (Zala). bálin” - mert többnyire nem az. Az iszapos, sekély vizet könnyű villanyával, néha még balinólomma! is megdobálva, komoly süllőket lehet fogni. Vi­ze válogatja, hol és milyen mű- csali a jó, a Hárosi öbölben egy időben a kishal alakú ólom volt a sláger. Tolnában a ket­tes méretű körfogó kanál, a ráckevei Duna-ágban a köze­pes, vagy a legkisebb méretű HOKÉV Zett-támolygó - és így tovább. Erős széliben ne pró­bálkozzunk, mert nem látjuk, hol a rablás, és erősen borult időben se igen állnak ki a kis- halcsapatok a part mellé. De ha süt a nap, és látjuk a rab­lást, próbáljuk meg - megéri... SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Augusztus 28., péntek. Or­szágos álltat- és ki,rakóvásár. Komódi (Hajdú). Országos áiatvásár. Dévavá- nya (Békés). Augusztus 29., szombat. Or­szágos sertésvásár. Gyál (Pest). Augusztus 30., vasárnap. Or­szágos állat- és ki rákévá sár. Abádszallák (Szolnok), Jánoshi- da (Szolnok), Nagyatád (So­mogy), Tápiószele (Pest), Jász- jálkóiholma (Szolnok). Autóvásár. Csongrád, Csorna (Győr), Debrecen, Eger (He­ves), Hatvan (Heves), Kecske­mét (Báos), Kisújszállás (Szol­nok), Miskolc, Nagyatád (So­mogy), Nyíregyháza (Szabolcs), Szarvas (Békés), Szeged, Zalta- szentgrót. Vásárok Új vendégfogadó a Tiszán Szeged idegenforgalmi nevezetessége a „Szőke Tisza” nevű vizi étterem. A régit, több évtizedes szolgálat után, mivel már teljesen elavult — „nyugdíjazták”, szárazra tették, s meg­kezdték elbontását. A nagyobb és szebb, új „Szőke Tisza” vi­szont minden kényelmet kielégít s várja a vendégeket. r Bélyeggyűjtés STEPHENSON A Magyar Posta két forint névértékű bélyeggel emlékezik meg arról, hogy a gőzmozdony feltalálója, George Stephenson 200 éve született. Az új címle­tet Varga Pál grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegy- nyomda készíti 5 711 300 foga­zott és 8200 vágott példányban. A bélyegen Stephenson arc­vonásai mellett a hírneves Rocket (= rakéta) mozdony is látható. A 19. század elejétől több helyen építettek gőzzel hajtott erőgépeket, maga Ste­phenson már 1814-ben készí­tett lokomotívot. A Rocketet te­kintjük mégis elsőnek, mert Stockton és Darlington angliai városok között ezzel indult meg először menetrendszerű járat. Stephenson és masinája ma­gyar bélyegen már 1948-ban is szerepelt a feltalálókat bemu­tató sorozat 5 filléres címletén. 1961-ben a közlekedésügyi mi­niszterek budapesti értekezleté­re kiadott sorozat 60 filléres bélyegét a gőzmozdony felta­lálójának arcképe díszítette. Két éve a vasút fejlődését illusztráló sorozatunk Stephenson mozdo­nyának képével kezdődött. KITŐL FÜGG AZ ÉRTÉK? A bélyegek a postai külde­mények díjának lerovására szol­gálnak. Készülnek alkalmi bé­lyegek különböző események- évfordulók népszerűsítésére és bizonyos kiadások a gyűjtők igényei szerint is. A filatelisták szenvedélyüktől ösztönözve vá­sárolnak, cserélnek bélyegeket, igyekeznek gyűjteményüket tel­jessé tenni. Sok embert az ér­téknövekedés reménye vezet a bélyeghez, de egyetlen gyűjtő részére sem közömbös, hogy a vételár megtérül-e? A modern magyar bélyegek beszerzési értékét biztosítja, hogy a posta valamennyi, 1946. augusztusa óta megjelent cím­letet elfogadja bérmentesítés­re. A filatéliai érték ennél jóval magasabb, ezt a gyűjtők ala­kítják ki. Egy Cicerónak tulaj­donított mondás szerint „min­den gyűjtemény annyit ér, mint amekkora a tulajdonos szenve­délyének hőfoka”. Ha régen és nem is a bélyegre mondták, igaz ez most és a filatelisták- ra is. Évekkel ezelőtt 200 ezernél több tagja volt a szövetségnek, ennyien vásároltak meg minden újdonságot. A kiadott forintok ♦ «Mi A szarvasmarha-tenyésztésről ad számot a Kínai Népköz- társaság hatértékű sorozata. — úgy látszik — nem elég gyorsan fiadztak, mert sokan elpártoltak. Bennük nem élt a gyűjtőszenvedély, ezért minden­áron szabadulnak albumaiktól. Hiába utalnak az Árjegyzék eladási árai arra, hogy az el­kótyavetyélni szándékozott anyag nemzetközi értéke ma­gas és ebből eredően a belföl­di megbecsülés sem marad­hat el. Az eladni kívánt gyűjtemé­nyek értéke többnyire 1000— 5000 forint között mozog. Ma már csekély a bélyegtől elfor­dulok száma is. Ha minden ti­zedik vagy huszadik filatelista átvenne egy-egy kallódó gyűj­teményt, azonnal megszűnne a kínálat. A most még olcsón kapott második gyűjtemény csereanyagnak jó, hiányzó, rit­kább példányok megszerzését is megkönnyítheti. KÜLFÖLDI HÍREK Az NDK postája hatértékű sorozaton, híres embereket mu­tat be. A bélyegeken helyet kapott H. Barkhausen fizikus, J. Becher kultúrpolitikus, R. De- dekind matematikus, Ph. Tele­mann zeneszerző, A. Dhamisso természetbúvár, költő, W. Raabe író. Az egyes címleteken működésükre, alkotásaikra utaló ábrák láthatók arcképük mellett. Aki A-t mond, mondjon B-t is. Sűrűn emelik a díjszabást az USA-ban. 1977-ben milliár­dos mennyiségben „A” megkü­lönböztető jelzéssel narancs- színű, értékjelzés nélküli bélye­geket nyomattak, amit a követ­kező évben helyeztek forgalom­ba. Most lila színben „B” bé­lyegek készülnek. Az értékszám nélküli címletek csak belföldön érvényesek, mert az Egyetemes Postaegyesület nemzetközi for­galomban ilyeneket nem fogad el. Új könyvek A XVIII. század híres anek­dotáiéi, nagy mulattatói közül jószerivel csupán Hermányi Dienes József neve ismeretes, s tőle is leginkább a Nagy- enyedi Demokritus című gyűjte­mény, holott 158 kötetnyi kéz­irat maradt utána, s lehetne mit válogatni a kortársai által „lábakon járó könyvtartó polc”- nak nevezett derék református pap hagyatékából. Most egy újabb híres anekdotagyűjte­ményt ismerhetünk meg a Mag­vető Kiadó jóvoltából a mél­tán népszerű Magyar Hírmon­dó című sorozatban. Kónyi Já­nos tizenhat művet, vékonyab- bat-vaskosabbat adott ki, de alig maradt fenn belőlük hasz­nálható példány, úgy agyon­olvasták humoros történeteket kedvelő kortársai. Kónyi János ismeretlen kisnemes, szegény strázsamester volt, aki csupán szórakoztatni akart. A minden­kor nevető Demokritus ma is élvezetes olvasmány, a XVIII. század jellegzetesen bájos ter­méke, nyelvészetileg is érdekes szófűzéseivel, a pikantériát kö­rülíró vagy netán kimondó ki­fejezéseivel. Mi sem természe­tesebb, hogy fő témája a sze­relem, a pajkos lány vagy az erőszakos ifjú. S akit az olvas­mány élvezetén felül több is érdekel, eligazítja a gondosan szerkesztett név- és szójegyzék, illetve magyarázat. A Történetírók Tárának har­madik kötetét bocsátja közre a Gondolat Kiadó Egyház, mű­veltség, történetírás címmel. A katolikus történetíró iskola, me­lyet korábban a jezsuiták indí­tottak el, a kiegyezés körüli időben érkezett csúcsára, s túl­lépve rendi korlátain, nemzeti szempontból is jelentősét alko­tott. A történelemmel kissé be­hatóbban ismerkedők előtt is­merősen cseng az a három név, kiknek munkáiból ez alkalom­mal válogatás készült: Römer Flórisé, Ipolyi Arnoldé, Fraknói Vilmosé. Rómer Flórisban nem­csak a magyar régészet meg­alapítóját tisztelhetjük, hanem az első magyar tudományos folyóirat megalapítóját is. 1861- ben indította el a Győri Tör­ténelmi és Régészeti Füzeteket — a hat évvel később alapí­tott Századok (ma is élő folyó­irat) elődjét. Korszakos jelen­tőségű A Bakony c. monográ­fiája, melynek bizonyos meg­állapításait százharminc év po­ra sem volt képes befedni. Ö fedezte fel és ismertette elő­ször például a Győrött őrzött Corvin-kódexet. Ipolyi Arnold a magyar néprajztudomány klasszikusai közé tartozik, s nem véletlen, hogy nevéhez rögtön egy fiatalkori művét kapcsoljuk: a Magyar Mytho- lógiát. E kötetben művelődés- történeti tanulmányaiból válo­gattak, melyek közül külön hely illeti meg A magyar nemzet­egység és államnyelv történeti alakulása című dolgozatát. Fraknói (Franki) Vilmos hatal­mas munkabírású, sokat publi­káló tudósunk volt a múlt szá­zad utolsó harmadában. Elég ha olyan műveire utalunk, mint a Pázmány Péter és kora, a Hunyadi Mátyás élete. Legma­radandóbb, s ma is pótolhatat­lan műve Magyarország egy­házi és diplomáciai összekötte­tései a római Szentszékkel, me­lyen egy életen át dolgozott, s az államalapítástól 1689-ig tár­ta fel a vatikáni és egyéb levél­tárakban található hatalmas dokumentum- és levelezésanya­got. A nélkülözhetetlen soro­zat harmadik darabját jó szív­vel bocsáthatta útjára a kiadó, mert olyan művek részleteit te­szi közkinccsé, amelyeket régi könyvekben, tudományos mun­kákban antikváriumaink leg­eldugottabb zugaiban sem lel­het fel a legszorgalmasabb gyűjtő vagy kutató sem. A Gondolatot dicséri a Ma­gyar História című sorozat, melynek jó néhány korábbi kö­tete már másod- vagy harmad­kiadásban is elfogyott. Az utóbbi hónap termése két kö­tet. Kulcsár Péter A Jagelló- kort, tehát a közvetlenül Mo­hácsot megelőző időszakot mu­tatja be, Somogyi Éva pedig az 1849—1867 közti periódust Abszolutizmus és kiegyezés cím­mel. Jelentőségük nemcsak ab­ban van, hogy a legfrissebb kutatások eredményeit közlik, hanem abban is, hogy közért­hető formában — minden kö­zépiskolát végzett számára ért­hetően és érdekesen — mutat­ják be a magyar történelem egy-egy korszakát. Fűzött köny­vek és olcsók, s a fekete-fehér illusztrációk, korabeli metsze­tek, térképek, arcképek segítik felidézni történelmünk sok eset­ben vészterhes időszakát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom