Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
A ^fePÜJSÄG 1961. augusztus 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elbontották a hidat Bonyhódról Fáik Istvánnétól és Müller Györgynétől kaptuk a levelet: „1980 második felében csatornázták a bonyhádi Mónus Illés utcát. Ezt követően 1981 első félévében lebetonozták. Körülbelül egy hónappal ezelőtt az esővíz-elvezető árkot kezdték el cementlapokkal kirakni. Egészen addig, amíg az első hidat szét nem szedték (ez a mi hidunk volt), azt hallottuk, hogy ahol lebontják, vissza is építik. Ezzel szemben most azt a tájékoztatást kaptam, hogy a tanácsnak nincs pénze a hidak felépítésére. A költségekhez az utca lakóinak is hozzá kell já- rulniok. Kósza hírek szerint elég magas öszeggel, 8 ezer forinttal. A költségvetési üzemtől egy elvtárs felajánlotta, hogy adnak zsaluanyagot. Nekünk nem zsaluanyagra van szükségünk, hanem hídra, mely alkalmas gépkocsibejáratra, ugyanis ilyent bontottak le. Válaszában arra is hivatkozott, hogy itt mindenféle szedett-vedett hidak vannak, amit lebontanak. Ezzel szemben a mienké és az alulírott szomszédomé nem szedett- vedett, hanem egy-egy erős, betonvassal ellátott 2,5 méterszer 1,5 méter, illetve ennél még nagyobb bejárati híd volt. Híd T elefonszámunk: 12-284 A főváros legmagasabb pontja, a széles panorámát kínáló János-hegy. A budapestiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye. Különösen azóta keresik fel sokan a hegyet, s a tetején épült kilátót, amióta a népszerű libegővei is megközelíthető. Vezet a hegyre jól kiépített autóút, közlekedik autóbusz, elérhető az Üttörővasút egyik állomásáról, ám az igazi kirándulók a gyalogútokat választják. Árnyas fák, virágos bokrok, erdei növények szegélyezik a turistajelzéssel ellátott utakat, amelyek jó levegőn, kisebb-nagyobb erőfeszítést igényelve vezetnek a hegyre. Már a szelíd lejtők, vagy meredek kaptatok megmászása is megéri a fáradságot. De fokozza az élményt a János-hegyi kilátótól elénk táruló panoráma. A hegy legmagasabb pontján, 529 méter tengerszint feletti magasságban áll a Schulek Frigyes tervezte Erzsébet-kilátó kőteraszos épülete. 1908-ig ezen a helyen csak fából épült egyszerű kilátó állt. Az új, díszesebb torony gondolatát a nemzetközi szállodások 1902-ben Budapesten tartott kongresszusán vetették fel. A cél megvalósításáért gyűjtést indítottak, össze is jött 51 ezer korona. Az építkezést 1908 tavaszán kezdték meg Schulek Frigyes építész tanár tervei szerint, aki kúpban végződő tornyot akart nélkül gépkocsink az utcán reked." A kérdésre a Bonyhádi Városi Tanács VB műszaki osztályáról Sebestyén Lajos osztály- vezető válaszolt: „Építésre (korszerűsítésre), kerülő útszakaszon lévő csatlakozások (kocsibehajtók) létesítésére, átépítésére vonatkozóan az utak igazgatásáról szóló 7/1970. (XI. 13.) KPM. számú rendelet alapján kell a kötelezettséget és a költségviselést megállapítani. A hivatkozott rendelet 13. § (2) bekezdése szerint „ha valamely csatlakozással kapcsolatos híd, áteresz átfolyási szelvénye a víz elvezetésére elégtelenné vált, valamint ha az út függőleges vagy vízszintes vonalvezetése megváltozott, a'z útügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a csatlakozás korszerűsítésére kötelezi. Ezt erősíti meg a KPM 562.570/1975. számú elvi állásfoglalása. A Mónus Illés utcában új beton útburkolat, a páratlan számozású oldalon burkolt, a páros számozású oldalon részben burkolt csapadékvíz-elvezető árok készült, mert a korábbi állapot nem volt fenntartható. Az átépítést megelőzően építettük ki a szennyvízcsatornát. Jogszabályi lehetőségeink ellenére a kocsibehajtók és az átereszek bontását nem rendeltük el, mert a kivitelezés folytonosfelállítani. Nem volt egyszerű feladat a hegy csúcsára feljuttatni a vizet, az építőanyagot. Ez utóbbi szállítására a hegykúp tövében lévő teraszról sod- ronypályát létesítettek. A vizet a Sváb-hegyről puttonyoskocsik szállították. Gondot okozott az alapozás, a porhanyós mészkőtalaj miatt. Időközben az eredeti elképzelést megváltoztatták, a torony kúpvégződéseit elhagyták. így alakult ki a neoromán elemeket felhasználó, 26 méter magas, 16,5 méter átmérőjű torony, körfolyosókkal, teraszokkal. A földszinti folyosó egyik fülkéjébe Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló carrarai márvány mellszobrát helyezték el, egy másik fülke a kilátó létesítésének emléktábláját őrzi. A haraszti és borosjenői mészkőtorony tervezésében Schulek mellett Klun- czinger Pál és Hofbauer János mérnök is részt vett. Az akkori Európa eqyik legimpozánsabb kilátójának ünne. pélyes felavatására 1910. szeptemberében került sor. A máig kedvelt toronyból 60—70 kilométeres körzet panorámája tárul a látogatók elé. A János-hegy tetején a megfáradt turistát vendéglők, büfék, süteményes, szendvicses pavilonok is várják. Az egyik étterem, söröző, éppen a kilátó földszintjén kapott helyet. ságát.így láttuk biztosítva. A birtokunkban lévő adatok szerint 'hét nyugdíjas lakik az utcában, őket nem akartuk terhelni a bontás és a bontási anyag elszállításának gondjával, ezért egységesen valamennyi áteresz bontását magunkra vállaltuk. 'Mulasztást követtünk el azzal, hogy az utca lakóit írásban előzetesen nem tájékoztattuk a kocsibehajtók létesítésének költségviseléséről, ezért a különböző forrásból eredő információk egy része félreértésre adott okot. Mulasztásunkért a levélírók és az utca többi lakójának szíves elnézését kérjük. Mentségünkre az sem szolgálhat, hogy a korábbi időszakban épített, korszerűsített utcákban hasonló problémák nem jelentkeztek. A kocsibehajtók létesítéséhez felajánlott segítségünkkel könnyíteni akarunk az eszköz és anyag biztosításával az ingatlantulajdonosoknak. A megépített út és szennyvízcsatorna költségeinek egy részét — jogszabály szerint — o telektulajdonosokra át kell hárítanunk. A hozzájárulás értéke út esetén 3 ezer forint, szennyvízcsatorna esetén 4500 forint. A fenti összeg megfizetésére kérelem és bizonyos feltételek megléte esetén részletfizetési lehetőség 'biztosítható. Ennek pontos feltételeit a kivetési határozat tartalmazza." A csekk - angolul cheque, németül Scheck, franciául ché- que — bankra szóló fizetési utalvány. Hazánkban a felszabadulás óta először idén július elsején Budapesten került forgalomba és jövő év elejétől már a vidékiek is kérhetnek csekket a Takarékpénztártól. S bár nálunk most méq az újdonság erejével hat, más országokban viszont már elterjedt, általános a csekkel való fizetés. Sőt, előnyei végett közkedveltsége egyre nő. MÁR AZ ÓKORBAN IS Története az ókorba nyúlik vissza. A gazdag emberek — biztonsági okokból - a bankároknál helyezték el kincseiket, mint letétet. Ha fizetniük kellett, a bankárhoz intézett írásos felszólítást adtak át a vásárolt kelméért, ékszerért vagy éppen földért, házért. Ezek a felszólítások is olyan utalványok, amelyek a, bankárnak szólnak és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedelmek, császárok már olyan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azokra a városokra, amelyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI., Angliában csak a XVII. században terjedt el a csekkforgalom. Ennek oka arra vezethető vissza, hogy miután I. Károly király a kereskedők nemesércét kényszerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyezték el. Ezt a példát követték a nem kereskedők is. Ha fizetniük kellett, akkor a pénzük őrzőihez, később mind többször a bankárokhoz küldték hitelezőiket, és az utalványokon egyre többször szerepelt már a csekk elnevezés is. ■Ilyen előzmények után a csekkforgalom a XIX. században az Egyesült Államokban öltött legnagyobb méreteket. KINEK LEHET CSEKKFÜZETE? Ausztriában az Osztrák Hitel- intézet 1858 áprilisában bocsátotta ki a csekket. Nálunk az Osztrák—Magyar Bank vezette be, majd a Postatakarékpénztár is 1890-ben. Ezt követően a csekkforgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Budapesti Giro- és Pénztár Egylet. 'Míg a gazdasági életben széFagylalt helyett jégkrém özvegy Hovozdák Lajosná felsőnyéki olvasónk írta: „Felsőnyéken a falu idősebbjei és fiataljai egyaránt keresik a fagylaltot. Fagylaltgépünk azonban nincs, egy hűtőpultból jégkrémet árulnak. Ezt nem nagyon keresik a falu lakói. Ebben a nyári melegben inkább fagylalt kellene .. A levelet a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályához továbbítottuk, ahonnan Sólyom Zoltán osztályvezető válaszolt: „A levélben felvetett fogylalt- gép ügyében megkerestük a területet ellátó Tamási Kop-Ka Áfészt. A kereskedelmi főosztály vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy a felsőnyéki presszóban a fagylaltgép elavult, felújítása már nem valósítható meg. Új gép vásárlását és beállítását, tekintettel a gép magas értékére és a jelentkező viszonylag alacsony lakossági keresletre — napi 5-10 kilogrammos fogyasztás - az áfész nem tervezi. A lakosság igényeit valamennyi egységben ROLL jégkrém folyamatos árusításával kívánja megoldani.” leskörűvé vált a csekk használata, addig a lakosság körében — életkörülményeinél fogva — nem vált általánossá. A felszabadulás után átszervezett pénzügyi gazdálkodásunknak sok más, fontosabb feladata volt, mint a csekkrendszer újjászervezése. A lakossági megtakarítások kedvező alakú- lása, a takarékbetétnek általánossá válása viszont már azt igényli, hogy a banknál lévő betétekből készpénz felvétele nélkül is lehessen tartozásokat kiegyenlíteni. Ez indokolja a múlt éviben megjelent jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a lakossági csekk, hivatalos nevén a takarékcsekk bevezetéséről intézkedtek. A csekkrendszerbe azok kapcsolódhatnak be, akiknek van átutalási betétszámlájuk, mert azokról, a számlatulajdonosok megbízásából, eddig is a takarékpénztár fizetett. A PÉNZ IS PÉNZBE KERÜL A nyugati és egyes szocialista országokban is bevezették a munkabérből történő átutalást a bankszámlákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számlatulajdonosoknak, kedvezően csökkenti a készpénzforgalmat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a pénz forgalmazása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mindegy, hogy mekkora a készpénzforgalom. így már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap, aki keresetét, vagy annak egy részét, illetve nyugdíját átutaltatja a takarékpénztárhoz. Az átutalt összeg ugyanúgy rendelkezésünkre áll, mintha azt a zsebünkben tartanánk, vagy otthon a fehérneműs szekrényben őriznénk. Sőt, a csekkszámlák után magasabb kamatot térítenek, mint a betétkönyvek után. Le lehet kötni az átutalási betétszámla egy részét még ennél is magasabb kamatra. 'Mennyivel kényelmesebb egy csekkfüzettel, mint több ezer forinttal a zsebben vásárolni. A csekk nemcsak kényelmesebb, hanem biztonságosabb is. Ha elveszik a csekkfüzet, más nem használhatja fel. 'Több évszázados pályafutás után, bizonyára nálunk is hamar népszerűvé válik majd ez a fizetési fomna. Egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről szól az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 6/1981. (VII. 23.) EüM— MüM számú együttes rendelete, amelynek előírásait az ötnapos munkahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni. A rendelet szerint ha a dolgozó munkakörében, munkahelyén fokozott veszélyeztetettséget jelentő tényező áll fenn, a dolgozó az egészségre ártalmas munkakörülmények között — a napi nyolcórás munkaidőn belül — hat óránál hosszabb időt nem tölthet. Az érintett dolgozók körét és munkaidőbeosztását, valamint az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket a kollektiv szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni, az egészségre ártalmas munkakörülményekről, a rendelet hatálya alá tartozó dolgozókról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A rendelet mel-‘ léklete ad eligazítást a fokozott veszélyeztetettséget jelentő tényezők elbírálása tekintetében, azaz, hogy milyen körülmények fennállása esetén minősülnek a munkakörülmények fokozottan veszélyesnek. A szállítás és hírközlés nép- gazdasági ágazatban dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja' a közlekedés- és postaügyi miniszter 7/1981. (VII. 23.) KPM számú rendelete, amely táblázatban tünteti fel összegszerűen a délután, éjszaka illetve folyamatos munkarendben havonta teljesített órákra fizetendő műszak- pótlékot éspedig az egyes betöltött munkaköröknek megfelelően. A jogszabály rendelkezéseit 1981. július 1-től kell alkalmazni. A fenti két jogszabály — és természetesen az említett táblázat is — a Magyar Közlöny 1981. évi 42. számában jelent meg. A Kereskedelmi Értesítő idei 20. számában megjelent közlemény szerint az 1981. szeptember 1-ével a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló diákok részére bevezetésre kerülő diákigazolványok alapján a belkereskedelmi ágazat területén engedményes étkezésre, kedvezményes kempinghasználatra, valamint turisztikai, táborozási, és sportfelszerelések engedményes kölcsönzésére nyílik lehetőség, a diákigazolványokra különböző kulturális, üdülési, turisztikai és tömegsport-kedvezmények vehetők igénybe. Az önkiszolgáló élelmiszerboltok fogyasztói érdekvédelmi tevékenységének ellenőrzése tárgyában ugyanitt megjelent közlemény szerint kifogásolni kellett, hogy Tolna megyében az üvegvisszaváltás a kenyeres vagy a csemegés pultnál, az áruértékesítéssel egy menetben történt, elmulasztották a kötelező feliratokat és a gyorsan romló élelmiszereknél a fogyaszthatósági határidőt feltüntetni, súlyhiányosan csomagoltak és a fogyasztói árat helytelenül állapították meg, esetenként árdrágítást követtek el. A közleményben írtakra elsősorban a kereskedelmi dolgozók figyelmét hívjuk fel. Az ötnapos munkahét bevezetésének módszerére vonatkozó irányelv jelent meg az Ipari Közlöny idei 14. számában, mely irányelvből kiemelendőnek tartjuk, hogy az ötnapos munkahétre történő áttérés — a jogszabályban írt feltételek megléte esetén — munkáltatói hatáskörbe tartozó döntés, bevezetéséhez külön engedély nem szükséges. Az 1981. július 1. és 1982. január 1. közötti áttérés feltétele, hogy a munkáltatónál — részleges bevezetés esetén annak meghatározott egységénél — a három vagy ennél több műszakos és folytonos üzemben foglalkoztatott dolgozók aránya meghaladja a fizikai munkavállalók felét. Kihangsúlyozandó, hogy a vállalat központi szervei általában csak akkor térhetnek át az ötnapos munkahétre, ha azt már minden egységünknél bevezették. K. M. Az impozáns kilátó tetejét most vörös csillag díszíti. DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész Halász Géza nyíregyházi gépésztechnikus az ország egyetlen tökcitera-készitője. Tizennégy éves kora óta vonzódik a hangszerkészítéshez és az idők folyamán autodidaktaként elsajátította a hangszergyártás alapismereteit és a felhasználható anyagok megmunkálásának technikáját. Az elkészült hangszerek megtalálhatok a Néprajzi és a Nemzeti Múzeumban, de ilyen tökciterán játszanak a Bakfark Bálint lanttrió muzsikusai és más népzenei együttesek tagjai is. Ml VÁLASZOLUNK Feni, a Jáios-hegyen... Budapest legmagasabb pontján A csekk históriája LANG TIBOR
