Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

8 KÉPÚJSÁG 1981. augusztus 9. Micsurin tanítványai Családtervezés Negyedszázaddal ezelőtt Eu­rópa első országai közé tarto­zott Lengyelország, amelynek törvényhozása jogalkotással szabályozta a terhességmegsza­kítást. Az 1956-ban elfogadott törvény révén lehetőség nyílt arra, hogy megszüntessék az il­legális terhességmegszakításo­kat, és megszervezzék a modern családtervezés alapjait. Lengyel egyházi körökben természetesen igen nagy vitá­kat, sőt bizonyos mérvű ellen­állást váltott ki a törvény be­vezetése. A tapasztalatok azonban a törvényt igazolták. Érvénybe lé­pése óta ugyanis kifejezetten csökkent a művi vetélések szá­ma. 1967-ben például 220 500, 1971-ben 203 600 és 1976-ban 215 400 abortuszra került sor. A műtétek kétharmad részét kór­házakban és klinikákon, egy- harmadát pedig magánorvosi rendelőkben végezték el. 1980-ban Lengyelországban 690 ezer gyermek született. A születések és élve születések számát tekintve az ország Euró­pában az első helyet foglalja el. Az utóbbi hónapokban újra felvetődött a kérdés: eltöröljék vagy érvényben hagyják a> tör­vényt? A minimális követelés az első terhesség megszakításának tilalma, a maximális követelés: tiltsanak be minden óvóesz­közt, s szüntessék meg a család- tervezést. A tambovi területen, az ősi Kozlov városban élt és dolgo­zott Ivan Micsurin, a nagy ter­mészetkutató, aki lerakta az alapjait a gyümölcsök és a bo­gyós gyümölcsök tudományos szelekciójának, és egy sor új, az Oroszországi Föderáció termé­szeti viszonyaihoz alkalmazkodó, magas terméshozamú alma-, körte-, meggy- és ribizlifajtát nemesített ki. iMa a várost a nagy tudós tiszteletére Micsu- rinszknak nevezik. Ivan Micsu­rin munkáját az általa alapított Központi Genetikai Laboratóri­um (KGL) munkatársai folytat­ják. A KGL csak nevében labora­tórium, valójában egész tudo­mányos kutatóintézet, amely az alapító gondolatait és módsze­reit továbbfejlesztve, a genetika mai problémáit; a gyümölcsök és bogyós gyümölcsök szelek­ciójának elméleti alapjait dol­gozza ki. Érdekes, hogy a KGL néhány évvel ezelőtt kinevezett igazga­tója, Gennagyij Kurszakov, Mi­csurin unokaöccse. A nagybá­csi példája gyermekkora óta lelkesítette, ösztönözte Kursza- kovot. Elhatározta, hogy ugyan­annak a tudománynak szenteli az életét. Teljesen önállóan dolgozva, a Kubáni-alföldön je­lentős sikereket ért el és meg­érdemelt tekintélyt vívott ki ma­gának. . És amikor a korábbi igazgató, Micsurin tanítványa, Jakovlev akadémikus egészségi állapota miatt megvált tisztsé­gétől, a Mezőgazdasági Akadé­mia a fiatal, tetterős, már jó hírnevet szerzett genetikus-tu­dóst, Kurszakovot (javasolta er­re a posztra. Miként Kurszakov elmondta nekem, igen sokat ígérő irány­zat a növények genetikai, azaz saját belső természetükből ere­dő immunitásának a kialakítá­sa a kártevőkkel és a betegsé­gekkel szemben. A Központi Genetikai Laboratórium munka­társai például az almának a fe- ketefoltossáq elleni immunitása problémáit kutatlak, valamint a szőlő immunitását a peronosz- pórával szemben. A szelekciós folyamatok tudo­mányosan megalapozott mód­szereit dolgozták ki, amelyek­nek el kell vezetniük a kívánt célhoz. Javaslataikat a Szov­jetunió kísérleti és tudományos kutatóintézetei, valamint a kül­földi kutatóintézetek is felhasz­nálják munkájukban. Érdekes kísérletek folynak az embriológia (fejlődéstan), a biofizika területén, valamint az egymástól távolabb álló fajok keresztezési problémáinak terü­letén, a szelekciós-genetikai munkában a mesterséges te­nyésztésű növényi csírák, szer­vek és szövetek felhasználása területén. Nemrég épült fel a sugárzásbiológiai komplexum, amely lehetővé teszi, hogy a ge­netikai munkában felhasználják az ionizáló sugárzást, és a lé­zersugarakat. 1980-tól kezdve a genetikus-szelekciós folyamatok modellezéséhez elektronikus számítógépet használnak. A Központi Genetikai Labo­ratórium munkatársai kölcsönö­sen hasznos kapcsolatokat épí­tettek ki magyar kollégáikkal, rendszeres közöttük a küldött­ségek, a szakirodalom és az eszközök, felszerelések cseréje, munkájukban felhasználják a magyar tudósok tapasztalatait, többek között a szőlőtermesz­tésben. A laboratóriumba ellá­togatnak a Micsurinszki Zöld­ség- és Gyümölcstermesztési Főiskola magyar hallgatói. A Magyar Népköztársasághoz fű­ződő szakmai és baráti kapcso­latok fejlesztésében aktívan részt vesznek a Szovjet-Magyar Baráti Társaság intézeti tago­zatának a tagjai. A Központi Genetikai Labo­ratórium kollektívája - érthető­en - nem zárkózik be a merő­ben alapvető genetikai kutatá­sok problémakörébe. Az elmé­leti problémák megoldásának folyamatában Micsurin és tanít­ványai számos, perspektivikus gyümölcs- és bogyósgyümölcs­fajtát hoztak létre. Ezek közül mintegy 40 fajta már közter­mesztésben van, azaz kipróbá­lás után az ország különböző területein és körzeteiben te­nyésztik, és nemcsak a középső övezetekben, ahova a tambovi terület is tartozik, hanem észa­kon is, a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban, és keleten, az Urálban, a csendes­óceáni partmelléken, valamint délen, a Kubáni-alföldön és a Moldvai SZSZK-ban. Ennek ellenére a Központi Genetikai Laboratórium kollek­tívája számára továbbra is az ismeretlen tudományos kutatá­sa, az új utak feltárása marad a legfontosabb. — Várható-e — kérdeztem az igazgatótól -, hogy o jövőben az emberiség zöldség- és gyü­mölcsellátása nem függ majd az időjárás szeszélyeitől, az ég­hajlattól, a növénybetegséqek- től?- Ez is egyik végcélunk - vá­laszolt a tudós. — Három évvel ezelőtt a Központi Genetikai Laboratóriumban széles körű tudományos tanácskozást ren­deztünk a gyümölcsszövet mes­terséges tenyésztéséről. Néhány tudós úgy véli, hogy idővel meg­tanuljuk a biomasszát ipari be­rendezésekben előállítani. Az almaszövet szakadatlan özönét állítják majd elő (magától ér­tetődik, hogy a héj és magok nélkül), vagy - mondjuk - cit­romszövetet. Fantasztikusnak tű­nő gondolat, de példából szem­léletesen magunk elé tudjuk képzelni a gyümölcstermesztés technológiájának elvileg új megközelítési lehetőségeit: nem kell bajlódni a csemetékkel, nem kell harcolni a fagy, a kár­tevők ellen, hanem minden ké­nyelemmel ellátott, tiszta, vilá­gos üzemekben állíthatjuk elő a termést. Ebben az érdekes irányban valóban folynak már kísérletek. Ám ennek ellenére a fő útvonal továbbra is az élő természet tanulmányozása, a természettel való együttműkö­dés, és annak segítsége marad. JURIJ GONCSARUK Egyesült erővel Rohamos léptekkel fejlődik az orvostudomány. Ma már olyan betegségek ismerhetők fel és gyógyíthatók, amelyek még nemrégen is titokzatos, halálos kórként szerepeltek. S ebben a fejlődésben nagy sze­repe volt és van a diagnoszti­ka egyik, meglehetősen új ágának, a nukleáris mediciná­nak. A nukleáris medicina az ionizáló sugárzásokat — rönt­gensugár, kobaltágyú gamma­sugara - és a radioaktív izo­tópokat alkalmazza betegség­feltáró célokra. Sokan úgy vélik, hogy izotó­pos vizsgálatokkal a különféle daganatos megbetegedéseket derítik fel, holott e módszer en­nél sokkal szélesebb körű. H. A. Zubovszkij professzor, a Moszkvai Röntgenológiai és Ra­diológiai Intézet munkatársa, és egyben az Orosz Föderáció főradiológusa, a következőket mondja erről:- Az izotópdiagnosztika igen sok betegség korai, még gyó­gyítható stádiumban való fel­ismerését segíti elő. Egy példa. Sok ember él a földön vele­született értelmi fogyatékosság­gal. A vizsgálatok szerint az esetek 80 százaléka (!) a pajzsmirigy működésének elég­telenségére vezethető vissza. A szomorú csak az, hogy mire egyéves kor táján a betegséget felismerik, a gyermek már gyó­gyíthatatlan. A nukleáris me­dicina módszerével azonban az 5—10 napos csecsemőktől le­vett vérben — in vitro, a szer­vezeten kívül, a gyermek egész­ségének veszélyeztetése nélkül — meghatározható a különbö­ző hormonok mennyisége, ami­ből a pajzsmirigy működésére lehet következtetni. Ha rendel­lenességet észlel az orvos, rög­tön beavatkozhat. Abból a gyermekből, akiből korábban fogyatékos, a társadalom jó­indulatára szoruló ember vált volna, az idejében felismert és gyógyított rendellenesség meg­szüntetésével a társadalom tel­jes értékű tagja lesz. így tehát a nukleáris medicina eredmé­nyei nem is csupán az orvos- tudomány, hanem a társada­lom szempontjából is igen fon­tosak. Zubovszkij professzor beszélt arról, hogy mely betegségek is­merhetők fel korai stádiumban az izotópdiagnosztikával, s kü­lön kiemelte a csontvizsgálato­kat. A daganatos betegségek egy része, sajnos, áttételhez ve­zet, a rosszindulatú daganat másutt is jelentkezhet. Ha a rák a csontot támadja meg, akkor a „hagyományos” rönt­gen-diagnosztikai módszerekkel a betegség sokszor csak akkor ismerhető fel, mikor már gyó­gyíthatatlan. Radioaktív techné- ciummal azonban az áttétel még idejében felderíthető. Ép­pen ezért Ö Szovjetunióban a rákos betegeket kötelező csont­szűrésnek vetik alá. Mivel szű­résről van szó, azonnal felve­tődik a kérdés, honnan vegyék a tömeges vizsgálatokhoz a műszereket. A nukleáris medi­cina ugyanis valóban különle­ges eredményeket kínál, de ehi- hez különleges műszereket igé­nyel, amelyek beszerzése bi­zony nem olcsó mulatság. To­vább nehezítette a helyzetet, hogy még nem is olyan régen ezeket a műszereket csak tőkés piacon lehetett megvenni, dol­lárért. A KGST-országok szakembe­rei előtt tehát itt állt a fel­adat: meg kell teremteni a nukleáris medicinához szüksé­ges műszereket. A dolog elein­te nem ment könnyen. Igaz, volt vagy 40-50 vállalkozó, de „a sok bába közöt elveszett a gyerek”, nem születtek meg az új műszerek. A változás 1974-ben következett be, ami­kor Zubovszkij professzor in­tézete, egy másik moszkvai, orvos-technikai intézet és a magyar Gamma Művek megál­lapodást kötött nukleáris or­vosi berendezések közös fej­lesztésére és gyártására. A fej­lesztők a feladatokat nem is műszerenként, hanem részegy­ségenként osztották el egymás között, hiszen ezeknek a mű­szereknek sok közös egységük van.- Nem kis feladatra vállal­koztunk — mondja Bába Mik­lós, a Gamma műszaki igazga­tója. - Az ilyen berendezések gyártásához igen pontos finom­technikai munka, fejlett elektro­nika, a gyártás minden szaka­szán szigorú ellenőrzés, és nem utolsósorban hosszas klinikai vizsgálat szükséges. A kooperá­ció keretében összesen hét mű­szert fejlesztettünk ki. A Gam­ma automata mintaváltót gyárt - ez a hormonmeghatározá­sokhoz szükséges —, egy gyer- mek-renográfot — vesebeteg­ségek kimutatására —, és meg­vettük Amerikából egy gamma- kamera licencét. Ez a bonyo­lult, számítógéppel vezérelt berendezés a szervezetbe diag­nosztikai célból bevitt, és vala­mely szervben összegyűlt radio­aktív izotópok eloszlását mutat­ja, amiből az orvos a szerv működésére következtethet. A szovjet konstruktőrök dózismé­rőt, gamma-tirexométert és gamma-tireoradiométert fej­lesztettek ki — ezek a pajzs- mirigy-vizsgálatokhoz szüksé­gesek —, valamint egy profil- scannert, amely a szervezetbe bevitt izotópok mozgását köve­ti. Ilyen műszerrel végezhető el például a már említett csont­szűrés. A nukleáris műszerek elké­szültével azonban a munka és az együttműködés korántsem fejeződött be. Ezeknek a készü­lékeknek — hiszen igen fejlett technikát képviselnek -, erköl­csi „elavulásuk" 3-4 év, tehát a fejlesztést szüntelen folytat­ni kell. Zubovszkij professzor és vele együtt Pavlov mérnök nemrégiben éppen azért járt Magyarországon, hogy értékel­je az együttműködést, és alá­írja az újabb öt évre szóló megállapodást. ZÁOOR ERIKA A barlangváros patikamúzeuma Az ősi gyógyszerészet mú­zeumát rendezik be a grúziai Vardzia barlangvárosa 300 esz­tendős patikájában. A régészeti feltárások során a közelmúltban bukkantak rá a barlangváros egyik üregében arra a három helyiségre, amely minden valószínűség szerint pa­tika volt egykoron. A barlang- várost III. György grúz cár és leánya, Tamara uralkodása idején építették fel, 1156 és 1205 között. Vardzia lakossága sok ezer főt számlált. Veszély esetén a város lakói a barlangokban leltek menedékre, ahol 50 ezer embert helyezhettek biztonság­ba. Erre szükség is volt, mert a várost sokszor foglalták el idegen hódítók; 1551-ben Tahmaspa iráni sah, a XVI század végén pedig a török se regek ostromolták. A barlang város lakói hosszú ostromálla pótokra rendezkedtek be. A ré gészek vízvezetéket, élelmiszer raktárakat találtak. A hajdani gyógyszertárban pedig agyag-, üveg- és porcelán edényekre, gyógyszerek és vegyianyagok maradványaira bukkantak. Vietnami nyár Bambuszból színes térelválasztó „függönyöket" készítenek a vi­etnami lányok. Ezekből több millió dong értékben exportra is szállítanak Beköszöntött a nyár Vietnam­ban is. Bár a trópusi ország­ban a meleg évszak valame­lyest különbözik a mienktől — strandolni például egész évben lehetne —, szabadságra mé­gis ilyentájt mennek a vietna­mi dolgozók, s a tanulók vaká­ciója is erre az időszakra esik. Az a tény, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságban a dolgozók nagy része nyári sza­badságra mehet, önmagában is figyelemre méltó jelenség. Az elmúlt időszak rendkívül nehéz volt az ország életében. Kína támadásának visszaverésére a vietnami népnek ismét fegyve­rekhez kellett nyúlnia, miköz­ben még nem gyógyultak be a háborús sebek, a déli ország­részben zavaros gazdasági ál­lapotok uralkodtak, egyes kör­zeteket az éhínség fenyegetett. A nem mindennapi szorgalmá­ról és szívósságáról ismert viet­namiak azonban leküzdik a legsúlyosabb gondokat is, s mint a képek tanúsítják, meg­teremtik önmaguk számára a normális életfeltételeket. Úszni tanulnak a hanoi diákok A legkedveltebb vakációs program: a táborozás. Az ország legszebb vidékein verhetik fel sátraikat a vietnami úttörők. A cukorgyártás fejlesztése az első helyen Kubában továbbra is előtér­ben áll a cukorgyártás fejlesz­tése. A most kezdődő ötéves tervidőszak alatt az 1979-1980. évi 6,8 millió tonnáról 1985 vé­géig évi 10 millió tonnára nö­velik a cukorgyártást. A sziget- ország 5,74 millió hektár mező­gazdaságilag hasznosítható földterületének mintegy 60 szá­zalékán termesztenek cukorná­dat, s az ültetvényeken 180 ez­ren, a cukorgyárakban 90 ez­ren dolgoznakr Fokozatosan teljes mértékben gépesítik az aratást és elszállítást. A cukor­nád feldolgozásának fejleszté­se céljából 14 új gyárat léte­sítenek és korszerűsítenek 40 meglévő üzemet a jelenlegi 150-ből. A Szovjetunió sok cu­korgyári berendezést szállít, de a gépek és egyéb szükséges felszerelések 60 százalékát ma­guk a kubaiak készítik. A leg­frissebb becslések szerint az 1980-1981. évi cukornádtermés­ből 7-7,5 millió tonna cukor várható. A gépipar A gépgyártás a bolgár ipar jelentős ágazata lett az elmúlt, VII. ötéves tervben, 1976 és és 1980 között. Az iparág ré­szesedése a korábbi 9,5 száza­lékról 1980-ra 12 százalékra emelkedett. Az iparág termelésének nö­vekedése azonban minőségi változásokat is hozott. Meg­kezdték a beruházási nehéz- gépgyártást és a nagy terme­lékenységű automata^ gépek előállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom