Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 181. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. augusztus 4., kedd. Mai számunkból REFORM UTÁN A KÁDÁROKNÁL (3. old.) KÖNYVRŐL KÖNYVÉRT (4. old.) AZ UTOLSÓ ELŐTTI HELYRŐL VARJA A FOLYTATÁST A SIMONTORNYAI BTC (6. old.) TUDÓSÍTÓINK ÍRJAK (3. old.) Félév múltán A gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedelmi mérleg-helyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögéből q gazdasági munka első félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielégítőek. Ám ez a minősítés a nem rubel elszámolású árucsere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a január—júniusi időszak nem rubel elszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt-tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúlyközeli, mint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is oly mértékben emelkedett, ami megfelel az életszínvonal megőrzése tervezett követelményének. Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-i helyzetében és eredményeiben — értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevésbé leszünk, lehetünk derűlátóak. A nép- gazdasági szintű gazdálkodásnak, időről-időre változva, mindig voltak olyan feladatai, amelyeknek megoldásával rövidebb-hosszabb ideig sikertelenül birkóztunk. Ilye'n volt a hatvanas években a munka termelékenységének erőteljesebb növelése, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly javítása. Úgy tűnik, hogy napjainkban az ipari növekedés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. Az idei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipari termelés és értékesítés, az egy évvel korábbihoz képest, felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedési ütemnek legfeljebb a felét érte el. Az ipari termelés igencsak szerény növekedése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében — amihez most viszonyítunk — a termelés visszaesett, s így legjobb esetben is csak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azonos időszakának szintjét. Az ipar az elmúlt másfél évben képtelen volt szélesebb értelemben vett gazdálkodását az ipari növekedés követelményeihez, lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeken keresztül egyidejűleg három piacra — a belföldi fogyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a tőkés piacokra"'— luinaszKouou. ivyilvaiivViio, hogy az összes belföldi felhasználós ma már az ipari termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubel elszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésnek ez a „modellje” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Bizonyára a sorok olvasójában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyensúlyhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export volumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő tényezője, az ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja; nincs ipari növekedés a nem rubel elszámolású kivitel bővítése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az, hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utóbb — már az idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha tartható fenn, hogy az időjárás és konjunktura-érzékeny agrárszektor őrizze a mérleg egyensúlyát. Gondolatainkat, aggályainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, mérsékelt fogyasztói árszint és jövedelemnövekedést terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Az egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le?- Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csakhogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés—életszínvonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979. és 1981. első féléveit összehasonlítva: a termelés volumene kb. azonos, a termelékenység mintegy 4 százalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt évben egyébként számos iparágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa: a fémtömegcikkipar termelése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) A növekedés—termelékenység—bér gazdaságlogikai kapcsolatának fellazulását a térvezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendenciaszerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Ügy tűnik, hogy a fogyasztói árszint növekedésétől jócskán elmaradó gazdasági-ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok teljesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker megbeszélése A Krímben hétfőn megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkár ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. A találkozó során a két vezető síkraszállt az enyhülés elmélyítése és a fegyverkezési Francia nemzetgyűlés Megkezdték a reformok törvénybe iktatását A decentralizálásról szóló törvény első két fejezetének elfogadásával vasárnap este véget ért a francia nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka. A parlament, amely a júniusi nemzetgyűlési választások eredményét fejezi ki — a szocialista párt abszolút többséget élvez és ennek a kommunista párt részét képezi — megkezdte a baloldal pártjainak programjában szereplő reformok törvénybe iktatását. A nemzetgyűlés által elfogadott törvények között szerepel a pótköltségvetés, a kormány által elhatározott szociális kiadósok terhének elsősorban -a leggazdagabb rétegekre való áthárítása, az amnesztia, az első rendelkezés az elbocsátott dolgozók visszavételére, és az elmúlt két évtihajsza megfékezése mellett. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker kifejezte reményét, hogy Washington felismeri az európai nukleáris fegyverkorlátozás kérdéseivel kapcsolatosan a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások szükségességét. A' Szovjetunió és az NDK párt-, illetve állami vezetője teljes támogatásáról biztosította az indokínai országokat, Vietnamot, Laoszt és Kambodzedben a kormányzat különleges fegyverét alkotó rendkívüli biztonsági bíróság megszüntetése. Mindez sok évi munka. A decentralizálásról szóló törvény a francia állami funkciók Napóleon óta kialakult gyakorlatának valóságos „békés forradalma”, mint azt megfogalmazója, Gaston Defterre belügyminiszter és a decentralizáció ügyeinek minisztere hangoztatta a parlamenti vitában. A törvény lényege az, hogy megszünteti az állam és a párizsi központi adminisztráció előzetes ellenőrzését a községek, városok, megyék és tartományok választott tanácsai fölött. Eddig a kormány által kinevezett prefektus engedélye kellett minden jelentős döntéshez, még a költségvetés érvézsát Kína és az Egyesült Államok nyomásával szemben. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker megállapította: az SZKP XXVI. és az NSZEP X. kongresszusa új távlatokat nyitott a két ország sokoldalú együttműködésében. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott, s a megbeszéléseket a kölcsönös megértés jellemezte. nyesítéséhez is. A jövőben csak utólag ellenőrzi majd a „köz- társasági biztos” azt, hogy a helyi döntések törvényesek-e. A helyi „kormányzat” vezetője a választott tanácselnök lesz, akinek döntései azonnal életbe lépnek. A prefektus helyébe a „köztársasági biztos” lép, a prefektúra helyébe a megyeháza. A jobboldali ellenzék az elmúlt héten számtalan módosító indítvánnyal és obstrukciós eljárással próbálta akadályozni a decentralizálási törvény első két fejezetének elfogadását (a harmadik, a megyékre vonatkozó rész az ősszel kerül a honatyák elé). Amikor azonban Defterre belügyminiszter jelezte, hogy ha szükséges: a parlament egész augusztusban ülésezni fog — változtatott magatartásán. Munkáshifliiöttség Bezonsból Bezonsból, Szekszárd francia testvérvárosából 10 tagú munkásküldöttség érkezett vasárnap Tolna megyébe. A csoport öt szekszárdi üzem, illetve szövetkezet dolgozóinak kinti látogatását viszonozza. A vendéglátó üzemek a BHG, a Volán, a TOTÉV, a TÁÉV és az Aranyfürt termelőszövetkezet. A csoportban két férfi és nyolc nő érkezett Szekszárdra, illetve Domboriba, mert a 10 napos látogatás alatt a vendégek a TOTÉV új üdülőjében kaptak szállást. A program célja a nyaralás, a pihenés, aminek nagyobbik része Dombodban lesz, de elutazik a csoport Pécsre és Harkányba, elmennek a Balatonra és a BHG budapesti anyavállalatához. Fogadja a delegációt a városi tanács elnöke és megtekintik a Sárköz nevezetességeit is. Baráti találkozóra is sor kerül régebbi ismerősökkel, akik már jártak Szekszárd testvér- városában. Országrészi tűzoltóverseny Szekszárdon A ll-es Volán és Őcsény a döntőben Három napon át tűzoltóktól volt népes Szekszárd. A Dó- zsa-pályán tartották Zala, Somogy, Fejér és Tolna megyék csapatai országrészi versenyüket. Díjosztás nem volt, az első helyezettek még ebben a hónapban Szolnokon mérhetik össze erőiket az országos baj- sokságon. A különböző kategóriák férfi-női és életkor szerinti megoszlást jeleznek az alábbiakban. Július 31-én az állami tűzoltóságok — tehát a hivatásosok - versenye nem sok sikert hozott megyénknek. A horoglétra-verseny, a 800 lit./perc teljesítményű kismotorfecskendő szerelése, a 4x100- as tűzoltóváltó, majd a 100 méteres akadálypálya egyéni versenyszámok eredményeinek összegezésekor legjobbnak Zala csapata bizonyult. II. Somogy, III. Fejér, IV. Tolna. Másnap 19 vállalati tűzoltócsapat vonult fel a Dózsa-pá- lyára. Itt a 800 lit./perces fecskendő szerelésében a' 11-es Volán fiúcsapata bizonyult a legjobbnak, míg a felnőtt férfi D és felnőtt női D kategóriában a Volán 11. és a tolnai PATEX második lett. Nagy érdeklődés kísérte a vasárnapi versenyt is, mely az önkéntes tűzoltók között zajlott. Ezen a napon C kategóriában Őcsény női, felnőttcsapata lett az első, míg az apar- hanti lányok a B kategóriában a III., a madocsai férfiak a IV. helyre kerültek. Rajtolnak az őcsényiek
