Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. augusztus 20. 12 ^ÉPÜJSÁG 1 MAGAZIN J1 MAGAZIN MAGAZIN Ép» MAGAZIN §11 |ä , . i MAGAZIN ' pp 'V&X iíV ?' MAGAZIN ' ; ' MAGAZIN i MAGAZIN J > MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ‘MAGAZIN „Szerelmes” legyek Az egyre nagyobb méreteket öltő gépkocsiforgalom és az élővilág kapcsolatát az utóbbi években sokféle szemszögből vizsgálták. Kevés adat van azonban arra, hogyan befolyá­solja a közutak gépkocsiforgal­ma az út menti élővilág közül a rovarok viselkedését. Leg­újabban két amerikai rovarku- tató éveken át végzett vizsgá­latokkal egy rejtélyes közúti je­lenségre keresett magyarázatot. Florida autópályáin minden év­ben március—június között mil­liószámra lepik el a levegőt egy ■légyfaj egyedei. Ezek ilyenkor heves násztevékenységet mutat­nak, mintha „szerelmi őrületbe” estek volna. Talán azért is kap­ta a faj a szó szerint „szerelem poloskája" nevet (a faj tudo­mányos neve: Plecia neare). A rajzó legyék sok kellemet­lenséget okoznak, a nyitott ab­lak mellett utazók szemébe hullanak, ellepik a szélvédő üvegék felszínét, eltömik a gép­kocsi hűtőberendezéseit. E le­gyek életmódjáról közelebbi adatot keresve kiderült, hogy petéiket bonnió állati vagy nö­vényi anyagokra rakják, és ezek szaganyaga váltja ki o legyek szexuális viselkedését. A kuta­tók arra a megállapításra ju­tottak, hogy a gépkocsik kipu­fogó gázaiból származó szeny- nyező aynagökbál az UV-suga- rak révén olyan szaganyagok keletkeznék, amelyek a bomló állati és növényi anyagokból is szabaddá válhatnak. Úgy lát­szik, a legyek nem tudnak a kétféle szaganyag között kü­lönbséget tenni. Okosabb enged János elgondolkodva ül a kocsmában: — Igyák még egy po­hárral? A gyomrom azt mondja igen., a fejem azt mondja, nem. A fejem okosabb, mint a gyomrom. És az okosabb enged. Ró­zsikat Még egy pohárral! A hullámpapír karrierje Zajregisztráló készülék Míg a világon a század ele­jén mindössze ötmillió tonna papírt gyártottak, addig ma már a 180 millió tonnánál tartanak. A különböző felméréseket ol­vasva pedig úgy tűnik: ez a szám az ezredfordulóig 4-500 millióra emelkedik. A legna­gyobb fogyasztóknál — USA, Kanada, Svédország, NSZK, Dá­nia - 290 és 155 kilogramm kö­zött változik az egy lakosra ju­tó papírmennyiség. A szocialista országok a mezőny utolsó har­madában helyezkednek el. Ha­zánk 65 kilogrammos átlagfo­gyasztással az NDK és Cseh­szlovákia mögött KGST-össze- hasonlításban is csak a harma­dik. Ha látványos előrelépésre nem is lehet számítani, fejlődés azért lesz a következő évek so­rán, főként az egyre korszerű­södő csomagolástechnika nö­vekvő papírigénye révén. A papír alapú csomagoló­anyagok többségét ragasztásos technológiával állítják elő a megfelelő merevség, alaktartás és porozitás érdekében. Ez fo­kozottan érvényes a hullámpa­pír lemezre, amely papírfeldol­gozó iparunk termelésének már közel 60 százalékát teszi ki. A hullámpapír több papírrétegből képzett,- nagy mechanikai szi­lárdságú szerkezet, amelynél egy hullámosított réteg mindkét ol­dalának huliáméleire keményítő alapú ragasztóanyaggal rögzí­tik a két sima fedőréteget. Az árunak jó védelmet biztosító, je­lentős terheket is kibíró hullám­papír dobozokat e lemezekből állítják össze. A hullámpapír teljesen automatizált gépsoron, jóformán emberi kéz érintése nélkül készül. A termelés foko­zását - a növekvő igények függvényében - a gépsorok se­bességének valamelyes gyorsí­tásával is el lehetne érni, ha si­kerülne a jelenleginél gyorsab­ban száradó, mégis azonos vagy jobb szilárdságot adó ra­gasztóanyagokat találni. A francia Safare-Crouzet gyártmányú „Sonar DEBB-1" típusú zajregisztráló készülék. Ez a berendezés az épületben hallható belső zajok, és az épületen kívüli külső zajforrások regisztrá­lására egyaránt alkalmas.-Földünk lakóinak száma nap­ról napra növekszik, az embe­riség tevékenysége pedig sok­féle módon terheli a környeze­tet. A munka, a közlekedés saj­nos zajokkal jár és a környe­zetvédelem egyik fontos felada­ta a nem kívánt zavaró hangok csökkentése. Az utóbbi évek kutatásai azt tükrözik, hogy jelentős különb­ség van az ipari és a közleke­dési zajok között előfordulásuk gyakoriságában és az informá- ciótataimában egyaránt. A leg­újabb vizsgálatok szerint az egyenlőtlen ipari zajokat azonos zajszint esetén mintegy 5 dB értékkel nagyobbnak érzékeli az ember, mint az ismerős közle­kedési zajokat. így például a megszokott vasúti zajok kevés­bé ártalmasak. A zajcsökkentési kutatások igen fontos tématerületei a kis zajú gépek konstrukciója, va­lamint az építészeti térhatároló elemek: falak, födémek, ajtók, ablakok hanggátlásának javí­tása, munkahelyek, gépcsarno­kok zajának és az utcai közle­kedési zajoknak a csökkentése. Gondolatok Azoknak, akik a történelmet csinálják, jobban kell igyekez­niük, mint azoknak, akik írják. (Slawomir Wróblewski) Minden szakma összeesküvés a többiek ellen, akik nem szak­emberék. (G. B. Shaw) Nem az az örült, aki elvesztette az eszét. Őrült az az ember, aki mindent elvesztett az eszén kívül. «■ (Chesterton) Csak azok a nők pontosak, akiket nem szeretünk. (Dumas) Az út elválaszt és összeköt: akkor választ el, amikor át kell rajta menni - és akkor köt össze, amikor át lehet rajta menni. (Józef Bester) Az igazság fáklya, mégpedig hatalmas, és azért valameny- nyien igyekszünk szemünket lehunyva, a lehető leggyorsabban el­menni mellette, mert attól rettegünk, hogy megégetjük magunkat. (Goethe) Mindent, mi élet Energia - fából Kréta-trükk Az igazgató és a titkárnő túl­órázik, majd a munka végezté­vel vacsoráznak, táncolnak, ez­után az igazgató felmegy a tit­kárnő lakására egy kávéra. Reggel megkérdezi: — Nincs egy darab krétád? Véletlenül akad egy kréta, az igazgató a füle mögé igazítja és hazamegy. — Drágám, valamit be kell neked vallanom — mondja a fe­leségének. - Túlóráztam a tit­kárnőmmel, azután meghívtam vacsorára, táncoltam vele és végül nála voltam és megcsal­talak téged. — Hazudsz - mondja a fele­ség. - Te egész éjszaka biliár- doztál! Hiszen még mindig ott van a kréta a füled mellett! „Mesterséges” gyermekek A külföldi szaksajtó hasábja­in a mesterséges megterméke­nyítés témakörében két olyan angol eredetű rövidítéssel ta­lálkozik az olvasó, amelyeket nem árt megjegyezni. Az egyik az ‘AIH (Artificial insemination from husband), amely valamely asszonynak a férje által való (homológ) megtermékenyítését jelenti. A másik — AID - a nő­nek egy idegen donor spermá­jával való (heterológ) megtér- mékenyítésére utal. Az USA- ban 1941-ben körülbelül 3600 sikeres mesterséges megtermé­kenyítést végeztek; manapság 10-20 ezer heterológ módon fo- gantatott gyermek születik évente, s jelenleg mintegy 250 ezer ilyen él az Egyesült Álla­mokban. Az NSZK-ban 25 ezer­re becsülik az idegen donor spermája általi megtermékenyí­téssel világra jöttek számát. E gyakorlatnak ma már etikai és orvosi problémái nincsenek, leg­feljebb jogi és genetikai vo­natkozásai érdemelnek külön figyelmet. Az USA-ban 400 szakember foglalkozik a mesterséges meg­termékenyítés kérdésével, vizs­gálván annak elméleti és gya­korlati kérdéseit. Legutóbb je­lentős veszélyre hívták fel a fi­gyelmet: sokkal pontosabb nyil­vántartásra,* előzetes genetikai vizsgálatra van szükség, hogy a féltestvérek házassága, a súlyos genetikai ártalmak elkerülhetők legyenek. A születendő gyer­mek érdekében ma titkos a mes­terséges megtermékenyítés té­nye, s a permadonor neve. Egy donortól származó hímivarsejte­ket átlag 6-50 megtermékenyí­tésre használnak fel. Főként ki­sebb településeken, korlátozott számú donor alkalmazásával az utódok házassága genetikai ár­talmakhoz vezethet. A szakem­bereknek csupán *12 százaléka végez a megtermékenyítés előtt kromoszómavizsgálatot, amely lehetővé teszi súlyos ártalmak (Down-kór, sarlósejtes vérsze­génység, öröklődő cukorbeteg­ség stto.) felismerését és meg­előzését. A szakemberek két­harmada a donorokat egyálta­lán nem tartja nyilván, csupán a születendő gyermek nevét. Ennek oka egyes esetekben a gyermek jogvédelme. Egy má­sik tényező az apai hiúság. A pontos és titkos nyilvántartás mellett a genetikai szűrés el­terjedése, valamint a fagyasz­tott termékenyítő anyagnak tá­volabbi területeken való felhasz­nálása segítheti a genetikai ár­talmak és .a féltestvér-bázassá- gok megelőzését. A Dunaújvárosi Papírgyár korszerű, teljesen automatizált hullámpapírgyártó gépe A hőt karikatúrája Veszélyes mutatvány A hosszú szarvúak újjászületése Az Egyesült Államok délnyu­gati részén valamikor sok hosz- szú szarvú tehén és bika élt; ezek bizonyos tekintetben el­maradtak más szarvasmarha­fajták mögött, s ezért az első amerikai farmerek nem nagyon igyekeztek „háziasítani” őket. Ezek a hosszú szarvú állatok lassanként eltűntek a föld szí­néről. 1955-ben Texasban egy farmer a helyi rezervátumban 10 fiatal állatot vásárolt, és 600 dollárt fizetett, értük. Azután fiával együtt hozzáfogott a te­nyésztéshez, és a nyáj gyara­podása során, a hosszú szarvú tehenek minden újabb nemze­dékében új, kiváló tulajdonsá­gokat fedeztek fel. Nemrég pe­dig az Egyesült Államok sok ál­lamából és Kanadából állatte­nyésztők étkeztek a farmra, és átlagosan 3752 dollárt fizettek egy ilyen bika borjúért. Kiderült, hogy a hosszú szarvú tehenek és bikák rendkívül igénytelenek, gyorsan növekednek s nagy jö­vedelmet hoznak a farmerek számára. . Ezúttal eláruljuk, hogy mi a kép címe. Egy magyar szárma­zású francia festő Egybekapcsolódás című művét láthatjuk. A kérdés; Mi a művész neve? , I A megfejtéseket augusztus 26., szerda délig kérjük eljut­tatni a következő címre: Családi Iroda, Szekszárd, Bezerédj u. X. A borítékra, vagy levelezőlapra írják rá: „Mindent, mi élet”. ' A negyedik heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rodin: A csók. A harmadik heti rejtvényünk helyes megfejtői közül a kö­vetkezőknek kedvezett a szerencse: Nagy Lajosné, Szakcs, Dó­zsa u. 1/a, Maráczi Gyula, Várdomb, Gépállomás 2., Lednecz- ki Mária, Bölcske, Paksi u. 42. A könyveket postán küldjük el a nyerteseknek. Különös kísérleteket kezdemé­nyeztek Svédországban, hogy energiagondjaikat legalább részben megoldják. Először 30 hektáron termesztenek különbö­ző fákat, bokrokat, hogy kikí- sárletezbessék, melyek a legal­kalmasabbak a gyors, nagy ho­zamú termelésre. A következő évben 100, majd 300 és 1986- ban 10 000 hektáron termesztik majd a kiválasztott növényeket. A tervek szerint 1990-ben már 10 000 hektáron folyik majd a termelés. Az így nyert nyers­anyagot többféleképpen hasz­nosítják. Speciálisan berende­zett elektromos erőművekben egyszerűen elégetik vagy átala­kítják metanollá, esetleg a fa­anyag porrá őrölve különleges kazánok segítségével tehergép­kocsik, mozdonyok hajtására is alkalmazható. A szakemberek még nem tudják, hogy fák vagy bokrok lesznek-e alkalmasab­bak, de abban bizonyosak, hogy egy hektáron évenként 15 köb­méter szárazanyag termelhető, ami 2 tonna kőolajnak felelne meg. Az ország energiaszük­ségletének kielégítésére kb. 3 millió hektárnyi területre volna szükség — ez viszont a teljes mai mezőgazdasági területet jelentené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom