Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! | AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL (3. old.) CSELEKVŐ HAZASZERETET (3. old.) XXXI. évfolyam, 195. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. augusztus 20., csütörtök FENYEGETI-E FÖLDÜNKET vízhiány? (8. old.) Számvetés Az üijnepek az évezredekben egymásra rakódnak. A győzelmes új vallások, új hitek megőrzik a régiből legalább a megszokott ünnepi napokat, s azokat töltik új tartalommal. így vette át a kereszténység a pogány ünnepeket, elkeresztelve a saját mitológiája szerint. De az újabb idők sem változtattak a régi szokásokon. Az én nemzedékem ünnepelte már augusztus húszadikán első királyunk emlékére Szent István napját... ünnepeltük az aratás-betakarítás vége, az új kenyér ünnepét is... s ha végül tartósan és hivatalosan az épülő szocializmus alkotmánya létrehozását és későbbi módosítását ünnepeljük is, az augusztus húsz megtartott valamit és folytat is valamit a régebbi ünnepek hagyományaiból. Annál könnyebben, mert ha államunk alaptörvényét, az alkotmányt ünnepeljük, azt úgy tehetjük, hogy nemcsak az országgyűlés által megteremtett legfőbb jogi vívmányunkat ünnepeljük, hanem népünk munkájának eredményeit is. Hiszen az új kenyér ma is ünneplésre méltó fordulója az esztendőnek... vagy még ha sokan, különösen az idősebbek, az első királyra emlékeznek is elsősorban, benne és általa az egész történelemre, népünk oly fontos és megható rugalmasságára, alkalmazkodó-, alakulókészségére, hogy megtalálja helyét és életlehetőségét a világ mindig változó viszonyai között. A népvándorlás nomád pásztorkodásától a keresztény Európa feudális világába illeszkedés nem mehetett kevés nehézséggel... S azóta megannyi alkalmazkodás... háborúkhoz, hódítókhoz, világáramlatokhoz. A történelem mai pillanatában azonban nemcsak alkalmazkodni szeretnénk a világ születő, új, szocialista formájához, hanem egyben sokat szenvedett-bűnhődött népünk számára megmaradása és megerősödése feltételeit, legalkalmasabb kereteit is meg akarjuk teremteni. Micsoda hatalmas vállalkozás... egy nép kialakítja a termelés új módját, kialakítja a saját életigényeinek megfelelő szocialista termelési viszonyokat, megalkotja és éli az új körülményekhoz igazodó életmódot. Az ünnepek egymásra rétegződése történelmileg ebből a szempontból különösen hasznos. Az új a régi által is dúsul, gazdagul. Hiszen az a tudatossá érett tapasztalat, hogy az elmúlt évszázadokban képesek voltunk hatalmas változásokra és alkalmazkodásra, miközben megőriztük önmagunkat, létünket és életformánk lényegét, ez a tapasztalat erőt adhat, segíthet a történelem időszerű, új feladatainak elvégzéséhez. Nem elméleti absztrakció és nem jogi formula hát számunkra a szocialista alkotmány, hanem törvénye és rendje állam- és társadalomalakító tevékenységünknek. Az egész nép tevékenységének. Biztosan javítunk — mint ahogyan javítottunk már — rajta; de léte indokolja, hogy soha egy pilanatra se felejtkezzünk el, s időnként — évenként — ünnepi módon is megemlékezzünk róla. Mert, ha az alkotmányra emlékszünk, arra emlékezünk, hogy minden tettünk egy megfontolt és tudatos cselekvésláncba áll össze. A történelem és társadalom teremtésének tervszerű, állhatatos, fáradhatatlan folyamatába. Az ünnep pedig magának ennek az összetartó, felemelő, továbbvivő tudatnak az ünnepe. De egyben ünnepe mindannak az országépítő munkának is, amelyet ez a közös tudat kormányoz. Nem a nagy hozsannák és parádék ünnepe ez... talán inkább az új kenyér ünnep maradványaként is — a számbavételé. Mit termeltünk? Mit teremtettünk? Milyen utat jártunk be? Mit hogyan folytassunk? Mit és miként változtassunk? Talán legjobban illik hozzá a számba vevő nyugodt meditáció. A gondolkodás, a töprengés a múltak tapasztalatain, jelen harcain, jövendő utak formálásán. Jártamban-keltemben az országban fóliasátrakat láttam. Néhány év alatt félelmetesen elszaporodtak. Akadt falu, vagy városszéle az úton, vagy vasútvonalak mellett, ahol szinte minden ház udvarán ott világít a kertészkultúrának, a föld és a munkaerő jobb hasznosításának ez az új jelképe. íme bizonyság, ezt az országot az új iránt fogékony, szorgalmas emberek lakják. Ök építik ezt a rengeteg új házat, rakják tele tv-antennókkal, állítanak az udvarra autókat, nevelik a palántákat. Itt-ott már magukhoz térve, emberpalántákat is. Augusztus húsz. Állj mag egy pillanatra, tekints szét, vizsgáld meg a fegyveredet, szerszámodat, ellenőrizd. Egy jó ízű sóhajtás, nekifohászkodás a további munkának. Tudjuk, hogy mit cselekszünk. MOLNÁR ZOLTÁN Megkezdődtek az Alkotmány napjának ünnepségei Szerdán országszerte megkezdődtek az Alkotmány napját köszöntő ünnepségek. Az ez .alkalommal rendezett politikai nagygyűlések sorából kiemelkedett a békéscsabai, ahol Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, és a csornai, ahol Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a dunaújvárosi, ahol Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és a kisvárdai, ahol Puilai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter mondott beszédet. Gáspár Sándor: Megőrizzük életszínvonalunkat ÚJJÁSZÜLETIK AZ OZORAI VÁR (4. old.) MÉRLEGEN A HÁZGYÁRI ÉPÍTKEZÉS (9. old.) ARATÁS (10. old.) SZÁZEGY ÉVE LISZTET JÁR ünnepi nagygyűlést tartottak szerdán, az Alkotmány napja alkalmából, a békéscsabai Széchenyi ligetben. A város és a környező települések mintegy 7 ezer dolgozója, lakója előtt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Gáspár Sándor rámutatott, hogy a szocialista Magyarországért vívott nehéz küzdelemben a munkásosztály vállalta a történelmi felelősséget. A szocialista építés eredményeinek hatására a munkásfiatalom társadalmi bázisa lényegesen ki- szélesedett, a munkásosztály az egész néppel szövetségben gyakorolja a hatóimat, dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A felszabadulás óta megtett utat áttekintve kitért a mező- gazdaság eredményeire is, amelyek ma kisebb földterületen, lényegesen kevesebb élőmunkával 60—70 százalékkal nagyobbak, mint a háború előtt. A búza, a kukorica és más termékek termésátlagai önmagukért beszélnék. Bizonyítják mezőgazdasági nagyüzemeink világszínvonalát. Kenyerünk “ jó ízű, bőséges, jut belőle mindenkinek, és marad exportra is amennyi kell. Jogos az örömünk, hogy ez most már sok éve így van. (Folytatás a 2. oldalon.) A BALATONFÜREDI SZÍNHÁZ (11. old.) ÜNNEPI BESZÉLGETÉS (6. old.) AGRÁRTERMELÉSÜNK ÉS A VILÁGPIAC (7. old.) BALOGH MIHÁLY, A FOLDOSZTÓ (7. old.) KOMPLEX PROGRAM ÉS INTEGRÁCIÓ (8. old.) A HULLAMPAPIR KARRIERJE (12. old.) „MESTERSÉGES" GYERMEKEK (12. old.) EMBERI IRIGYSÉG (13. old.) A MATEMATIKUS ATLÉTA (14. old.) Fotó: KAPFINGER ANDRAS
