Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
1981. augusztus 18. NÉPÚJSÁG 3 Közös vizsgálatok közös ügyekben S. Hegedűs László nyilatkozata A társadalompolitikától a lakosság életkörülményeiig megannyi területet ölelnek fel, tesznek együttesen nagyító alá a Hazafias Népfront és a népi ellenőrzés együttműködő aktivistái. A HNF OT és a KNEB együttműködési megállapodásából kihajtó, temérdek szállal kötődő munkakapcsolat jelentőségéről, eredményéről S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának. — A politikai struktúránkban, mechanizmusunkban az alapvető szervezetek önállóan tevékenykednek, ugyanakkor rendkívül szorosan egyeztetik munkájukat, sokoldalúan együtt is működnek — mondotta bevezetőben. E rendszer jó működése felelősségteljes értékelésben, minősítésben, a tanulságok levonásában kamatozik a politika alakítóinak. Ez a cél, ez a komplexitás alapozza meg mozgalmunk és a népi ellenőrzés nagy múltra visszatekintő együttműködését is. Az utóbbi három-négy esztendőben számottevően fejlődtek az együttműködés formái, módszerei is. Munkaterveink alapján rendszeresen megvizsgáljuk, mely területek kívánják meg a közös tájékozódást úgy, hogy részt veszünk egy-egy KNEB-vizsgólaton, illetve a nálunk napirendre tűzött témához felhasználjuk a népi ellenőrzés anyagát, tapasztalatait. Ez a gyakorlatban megyei lakossági fórumok összehívását jelenti. E találkozókon megismerjük az állampolgárok véleményét, javaslatait, amelyeket aztán összevetünk' a KNEB-elemzés következtetéseivel. E vitákba megpróbáljuk a legszélesebb kört bevonni, miként az áruellátás kérdéseit boncoló vizsgálatnál is történt. A fórumokon a termelők, a kereskedők képviselőit éppúgy meghallgatjuk, miként a vásárlókat, avagy a közvetlen szerződéses kapcsolatban álló szállítókat és megrendelőket. Ez a módszer általában megóv az egyoldalú következtetések levonásától is. — Együttműködésünket áttekintve sarkalatos elvként megállapítható, hogy elsősorban olyan kérdéseket tűzünk napirendre, amelyek iránt nagy A Hungaronektár Új szolgáltatást vezetett be-a Hungaronektár a mező- gazdasági üzemek részére; méhésztagjai kaptáraikat azokon a táblákon állítják fel, ahol a méhek a mézgyűjtés mellett egyúttal a növények beporzását is elvégzik. A biztonságos megtermékenyüTés nyomán átlagban 15-20 százalékkal növekszik a termés. A beporzást elősegítő biológiai módszer gazdasági előnyeit már korábban ismerték, szélesebb körű alkalmazására azonban csak az elmúlt években teremtődtek meg a feltételek. Már több mint 40 gazdaságban méhek segítik a növények megtermékenyülését. A fokozódó érdeklődés láttán a Hungaronektár több szolgáltató irodát nyitott. Ilyen iroda működik a többi között a társadalmi érdekiődés. Ilyen közös vizsgálatok voltak a közelmúltban a zöldségfeívásár- lásnak és -forgalmazásnak, a mezőgazdasági kisüzemi termelésnek és feltételeinek, a magánlakásépítés anyagellátásának, avagy a lakásfenntartó szövetkezetek működésének teljes körű elemzései. Figyelemre méltó munkamegosztást példázott a takarmánytermelés, -ellátás és -felhasználás kérdéseit boncoló országos vizsgálat. Az együttes tervezést, előkészítést követően a népfront aktivistái például 1500 kistermelőt felkeresve adatlapos felmérést is végeztek, majd több községben falugyűlést összehívó tették közzé az ellenőrzés tapasztalatait. Jó példaként említhetem a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságvizsgálatát is, hiszen — s a népi ellenőrökkel ebben is egyetértettünk — kiemelkedően sikerültek az idevágó lakossági ankétok. — Nyilvánvaló: ha a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Hazafias Népfront közösen fellép egy kérdésben, akkor azzal a legkomolyabban foglalkoznak a kormányszervek is. A KNEB jelentései nyomán a Minisztertanács általában kötelező érvényű határozatokat hoz, tehát a társadalmi vélemény beépül a vizsgált terület jövőjét formáló központi döntésekbe. Ha a lakosság úgy érzi, gondolja, hogy „hisz’ én ezt mondtam, javasoltam, nekem is ez volt a véleményem'1, akkor ez mélyen meghatározó « a társadalmi egyetértés szempontjából. Az azonos vélemény talán ma jellemzőbb, mint az eltérő... Más oldalról közelítve: a népi ellenőrzés, valamint mi is rendszeresen visszatérünk a korábbi vizsgálatok megállapításaira, megnézve: mi az, ami változott, illetve realizálódott a javaslatokból. Ezt tesszük az élénk érdeklődést kiváltó, s a kedélyeket ma is gyakorta borzoló zöldség-, gyümölcsfelvásárlás és -forgalmazás témájában. A jövőben tovább kívánjuk erősíteni, szélesíteni a helyi népi ellenőrzési és népfrontbizottságok együttműködési gyakorlatát — mondotta befejezésül S. Hegedűs László. új szolgáltatása Baktalórántházán, ahol az idén 10 ezer hektárnyi almáskertet a helybéli áfész méhész szakcsoportja „vállalt fel”. Tavasszal az almáskertbe telepítették a méhcsaládjaikat, s ennek eredményeként igen kedvezőek a terméskilátások. 'Még az idén Szatymazon és Baján is megnyíltak a Hungaronektár irodái. Jövőre már nemcsak a környék almásait, őszibarackosait poroztat- hatják be a méhekkel a nagyüzemek, hanem a napraforgót is. A Marfűi Növényolajgyár nyersanyagellátására ' ugyanis mind több állami gazdaság, termelőszövetkezet foglalkozik napraforgó termesztésével, s a hozamok növelésében várhatóan a méheknek is jelentős szerepük lehet. „Salgó” elnevezésű szénnel- fával fűthető asztali tűzhelyek gyártását kezdték meg újra a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A hazai igények kielégítésére készülő tűzhelyek felületét - az évekkel ezelőtt gyártott elődeikhez hasonlóan - zománccal borítják. Döntés született a széntüzelésű tüzelőeszközök választékának bővítéséről is. Hamarosan megkezdik a „Tarján” elnevezésű zománcozott kályhák előállítását, amelyekből jövőre harmincnyolcezret kért a kereskedelem. Különleges fonal A Győri Rábatext Textilipari Vállalatnál már szerelik azokat a kártoló- és szövőgépeket, amelyeken még az idén megkezdik a különleges finomságú batisztzsebkendők készítését. A gyár több mint 100 millió forintot költ a műszaki-technikai feltételek megteremtésére: hazai gyűrűsfonó és angol kártológépeket szereztek be. Ezeken készül majd a különleges minőségű tiszta pamutfonal, amiből a selymes tapintású zsebkendőkelmét szövik az újonnan megvásárolt svájci szövőgépeken. Nem szeretik a sablonos munkát Műhelyek, mesterek a téeszben Egy törött kapanyél révén jutottam el a témához, annak felismeréséhez, hogy a mai falusi mesteremberek milyen nagy tudású, sokoldalú szakemberek, tulajdonképpen több szakma birtokosai. Azt hiszem, mindegyikükre érvényes, amit mohd- tam, de a termelőszövetkezetben dolgozókra feltétlenül. ! Ők univerzális gyakorlati tudással bírnak. A többször megáztatott kapanyél elpattant egy erőteljes mozdulatnál, krumplitöltögetés közben és mivel kés nem volt nálam, hogy megfaragjam, helyéré tegyem, bosszúsan haza akartam menni a kertből, a hatalmas, szép völgyből, ami Paks dunakömlődi városrészének szomszédságában húzódik, patak mellett. Aztán átvillant rajtam, hogy fönn a dombon, a tsz-majorban talán segítenének. Fölballagtam. Valakinek megemlítettem, milyen baj ért, mondta, hogy menjek az asztalosai űhelybe. Azelőtt soha nem láttam mást a szövetkezeti majorokban, közelről is, távolról is, mint a gépműhelyt. Ahol a traktorokat, kombájnokat és más gépeket javítják. Persze gondolhatná az ember, hogy szükség van a fa megmunkálására, tehát asztalos és bognármunkóra is, sőt kovácsra, villanyszerelőre, hegesztőre. Át kellett mennem a gépszerelőcsarnokon, ami megszokott látványt nyújt, aztán egy ajtó mögött hirtelen megcsapott az izzó vas fénye és a szénfüst szaga. Pontosan olyan kovácsműhely tárult a szemem elé, amilyeneket gyerekkoromban láttam. Legfeljebb annyi a különbség, hogy itt, a dunakömlődi tsz-műhelyben nagyobb a rend, szebb a fújtató is, nem uralkodik a falakon a korom. A kovácsmester, Feil József 51 éves, de nem látszik többnek negyvennél és az arca színe is olyan, mintha' a szabad levegőn dolgozna. Kiegyensúlyozott, jó kedélyű. Beszélgetés közben persze kiderül, nemcsak a műhelyben tartózkodik, vannak munkák a majorban a legkülönbözőbb helyeken. Tavasszal például ő is ott volt a borsócséplő üzembe állításánál, vasszerkezeti szerelésénél. Ez új a számára, örült neki, változatosabb munkát jelent. Bár eddig is történt már hasonló, szabadtéri „kovácsolás”. Vagy például akadnak javítások az állattenyésztő-telepen. Istállóban is, karámban is. Az egyik legősibb kovácsmunkát, a lópatko- lást Feil József nem szereti, már nem is vállalja. Nehéz neki a lópata emelgetése, faragása. Szerencséjére a Szabadság Termelőszövetkezetben egyetlen pár lovat tartanak, főként a tej szállítására. Vasat formálni viszont nagyon szerel a mester, ez tetszik neki legjobban a szakmában. Van rá módja, hogy változatosan dolgozzék, hiszen a gépszerelőknek is ő munkálja meg az anyagot, ha ilyen feladat, vár rá. Emlegeti viszont, hogy régen, kezdő kovács korában milyen gyönyörű, cifrán vasalt kocsit készítettek tanítómesterével, Trautmann Jánossal. A parasztgazda kérése szerint csinálták meg és nagyon tetszett mindenkinek. Egy ideig Budapesten dolgozott, tanult néhány dolgot akkor is a vasmegmunkálásból, és 1959 februártól tsz-tag, itthon. Tudásának, mesterségének továbbfejlesztését az élet kívánta és tette lehetővé; mindig, újabb berendezések, kocsik, eszközök, gépek kellettek, s ezekhez valami kiegészítés, igazítás, javítás. így jutott el a vasszerkezeti szerelésig, ami csak abban rokon a kovácsszakmával, hogy ennél is van vas. ott meg a villanyszerelés alapjait ismertem meg. Kiszolgáljuk az egész szövetkezetét, a növénytermesztést és az állat- tenyésztést is, nálunk állandó a készenlét, ezért közös érdek, hogy minél többet tudjon egy- egy szerelő vagy más szakember. Tizenegy éve vagyok műszaki . vezetője a Szabadság Tsz-nek, megértjük egymást, jó a munkatársi viszony. Én magam részt veszek az anyagbeszerzésben is, rendszeresen járok Szekszárdra, Pécsre, Budapestre. Kránicz Endre vízvezeték-szerelő 14 évig karbantartó volt a konzervgyárban, csak négy éve tsz-tag. Korábban Budapestre is Kömlődről járt el dolgozni. Megszerette a szövetkezeti kollektívát: „segít egyik a másiknak". Jobb itt, „mégis csak itthon vagyok”. Részt vett a borsócséplő szerelésében és más vasszerkezeti szerelésekben, az tetszik neki, hogy nem kell mindig csak vízvezetékkel dolgozni, egyhangúan, hanem „ami munka akad”. Az asztalosokról végül is nem tudom, asztalosok-e vagy ácsok, mert különböző helyeken mondják róluk ezt is, azt is. Jellemző a tudásukra. Sőt, még hozzátehetjük, hogy bognárok is. A gyakorlat igazolja. Peller József, Váradi József és Fülöp László a fafeldolgozás univerzális mestere. Kapanyél, kerítésoszlop, deszkavágás, ajtókeret, kocsijavítás: az igények sora hosszú, szinte végtelen, így hát a tudásnak is messzire kell érni. Hanuszka Mihály hegesztő és szerelő meg is mondja, nem szereti a sablonos munkát, ezért jó a szövetkezetben a sokféle követelmény, a változatosság. Eredeti szakmája építőipari gépész, Dunaújvárosban tanult, még csak 30 éves. A zöldborsócséplő géphez nem kellett vennie a szövetkezetnek rostát, drága pénzen, megcsinálta Hanuszka Mihály. Csak villanymotor kellett hozzá. Hogyan fejleszti a tudását egy szakember a tsz-ben, hogyan válik univerzálissá? — kérdeztem. A válasz: akaraterő és ér- deklődás kell és figyelni másokat, a jó fogásokat. Akármerre megy a tanyában, vagyis a majorban, mindenfelé látja a munkáját, amit nyolc év alatt végzett. Szeret itt. Kis házat épített, szőlőt ültetett, tulajdonképpen minden Duna- kömlődhöz köti, az ö apja volt a tsz-ben az első traktoros. A szülei úgy jöttek ide a háború után, de ő már itt született. És itt vált belőle alkotó szakember. Kern József műszaki vezető, mezőgazdasági gépészmérnök megindokoja a helyzetet: — Az univerzális tudás a mezőgazdaság jellegéből is fakad. Kénytelen megismerni mindent, aki itt dolgozik, a tudást fejleszteni kell. Nekem szerencsém volt, már az egyetem előtt elsajátítottam bizonyos gyakorlati ismereteket: szerelő voltam Ka- nacson, mint előfelvételis, Dolgoztam a konzervgyárban is, ■Üfc - -V Feil József Kránicz Endre Kern József Peller József (bal oldalon) Hanuszka Mihály GEMENCI JÓZSEF .Fotó: BAKÓ JENŐ
