Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból (10. old.) (10. old.) BORSOS MIKLÓS HETVENÖT ÉVES XXXI. évfolyam, 192. szám. ARA: 1,80 Ft 1981. augusztus 16., vasárnap. Ünnepi előzetes DALLAL, TÁNCCAL AZ NSZK-BAN (4. old.) Mit számít a számítógép? Szép nagy terv készül. Lényege: a készletező nagyválla­latoknál üzembe helyeznek egy olyan számítógéprendszert, amelyről az üzemek pillanatokon belül lehívhatják a perc- rekész adatokat, megtudhatják, hogy milyen anyag, milyen mennyiségben és hol érhető el. Szaknyelven szólva készlet­optimalizálási rendszer készül. Egyre több ilyen szép, nagy terv készül, valamennyi a számítógépek alkalmazásával kapcsolatos. Elérkezett az az időszak, amikor a számítógépkérdés alkalmazási kérdéssé vált, hogyan lehet a drága gépeket — melyek egyébként külföldön egyre olcsóbbak lesznek — a gazdálkodás szol­gálatába állítani. Például gépre vinni a műszaki tervezést, a termelésirányítást, megvalósítani a számítógépes automa­tizálást, vagy épp a már említett készletgazdálkodást. Az elkövetkező öt esztendőben — és gyanítható, hogy az­után is — az alkalmazás lesz a hazai számítástechnika fő kérdése. Nemrégiben az OMFB-ben a hazai számítástechnika hely­zetéről folyt vita. Az országban 740 univerzális nagygép, 600 minikomputer és 800 mikroszámítógép működik. Csak­nem húszezer embernek van valamilyen szintű számítástech­nikai képesítése. Megkérdeztem, milyen hát nálunk a gé­pek kihasználása? Napi 17 óra — felelte az osztályvezető, azaz egy átlagos számítógépet ennyi ideig üzemeltetnek a magyar vállalatok, intézmények. Ez kétségkívül szép gépi idő, hiszen jól emlékszünk még arra az időre, amikor a vállalatvezetők státusszimbólumként kezelték a több tízmil­liós értékű gépeket, pontosabban nem kezelték: a kompu­terek üresen ásítoztak, s legfeljebb csak év vége felé kap­csoltak teljes üzemre, hogy jópofa üdvözlő lyukkártyákat ontsanak az új esztendő tiszteletére. Nos, ennek a korszak­nak, úgy tűnik, vége, a vállalatok elvileg már a gazdálko­dás eszközének tekintik a gépeket. Napi tizenhét óra. Az ám, mondta a főosztályvezető, csakhogy ez nem jelent sem­mit! Az Egyesült Államokban például alig kilenc és fél órát üzemelnek a gépek, ott — és általában a fejlett ipari álla­mokban — mégis sokkal jobb és főleg értelmesebb a gépek kihasználása. És: gazdaságosabb. Nyilvánvaló: ahol olcsóbb és a korábbi évekhez képest szinte filléres termék egy gép, ott az állásidő is fillérekbe kerül. Magyarországon viszont, ahol a számítógéppark két­harmada itthon, illetve szocialista országokban készült, drá­gák a számítógépek, következésképp az állásidő is többe kerül. Mindez még erőteljesebben indokolja, hogy a fő fi­gyelem a gépkihasználósnak szóljon. Az alkalmazásnak. Annál is inkább, mert a számítógépgyártás termelékenysé­gét — amit az egész magyar ipar termelékenysége meg­határoz —, aligha lehet egyik évről a másikra tetemesen javítani. De egyébként is megtévesztő ez a tizenhét óra. Mit szá­mít a számítógép tizenhét óra alatt? Az egyik megyei vállalat jut eszembe, ahol pár éve a gyár méreteihez képest gigantikus teljesítményű számítógépet helyeztek üzembe, azzal a céllal, hogy bekapcsolják a ter­melésirányításba. Be is kapcsolták, s a gép mijiden hónap elején termelési programot készített. Meqmondta, hogy mit gyártsanak a szalagokon az első dekádban, milyen anya­gok és percre mikor kellenek a második dekádban és ho­vá irányítsák az embereket az utolsó héten. A gép dolgo­zott, de munkájának már a harmadik napon nem volt sem­mi értelme, mert a menetközbeni üzemi változásokról, a szállítmányok késéséről, a rendelések változásairól, a gép- hibásodásokról nem kapott információt. A gép kiszolgálá­sát nem szervezték meg, így aztán a gép csak zenélt, ze­nélt, mint süket a zenekarban; fantomprogram irányított fantomtermelést. Igaz, ez még mindig jobb, mint az üdvöz­lő lyukkártya termelése, hisz legalább képezhették, gyako­rolhatták magukat a szakemberek. Mit számít a számítógép? Sokat. De a számítógép hi­bája-e, ha egy tizenöt percet élt kisfiú személyi számát kézbesíti a posta, vagy hogy a korszerű csirkenevelésre vo­natkozóan azt hozza ki végeredményül egy program, hogy a táplálék megfelelő vegyítésével és a légkondicionálás biztosításával a csirkék a születésük utáni százötvenedik másodpercben elérik optimális testsúlyukat? Utóbbi klasszi­kus történet az egyetemeken, a számítástechnika alapjai cí­mű tantárgy alaptörténete. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a számítógép kihasználása, értelmes működtetése alapve­tően nem számítástechnikai feladat. Hogy mennyire nem az, bizonyítja egy olyan eset, amikor a számítógép kiválóan és megfelelően előkészítve, informá­ciókkal ellátva dolgozhatott. Az egyik számítástechnikai in­tézetben betáplálták a gépbe az összes magyar jogszabályt, majd egy kiállításon bemutatták, hogy lám, mi mindent tud a gép. Különféle kérdéseket tettek fel a gépnek, például, hoqy ilyen és ilyen vitás esetre milyen jogszabály vonatko­zik. A számítógép ontotta a válaszokat. Többnyire egymás­nak ellentmondóan; volt olyan kérdés, amelyre egyszerre hét jogszabály, rendelet, határozat is vonatkozott, az egyik ezt mondta, a másik azt, a harmadik ugyanazt, mint a ne­gyedik, csak kevésbé érthető nyelven; fél nap alatt egy se­reg átfedést, ellentmondást ontott magából a gép. Precíz, pontos gép volt; tökéletesen és tárgyilagosan dol­gozott. Nem benne volt a hiba. MEGYESI GUSZTÁV SZERELIK A REAKTOR BELSŐ BERENDEZÉSEIT (3. old.) NYÍLTTENGERI HALASZAT (9. old.) TÖMÖRI, BUSZKE VEZÉR Országosan folyik a nyomdaipar rekonstrukciója, sőt továbbfejlesztése. Ez döntően új, korszerűbb technika alkalmazásával történik. A Szekszárdi Nyomda fejlesztése is új szakaszához érkezett. Megkezdték a fényszedés bevezetését, amely sok előnyén túl arra is hivatott, hogy végleg kiszorítsa az ólmot a nyomdászatból. Erről szóló képriportunk az 5. oldalon található. Munkás-paraszt találkozók, kulturális programok megyeszerte Gazdag és változatos prog­rammal ünnepli megyénk lakos­sága is augusztus 20-át. ■Bonyhádon augusztus 19-én, szerdán délután hat órakor a művelődési központban tarta­nak megemlékezést. Ezt követő­en kulturális műsort ad a vár­aljai népi együttes. A műsort aratóbál követi. ünnepi tanácsülést tartanak Dombóvárán, 19-én délelőtt 10 órakor a városi tanács nagyter­mében, ahol törzsgárda jelvénye­ket is átadnak a tanácsi dolgo­zóknak. A megyei tanácson fél 9-kor adják át az idei alkotó-díjakat. Gerjenben augusztus 20-án, délelőtt 10 órakor a Dózsa György és a Kossuth Lajos utca közötti terület lesz az alkot­mánynapi ünnepség színhelye, ahol a lakosság társadalmi munkájában készült új utat is átadják. Mórágyon szintén ezen a na­pon, de délután három órakor rendezik meg a helyi kultúrott- honban az ünnepséget. Színvo­nalas műsorról a mórágyi né­met nemzetiségi tánccsoport és a cikói székely kórus gondosko­dik. Délután négy órakor nyit- jók meg az érdeklődők előtt a tanács, a mőcsényi Völgység Népe Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, valamint a lakos­ság közreműködésével és a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum szakmai segítségével a mórágyi malom épületében lét­rehozott hagyományőrző helyet. A hagyományokhoz híven ez évben is sok helyen rendeznek munkás-paraszt találkozókat. Lesz olyan, ahol termelőszövet­kezetek vendégelik meg és vi­szik határszemlére a vállalatok dolgozóit, 'máshol a vállalatok gondoskodnak a termelőszövet­kezeti tagok gazdag program­járól. Munkás—paraszt találkozó lesz Bátaszéken, Faddon, Dom­bóváron, Decsen, Ounaföldvá- ron, Pakson, Szekszárdon, Őcsényben és Tolnán. A POTSDAMI KERTMÉRNOK (9. old.) nCKKCIKUZI LUVUNArUK TAMÁSIBAN (14. old.) NEMCSAK ÉPÍT, TERVEZ IS (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) SZEKSZARD FELETT (7. old.) AZ ISMERETLEN LEONARDO (11. old.) ÉSZAK-KOREA IPARA (8. old.) LÉZER AZ AUTÓIPARBAN (8. old.) VAKMERŐ UGRÁS (12. old.) KÖZLEKEDÉSI ARTALMAK (12. old.) VARAZSSZEM (13. old.) % mmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom