Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

© Képújság 1981. augusztus 13. Rajtra kész a megyebajnokság mezőnye (III.) Edzők és játékosok keringője Ismeretes, hogy 1982. április 17—25. között a budapesti nagy sportcsarnokban lesz a 13. asztalitenisz Európa-baj- nokság —, többek között ez is szóba került az Európai Aszta­litenisz Unió Topolcsányban megtartott elnökségi ülésén. A tanácskozásról hazatérve dr. Lakatos György, az Unió alelnöke, a magyar szövetség elnöke elmondta, hogy a sport­ág európai vezérkara nagy ér­deklődéssel várja az eseménvt, s az új sportcsarnok megszem­lélésére ez év november 27—29. között alkalma is lesz. Ekkor a magyar fővárosban tartja leg­közelebbi tanácskozását a szer­vezet, s addigra már készen lesz a létesítmény. — Több más kérdés is napi­rendre került, így például az Unió méltóképpen akarja meg­ünnepelni a jövő esztendőben megalakulásának 25 éves évfor­dulóját — említette dr. Laka­tos György. Megtörtént a Baj­nokcsapatok Európa Kupájá­nak a sorsolása, ebben a ma­gyarok erőnyerőként kezdenek Sokan emlékeznek még Kazi Arankára, a BVSC egykori ki­tűnő atlétájára. A fiatalon el­hunyt középtávfutó emlékére a vasutasok „Kazi Aranka-ván- dordíjat" alapítottak, amelyért évről évre versenyt rendeznek. Az idei viadalra vasárnap a Népstadionban 16 órától kerül sor, s a műsorban kilenc férfi- és nyolc női szám szerepel. A rendezők több élvonalbeli atlé­ta indulására is számítanak. A vándordíjnak a diszkoszvető Szegletes Ferenc, illetve a női magasugró Gubán Gabriella a védője. * A rigai nemzetközi sakktorna nyolcadik fordulójában mind­össze két találkozó fejeződött be győzelemmel. Az egyiken kellemes meglepetésre Adorján András a sötét bábukat vezet­ve feladásra késztette az exvi- lágbajnok szovjet Petroszjant. A nyolcadik forduló után az élcsoport állása: 1. Cseszkovsz- kij 5 (1), 2—3. Vitolins és Tál 5—5, 4—5. Adorján és Vogt 4,5 —4,5. Három nap múlva, augusz­tus 16-án ismét benépesülnek a pályák, megindul a labdarú­gás gépezete. A sportág negye­dik vonalát képező megyebaj­nokságban is kezdetét veszi az 1981—82. évi futballévad. Rajt­ra kész a 16 csapatos mezőny. A nyári felkészülési időszak utolsó napjait „koptatják”, hogy aztán vasárnaptól új re­ményekkel, bizonyítási vágyak­kal nekivágjanak az őszi idény­nek. Körtelefonon érdeklődtünk az együttesek háza táján a leg­frissebb információkról. Soroza­tunk mai, zárórészében a TÁÉV SK, a Bonyhádi Pannónia, a Dunaszentgyörgy, az Oz'öra, a Pincehely és az Aparhant ké­szülődéséről számolunk be. BONYHÁDI PANNÓNIA Meglehetősen késve, csak július 28-án kezdte meg felké­szülését a majosi gárda. A ké­sés oka az volt, hogy sokáig elhúzódtak a BMSC és a Pan­nónia esetleges fúziójával kap­csolatos megbeszélések, egye­sülési tárgyalások. Miután vég­legessé vált, hogy továbbra is önálló klubként tevékenykedik a Pannónia Tsz egyesülete, heti három edzéssel rákapcsoltak a labdarúgók is. A felnőttkeret szakmai munkáját Kovácsi Fe­renc irányítja, miután Szabó Elemér, a csapat eddigi edzője nem újította meg szerződését. Sőt az ificsapat mellett a szak­osztály-vezetés által felajánlott edzősködést sem vállalta. A fia­talok edzésirányítására Lőrincz Szilvesztert, a Pannónia régi labdarúgóját kívánják megnyer­ni. Jelentős játékoscsere történt Majoson. Dávid, Pechár és Má- nyoki Aparhantra, Csoboth II. pedig Kakasdra igazolt. Új já­tékosok: Flaskár Aparhantról, Kiss a Kisdorogi MEDOSZ-ból, Szőcs a Bp. Törekvés SE-ből, Kollár a BMSC-ből, Szőcs F. Kisvejkéről. Katonai szolgálatra bevonultak: Varga, Szőcs M. és Csoboth II., míg Bonnyai lesze­relt. A felkészülés során öt ed­zőmérkőzést játszottak. Célkitű­zésük: az első nyolc helyezett csapat között szeretnének vé­gezni. TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT SK Dr. Freppán Miklós edzőtől nyert információ alapján a TÁ­ÉV SK együttese július 15-én állt edzésbe és heti négy alka­lommal gyakorolt. Az elmúlt évi bajnokságban szerepelt csapat játékosai közül Kálmán Bátaszé- ken, Bocz pedig Tamásiban folytatja sportolói pályafutását. Bevonulás előtt áll Varga, Lán- gi és Kovács. Az átigazolás so­rán három új játékos került a felnőttek keretébe: Varga Sió- agárdról, Bölcsföldi a Szekszár­di Dózsából, míg Horvai a Bonyhádi MSC-ből. A csapatépítést szolgálták az előkészületi találkozók, amelyek sorában játszottak"a Szekszárdi Dózsa NB ll-es és ifjúsági gár­dájával, valamint a területi baj­nokságba felkerült Paksi SE együttesével. — Amennyiben a bajnoki raj­tig már további játékost nem visznek el tőlünk, ha együtt ma­rad a mostani keretünk, akkor a vezetés által megjelölt fel­adatot szeretnénk maradéktala­nul teljesíteni: a dobogós he­lyek egyikét pályázzuk meg — mondotta dr. Freppán Miklós edző. OZORAI TSZ SE Kozma József szakosztályveze­tő tájékoztatta rovatunkat. El­mondta, hogy a nyári holtidény­ben a csapat háza táján a leg­nagyobb változást Schrancz Ist­ván edző lemondása jelentette. A testnevelő tanár az új évadra már nem vállalta a felnőtt­együttes edzéseinek irányítását. Helyette Kiss Istvánt bízták meg. Dudás József, az ifisák edzője sem hosszabbította meg szerző­dését, tőle a „vóltóbotot” dr. Várnai Zoltán játékos edző vet­te át. A játékosállományban csupán annyi változás történt, hogy Sandít átigazolta Tamási, Nagy pedig bevonult katonának. Ireg- szemcse, Lajoskomárom és Si- montornya csapatával játszottak előkészületi mérkőzéseket. A szakosztályvezető véleménye szerint jól sikerült csapatuk fel­készülése, így az 1981—82-es bajnoki esztendőben jó ered­ményekben reménykednek. APARHANTI TSZ SE Heti három edzéssel, július 14-én kezdte meg felkészülését az aparhanti gárda. Új szakve­zető irányításával, merthogy Dormány László június 30-án le­járt szerződését nem újították meg. A vasárnap kezdődő baj­nokságban már Kozma József edző foglal helyet a kispadon, ő több sikeres esztendő után vett búcsút a Teveli MEDOSZ csapatától. Az ifik edzéseit László Ferenc, a serdülőkét Pal­kó László vezeti. Három játékosuk ősztől más csapatban szerepel. így Túrós és Balogh Nagymányokon, Flas­kár pedig Majoson rúgja a lab­dát. Négy új szerzeményük: Erős Bogyiszlóról, Dávid, Pe­chár, Mányoki a Bonyhádi Pan­nóniából. Csupán kétszer lép­tek pályára előkészületi találko­zón, mindkétszer a majosi csa­pat volt az edzőpartner. Kiesési gondoktól mentes, nyugodt baj­noki esztendőt vár a vezetőség csapatától. Célkitűzésükben így az 5—10. hely egyikének megszerzését határozták meg. PINCEHELYI TSZ SE A Dombóvári MVSE NB ll-es csapata mentette meg a kiesés­től az elmúlt évi bajnokságban a pincehelyieket. Köztudott, hogy a dombóváriak NB ll-es búcsúja egyúttal a pincehelyiek kiesését is magával hozta volna a megyebajnokságból. A meg­menekült csapat háza táján most nagy a bizakodás, a fo­gadkozás: az augusztus 16-án kezdődő 1981—82-es bajnoki esztendőben a legjobb tíz kö­zött szeretnének végezni! Töb­bek között ez derül ki Bükkösi András edzőtől nyert informá­cióinkból. A pincehelyi gárda egyébként július 14-e óta heti négy edzéssel készült a bajnoki rajtra. Ifjúsági csapatuknál Sza­bó Ferenc, a serdülőknél Pöcz János irányítja az edzéseket. Négy előkészületi mérkőzést játszottak, ezek sorában a Ta­mási MEDOSZ-szal, a Német- kérrel és Iregszemcsével talál­koztak. Az előkészületi találko­zókon már helyet kaptak a csa­patban az újonnan igazolt játé­kosok is: Zsolnai, Kántor és Bék, akik Tamásiból igazoltak ót. DUNASZENTGYÖRGY! TSZ SE Olvasóink előtt ismert, hogy a dunaszentgyörgyiek az 1980— 81. évi megyebajnoksáq végén csupán rosszabb gólkülönbsé­gük révén estek el a területi bajnokságba jutástól. A nyá­ron — mint arról tudósítónk, Dömötör Endre beszámolt — jelentős változások történtek a csapat háza táján. Márkus Jó­zsef edző Paksra távozott, így helyette Varga Sándor irányítja az új évadban a csapat szak­mai munkáját. A serdülőknek je­lenleg még nincs edzője, az if­júságiakkal Dömötör László fog­lalkozik. Szinte kicserélődött a tavaly szerepelt csapat játékos- állománya. Pukli I., Nagy I., Bese, Somodi, Kovács I. és Muck hivatalosan bejelentették visszavonulásukat, Kovács II. és Debreczeni pedig Paksra iga­zolt. Ezzel szemben egyetlen új játékost sem sikerült „szerezni­ük” a szentgyörgyieknek. Ebben a kényszerű helyzetben némi vi­gaszt jelent, hogy a korábban leállt hét labdarúgójuk ismét játékra jelentkezett. Ezek: Puk­li III., Pukli IV., Lencsés, Dö- mény, Lacza, Katz és Dömötör. Számítanak a katonai szolgála­tából rövidesen leszerelő Kaiser- re is. Az ifjúságiak közül Szla- nyinka kapus, valamint két csa­tár, Polgár és Rózsavölgyi, fel­került a felnőttek keretébe. A felkészülés során hat elő­készületi meccset játszottak: Bölcske, Gerjen és Fadd együt­teseivel oda-visszavágó alapon. Bármilyen furcsán hangzik, az előző bajnokságban 6. helyen végzett szentgyörgyiek a jelen­tős játékosváltozás következté­ben elsődleges célkitűzésként a kiesés elkerülését jelölték meg. Az egyesület elnöksége a jövő nyári eredményhirdetésnél a kö­zépmezőnybe várja csapatát. — F. — Vitorlázórepülés Barka és Csordás vezet Sikeres versenyszámot bonyo­lítottak le kedden a IX. gemen- ci vitorlázórepülő-bajnokság mindkét osztályában. A kisgé­pek — standard osztály — az Őcsény—Kurd—Nagydorog— Őcsény 104,5 kilométeres há­romszögrepülési feladatot kap­ták. Ugyanez a feladat jutott a nagygépek pilótáinak is, csakhogy nekik ezt a távot két­szer kellett teljesíteniük. Az el­igazításkor a meteorológiai kép meglehetősen vegyes volt, de a start időpontjára, 12 órára hir­telen megjavult. Az égen megjelentek a vár­va várt kumuluszfelhők és ez úgy felvillanyozta a mezőnyt, hogy a 39 versenygépet 35 perc alatt a magasba emelték. Itt jegyezzük meg, hogy ez egy­úttal szervezési rekord is az őcsényi versenyek történetében. A standard osztályban a ka­posvári Barka József megismé­telte előző napi bravúrját és megnyerte ezt a számot. A sza­badosztályban pedig a nyíregy­háziak dupláztak: a Csordás Tamás, Szász Alajos alkotta géppár szintén győztesen került ki. Részletes eredmények: Standard osztály: 1. Barka József (Kaposvár) Pirat típusú géppel 64,86 km/ó átlaggal, 1000 ponttal, 2. Imreh Lajos (MÁV) Pirat géppel, 59,53 km/ó 877 ponttal. 3. Miklán Zoltán (Csepel) Fóka 5-ös gép­pel 62,18 km-es átlaggal, 869 ponttal. Szabadasztályban: 1. Csor­dás Tamás (Nyíregyháza) Jan- tár 1 géppel 76,77 km-es át­laggal 1000 pont. 2. Szász Ala­jos (Nyíregyháza) Jantár 1 tí­pusú gépével 76,38 km/ó át­laggal 994 ponttal. 3. Eszik Bé­la (Kiskunfélegyháza) Cirrus— VTC géppel 66,94 km/ó átlag­gal, 957 ponttal. A két nap után az összesített egyéniben hasonló a sorrend. a gemenci bajnokságon Dr. Murai György, a sportbizottság tagja, tükrös műszerrel el­lenőrzi az érvényes start pontos magasságát. Kerékpársportban először mm tr A Bukarestben rendezett ke­rékpáros IBV-ről nagyszerű ■magyar sikert kopogtak a te­lexgépek. Sajó Péter, a Szek­szárdi Szövetkezeti Spartacus 17 éves versenyzője a 120 ki­lométeres országúti egyéni küzdelemben aranyérmet szer­zett. A kerékpár sportág ha­zai történetében a szekszárdi fiú az első magyar IBV-győz- tes. Schneider Konród edző ta­nítványa az elmúlt négy év során már „leadta” névjegyét korosztálya országos küzdel­mein. Az edzésmunkában szor­galmas Sajó 15 éves korában már tagja vöt a 100 kilomé­teres országúti felnőttbajnok­ságon 1. helyezést élért Szek­szárdi Spartacus csapatának. Bukaresti kiküldetése előtt keményen készült és mint azt a mostani bravúros sikere bi­zonyítja — megérte. Sajó az IBV-n nem kisebb nagyságo­kat győzött le, mint az ifjúsá­gi világbajnokság dobogós helyezettjeit, vagy az IBV csapatversenyének érmeseit. Gratulálunk Péternek és osztozunk örömében, amikor leírjuk az aranyérmet jelentő időeredményét: 2:59,10 óra. Ez 39,91 szá­zad kilométeres óraátlagnak felelt meg Bukarestben, Sajó Péter Kapitányok dilemmája Nem újkeletű fejfájás: mire készüljön az élsportoló? A kapásból adott válasz ál­talában igy hangzik: természe­tesen az esztendő világverse­nyére (olimpiára, világ-, Euró- pa-bajnokságra). Ellenérv: ahhoz először meg kell szerezni a részvételi jogot, vagyis jó eredményeket kell föl­mutatni az évközi válogatóver­senyeken. lEllenérv az ellenérvre: ha a sportoló, tegyük föl, a tavaszi válogatókra készül, s ekkorra jön formába, nem valószínű, hogy ugyanilyen teljesítményre lesz képes a fókuszban lévő nyári eseményen. A válaszadás tehát nem olyan könnyű, mint ahogyan azt az el­ső pillanatban gondolná az az ember. Tudniillik a sporto­lónak azt kell eldöntenie, hogy a válogatottság kiharcolását tartja-e fő céljának, vagy pe­dig az év legnagyobb verse­nyén kíván-e csúcsformába ke­rülni. Ha az utóbbit választja, számolnia kell azzal, hogy év­közi „félformája” esetleg kevés lesz a repülőjegy megszerzésé­hez. A legtöbb sportágban az a gyakorlat, hogy a szövetségi kapitány (vezető edző) szigorú­an a kijelölt válogatóversenyek alapján állítja össze az utazó együttest. Hiszen ha nem ezt tenné, aligha kerülhetné el a vi­tákat, veszekedéseket („Miért ő, miért nem én?!...”) Ez a mód­szer viszont azzal jár, hogy a kiküldetésre pályázók legtöbbje a válogatóviadalokon éri el a csúcsformáját, s a világverse­nyen, ha kijut, rendszerint már leszálló ágban szerepel. Kevés az olyan szakvezető, aki vállalja a szubjektív, tehát az eredményektől, pontoktól független válogatást. Ritkán születnek olyan klasz- szisok, akik az év nagy ver­senyére készülve félgőzzel is megszerzik a válogatáshoz szükséges pontokat. Mint pél­dául a legendás öttusa „arany­csapat”, amelynek mindhárom tagja (Balczó, dr. Török, dr. Móna) éveken keresztül bizto­san vezette a hazai rangsoro­kat, holott csakis és kizárólag az olimpiákra, világbajnoksá­gokra készült... Ma már egyre ritkább az ilyen, különösen si­kersportágainkban. A magyai birkózók, kajakozok, vívók, csel- gáncsozók, öttusázók néha ke­ményebb csatára kényszerülnek idehaza, mint odakint, az év nagy versenyén ... A válogatási elv sportágan­ként, sőt kapitányonként válto­zik. Vívósportunkban például hosszú éveken keresztül előle­gezett bizalom gyakorlata sze­rint történt a kiutazó együttes összeállítása. Bár a módszert jó ideig aranyak, érmek igazol­ták, végül mégis meg kellett változtatni. A kapitányi bizalmat élvező sportolók mögött ugyan­is egyszerűen nem jutott szóhoz a fiatalabb generáció. Akadnak sportágak, ahol ugyan rangsorok, pontversenyek alapján állítják össze az utazó csapatot, ám a válogatott ke­ret tagjai összehasonlíthatatla­nul előnyösebb helyzetet élvez­hetnek, mint a többiek. Legin­kább azért, mert a ranglista­pontok szerzésére kijelölt hazai és külföldi versenyek közül az utóbbiakra túlnyomórészt a vá­logatottak utazhatnak, míg a trónkövetelő fiatalok csupán csak az itthoni, a latban keve­sebbet nyomó viadalokon bizo­nyíthatják képességeiket. Azt persze mondani sem kell, hogy a kevés pontszerzési alkalom tudata már önmagában is je­lentős lelki gátlás okozója le­het ... Szóval, roppant nehéz eldön­teni, mire készüljön a sportoló — kiváltképp, ha nem tagja a válogatott keretnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindkét fölvázolt módszernek akadnak buktatói, hátrányai. Vagyis ki kellene találni vala­mi jobbat, valami mást... Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban már jó ide­je fölfedezték, hogyan lehetne közös nevezőre 'hozni a két vál­tozatot. Vagyis elérni azt, hogy a sportoló a válogató viadalon ugyanúgy csúcsformában szere­peljen, mint a világversenyen. A módszer egyszerű ... A válo­gató eseményt közvetlenül az olimpia (VB, EB) előtt kell le­bonyolítani, így a sportoló csúcsformában szerepelhet mindkét versenyen. Ráadásul a válogatón elért teljesítmény jó tájékozódást nyújt a várható eredményről. Az amerikai úszók, atléták például szinte napokkal a nagy verseny előtt döntik csak el: kik utazhatnak... A versenyszámok beérkezési sor­rendje jelenti a válogatási rang. sort — nincs ellenérv, apellá­ta... Idehaza is jótékonyan hatna c légkörre egy efféle módszer, Arról nem is -beszélve, hogy megoldódna végre: mire készül­jön a sportoló . . . PILHÁL GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom