Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
a Képújság 1981. július 12. Bulgária Hz ENSZ aranykönyvében Amii az Egyesük' Nemzetek Szervezetének úgynevezett ,,aramykönyvében” szereplő természetvédelmi területeket if éti, Bulgária a világ második helyét foglalja el. „A világ kultúrájának és tudományának örökül hagyott természeti kincsek aranykönyve" című NSZK- kiiadvány 17 bolgár tájegységet tartalmaz. Bulgária egyébként nemcsak a több mint nyolcvan rezervátum példaszerű gondozásával, megőrzésével tűnik ki, tudósai számos ökológiái probléma megoldására hivatott munka- közösségnek a tagjai. Az ország gyakran színhelye az ezzel kapcsolatos nemzetközi szimpozion ok nak.. Blag oevg nad - ban rendezték meg „Az ember és a bioszféra" elnevezésű nemzetközi tudományos tanácskozást, Várnában pedig a Bóígár Természetvédelmi Bizottság hívta ö?sze konferenciára a hazai és külföldi tudósókat, hogy megvitassák a műtrágya okozta környezetkárosodá sok m eg elő- zéslét. A bolgár szakemberek mindkét alkalommal több javaslatot terjesztették elő. Gyorsabban, hatékonyabban Az NDK 1981—85. évekre szóló népgazdasági terve szerint a nemzeti jövedelem az előző tervperiődus 25,4 százalékos növekedése után 28—30 százalékká! fog növekedni. A kongresszus elé terjesztett gazdaságii beszámoló a legnagyobb teljesítménynek nevezte, hogy az NDK gazdasága törés nélküli alllktaillmazkodiik a példátlan ütemben változó, kedvezőtlen világgazdasági körülményeikhez. Pedig az energiahordozók és a nyersanyag ók árának emelkedése, valamint a mostohái időjárási viszonyok újabb terheket róttak az NDK gazdaságára is. így bizonyos ágazat óikban, például a nyersolaj-feldolgozásban, a henger- acél-gyártásban, a vilíamosenergia-,termőiéiben vissza kellett fogni a tervezett fejlesztéseket és különös gondot kéllett fordítani az importmegtátarí- tásra, a nyersanyagok jobb hasznosítására. Az ipar 1980 ban a nemzeti jövedelem 62 százalékát adta. Az ipari tenmeiőberenidezé- sek automatizáltság! foka az 1975. évi 42 százalékról 1980-ra 49 százalékra emelkedett. Az 1981—85-ös programot az előző tervidőszak folytatásának tekintik. A cél: 1985-ig az egy- főre jutó ipart termelés értéke érje el az évi 22 500 márlkát. Ezzel a teljesítménnyel az ország megiszflárdfthlatja helyét a világ legfejlettebb ipari államai között. Az átlagosnál nagyobb mértékben. 31—33 százalékkaf nő az ipari termelés, ezen belül a gépiparé 41—43 százalékkal. Az eltkronlikai program keretében 1985-re már túlnyomórészt magúik fogják előállítani a szükséges mikroprocesszorokat. Előtérbe állítják a.z ipari robotokkal felszerelt megmunkáló központok, automatizált géprendszerék fejlesztését. A mikroelektronika bevonul a hajó-, a mezőgazdasági gép- és textilgép-gyártásba, valamint a háztartási készülékek termelésébe. A hatékonyság javulását a beruházások elkészülést idejének ha rmodéval-fel ével való csökkentésétől remélik, valamint alttól, hogy a legkorszerűbb ipari berendezések kihasználását napi 16—17 órára növelik. Őszinteséggel nevelni A Szovjetunióban januárban kezdődött új ötéves terv, amelyhez országszerte nagy reményeket fűznek, jól indult mind gazdaságii, mind, szociális vonatkozásban. Az egyes ágazatokban előfordult bizonyos lemaradások mellett az ipari termelés, az árutermelés és a'munka te rmel é ke nység fel a dalait egészében túlteljesítik. A nép életszínvonallá nak emelésére irányuló ötéves szociális program, amely következetesen megvalósul, a társadalom valamennyi rétegének rokonszen- vét élvezi. Tervszerűen halad a lakásépítés, növekszenek a legalacsonyabb nyugdíjak, újabb kedvezményben részesülnek a munka és a háború veteránjai. Növekszik a gyermeksegély, a szülő anyák pátszabadsága, a munkások és alkalmazottak bére. Az alapvető élelmiszeripari term élkék és ipareekkek ára az öt év folyamán változatlan marad. Az SZKP XXVI. kongresszusa hangsúlyozta, a munka és a jólét közötti kapcsolatot: ha hatékonyabban dolgozunk, jobban fogunk élni. Ilyen értelemben az ötéves terv szociális programja úgy tekinthető, mint a. termelés injenzifikátósának egyik legfontosabb tényezője. A vállalatok nagyobb önállóságot kaptak a termelési kérdések megoldásában és mindenütt anyagi ösztönzési alapokat hoznak létre a munka hatékonysága és minősége növelésének érdekében. A termelésirányításban és az ösztönzési alap felhaiszná- lásáiban. széles körű jogai vannak a szakszervezeteknek. A szakszervezet követelésére a vállalátvezetésnek fel kell menteni beosztásából a vezető dolgozót, amennyiben megszegi a munkatörvényéket, nem gondoskodik a munkafeltételek javításáról, nem tartja be a kollektív szerződésben vállalt kötelézettségeket, ha bürokratizmus és huzavona tapasztálható a dolgozóval való kapcsolatában. A szakszervezetek — az ország legnagyobb tömeg- szervezete — tevékenyen kiveszi a részét a termelés, a társadalom, az állam irányításában. A váiIilüllatoknáJ és az intézményekben működő népi ellenőrzési szervek teljhatalommal rendelkeznek a törvények betartásának, a helyi tanácsok ható rozatalinaik vég rehajtásának ellenőrzésében, harcolnak a pazarlás, a hanyagság ellen. Ma a felnőtt lakosság egynegyede valamilyen formában részt, vesz a termelés, a társadalmi és állami ügyek irányításában. Az SZKP kongresszusa leszögezte, hogy támogatja és fejleszt! ezt a folyamatot, mint a tömegekkel valló kapcsoltató erősítésének, az új ember nevelésének lehetőségét. Aktív életfelfogást kialakítani miniden egyes emlberben — ez a párt szodőlpdlitikájánák egyik központi irányvonala. A párt hatékony módszernek partja az emberek őszinteséggel történő nevelését, mind a legbonyolultabb gazdasági és szociális kérdések megvitatásában, mind a problémák gyakoribb meg öl dósában, a nehézségék leküzdésében. Fjodor Breusz APN—iKS Mongólia Minden negyedik ember tanul Napjainkban minden negyedük mongálSaii lakos részt vesz valamilyen szervezett oktatásban, a foglalkoztatottaik majdnem 30 százalékának közép- vagy felsőfokú végzettsége van. Hogy ez mit jelent, érdemes vissza tekinteni a múltra. 1924- ig, a Mongol Népköztársaság megalakulásáig' az országban mindössze 13 általános és két szalkiislköla működött. A szellemi tevékenység kizárólag a buddhista papok, a lámák kiváltsága volt. A kibontakozó kulturális forradalom első feladataként az analfabétizmust számolta föl. A most befejeződött ötéves terv során bevezették: a kötelező ál- • talános iskolái oktatást. Az állaim nagy összegéket fordít a tankönyvek dotációjára, az iskoláiktól távol lakó diákokat bentlakásos otthonokban helyezik el. Ez pedig nagy szó, hliszen a hazánknál 17-szer nagyobb területű ország lakosáinak a fele még ma is a városoktól távol, a pusztákon él. A gyermekekről való gondoskodást központi feladatnak tekintik, ami jelentős erőfeszítéseiket követel. Az életszínvonal emélkedése, a táplálkozási és lakáskörülmények javulása, a rendszeres orvosi ellátás eredményéként ugyanis a természetes szaporodás magas: mintegy 30 ezrelék. A cseosémók és kisgyermekek ellátását több mint ezer bölcsődé és óvoda szolgálja. A művelődés iránti igényeket is igyekeznek kielégíteni. A legújabb statisztikák szerint minden második család rendelkezik rádióval és minden ötödik televízióval. Az ország 500 filmszínházában mongóliiai filmeket is játszanak: a művész- és do- kuime ntumf Hímek a nemzeti filmstúdióban készülnék, tizenöt színház, számos énék- és tánc- együttes őrzi a népi hagyományokat. g-i Villamosenergiatermelés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságiban 1970-ben. az egy főre jutó villamos energia 1184 kilowattóra volt. öt évvel később, 1975-ben pedig az 1970. évinék az 1,7-szeresét termelték. 1977-ben KI százalékkal, 1979-ben pedig újabb 14 százalékkal nőtt az évi viifaimos- energia-termélés. A tervek szerint a ‘80-as évek végére az ország egy . lakosára 5200 kilowattóra villamos energia jut. 1984-ire — az addig megvalósuló beruházások révén — az ország teljes v i Hornosé ne rglta- termefése eléri az 56—60 millió kilowattórát, s ezzel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az egy főre jutó mennyiség tekint,etében a világ vezető energiatermelő országainak sorálba lép. Százötven éves az altenburgi kártyagyár Az idén 150 éves a híres al- tenburgi NDK kártyagyár, amely termékéinek több mint a felét exporttá készíti. A kínáltat 39 különféle— síktat, romi, bridzs, tarokk és egyéb — kártyafajtákból álll. A 120 ddlgozót fog- fallkozfató gyár évente 10 millió kártyát gyárt. Termékeit 30 ország vásárolja. Órák alatt felépítik A Gomelszkii (Belorusszia) Vasbet on ipari Gyárban sokoldalúan felhasználható beton- panelek gyártását 'kezdték meg. Felhasználásukkal felvonulási épületek, műtrágya- és takarmánytároló, fedett szérű alakítható ki. Egy négyfős brigád 3— 4 ára alatt széreli össze a köny- nyűszerkezetí elemekből álló I épületeket. APN—KS Anyaguizsgőlo műszerek A Szovjetunióban több mint százféle elélkltrooSfcus készüléket gyártanak a roncsolásmentes anyagvizsgálatokhoz. Megtalálhatók közöttük az akusztikus, az elektromágneses, az örvényára- mos, a mágnesporos és a kapilláris elven működő roncsolásmentes anyagvizsgálók. Az ultrahangos berendezések univerzálisak, ultrahanggal ugyanis olyan különböző anyagokból készült termékeket lehet ellenőrizni, mint az acél, a tűzálló tégla vagy az üvegszálas műanyag. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy nagy vastagságú anyagokban felderítsük a hibákat, és pol ikristályos anyagokban meghatározzuk a szemcsék méretét, megbecsüljünk egy sor fizikai-mechanikai anyagjellemzőt. A sok univerzális készülék közül különösen jól használható a zajszűrővel is rendelkező hibakereső, míg más típus inkább laboratóriumi vagy üzemi ellenőrző műszerként használható, de gépesített, automatizált hibakereső berendezések alkotórészeként is. Ismét másik típus inkább a hegesztett kötések vizsgálatánál alkalmazható, ebbe a hiba elhelyezkedési mélységének a leolvasására szolgáló skálát is beépítettek. Az örvényáramos berendezések sikerrel alkalmazhatók arra, hogy ferromágneses anyagú daraboknál és kisméretű alkatrészeknél automatikusan válasszák ki a selejtet az acélfajták és a hőkezelés minősége szerint. A fajta szerinti szétválogatáshoz, a hőkezelés minőségének megbecsüléséhez és a nem ferromágneses anyagok tisztaságának meghatározásához hasonló műszer alkalmas. Az 1,2 millimétertől 200 milliméterig terjedő vastagságok ellenőrzésére numerikus kijelzésű, hordozható műszert gyártanak. E berendezések a tárgyak vastagságának ellenőrzésére alkalmazhatók a vegyiparban, a petrolkémiai iparban és a hőerőművekben, mivel robbanásbiztos kivitelűek, s mínusz 50 Cel&ius-fok és plusz 600 Celsius-fok közé eső tetszőleges felületi hőmérsékletnél működőképesek. A nem ferromágneses anyagból készült darabokra felhordozott szigetelőbevonatok (lakk-, festék-, zománc-, vagy filmbevonatok) vastagságának ellenőrzésére is fejlesztettek ki műszert, amelynek óránkénti teljesítménye 300 mérés. Rejtett hiba keresése ultrahanggal Több mint 50 országba exportálják a fürstenwalde-i textilkombinát termékeit Audiovizuális nyelvoktatás Ulánbátorban
