Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
a népüjsAg 1981. július 11. Megy az áru vonaton, autón, sót, még szekéren is Egymás mellett az ősi és a korszerű ©légítését segíti a maga eszköSzáll'ISfami sokféleképpen tehet Ha azt mondom, hogy ez a művelet egyidős az emibeinrség- getl, csak részfetftgazságnák adtam haag ot, hiszen a mi meg- jetenésünlk előtt is szállítottak már, igaz, hogy kissé másképpen. Biztosam nem cáfolják a közgazdaság-történészeik azt a megállapításomat, hogy gazdasági éltetünk egyik tegferradbl- masítőbb vívmánya a kerék vo.lt A szállításé pedig egyértelműen az. Az Új malgyar lexikon, tanúsága szerint első emléketek erről a szerkezetről1 időszámítás előtt 2000Jből maradtak fenn, és az is bizonyos, hogy az ókori görögök már az időszámítás előtti 330-lbam ismerték. Persze, nem ekkor kezdődött az a civilizáció, amelynek emlőin nevelkedtünk és felnőttünk ugyancsak magasra, hiszen szállítottak már az egyiptomiak is. Például köveiket — egészen testeseket — piramisaikhoz, amelyeket a tudósok állításai szerint amolyan, a maii szánkókhoz hasonlító instrumentumokon juttattak rendeltetési helyükre. Odaérkeztek, ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint a mia is állító és nem is különösen rossz egészségnek örvendő pitalmlfeok. KOORDINÁLÁS MEGYEI SZINTEN Mondani se kell, hogy a szállítás egyre bonyolultabbá válik, mind nagyobb terheket ró szállítókra és száillítatákra egyaránt. Az együttműködés elengedhetetlen és mindinkább követelmény a legtökéletesebb együttműködésre való törekvés. A többi között ez a feladata a megyei szállítási bizottságnak, amelynek tevékenységéről Hegyi Ferenccel, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osZtályáníak helyettes vezetőjével és Szeglet: Ferenccel1, a.közlekedési csoport vezetőjével beszélgettünk. Érthetően kíváncsiskodással kezdődik a beszélgetés: — Mii is a feladata ennek a bizottságnak? — Szervező, koordináló szerepet tölt be. A megyében jelentkező szállítási szükség letek ki-------------------------------A jövő útja a konténerizáció zeivel .megáldd níi. Aztán megtudjuk azt is, hogy nagyon sók tájékoztatást ad a ■szállító vállalatoknak, amely- lye! könnyíteni igyekszik azok munkáját. .Főleg a nehéz helyzetekben, az úgynevezett szállítási csúcsok idején nő meg a bizottság szerepe. A gaíbona és a cukorrépa betakarításának időszaka ez elsősorban és most mór nemosalk a vasúti és közúti szállítás szervezése ad tennivalót, hanem a hajózás is, amelynek bekapcsolódása — noha, a feladatokat növelte — örvendetes. — Szép eredményeket ért el a bizottság eddigi tevékenysége során — erősítik a, beszélgető partnerek. — Három éve különösen a. cukorrá pai-sizállíitás jelentett nagy gondot. Sikerült megfelelő erőket mozgósítani a munka elvégzésére. A bizottság nem hatóság,, de összetétele garancia a döntések, elhatározások sikeres megvalósítására, tagjai ugyanis, a megyei tanács általános elnökhelyettese irányításával a. legjelentősebb szállító és szállíttat tó válllllailoitök első számú vezetői közül kerülnek ki. Talán egy kívánsággal' legjobb befejezni a beszélgetést: Menjen az idei őszön minden olyan gördülékenyen, hogy kevés munkája akadjon a, szállítási bizottságnak. TIZENHÉTMILLIÓ UTAS, KÖZEL IKÉT ÉS FÉL MILLIÓ TONNA 'Mindez öt hónap alatt és mindez egyetlen vállalatnál. Igaz, ez a. vállalat a megye legnagyobb szállító vállalata, a 11. Volán. És ha már számokkal kezdtük, még egy számadat^ is szerepeljen itt: különböző megyei vasútállomásokon kilencezer-harminchárom vagont raktak tó, illetve be ugyanezen idő alatt Pech József igazgatóhelyettes: — A feladat, amit a szállítás jelent és a mi szállítókapacitásunk összhangban van. A beruházásők mérséklését mii is megérettük, mert maradt néhány szalbad billenős kocsink, de más megyékben, főleg Fejérben, ezeknek is szereztünk munkáit. A mezőgazdaság most már jól fel van szerelve szállító- esZközökkell, kevés az igény, pláne most nyáron. Ősszel több lesz, a- cukorrépa1 miatt, de megítélésünk szerint nem tesz fenn- alkadás. A cukorgyárakkal szállítási szerződésünk van, a vasúttal' jó az együttműködés. — Hallottam olyant, hogy a rakodás jelenti a legnagyobb gondot — Kevés a szállítómunkás. A lakossági irányú szállítás rakodásai nem gépesített és a konténerizáció is alacsony szinten van. iltlt nagyot lehet még lépni előre. — Szépek a buszaik. — Valamennyi járatunkon panoráimübuszokat közlekedtetünk Idén elérjük, hogy ai munkásszállítást is szinte teljes egészében panorámabuszokkal bonyolítjuk le. TIZENEGYEZER SZERELVÉNY FÉL ÉV ALATT A pontosság kedvéért: teheir- szerejvényefcrőí van szó és egyetlen vasútólilomősrál, a szekszárdiról, aimtely elég szűk területen: birkózik feladataival1. Ármint Balka György állomás- főnöktől megtudtuk, a szállított áruféleségek skálája széles. Legnagyobb száll íttatójuk a MÉH. Egy érdekesség, az idei első hat hónap alatt, negyven tehervagon autógumit szállítottak a. Volán-bontóból további feldolgozásra. Eleddig a szekszárdi vasútállomás megelégedésre végezte munkáját, de ne hálllgasísunk a gondokról sem. — Szom'bat—vasárnap a kritikus időszak. Szerződés alapján a rakodást a Volán végzi. Itt nincs is baj. De sok szállíttató vállalat ezeken a napokon nem tart ügyeletét sem, nem fogadja a szállítmányt. Inkább fizetik a’ fekbért. Ha meg külföldi szállítmányról van szó, ez még valuta problémát is okoz. — Mennyi az úgynevezett kocsiálláspénz? — Az első 24 órában 36 forint óránként. A második huszonnégyben már 100 forint óránként, a harmadikban pedig 200 forint óránként és kocsinként. Már ez önmagában is jelentős summa, de hozzátesszük, hogy a kocsiállás a népgazdaságnak mekkora kár, akkor tudjuk felmérni,. mit jelent a hanyag szállíttatok felelőtlen ké- nyelmeskedése. Egyébként csO'k a szekszárdi állomáson havonta 150 ezer forintra rúg a. kocsiálláspénz. A konténeres szállítás előnyeiről itt is sok szó esett. Megbízható, gyors — hiszen gyors te,hervönötök szállítják a konténeréket —, kényelmes már csak háztól-házig, volta miatt, is. A konténerizáció fejlesztése nagy lehetőségeket hordoz. .* Igazságtalanok tennénk, ha megfeledkeznénk egy ősi szállí- táesiZközről,, a- fogatról. Szerepét túlbecsülni nem kell, de lebecsülni sem szabad. Egyelőre — és miég nagyon sokáig — szükség van, rá. Arról nem is szólva, hogy egy lovas kocsinak hangulata van... LETENYEI GYÖRGY Fotó: KAPFINGER ANDRAS Eltűnnek a putrik Segíteni a társadalmi beilleszkedésben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) eredmények vannak, és az A tamási Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága július havi ülésén több napirendi pontot tárgyalt. Ezek közül a legtöbb hozzászólást, a legtöbb vitát a cigánylakosság helyzete Tamási és Póri községekben témakör váltotta ki. Bácsné Csepregi Mária igazgatási csoportvezető részletes beszámolója sokoldalú megvilágításban tárta fel a két község cigánylakosságának helyzetét. A testület tagjai megállapították, hogy a két településen nő a cigányság száma, örvendetes, hogy a putrik folyamatosan eltűnnek és helyettük rendezettebb körülmények közé kerülnek a lakók. Gondot okoz, főleg Póriban, hogy a korábbi években szociális kölcsönnel megvásárolt épületek állagmegóvásával az új tulajdonosok nem törődnek kellően. Sajnos, szándékos épületrongálásra is van példa. Komoly problémát, gondot jelent a tamási külterületen élő magányosok elhelyezése is. ■» Az 1980/81-es iskolai év során minden iskolás korú cigány gyermek iskolába jár. A cigányság közművelődési lehetőségeinek javítása érdekében létrehozták a rácvölgyi ifjúsági klubot, melynek tevékenysége évről évre javult. Ezt segiti a klub keretében létrehozott fiókkönyvtár is, amely elsősorban a cigányok könyvvel való ellátását szolgálja. Az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét értékelve megállapították, hogy a cigánylakosság életkörülményeiben végbement pozitív változások egészségügyi és szociális helyzetükre is előnyösen hatottak. Nagy többségüknek javult a táplálkozása, tisztálkodása, öltözködése és lakókörnyezete. Káros szobásaik lényegében azonosak a településen élő egyéb lakosokéval, bár az alkoholfogyasztás általában magasabb. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésénél is javulás tapasztalható. A testület aktív vita után megállapította, hogy a gondok mellett jelentős alábbi feladatokat határozták meg: A cigánylakosság foglalkoztatottságának növelése érdekében a helyi lehetőségek szerint az eddigieknél hatékonyabban kell segíteni a cigány nők munkavállalását, ahol szükséges, gyermekeik elhelyezését biztosítani kell a napközi otthonokban. Számon kell tartani a már iskolába nem járó 14—20 éves cigányfiatalok elhelyezkedését, szükség esetén részükre munkahelyet kell felajánlani. A munkaviszonyt indokolatlanul nem létesítőket meggyőzéssel, munkahely ajánlásával kell segíteni, illetve a közveszélyes munkakerülőkkel szemben kérni kell a rendőrhatóság intézkedését. A cigánylakosság lakáshelyzetének javítása érdekében hatékony szervezéssel kell elérni, hogy az építkezést vállaló cigánycsaládok fokozottabban vegyék igénybe a munkahelyi támogatást (vállalati kölcsön, szocialista brigádok közreműködése, kedvezményes fuvar, bontási anyag stb.) A magánerős építkezések számának növelése és megvalósítása érdekében a szervező és kivitelező munkába be kell vonni a tanács költségvetési üzemét. A cigányszülők körében végzett felvilágosító tevékenységgel, a feltételek megteremtésével szinten kell tartani, illetve a lehetőségekhez képest tovább kell növelni a cigány gyerekek óvodai illetve napközis felvételeit. El kell érni, hogy az óvodába beíratott gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. Továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a telepen élő lakosok táplálkozási szokásainak javítására. Gondoskodni kell a telepek rendszeres egészségügyi ellenőrzéséről. A cigánygondozó keresse meg az alkoholizáló cigány dolgozók munkahelyét, kollektíváit és a rendszeres italozások megszüntetése érdekében kérje segítségüket. ÉKES LÁSZLÓ Jól vizsgáznak az új, vörös bort adó fajták------------------------'------------------, * '■ - 1 ——I A kötélgyártó Kozma Pál akadémikus, a hazöli szőlőnemesítós atyja 1948-lb:a>n fogott hozzá aihhO'Z a nagy munkához, amelynek gyümölcse egyre inkább beérik. A kékszőlők a korábbi évtizedeikben meglehetősen I©romiattak, ízük, zamatok, színük, cukorfokuk csökkent, úgyhogy igencsak a népgazdaság pénztárcájába keltett nyúlni, hagy külföldiről festőbort vásárolgassunk. Most már mondHatjuk, hogy a kutatók sok éves munkája sikeres volt. Dr. Sz. Nagy László, a kertészeti egyetem adjunktusa és dr. Uribányi Márta tudományos munkatárs néhány éve új szőlőfajták meghonosítását kezdték el a. szekszárdi törté- nelimii borvidéken, főleg a SZÁG-ban és Bá faszék térségében. Rendszeresein ellenőrzik az új fajtáik fejlődését, fagytűrését. Idén különösein nagyon oda ktell figyélbli a kísérleten már túl lévő fajtákra, hiszen negyven százaléknál nagyobb volt a júniusi jégverés. Tavaly már jól vizsgáztak az új fajták, de idén is biztató eredmény várható. Az új fajtákban több a színanyag, biztos a termés — 15 tonna is termelhető egy hektáron —, korán érnek, rotha dásime n tesek, jól ellenállnak a különféle’ betegségeknek. A történelmi borvidékre az első szaporítóanyagok kerülitek, ezek i n terepedéi- fcu® hibridek. A legtöbbet ígérő fajta, a Bíbor Ka d a rka, diglük ozi d m antes, az üzemi törzsültetvényről tavaly is elegendő szaporítóanyagot szerezitek be, ültetve készítettek a kiskerttullajdonosoknak. A következő fajta’ a Magyar Frankos és a Rubintos, ezek előzetesen, élteimért fajták. A legújabb fajtajelöltnek, a Cs—2- esnek az az előnye, hogy nem rothad a termése még a szélsőséges időjárásiban sem, ugyanakkor cukorfoka megbízhatóan húsz fok fölött van, és ez színezni is jó. Az új fajtákból azonban egyedül a1 Bíbor Kadarkából lehet más fajta hozzáadása nélkül vörös bort készíteni. A Kertészeti Egyetem kutatói szerződéses alapon működnek közre a SZAG kertészetével, s így az új fajták a kísérletek után azonnal köztermesttésbe állíthatók. A tudománya és a gyakorlati szőlészeti munka kapcsolata a történelmi borvidéken jó. Alátá maszt ja ezt az az előzetes tájékoztatás is, szinte korlátlan mennyiségben vásárolhatok majd az új, sokait ígérő vörös bort adó szőlőfajták szép oltványai. — Pj — — Kevesen vagyunk már — mondjál Kovács Ferenc, az ireg- szeímcsei kötélgyártó. — Lassan kihall a szakma, ezt is gépesítik, nemiigen kell már ez a módi, ahogy mi csináljuk. A fiam ugyan érti a mesterségét, megtanulta, de nem csinálja. Talán, ha meghallok... Négy szál kell az istránghoz ___________1_______________ — Én. az apámtól tanultaim, gyerekfejjel belecsöppentem, aztán tizennégy után már mellette dolgoztam rendesen. Huszonkettőben váltottam! ki az ipart, vagyis lassan hatvan éve lesz, hogy hivatalosan is ezt csinálom. Nyolcvanöt éves vagyok, de még mindig csinálgatam. Leginkább müiHhálköiteteit, az még kell. Valamikor húsz-harminc méteres rudazókötel'et is gyártottunk, egyszer Darányiba karvastagságú kötél' volt a kívánságuk, hát megcsináltok; fát húztak vele az erdőn, mint a drótkötélite1!. • — Régebben, még a maszek világban könnyebb volt hozzájutni a kenderkóchoz, mert akkor még foglalkoztak veié’. Aztán aimiilkor a téeszek megalakultak, nem tehetett kapni a környéken kendert. Végül aztán kaptam egy mázsát, kínai volt, meg a németektől is hoztak, azzal csi'nálgötfaim’. Ma sem a legkönnyebb hozzájutni. Először Pestre keil inni. Most is irtaim, de küldték a levelet, hogy nincs, majd csak később. Ha van, akkor Kiskunhalason adják fel vasúton és úgy kapom meg. — A szerszámaim' ötven évnél idősebbeik. Megvan még a'pá.m sodrökterete is, az százéves. Az enylémet vagy ötven éve csináltál a Ladányi bognármester, itt lakik az utcában. — A legfontosabb, hogy a kendertkócot egyenletesen eresz- sze a szálba az ember, és jól sodorja meg a gép, ment különben haimair szétfeszítik. Aztán annyi szálüt ereszt össze az ember, amilyen vastag kötél kei. A mairfiaköítélhez három szállat eresztek össze, az istránghoz négyet. $t. Segítség nélkül nem megy A szerszámok ötvenévesek, a mester nyolcvanöt
