Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

1981. július. 8. ^PÜJSÄG 3 Lesz jó víz Pesztaliencsén! A lakásépítés lehetőségei és feltételei (VI.) Segít a munkáltató o ipuisztahencsén, a Lenin ut­cában lakó Bakonyi János éle­sen végigmér bennünket, mi­közben portája felé közele­dünk. „Emberevő” kutyája ne­ki mérgesedve ugrik a kerítés­nek. A bemutatkozás és az ér­deklődés elhessenti a gazda homlokát összeráncoló bizal­matlanságot, parancsszóra a kutya is helyére ódalog. A szőlőlugasok sarkában lé­vő kúthoz megyünk. — Jó vize van? — Ennek, az! — válaszol a szűkszavú embereik tömörségé­vel! Bakonyi János. — Ezt a kuittat még 1914-lben ásták. Én is ebbő'l ittam, a családom is. Ettől a víztől nem lett senki beteg. A kút szája fölé hajolok, lenn öt-lhat méterre van a víz. Mondám is Bakonyi Jánosnak a métert, erre ő kijavít, a kút feneke legalább tizenkét mé­terre van. Kérdezem, hogy ki tisztítja. A fia, négyévenként. Megkérjük, húzzon fel ne­künk egy vödörrel. Ízleljük a pusztahencse! vizet. Milyen? Éppenséggel nem zavaros, nem is bűzös, ám aki először kor­tyol belőle, mégis érez rajta valami Sajátságos ízt. Aki min­dennap ezt issza, annak ez fel se tűnik. — Mi is betársultunk azért a vízmű építésébe anyagilag — mondja Bakonyi János. —> Fiaim is ajánlották, mi sé akar­tunk kimaradni a sorból. o Pusztahencse régóta vajúdik vízgondjávál. Az ezeregyszáz lakosú község vize közegész­ségügyileg ivóvíznek alkalmat­lan. Három mélyfúró;tú kút ki­vételével ásott kutak biztosítják a vízellátást. Volt-e megbetegedés a víz­től? Erre a kérdésre a község­ben és a nagydorogi Nagy­községi Közös Tanácson egy­aránt nemleges válaszokat kap­tam. A helyzet mégsem meg­nyugtató. A szülőknek megtiltották, hogy az újszülöttek az ásott kutak vizét igyák, azzal főzzék a tápszert, abban fürdesse­nek. Sokan a székhelyközség­ből szállítják a vizet a csecse­mőknek. Mindezek tették sürgőssé a vízműépítést. A helyi vízműtár­sulat megalakulásának gondo­lata először éppen tíz éve, 1971-ben vetődött fel. Az eltelt évtized alatt sok minden történt, ami végül elve­zetett a megoldáshoz. o A nagydorogi áfész 10. szá­mú pusztaihencsei presszó- falatozójából időnként nemcsak szeszes Itallal kezűkben jönnek ki az emberek, hanem vízzel is. — Az udvaron van egy mély- furatú kút — mutat az udvarra vezető ajtó felé az egység ve­zetője, Szűsz János —, lehet vagy húsz méter mély. Puszta- hencsén két ilyen kút van, az egyik a miénk, a másik a szó- dásé. S van még egy a külte­rületen. A mi kutunkhoz jár­nak leggyakrabban vízért ü kis­mamáik. — Ellenőrzik a kutat? — Természetesen. A KÖJÁL ellenőrzi — igazítja meg víz­hatlan kötényét Szűsz János. — Nemrégiben is éppen megvizs­gálták. Ihtatának nyilvánították. A presszóban nyoloan-tízen föl yad ékkai fogta latosk od nak. Csak éppen másmilyennel, mint a kismamák. A forgalom alakulásáról is kérdezem az Bakonyi János vizet húz fel a kútból Makó István először nem irta alá a vizműtársulati belépést. Végül meggon­dolta magát, s már fizeti is a részleteket. egységvezetőt, de óvatosan ki­tér a válasz elől. Azért abbain megegyezünk, hogy nincs oka panaszra. — Én is támogattam a víz- műtársúlat megalakítását. Nem léptem be a tagok sorába, de én is részt vállaltam anyagilag. Már fizetni is kezdtem a részle­teket. Ennyit kell vállalni a köz­ségért. — Voltak olyanok, akik más­ként vélekedtek — mondom.. — Voltak. Egyes kispénzű öregek.. . Azon idegeskedtek, hogy az összeget hogyan tud­ják kifizetni. A fiatalok mind támogatták a tervet. Aki itt Pusztabencsén akar megálla­podni, az tudja, hogy mit je­lent az egészséges víz a falu­nak. Ha van rendes víz, már csak egy lépés a fürdőszoba. A nagydorogi Nagyközségi Közös Tanács a kispénzű öre­geikre is gondolt. Mi késletette a vízmű meg­valósítását az eltelt évek alatt? Erről először Heidecker Pétert, a nagydorogi Nagyközségi Ta­nács elnökét kérdezem. — Pusztahencse elhúzódó te­lepülés — mondja a tanács­elnök. — Széttagoltsága na­gyon megnövelte volna a víz­mű költségeit. Itt a 70-es évek­ben több mélyifuratú kutat is fúrtak. Azonban a belőlük nyert vizet csak úgy lehetett volna felhasználni, ha a víz­műhöz egy vas- és magántalb- nító berendezést is építenek. Ez a nagy költség miatt meg­oldhatatlan volt, nem tudta volna anyagilag vállalni sem a tanács, sem a falu lakossá­ga. Az objektív körülményektől a szubjektív se választható el. Erről is érdeklődöm. Heidecker Péter egy éve van a tanács élén. A szubjektív körülményekre ezt mondja: — Talán még többet kellett vol­na foglalkozni a témával. Volt olyan is, amikor szinte úgy kellett rábeszélni a pusztahen- cseieket a vízműre. A falugyű­léseken sok minden elhangzott. Előfordult olyan szélsőséges hozzáállás is, hogy az a köz­ség lebecsülése, ha egy falu nem a saját Vizét issza. Végül is rengeteg erőbedobással si­került.1 Egy momentum még ide kí­vánkozik. A televízióban sugár­zott riportfilm, amelyben a pusztaihencsei vízről is szó esett. — Milyen út vezetett el a megoldáshoz? — A vízműépítés terve fo­lyamatos munka volt/ Nem a Ziportíillmnek köszönhető a víz. A igaz, hogy Pusztahencsére irányította a figyelmet és meg­gyorsította a munkát. A község .lakosaitól sem volt már ide­gen az anyagi áldozatvállalás. e Hegyi Ferenc, a Tolna me­gyei Tanács V. B. építési, köz­lekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője is hangsú­lyozta, hogy időbe került, amíg a több változat közül kiválasz­tották a legjobb megoldást. A pusztaihencsei vízmű építése szerepelt a megyei tanács V. ötéves tervében. Mivel a köz­ség vize nem iható, így szüle­tett meg az a döntés, hogy a tengelici víztárolóból kapjon Pusztahencse vizet. Q Tengelictől Pusztahencséig a távvezeték megyei tanácsi köz­ponti segítségből valósul meg. A vízmű költsége meghalad­ja a 9 millió forintot, melyhez a lakossági befizetéseken fe­lül társult központi támogatás is. A pusztaihencsei vízműtársu­lat 1981. március 9-én meg­alakult. A háromszáztizenegy lakóházzal és telekkel rendel­kező állampolgár közül 253 lett vizműtársulati tag, 254 egységgel. Ehhez járult még a jogi személyek érdekeltsége. Csak a nagydorogi tanács egy­maga 60 egységet vett meg. A kilenc kilométer hosszú csatornaszakasz már kész. A községnek 23 közkifolyója és 24 tűzcsapja van. Hahn János szi kvíz készítőit, tanácstagot választották meg a vízműtó, rsulat elnökévé. Egyébként ő a kezdeti lépések­től kezdve részt vett a mun­kában. A vízműtársulat elnöke éppen úton van. Lovas kocsijával in­dult a szódát széthordani. A bakról szólítjuk le beszélgetni. — Ha a korábban fúrt mély- furatú kutak vize jó lett volna, akikor már legalább hat éve megalakulhatott volna a tár­sulat, lett volna vízmű, talán már rég el is felejtettük volna az egészet. Ehhez az új meg­oldáshoz azonban mindenkép­pen a megyei tanács segítsé­gére volt szükség. A falu és a tanács képtelen lett volna sa­ját erőből ezt megvalósítani. Hahn János a pusztahencsei dam’bol dali ra mutat: — Látja azt a tájékozódási pontot? Oda kerül égy 2x100 köbméteres víZtárdló és egy összekötő vezeték. Nemsokára kezdik az építését. A kivitelezői 'szerződés a pusztaihencsei vízmű elkészíté­sének határidejét 1982. június 30-i határidővel állapította meg. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Fotó: Czakó Sándor Az átfogó, és a lakásépítést, valamint a -gazdálkodást, bele­értve a lakások cseréjét is, segí» tő rendelkezések a lakásépítés munkáltatói támogatásának fel­tételeit is módosították. Ugyan­is mindezek a célok azt is in­dokolták, hogy felülvizsgálatra kerüljön, megfelelő módosítá­sokkal bővüljön a munkáltatók lakásépítési támogatásának le­hetősége is. Sokan jutottak eddig is mun­káltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakás­építés mellett az is, hogy ked­vezően segíti - a munkáltatók tervszerűbb munkaerő-gazdál­kodását, a munkahelyi törzs­gárda kialakítását. Ezen túlmenően a személyi tulajdonba kerülő lakások épí­tési és vásárlási kölcsörvfeltéte- lei kedvezőbbek a munkáltatói támogatás mellett, mint az ál­talános pénzügyi feltételekkel. Ebben a formában tehát olya­nok is lakáshoz juthatnak, akik egyébként az általános pénz­ügyi feltételeknek nem tudnak megfelelni. Ez tette lehetővé, egyben ez is indokolta, hogy a munkálta­tók lakásépítési támogatása a VI. ötéves tervben meghatáro­zott cél érdekében bővüljön. TÖBB CÉLRA Ennek megfelelően a válla­latok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, cso­portos családi ház, és telepsze­rű, vagy egyedi társasház építé­sének munkáltatói támogatásán túlmenően támogathatják mindazokat az építési formákat, amelyek a lakásalap Bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költsé­gekhez az állami lakóépületre történő emeletráépítésnél, te­tőtér-beépítésnél, és támogat­hatják az állami bérlakások bő­vítését, toldaléképítését. Ugyancsak segíthetik a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek lakássá történő átalakítá­sát, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa, vagy bér­lője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezek­re a célokra nyújtott munkál­tatói kölcsön esetében az OTP- kölcsön feltételei nem változ­tak, és a dolgozó, tehát az építtető minimális előtörleszté­se, saját ereje az építési költ­ség 15 százaléka. Az is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítési alapjukból a munkáltatói támo­gatásra később kijelölésre ke­rülő dolgozójuk részére meg­előlegezhetik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használat­. Az összevont taggyűlés fő napirendje már „lefutott”, a vállalati és gyáregységi terv­teljesítés, gazdálkodás, az év hátralevő részében megvalósí­tandó feladatokról tanácskoz­tak, amikor az „egyebek” közt egy téma szerepelt: Baka Ist­ván, a pártvezetőség titkára je­lentette be, hogy nyugdíjba vo­nul, ezért kéri funkciója alóli felmentését. Kereken húsz éve, hogy elő­ször szólt mint párttitkár a tag­sághoz. Akkor az újonnan meg­választott vezetőség nevében mondott köszönetét a bizalo­mért és tett ígéretet a jó mun­kára. Most köszönettel kezdte, hogy húsz éven keresztül segí­tette a párttagság a vezetősé­get. Mindig sikerült — hol könnyebben, hol nehezebben — kialakítani az egységes ál­lásfoglalást, előrevinni a ter­melést, a gazdálkodást, nevel­ni a tagságot és a teljes üzemi kollektívát. Akkor tizenhat párt­tag előtt beszélt Baka István, most hetvenen hallgatták el- fogódott szavait. Mindössze ha­tan voltak távol — igazoltan — a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár szekszárdi gyáregy­ségének párttagjai közül. Újonnan megválasztott utód­ja — Tam Ferenc szerszámüze­mi csoportvezető — eddigi üze­mi KISZ-bizottsági titkár, párt­bavételi díjának, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás­nak, beruházási, tervezési költ­ségeknek a lakásra jutó hánya­dát, ha a telepszerű, többszin­tes lakóház építtetője a mun­káltató által szervezett közös­ség vagy lakásépítő szövetke­zet. Ha a munkáltató által a la­kásépítési alapból nyújtott köl­csönök összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény ösz- szegével csökkentett építési költség tíz százalékát, akkor a dolgozóval 15 évnél rövidebb törlesztési idővel is köthető megállapodás. SOK HELYRE Az állami támogatás és a kedvezményes pénzügyi felté­tel az új rendelkezés szerint több településre terjed ki. A munkásakció kedvezménye­it a kiemelt településeken tör­ténő építkezésekhez lehel igénybe venni. Ezeken a településeken a munkásakció kedvezménye azonban kizárólag a telepszerű, többszintes társasházépítés, vagy vásárlás esetén alkalmaz­ható, ha az egyéb feltételek együttesen fennállnak. Ennek megfelelően a jövőben tehát ál­lami támogatást az egyedi tár- sasházlakás építéséhez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezé­se céljából vállalati bér-, vala­mint szolgálati lakásokat, tehát a tulajdonába kerülő lakásokat is építtethet. E formában épít­het otthonházakat is, illetve ezek építéséhez is hozzájárul­hat. Új lehetőség az is, hogy azok, akik jövedelmi, és vagyoni helyzetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács - a névjegyzékbe történt fel­vétel ellenére - ezt a jogos la­kásigényt nem tudja kielégíte­ni, kérhetik részükre OTP-be- ruházásban épült lakás kiutalá­sát. Ebben az esetben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalékának meg­felelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a takarékpénztár az adás-vételi szerződést az ál­lami vállalati munkások lakás- vásárlására vonatkozó kedvez­ményes pénzügyi feltételekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről lemond, és munkáltatója támo­gatósával vállalja OTP-beruhá- zósú lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függet­lenül a foglalkozásától, a mun­káslakás-akció kedvezményeiben részesülhet. „Csaknem mindenkinek Pista bácsi vagyok." vezetőségi tag — több mint egy évtizede kezdte ipari tanu­lóként az üzemben, majd a ha­tárőrségnél lett párttag. Mun­kahelyétől kértek információt felvétele előtt. Baka István párttitkár nyugodt lelkiismeret­tel és örömmel javasolta. Baka István munkaviszonya 1936. május 5-től folyamatos. A negyvenöt évből csaknem hu­szonnégyet itt töltött el. Az „elődnél", a Szekszárdi Vasipa­ri Vállalat autójavító üzeménél kezdte 1,957-ben technikusként, majd művezető, később telep­vezető lett, hatvankilenctől a TÁRSADALMI ALAP Sok felépült ház, sőt egész házsorok, lakótelepek bizonyít­ják, hogy a házépítés családi, munkatársi, baráti, közösségi összefogást igényelt már a múltban is. Nem véletlenül ma­gyarázza az értelmező szótár a kaláka szót a házépítés elvég­zésének önkéntes segítőtársak­ból összeállt munkaközösséggel, az ebben végzett ingyenes mun­kával. Hagyománya van tehát a kalákában végzett házépí­tésnek. A városias, telepszerű, több­szintes lakások építésénél azon­ban egyre kevesebb lehetőség van az ilyen jellegű támogatás­ra. Ugyanakkor viszont különö­sen a kiemelt településeken ahol a munkáslakás-épltést kü­lön állami kedvezmények is se­gítik, változatlanul szükség len­ne különösen a nagycsaládo­sok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektívák segítsé­gére. Ezért merült fel már koráb­ban olyan igény, hogy a mun­katársi, elvtársi segítőkészség valamilyen más, az eddigiektől eltérő formája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve született tárcaközi ren­delet hozta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget az új rendelkezések is fenntart­ják: tehát a társadalmi mun­kából származó összegekből la­kásépítési alap képezhető. A társadalmi munkából szár­mazó alap szélesebb körű fel- használást tesz lehetővé, mint a vállalati alapokból képzett. így a társadalmi alapból segíteni lehet - elsősorban a több- gyermekes és a fiatal - mun­káscsaládok hiányzó, de lefi­zetendő saját anyagi erejének előteremtését. Ebből az alap­ból tehát nyújtható kölcsön, va­lamint vissza nem térítendő tá­mogatás, illetve egy-egy építte­tőnek mindkét megoldással le­het segíteni az építkezésnél. NAGYOBB LEHETŐSÉG A munkáltatói lakásépítési alap - beleértve a társadalmi munkából származó lakásépítési □ lapot is - felhasználási kö­rének bővülése tehát minden olyan törekvést támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra is, hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépítési formák keresését, amelyek a meglévő lehetőségek jobb, célszerűbb felhasználását segítik. Ide tartoznak a tetőtér­beépítések, emeletráépítések, toldaléképítkezések, a nem la­kás célját szolgáló helyiségek átalakításai is. vállalati szolgáltatás vezetője, hetvenöttől — akkor már a BHG-nál — a gyár szociálügyi csoportvezetője, egy év múlva osztályvezető-helyettes ötven­kilencben lett szakszervezeti bizottsági titkár, hatvanegyben pedig párttitkár. Huszonegy évig aktív, ma tartalékállomá­nyú munkásőr. Kitüntetések so­ra tanúskodik kiemelkedő mun­kájáról. — Legszebb élményem — mondja —, amikor 1977. no­vember 7-én megkaptam a Munka Érdemrend bronz foko­zatát. A legnehezebb feladat előtt akkor álltam, amikor át­vett bennünket a BHG és a la­katosipari munkáról a műszer­iparira kellett áttérni. Baka Istvánt a felszabadulás harmincadik évfordulóján tün­tették ki a „Kiváló Pártmunká­ért" emlékplakettel, most pedig Berecz Frigyes vezérigazgató, a Központi Bizottság tagja nyúj­totta át az ipari miniszter által adományozott „Kiváló Munká­ért” kitüntetést. — Kitüntetésnek tartom azt is, hogy itt a gyárban minden­kinek Pista bácsi vagyok ... Pista bácsi sohasem a hiva­talos munkakezdéskor érkezett a gyárba, ott volt néha már öt­kor- negyed hatkor is, végigjár­ta az üzemeket, szót váltott az emberekkel. Ma nyugdíjas. De nem szakad el a gyártól, a vállalat, betegellenőrként fog­lalkoztatja. És segítségére, ta­nácsaira mindig számit a pártvezetőség is. J. Húsz évig volt párttitkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom