Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

Képújság 7 Sokat ígér Paksnak, az egész lakosságnak a most jóvá­hagyott ötéves lejlesztési alapterv, meg az ehhez kapcsolódó cselekvési program. Utóbbi a végrehajtás, megvalósítás mód­ját és részleteit tartalmazza. Mindkét tanácsi dokumentu­mot, írásos anyagqf tárgyalta a városi tanácsülés a napok­ban. A testület ezzel meghatározta a város sorsát, körülmé­nyeinek javítását az elkövetkező öt esztendőre. 'Ismertetni teljes részletesség­gel nem tudjuk Paks ötéves tervét, programját, de a leg­fontosabb részeket kiragadva is képet adhatunk a várható változásokról, ezzel együtt a gazdálkodás ésszerűségének igényéről, a megvalósuláshoz szükséges elvek érvényesítésé­ről. A rendkívüli tanácsülésen dr. Da Mos Ti bor ta nácséi nők ter­jesztette elő az 1981—85. évi költségvetési és fejlesztési alopf'ervet. Az írásos anyag így összegezi a feladatokat .máraz elején: ,;Az elkövetkezendő öt év­ben a városi tanács legfonto­sabb feladata lesz: a városkép alakítása, a szilárd burkolatú úthálózat bővítése, a lakásvi­szonyok javítása, az alapellátás (egészségügyi, általános isko­lai ellátás, szociális körülmé­nyek) elért eredményeinek megtartása és mérsékelt ütemű javítása.” 'Még egy kiragadott mondat ebből a részből: „A VI. ötéves tervidőszak fejlesztési alapja 376 millió 777 ezer forint, ami az V. ötéves tervidőszak telje­sítésénél 125 százalékkal ma­gasabb. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv eredményeit lényegesen meghaladó fejlesz­téseket lehet megvalósítani, melyre a városi igények kielé­gítése érdekében szükség is van.” Nézzük meg a továbbiakban a konkrét célkitűzéseket. A település alapfokú ellá­tottságáról részletes felmérést kél lett végezn i az 1980. évi népszámlálás adatainak fel- használásával. A cselekvési program lényegében erre épül. Meg kell teremteni a felté­teleket a személyi tulajdonú lakásépítéshez. A jogos építé­si igényeknek megfelelő számú telek álljon időben rendelke­zésre. (A teléklkialakiítás költsé­gei (alapvető közmű-, víz-, villanyhálózati költségeket is beleértve) megtérüljenek a tartós használatba adás díjá­ban. Az építési telkek kialakí­tását elsősorban a fejlesztési alapiból kell megoldani. Ameny- nyiben saját (tanácsi) bevéte­lekből ez nem biztosítható, hi­telt vagy — átmeneti időre — megyei támogatást lehet igé­nyelni. A VI. ötéves tervidőszakban is tovább kell folytatni a város megnyugtató vízellátásának biztosításához szükséges fej­lesztést, együttműködve az Erőmű Beruházási Vállalattal. A konkrét és mindig aktuá­lis teendők közé tartozik — ha­tározza meg a városi tanács cselekvési programja —, hogy negyedévenként értékelni kell a beruházásokat, a folyamat­ban lévő munkákat, a beruhá­zási vállalat jelentései alap­ján, a tervező és a kivitelező vállalatok vezetőinek részvéte­lével. Kiemelt feladat továbbra is a iakásellátás javítása. E terv­időszak alatt a .városban 951 lakás építését várják és szer­vezik, ebből 151 célcsoportos, 220 telepszerű többszintes, 580 magánerős korszerű, cso­portos vagy családi áhz. A be­ruházók, tervezők és kivitelezők együttműködésével folytatni kell a takarékos költséggazdál­kodást, előnyben részesíteni a gazdaságos beépítésű, keve­sebb lakásmegszűnéssel járó, energiatakarékos lakásépítési megoldásokat. Az óvodai éllátás feltételei­nek javítását, bővítését is cé­lul tűzi ki a középtávú terv:az erőmű lakótelepén megépíten­dő 150 személyes és a Tavasz utcában már épülő 75 szemé­lyes óvodával. A további háló­zatfejlesztést csak. az adott helyiségek gazdaságosabb ki­használásával, korszerűsítésé­véi, illetve társadalmi összefo­gás útján, bővítő építkezéssel lehet .megoldani, és kell is. 'Kiemelt feladat az általános iskolai ellátás javítása. A de­mográfiai hullám ténye, az idő­leges magasabb létszám igény­li, hogy a nyolctantermes új iskola befejezése mellett régi iskolákat felújítsanak és. hasz­nálni tudják tanításra vala­mennyit, teljes egészében (Kos­suth, Anna és Leniin utcai épü­leték). Ehhez szükséges a tár­sadalmi szervek hatékony se­gítsége. A még jobb orvosi ellátás eléréséhez kicserélik a városi rendélőintézet műszerállomá- nyából az elavult, illetve el­használódott eszközöket. Az ügyeletes orvost rádiótelefon­nal látják el. Az ésszerű és nélkülözhetet­len gazdálkodást szolgálja, a fejlesztési munkát alapvetően meghatározza a következő szi­gorú intézkedés: Minden beru­házás tervezési programjában közölni kell a rendelkezésre álló (tervben előirányzott) fe­dezet összegét, ennek megfe­lelően kell a tervezési szerző­dést megkötni. A tervező és a lebonyolító vállalat köteles megvizsgálni, hogy a tervezési programban támasztott .igények és a rendelkezésre álló fedezet összhangban vannak-e. Amennyiben ezek ellenére a tervező túllépi a közölt fede­zet nagyságát, tervezési díj nem fizethető neki, illetve kö­teles díjmentesen új tervet ké­szíteni az anyagi eszközök fi- g yélem'bev ételével. A beruházások megvalósítá­sában nagy figyelmet akarnak szentelni a takarékossági és minőségi követelmények érvé­nyesítésének, továbbá a szer­ződéses fegyelem megszilárdí­tásának. A tanácsi osztályvezetők fe- gyelmileg felelősek a beruhá­zásoknak a testület által jóvá­hagyott előirányzaton belül való előkészítéséért, a menet közben1 szükséges ellenőrzé­sért, 'intézkedésekért, a meg­valósulásért. Szemléletváltozásra van szükség a tanácsi gazdálkodás­ban, fogalmazza meg az öt­éves terv cselekvési program­ja: egyenrangú feladatnak kel! tekinteni a fenntartást a fejlesztéssel. Ennek megfelelően fokozott figyelmet fordítani a meglévő értékék megóvására, a középületek működőképessé­gének fokozására. Az intézmények vezetői is felelősek az épület- és álló- esZközá 11 omány m eg óvása ért. Meg akarja akadályozni a ta­nács, a felelősség hangsúlyo­zása mellett, hogy ismétlődjék az elmúlt tervidőszakban tör­tént nagyarányú állagromlás. Az ilyen szemlélet kialakítása érdekében áttekintik az intéz­ményék, épületek állagát, mi­lyenségét, továbbá ezzel együtt a kihasználtságát is. Törekedni kell a jobb ki­használásra, a többcélú hasz­nosításra, az elhagyott épüle­tek újbóli használatba vételé­re. Általában: javítani a helyi­séggazdálkodási tevékenységet. A költségvetési feladatok közül egyet említünk: a gyer­mekélelmezést javítani akar­ják, egyben növelni is a részt­vevők számát. A gazdasági ágazat felada­taiból: A köztisztasági és a környezetvédelmi előírások végrehajtása, új szeméttelep kialakítása. Utóbbihoz 1981. végére legalább programot adni. Egészségügyi és szociális ágazat: Társadalmi üggyé kell tenni a gyermekintézmények és a szociális intézmények fejlesz­tését. Ez úgy valósulhat meg alapvetően, ha a tanács igény­be veszi a társadalmi szerve­zetek és vállalatok bizonyos erőforrásait, együttműködési megállapodások alapján. A tanács vezetői már igen ered­ményes tárgyalásokat folytat­tak paksi és Pakson dolgozó vállalatok illetékeseivel. Megvalósul a tervidőszakban egy általános, felnőtt körzeti orvosi létszámfejlesztés. 'Felülvizsgálják a körzethatá­rokat, az arányos terhelés 'ki­alakításához. A körzeti orvosi ügyeleti rendszert továbbfej­lesztik, a központi mindenna­pos ügyeleti formához hason­lóan. Indokolt és ezért .célki­tűzés: két iskolai védőnő, al­kalmazása, továbbá a fogá­szati ellátás megszervezése az iskolákban. A nyári napköziotthonos el­látást bővítik: a cseresznyést napközis táborban (a volt is­kolában) turnusonként 70 gye­rek nyári ellátása és pihenése biztosítható. Rendkívül jelentős pr gram, távlatilag szinte felmérhetetlen: a városi tanács ötéves terve kimondja, hogy „a középfokú oktatás bővítéseként az új te rv id ászokban n y oil cta nte rmes szakmunkásképző, négytan­termes szakközépiskola építését kell megoldani, melyhez tan­műhely, kollégium és kiszolgáló konyha is tartozik. Határidő: 1985. december 31.”. Tehát a mostani ötéves terv. G. J. Uj kollektív A kollektív szerződések jelentősége egyértelmű és-------------------------- közismert. Szabályozzák a .munkavállaló é s a munkáltató kapcsolatát, tartól mázni ok kell mindazo­kat a jogokat ás kötelességeiket, amelyek a munka min­dennapjaiban egyként érvényesek vezetettekre és vezetők­re. Feladatuk o köllektív szerződéseknek — a többi kö­zött —, hogy védelmet adjanak mindenkinek, de iránytűül is szolgáljanak a cselekvésben. Tekintettel arra, hogy az élet nem statikus, hanem ál­landóan változik, mind új és újabb helyzeteket teremt, a gazdasági élet pláne állandó mozgásban van, ezért a kol­lektív szerződések sem tekinthetők egyszer és mindenkorra .érvényes munkahelyi törvénynek, hanem azokat is időnként hozzá kell alakítani a helyzet változásaihoz. Erre általában ötévenként kerül sor, így éppen ezekben1 a hánapokban- heteklben történt-történik meg az új kollektív szerződések 'kimunkálása, vagy a régiek módosítása, ha teljes átalakí­tásukra nincs szükség. nem az alapjaiban .megfelelő régit hozzáigazították a gya­korlat .teremtette új helyzethez, átvezették benne az új jog­szabályokat. Az üzemek, intézmények többségében telje­sen új kollektiv szerződést készítettek, ami végül is a leg­szerencsésebb megoldásnak látszik, hiszen a sok melléklet, kiegészítés, módosítás szinte áttekinthetetlenné tette már ezt a rendkívül fontos vállalati törvénygyűjteményt. Időköz­ben módosult a Munka Törvénykönyve, új törzsgárdairány- eiv látott napvilágot, új munkavédelmi szabályzat jelent meg, megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés előkészítése, .Illetve most már megvalósítása, hogy csak néhányat emeljünk lei a sorból, amelyek szükségessé tették új kollektív szerződés készítését. A harmadik megoldás — amelyet például a gabona­forgalmi vállalatnál alkalmaztak — az, hogy egy évre ké­szítettek új köllektív szerződést, a hosszú távú kimunkálá­sával várnak addig, amíg az ő területükön is megtörténik az ötnapos munkahétre való áttérés. Az idén, február közepéig az ágazati vezetés, mind a gazdasági élet, mind a szakszervezetek területén kiadta a váíla'latőkrü vonatkozó végrehajtási utasítást. Ahol ez nem történt meg, például az Ipari Minisztérium terüle­tén, ott a korábbi években .megjelent utasítások, rendelke­zések, valamint idevonatkozó szakirodalom alapján láttak az előkészítő munkáihoz, majd a kollektív szerződés meg­szerkesztéséhez. Alapvetően három verzió alakult ki és valósult meg a kollektív szerződések megszerkesztése és elfogadása te­rén. Volt, ahol nem készítettek új kollektív szerződést, ha­A régi kollektív szerződések felülvizsgálata a me- . * gyében mindenütt jól, gondos munkával történt, így biztosnak látszik, hogy azok elfoga­dása — akár módosításról, akár új szerződésről van szó — ‘időben megtörténik. Általános tapasztalat, hogy a tavaly életbe lépett, il­letve módosított Mónika Törvénykönyve változásait és az időközben megjelent rendeletváltozásokat mindenütt figye­lembe vették a kollektív szerződés kidolgozásánál. Ezen­felül általában szigorították a munkafegyelemre vonatkozó szabályokat, módosították a munkaruha-kihordási időket, a munkaidőre és a bérrendszerekre vonatkozó szabályokat. Olyan tOipasztalat is van — annak ellenére, hogy jog - szabály ezt lehetővé teszi —, hogy a gyáregységek sajá­tos elképzeléseiket nem szabályozzák a vállalati köllektív szerződés mellett függelékben. így a gyáregységekre vo­natkozó és a függelékben szabályozható ilyen kérdéseket (munkaidő, bérezés, munkáimba, síb.) a vállalati kollektív szerződés fogja tartalmazni Az ötnapos munkahétre való áttérésre igen sók válla­latnál — műszergyár, zománcgyór, konzervgyár, bőrgyár, bőr- és szőrmefeldolgozó — még elképzelés nincs, várják az ezzel kapcsolatos ágazati irányelveket. Néhány vállalat viszont felkészült ez áttérésre, így a TÁÉV, a BHG, a PA- TEX és a kesztyűgyár. A Láng Gépgyár dombóvári üzemé­ben szintén megtörtént az áttérés, több variációt is kidol­goztak és ezek közül választották kli a legmegfelelőbbet. Bár az ötnapos munkahétre való áttérés csak egy vo­natkozásban tartozik az új köllektív szerződés elkészítésé­hez, illetve elfogadásához, említeni azért kellett, mert a tapasztalatok szerint ez jelentette a legnagyobb gondot vállalataink többségénél. Megfontoltan széles körű ismeretek birtokában tör- ------° tént a kollektív szerződések kimun­kálása, az üzemi demokrácia szabályainak teljes figyelem- bevételével. A többi között ez is biztosíték arra, hogy az üzemeknek, vállalatoknak ez a helyi, sajátos törvényköny­ve erősiti a dolgozókban a tulajdonosi szemléletet és az üzemszervezés, a termelés további javítását szolgálja. L . Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom