Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
A KÉPÚJSÁG 1981. július 4. Polgári vedelem Mindig meggondoltan, nyugodtan... Az utóbbi időben sokszor hallunk katasztrófákról, úgy tűnik, mintha gyakoribbak és súlyosabbak is volnának a korábbiaknál. A látszat reális tényeket takar. Tény, hogy a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan, bizbnyos katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége, sőt kockázata is megnövekedett. Tény az is, hogy más katasztrófák következményei, a fokozódó urbanizáció miatt egyre súlyosabbakká válnak. Igaz az is,_ hogy a történtekről a rádió, televízió és az újságok gyorsan tájékoztatnak. A tudósításokban azonban sokszor helytelenül katasztrófáról beszélnek akkor is, ha üzemzavar, baleset, vagy szerencsétlenség következett be. A katasztrófa minden esetben, egyidejűleg nagy területen, sok embert érintő, jelentős anyagi károkat okozó, környezetet pusztító, súlys következményekkel járó esemény. A KATASZTRÓFÁKRA az is jellemző, hogy közvetlen és közvetett hatásai, korai és késői következményei egyaránt az embereket sújtják, tömeges sérülésekkel és tömeges elhalálozásokkal járnak. Ezeket a — tömegpusztító fegyverek alká'l- mazása esetén is jellemző — kritériumokat például egy földrengés, vagy egy nagyobb méretű klórgázömlés kielégíti, hatásukban és következményeikben felérnek egy atomcsapás sál, vagy vegyftámadással. E súlyos, katasztrofális következmények megelőzése és elhárítása a szocializmust építő országokban az egész társadalom feladata. Hazánkban is törvényék, egyéb jogszabályok írják elő, hogy katasztrófahelyzetben az egyes szerveknek, szervezeteknek és az állampolgároknak milyen feladatai, jogai, kötelességei vannak. A vonatkozó határozat szerint a polgári védelem célja, egyrészt a lakosság és a polgári szervek felkészítése a katasztrófák következményeinek megelőzésére, csökkentésére, felszámolására, másrészt a szervezett polgári védelmi erőik felkészítése a mentési és egyéb halaszthatatlan feladatok végrehajtására. A polgári védelem feladata, szerveivel és szervezeteivel közreműködni a katasztrófák következményéinek megelőzésében, és elhárításában, más szerveikkel és szervezetekkel együtt. Jogszabályaink rendelkezései szerint katasztrófahelyzetben', a felsőbb szervek döntése alapján, a mentést Irányítók utasítására az állampolgár köteles a veszélyeztetett területet elhagyni, onnan ki menekülni, szükség szerint kitelepülni, elhagyni otthonát, eltűrni, hogy a kitele pítetteket otthonába elhelyezzék, betelepítsék és köteles térítés nélkül részt venni, közreműködni a mentésben, a közmunkáiban. AZ UTÓBBI évtized hazai árvíz-katasztrófáinál — a Számos-háton, a Tisza-völgyben és a Körösök mentén — tapasztalható volt, hogy mennyire az egész társadalom ügye a mentés, mit ér a tervszerű felkészülés és a szervezett mentés. 1970 júniusában akadt példa arra is, miként lehet megszervezni rövid idő alatt, váratlan esemény esetén több tízezer ember kitelepítését a veszélyeztetett területről, kivonni az állatállományt, kiszállítani az anyagi javakat. Sárikád lakosságának felkészítése, kitelepítésének megszervezése, végrehajtása, az állatállomány és anyagi javak biztonságiba helyezése iskolapélda arra, hogyan kell megtervezni és végrehajtani ilyen bonyolult feladatot. Hazánk szerencsés területi fekvése következtében nem tartozik Földünk három erősen földrengéses zónáinak egyikéhez sem. Hazánkhoz legközelebb a Földközi-tenger vonalát követő — Kis-Ázsián át húzódó, eurázsiai — földrengés- zóna! esik. A váratlanul és hirtelen bekövetkező, nagy erejű földmozgások súlyos katasztrófákkal járhatnak. A sekély fészkű földrengések epicentrumában szinte minden elpusztulhat, akárcsak egy atömcsapás következtében. Aí'mély fészkű rengések következményei pedig óriási * területen érezhetők. A geológiai és tektonikai viszonyok alapján értékelve az ország alig több, mint 6 százalékán következhet be a Morca Ili-sikáló szerinti 8-as, vagy ennél nagyobb erejű földrengés, gyakoriságát illetően 1000 3000 évenként. AZ ÁRVÍZVESZÉLY a tudatos és tervszerű védőműépítés, magas szintű technikai felkészültségünk ellenére nagyobb. Az ország területének több mint egyötöde árvízveszélyes, amit 4 ezer km-nél hosszabb fővédvonal fog közre és közel másfél ezer km a másodrendű védvonalak hossza. Az árhullámok, a tetőzések előrejelzése, a korszerű védekezés ellenére mindig adódnak váratlan meglepetések, veszélyes helyzetek. A technikai katasztrófák valószínűsége és emellett váratlansága a világon mindenütt nagy gondot jelent. A tudományos-technikai forradalom eredményeképpen általában az ipar, különösen a vegyipar és az energiatermelő atomipar, a kémizált mezőgazdaság, stb. mind-mind potenciális veszély- források, a biztonságos technológiák, az előrelátó tervezés és kivitelezés, az előre begyakorolt üzemzavar-elhárítás ellenére. A nagyobb ipari körzeteinkben működő üzemek veszélyeztető hatása messze elmarad a fejlett ipari államok hasonló létesítményeihez képest, ami a magánvállalkozások nagyobb kockázatvállalásából egyenesen következik. A mezőgazdaság kemizálásával, a műtrágyák és növényvédő szerek elterjedésével a kockázat is megnövekedett. Ezért a gyártás, tárolás, felhasználás fázisaiban bárhol és bármikor bekövetkezhet veszélyes szituáció, amikor cselekedni kell. A szállítással összefüggő kataszt- . rófák bárhol, bármikor bekövetkezhetnek, tervezni csak a szállítmány biztosítását, esetleg üzemzavar-elhárítást lehet. A lakosság felkészítése is a várható veszély felismerésére, a veszély jelzésére, a helyes, céltudatos magatartásra, a szakszerű ön- és kölcsönök segély- nyújtásra, a következmények elhárításában való részvételre irányul. BÁRMILYEN veszélyhelyzetben döntő fontosságú az egyének magatartása és cselekedete. Olyan katasztrófahelyzetekben, amikor váratlanul bekövetkező földrengést, robbanást, tüzet, gázszagot érzünk, sem szabad megrémülni, öntevékenyen és megfontoltan, soha sem ösztönösen kell cselekedni.. Amikor a veszély előre jelezhető, a hatóságok közlik a riasztási jelzéseket, esetleg információt is adnak rádión, televízión, hangosbemondón keresztül. Van idő a felkészülésre, de akkor is kérdés, mit vigyen magával az állampolgár és mit tegyen hátrahagyott otthonával, jószágaival. Személyi okmányait (személyi igazolvány, iskolai végzettséget, születést, házasságot igazoló okmányokat, gépkocsi forgalmi engedélyt, gépkocsivezetői jogosítványt, utazási igazolványt, stb.) értékpapírjait (pénzt, takarékbetétkönyvet, stb.), értéktárgyakat, gyógyszereket (különösen amit rendszeresen használ, fájdalomcsillapítókat, stb.), kötszereket, gyermekeknek tápszert, evőeszközöket, konzerve- ket, vizet, vagy üdítő italt, fehérneműt, meleg ruhát és takarót, zseblámpát, stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne legyen több személyenként 15—20 kg-nál. Értékesebb használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre, a víz- és a gázfőcsapokat zárja le, áramtalqnítsa lakását, állatainak készítsen be takarmányt, vizet és ne kösse meg, ne zárja be azokat, a veszélyes anyagokat (növényvédő szer, féregirtó, háztartási vegyszer, stb.) tegye jól zárható edénybe, védett helyre. A hatóságok utasításait ilyen körülmények között nyugodtan, feltétlen engedelmességgel kell követni, segíteni kell a rászorulókat. A szervezett, körültekintő és határozott cselekvés □ védekezés eredményességének biztos záloga. A veszély minden előkészület ellenére magában rejti a gyengébb idegzetű, esetleg beteg emberek fokozott reakcióját, kétségbeesését, esetleg a pánikot. Ezek a pszichés, idegrendszeri hatások a veszélybe került embereknél általában megfigyelhetők, ezért erre fel kell készülni a céltudatos, nyugodt, példamutató, határozott cselekvéssel meg kell akadályozni, le kell küzdeni a pánikot. A katasztrófák pszichológiája nagyon különös, de általában három szakasz figyelhető meg. A katasztrófát követő, rövid ideig tartó közvetlen szakaszban, idegrendszeri dezorganizáció, céltalan cselekvés, menekülési kényszer, vagy teljes gátlás, dermedtség, stb. fiayelhető meg. A heveny időszakot követő középső fázisban a tudatos magatartás részlegesen visszatér, oldódik a dermedtség, a céltalan és veszélyes tenniakarás növekszik, a veszélyt nem érzékeli. Az aktív szakaszt a végső, késői fázis követi, ami hosszan elhúzódó türelmetlenséggel, csüggedés- sel, aggódással teli, inaktív szakasz, téves információk, álhírek alapján formált képzetek, érzések, nagyon veszélyes fázisa. Az első és harmadik szakaszban egyaránt kialakulhat a pánik, amit csak nagyon nyugodt, határozott cselekvéssel, a tömeg gyors, részletes, pontos tájékoztatásával, az idegileg összeroppant személyek elkülönítésével, orvosi kezeléssel lehet elkerülni. AZ ÁRVÍZI katasztrófák kivételével, szerencsére kevés, eddig csak kisebb jelentőségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztetnek bennünket a dunaharaszti és békési földrengések, a balaton- fűzfői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a vámos- györki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tartálykocsi balesetek, a taksonyi foszgén-palac- kok ürítése, a hetvenes árvíz során a Tiszába, vagy a nagy esőzések után a Balatonba és más felszíni -és talajvizekbe került növényvédő szerek, mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan, véletlenszerű veszélyhelyzetekre való tudatos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is. A kitelepített lakosság elhelyezése és ellátása A használhatatlanná vált nővé nyvédő szerek előkészítése megsemmisítésre A döbröközi egészségügyiek képviselik megyénket Szekszárdon lesz a területi döntő Az elmúlt hét végén rendezte meg a Vöröskereszt Tolna megyei vezetősége és a polgári védelem megyei parancsnoksága a centenáriumi polgári védelmi verseny megyei döntőjét, amelyen a városi-járási versenyeken győztes egészség- ügyi szakaszok vettek részt. A verseny színhelye a dombóvári polgári védelmi gyakorlópálya volt. A résztvevő hat szakasz, az ünnepélyes megnyitó után először elméleti fel- készültségéről adott számot. Utána gyakorlati feladatokat oldottak meg. A feltételezés szerint valamilyen katasztrófa tömeges sérültjeit kellett szakszerűen ellátniok, elsősegélyben részesíteniük. A versenyző szakaszok a feladatokat igen magas színvonalon oldották meg, a szakzsüri- nek alapos, körültekintő értékelés után kellett kiválasztani a legjobbakat, eldönteni a helyezések sorrendjét. Külön ki kell emelni a csapatok fegyelmezettségét, tudását és azt, hogy minden beosztott — legnagyobb részük feleség, családanya — szabad idejét is feláldozva bizonyította: szükség esetén hozzáértően tud segíteni a bajba jutottakon. A megyei versenyen 67 ponttal a döbröközi lakóterületi egészségügyi szakasz győzött, így megyénket képviseli a területi döntőn, amelyet Szekszárdon rendeznek augusztus 15-én. Ezen a versenyen Somogy, Zala, Baranya, Tolna megye legjobb egészségügyi szakasza vesz részt. Második lett a szekszárdi MMG—AM üzemi szakasz, harmadik a györei lakóterületi, negyedik a szekszárdi BHG üzemi, ötödik a decsi lakóterületi, hatodik a fürgéd: lakó- területi egészségügyi szakasz. MAGYARSZÉKI ENDRE A szakaszparancsnok ellenőrzi a szakszerűséget A győztes dob röközi szakasz A veszélyeztetett hely szervezett elhagyása
