Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

1981. július 31. C TOLNA NÉPÚJSÁG 3 Beruházási gyorsfénykép Milyen irányit vettek az utób­bi evőkben a megyében a me­zőgazdaságii beruházások, me­lyük területeik fejlesztését ter­vezik a nagyüzemek a mező­gazdaságiban? Erre a kérdés­re kerestünk választ az AG- RQBER Tolna megyei kirendelt­ségén,, mely a megyei mező­gazdasági beruházások nyolc­van százalékában részt vál­lal tervezői, lebonyolítási, mű­száléi ellenőri tevékenység for­májában. Bogár György agirárfömér- nö'k és Hargitai Oszkár fő­mérnök segített eligazodni a területen, mélyre azért is szijik- ség volt, mert jelien dolgozat szerzője csekély beruházásait sem a mezőgazdaság területén eszközli, imigyen „teljesen al­kalmatos" arra, hogy a legfon­tosabb fonalat meg rágód ja , nevezetten azt, hogy gyarapod­nak az energiatakarékos ter­melést célzó beruiházások. Mi­előtt további körmönfont mon­datokra1 adnánk fejünket, néz­zük a lényeget. A megyei ki­rendeltség munkatársainak to­vábbra is elegendő munkát adnak a megrendelők. Ez azt jelenti, hogy számban és mére­teikben nem csokiként a megye berubázásainak nagysága, nyil­ván azért, mert a mezőgazda­sági üzemék úgy érzik, hogy ez szükséges a termeléshez, il­letve annak fejlesztéséhez és ehez a megfelelő pénzeszkö­zöket elő tudják teremteni. A beruházások egy része a meg­lévő és vásárló,ndó gépek élet­tartamának, üzemképességénék fenntartásához nélkülözhetet­len szerelőcsarnokok, telephe­lyek létesítését célozza. A me­zőgazdaságiban ma már mil­liós értékű egy-egy gép, nem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen állapotban áll rendel­kezésre. Továbbra is jelentősek az ál­lattenyésztés fejlesztését irány­zó beruházások, öt éve még a szarvasmarha-tenyésztés volt a súlypontos, 1977-től „sertés- korszák" indult, vagyis ez az ágazat fejlődik a legdinamiku­sabban — nyilvánvalóan az épülő szelkszárdi húskombinát és az ezzel 'kapcsolatos lehető­ségek hatására. Az istállóik és a telephelyek építésénél előtérbe kerül az olcsóbb és a természetesebb tartás. A vasbetonból épült, mesterséges megvilágításra és szellőztetésre alapozott, költsé­ges istállók ugyan megépültek néhány helyen, újabban azon­ban más szelek fújdogálnak. Ezt jelzi az AGROBER által kifejlesztett úgynevezett Mezófa épületszerkezetek a lka lm a zá sa is, mélyet a megyei kirendelt­ségek terveznék. A lényege, hogy a beton- és acélanyagok helyett várhatóan olcsóbb és egyszerűbben gyártható és szerelhető, akácfa anyagú váz­szerkezetét alkalmaznak. A mo- dulelemek változtatásával — tizennyolc méterig — tetszés szerint változtatható az épület szélessége és természetesen a hossza is. Jelenleg1 az ország­ban négy helyen gyártják e szerkezet elemeit, de elképzel­hető, hogy saját kitermelésű fából is készíthetik. Elsősorban az állattenyésztésiben, de rak­tározási, tárolási célokra is megfelelnék ezek az épületek, egyszerűen és gazdaságosan létesíthetők. Jó néhány ilyen épül a me­gyében. Elkészült például a Tamási Állami Gazdaság tehe- tészeti telepe. Hasonló elveik alapján építik a Paksi A. G. hardi sertéstelepét, vagy a bonyhádi tsz tehenészeti istál­lóját és még más üzemekben is lesznék hasonló létesítmé­nyek. Lényeges, hogy ma1 már nem annyira az istállóra kon­centrálnak, tehát magának az épületnek a megoldásaira1, ha­nem. inkább arra, hogy ez a legtökéletesebben szolgálja ki a bevezetendő technológiát és az állatok természetes .igényét. Az elmúlt időszakban számta­lan telepen hajtottak végre rekonstrukciót. Itt a fő szem­pont a következő volt: ameny- nyiben az épület még hasz­nálható, azt a kellő .mértékben kijavítani és a hely adta lehe­tőségekhez mérten a legkor­szerűbb technológiát bevezetni. Eddig például a sertéstele­peken. az almozás nélküli híg- trág yakezélést részesítették előnyben, melynek a lényege, hogy vízzel mossák le a trá­gyát. Ez szinte országos prob­léma lett, pontosabban ennek a következménye, vagyis az, hogy a sertéstelepek mellett h ígt rá g ya tavakban felhal m o ­zódott anyaggal nem tudtak ■mit kezdeni. Meglehetősen költ­séges egy olyan szeparáló be­rendezés építése, mely a szi­lárd részeket külön, választja — ez szervestrágya-szóróval kijut­tatható, és a híg részt kíiöntöz- ve hasznosítják. Itt is van egy olyan tenden­cia, hogy vissza kell térni a némileg hagyományosnak tűnő almozáshoz, vagy ennek gé­pesített változatához, például az itt kifejlesztett, úgynevezett I e ngőlapátos t rág yaleh úzóhoz. Egyrészt a szerves .trágyával így nincs annyi gond a továb­biakban1, hiszen kiszórható és a tápanyag nem vész el, ke­vesebb műtrágya kell, stb. Másrészt az állatok komfortér­zete jobb, vagyis kellemesebb a szalmán, mint a1 betonon. Az így épített istállókon egy ablaksor fut végig, ami szinte kiküszöböli — nyári évszakban — a mesterséges megvilágítás szükségességét, másrészt ter­mészetes a szellőztetés, nem kell külön, ventillátorokat be­szerelni. Igen nagy energiafogyasztók a betakarítási időszakban a szárítók. Az olajárak emelke­dése miatt a termelés költsé­geit is jelentősen növelik. Ezért keresik azokat a megoldásokat az üzemek, mélyek ezt kiküszö­bölik. A hőgyészi Ag.roma.is ned vésik uko ri ca -fá roló si m ód- szere iránt nagy az érdeklődés: ebben az éltben a megyében hét nagyüzemben összesen ti- zennégyezer-lhétszáz tonna, en­nek a te eh n ól égi ónak megfe­lelő tárolóteret építenek. Amel­lett, ho-g.y ez a tárolás olcsóbb a szárításnál és a termény biológiai értékéi1 is jobban meg­őrzi, fontos, hogy a speciális felhasználás, kitárolás, keve­rés, feletetés során a techno­lógiai fegyelmet jobban betart­sák. Kísérleti sertéstelep Hardon (Archív felvételek) A takarékosság mindannyiunk közös ügye Két Tolna megyei üzem pályázati felhívása A Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöksége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége júniusban felhívást tett közzé az anyag- és energiatakarékosságra, a hulladék- és má­sodnyersanyagok hasznosítására. A felhívás hangoztatja, hogy a cél elérésére a társada­lom egészének szervezett, cselekvő részvételé­re van szükség. Az energiagazdálkodási program célja ol­csóbb energiahordozók hasznosítása, az ener­giatakarékos technológiák alkalmazásának el­terjesztése, a takarékos fogyasztói magatartás­ra nevelés. A hulladékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosítását szolgáló program vég­rehajtásával el kell érni, hogy a hulladék­anyagokat, mint értékes nyersanyagforrást mindenütt megbecsüljük, megakadályozzuk megsemmisülésüket, elősegítsük a termelési fo­lyamatban újrahasznosításukat. E két program végrehajtásával öt év alatt mintegy 26—28 mil­liárd forint többlet nemzeti jövedelem realizál­ható. Eredményes megvalósítása csak a társa­dalmi szervezetek összefogásával, aktív segít­ségével és támogatásával érhető el. A felhívásról június 14-i számában a Nép­szava adott hírt s az országban elsőként most két Tolna megyei üzem - a Bonyhádi Cipőgyár és a Hőgyészi Állami Gazdaság - csatlakozá­sáról adhatunk hírt. Az országos felhíváshoz csatlakozva pályá­zati felhívást tett közzé mindkét üzem válla­lati dolgozói számára, amelyek felszólítanak ésszerűsítések, javaslatok tételére, tervek, ta­nulmányok készítésére, amelyek alkalmazása mérhető megtakarítást eredményez az anyag- és energiamegtakarításban, illetve a hulladék- és másodanyagok hasznosításával. Mindkét vállalatnál, a pályázaton való részvétel meg­könnyítésére, témaválasztási tájékoztatót is ké­szítettek, azzal a céllal, hogy a részvétel meg­könnyítésén túl orientálják a pályázókat olyan témák feldolgozására, amelyek az üzem szá­mára most a legjelentősebbek és amely terü­leteken a legtöbb lehetőség kínálkozik akár az anyag- és energiatakarékosságra, akár a hul­ladékok és melléktermékek hasznosítására. A pályamunkákat mindkét üzemben október 1-ig kell leadni, az eredményhirdetés a cipő­gyárban december 31-ig, az állami gazdaság­ban február 28-án történik. Az első díj, mind­két helyen 3000, a második 2000, a harmadik pedig ezer forint. Amennyiben a pályamunka kimeríti az újí­tás, esetleg találmány fogalmát, úgy a vonat­kozó kormányhatározat szerint is díjazható. A két üzem pályázati felhívásának ismeretében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhívással fordult a megye valamennyi üzeméhez, csat­lakozásra szólítva az üzemi kollektívákat. Kérik, hogy a két legjobb üzemi pályamunkát, annak leírását, gazdasági eredményét december 31-ig juttassák el az SZMT címére. Megyei zsűri vá­lasztja ki közülük a három legjobbat, amelye­ket az SZMT különdíjasai jutalmaznak. Az SZMT felhívásában kiemelten szerepel a javas­lat, miszerint kívánatos, hogy a szocialista bri­gádok is vegyenek részt a mozgalomban és vegyék be vállalásaik közé a program végre­hajtásában való aktív közreműködést. Megkönnyítendő az ezután csatlakozó üze­mek helyzetét, mind a Bonyhádi Cipőgyár, mind a Hőgyészi Állami Gazdaság témavá­lasztási tanácsadójából ismertetünk néhány ja­vaslatot. Élőszór a cipőgyáréból: A helyiségek világí­tásának, az igényeknek megfelelő szabályozása. Az elektromos hőfejlesztő készülékek kiváltása gázfűtéses technológiára, illetve hatásfokjaví­tás kidolgozása. A vízfogyasztással kapcsolatos megtakarítási lehetőségek feltárása. A gyártási melléktermékek újrahasznosítási lehetőségeinek kidolgozása (bőr, póró, fém, papír stb.). A kész­termékbe bedolgozott egyes alap- és segéd­anyagok felhasználási mennyiségének csökken­tésére történő javaslatok, elősegítve a hul­la d é.ka n ya gok csökkentését. A vállalatokon, il­letve az ipari létesítményeken kívül* közvetlen környezetében, lakóhelyén fellelhető anyag- és energiatakarékossági lehetőségek közül is me­ríthet bárki témát. Az állami gazdaság tájékoztatója a követ­kező területeket ajánlja elsősorban: A gazda­ságban bevezetett új energiatakarékos takar­mányozási technológia továbbfejlesztése, im­portkiváltás a kukoricabetakarító kombájnok átalakításánál. A nedves.kukoricacső-zúzalék- tárolás olcsóbb és biztonságos építményeinek tervezése, kivitelezése. Viszonylag korai, de nagy termést adó kukoricafajták kikísérletezé­se, kiválasztása. Az állattartó-telepek, majo­rok, helyiségek energiafelhasználásának szabá­lyozása. A gépjárművek energiafelhasználásá­nak csökkentése. Importból származó alkatré­szek kiváltása belföldi termékekkel. A gazda­ságban keletkezett melléktermékek gazdaságos felhasználása, főleg energiaigényes abrakfélék kiváltására irányuló javaslat. A szerves és híg trágya tárolása, kezelése, takarékos kijuttatása, főleg importból származó alapanyagú műtrá­gya kiváltására. Természetesen a Hőgyészi Ál­lami Gazdaság dolgozói is meríthetnek a gaz­daságon kívüli területekről témát, mindkét gon­dolatkörben Kurd Kazalban a szalma, gyűjtik a széna második vágását A Kapos völgye régóta az állattartó gazdaságok legjobb takarmányellátója. Itt mindig kiváló a fűtermés. Régebben a folyó gyakorta kiöntött, s tud­juk: az öntési talajon jó a fű és más egyéb növény fejlődése. Kárt is okozott a folyó, hiszen még harminc-ötven évvel ez­előtt is néha az egész völgyet beborította a szennyes áradat, ha valahol Kaposvár és Dom­bóvár térsége között hirtelen zápor zúdult le. Miután szabályozták a Ka­póst, nem csökkent a fűtermés, azaz a rétek, legelők hasznosít­hatósága. A kurdi, a döbrökö- zi, a szakályi termelőszövetke­zetek és a Hőgyészi Állami Gazdaság több száz hektár te­rületet művel. Abban az érte­lemben művelik, hogy nemcsak kaszálják, ápolják is a réteket, legelőket. Gépekkel megdol­Harmati Károly bálarakodógép-kezelő gozzák a talajt, ha szükséges, vegyszereznek, műtrágyát szór­nak ki és végül öntöznek is A kurdi termelőszövetkezet­ben most a szénabetakarítás második lépcsőjéhez értek el. Eddig jórészt a szalmával fog­lalkoztak. Hatalmas kazlakba hordták a henger alakú bálá­kat, gondosan lefedték hulla­dékszalmával, és így nyugodtan várják a felhasználási időt. Csibrák térségében levágták az öntözött-kezelt rétről a fü­vet és megkezdték a hengeres szénabálák behordását, kaza­lozását. Szerencsére kitűnő idő volt a.szárításra, no meg a behordásra is. Kedden teljes erővel dolgoztak a szállítómun­kások. Kancz Zoltán traktoros már az ötödiket fordulta délig egy-egy alkalommal négy bálát „hozott”. — Nyolc mázsa körül van egy bála súlya. Régen láttam ilyen szép fűszénát, mint ez a mostani. Igaz, jó volt rá az idő, az agronómia megadott min­dent, ami kellett a kiváló ter­méshez. Még a tábla közepén is olyan friss, illatos a széna, mintha most gyűjtöttük volna össze — mondja a traktoros és gépével odaáll a rakodóhelyre. Itt Harmati Károly bálarako­dó veszi át a szállítmányt. Kö­rötte ott vannak a szép kazlak, a hengeres bálán látszik, hogy a gép, amely a szénát gyűjti össze, jól dolgozott. — Arra kell nagyon ügyel­nünk, hogy a bálák között ne hegyen nagy hézag, az eső ne tudjon befolyni. Első alkalom­mal három-három és két bálát raktunk egymásra, most három- három-egyet. Azt mondják, így jobb, nem éri annyi károsodás a takarmányt. A héten, ha az időjárás továbbra is ilyen ked­vező lesz, végzünk a szénával, a szalmával is. Kurdon idén jól szervezték meg a szalma és a széna be­takarítását. — st — — Pj. — Ka. — A Tamási Á. G. szarvasmarhatelepe Kancz Zoltán figyeli szállítmányának lerakását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom