Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1981. július 29. KÉPÚJSÁG 5 Korszerű fuvarozás BátaszékrSI Egységrakományban a vázkerámia Lehetne lakás is? Évelők a balkonládában Több éves kísérletezés után a Baranya—Tolna megyei Téglái- és Cserépipari Vállalat és a Volán 11. sz. Vállalat együtt- m ű ködösének eredményeként megkezdődik az egységrakományos vá z ke rá m i a -f u va rozá s Bátaszékről. Erről az új fuvarozási formáról tájékoztatta szerkesztőség ünket Piegl 'Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója. A Volán 11. sz. Vállalat — előzetes tárgyalás alapján — vállalta, hogy 1981. augusztus 1-től a gyár fa la zóanyaga it te I jesk örűe n e g ység ra k o m á n yba rakja. 1982 végéig — a téglaipar információja szerint ekkorra várható a korszerű egységraikaitkéoző gépsor beállítása — a vállalat a téglaipar álltai biztosított rakodólapokon képzi és tárolja a falazóanyagot. Az új fuvarozási módszer mindenkinek hasznos: hasznos a téglaiparnak, a száIIIítóvál- jajainak, a vásáriáknak. Az áruk tárolásához kisebb hely kiéli, mert a rakatok három sor magasan egymásra helyezhetők. A vásárlóknak nem kell gandoskódniiuik rakodókról, a TÜZÉP-telepeken befizethetik a tégla árát és a fuvaroztatási díjat. A gyárban hidraulikus téglaifogával — önrakodós gépkocsival — helyezik az egységrakatokat a kocsira és fuvarozzák a rendeltetési helyére. A vevő mentesül a lerakodás gondjaitól is, mert daruval oda és olyan formában helyezik az építkezés hélyszínén, ahogy az a legcélszerűbb. A gyár vezetői gondoltak azokra a vásárlókra is, akik nem kívánják igénybe venni a Volán fuvarozását. A Dél-tíu- nánitúli TÜZÉP Vállalat ezért augusztus 3-tól az általa biztosított failazóanyag hatvan százalékát egységrakatos Volán-fuvarozással, negyven százalékát pedig szintén egység- rakatos, de a vásárló által meghatározott fuvarozási móddal bonyolítja. Ez azt jelenti, hogy nincsenek kizárva a gyár területéről azok a vásárlók, akiki más módon kívánják az eg ységra kotokat els zál I ittáltn i. Az idegen járművekre is felrakják a gyár területén az egységrakatokat. Az egységrakatos tárolás előnye a téglaipari vállalat számára abbami is jelentkezik, hogy ezzel csökkenteni lehet a selejitiet — ez népgazdasági érdek is —, a kézi rakodásból, válogatásból származó törmeléket. Az egységrakatokban már válogatott, osztályozott termékek vannak. A Volán Vállalatnak is hasznos az új módszer, mert élőmunkát takaríthatnak meg, ezáltal jobban ütemezhetik a fuvarozást, csökkenthetik ezáltal a rakodási időt, növelhetik a fordulóidat, tehát jobb lesz a járm ű vek kapa c it á s k iha s zn á lása is. A lakásépítés nem tartozik az olcsó vállalkozások közé, mégis egyre több szó esik arról, hogyan lehetne olcsóbban építeni, levenni a fiatal, most induló családok válláról a terhet. Az állam számos kedvezménye, a magánvállalkozások előnye közismert. Ám, legyen bármilyen sok a kedvezmény, egy-egy otthon költsége meghaladja a félmillió forintot, és sokat kell rá várni, míg a kulcsot a szerződés után az ember kézhez kaphatja. A dombóvári Unió Ipari Szövetkezet két évtizede kezdte építeni-szerelni a különféle típusú faházakat. Húsz év alatt egy várost lehetett volna házaikból .építeni, amelyek többsége azonban építőipari szállásul, felvonulási épületül szolgál. Az utóbbi években a dombóvári mérnökök új anyagokat találtak a házak építéséhez, így azok korszerűbbek: jobb a hő- szigetelés, gyorsabban lehet építeni-szerelni és tartósabbak is az új házak. Éppen ezért vetődik fel az emberben, hogy ezeket az olcsó — Dombóvár típusú házakat - lehetne családi háznak is felépíteni... Tudunk arról, hogy számos országban valóságos városnegyedeket építenek faházakból, illetve lakókocsikból. Nálunk idegenkednek a városi szakemberek: nem illik a városképbe, nincs rá vállalkozó, nem megoldott az épületek fűtése, vízellátása stb. ... Am, ha egy tervrajzot alaposan tanulmányozunk, rögtön rájövünk arra, hogy a Dombóvár és más típusú faházakból lehetne otthonokat létesíteni. Hiszen 130-150 ezer forinttal inkább rendelkezik egy fiatal házaspár, mintsem a betonból készített házakhoz a félmillióval. Egyébként újabban az OTP is ad kedvezményt a faházak létesítéséhez. Érdemes volna a KISZ-nek, vagy más szervnek összehívni tanácskozást annak érdekében, hogy miként lehetne faházakból városnegyedet fölépíteni. Minden bizonnyal volna rá vállalkozó, hiszen ezeknél az otthonoknál még Inkább lehetne szervezni társadalmi munkát - alapok kiásá- ,sa, betonozása, csatornaárkok megépítése stb. -, mint a hagyományos építkezéseknél. (A balkonláda ma már a nagyvárosok megszokott képéhez tartozik. Kora tavasztól vagy hagymás növények: tulipán, jácint, sáfrány, vagy kétnyári növények: — százszorszép, árvácska — virítanak bennük. Amennyiben elegendő föld áll rendelkezésre, akkor évelő növényiekéi is ültethetünk a balkonládákba, amelyek nem csak egy szezonban díszítenek. A választék, a lehetőségek száma olyan nagy, hogy csak néhány példát említhetünk. Általáaosságfoaa el mondhatjuk, hogy a balkonládák beültetésére az alacsony évelők alkalmasak. Ezek vagy gazdag virágzásukkal, vagy színes lombjukkal! díszítenek. Különösen a szilkilakerti növények között találunk sokat, amelyek rozet- tát vagy szőnyeget képeznek, a nyár folyamán virágoznak, de vannak olyanok is, amelyek ősszel színes lombot nevelnek. Az összeállításnál azt vegyük figyelembe, hogy az év minden szakában legyen, virágzó növényünk. Nem feltétlenül szükséges, hogy az egész balkonláda évellő növényből álljon, ültethetünk közéje egynyári virágokat vagy nyáron virágzó hagymás-gumós növényeket is. A sziklakerti növények közé köveket is helyezhetünk, mintha sziklakért lenne. A beültetésinél azt is vegyük figyelembe, hogy milyen fekvésű a lakásunk. Az északi fekvésű balkonládákba a hűvöset, az árnyékot kedvelő növényeket, a diéli, a nyugati fekvésű balkonládákba szárazságtűrő növényeket ültessünk. Hűvöset, fél árnyékot kedvel pl. a primula, amely ilyen helyen nyáron többször is virágzik', az alpesi szegfű, az erdei ciklámen, a páfrányok, a hunyorfélék, a keltike, az alpesi őszirózsa, stb. Napfényre ültethetők: a harangvirág, a szegifűifélék, a törpe íriszek, a kakukkfű, a kövirózsák, stb. DR. FODOR BÉLA Raktárbázis épül három hónap alatt Jobb lesz a színesfém alapanyagokból az ellátás Teljes „kapacitással dolgozik a Bíró brigád A biztonságos termelésért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyárban sok száz géppel folyik a termelés, valamennyi felszerelve balesetelhárító berendezéssel. Mégis 1980-ban 32 baleset fordult elő a vállalatnál, a termelésből kiesett napok száma megközelítette az ötszázat. Egy balesetre 15,1 nap jutott. Csonkulásos baleset nem következett be. A balesetek megelőzésének továbbfejlesztése érdekében a vállalat az illetékes Bőr-, Szőrme- és Cipőipari Kutató Intézettel szerződést kötött. Ebben az évben is már 15 baleseti sérülés volt, a kiesett munkanapok száma 101 nap. Ez is figyelmeztetés, hogy lépni kell, figyelemmel kell kísérni azokat a munkahelyeket, ahol a balesetek előfordulnak. 1980-ban 'baleset-elhárításra és a biztonságos termelésre a vállalat a fejlesztési alapból jóval több, mint egymillió forintot, az egyéb költségkeretből 1 millió 630 ezer forintot, a munkakörülmények javítására pedig közel 500 ezer forintot költött. HORVATH JÓZSEF Rádióközpont az állomáson A MÁV vasútforgalmi üzemeiben évekkel ezelőtt megkezdték a korszerűsítést. Főleg a híradás területén értek el kiváló eredményeket, hiszen rövidhullámú rádió adó-vevők vannak minden fontosabb állomáson, ott a mozdonyokat is rádión irányítják. Újabban a vonatfelvételt is „rádiósí- tották". Az érkező vonatokat a vágányok mellett adó-vevővel felszerel munkás fogadja, s az állomásépületben lévő rádiószobában dolgozzák fel az adatokat. Felvételünk a dombóvári vasútállomás rádióközpontjában készült. Nem dicsekedhetünk azzal, hogy jó volt és jó most is Tolna megyében a színesfémekből az ellátás. Az anyagbeszerzőknek járni kell az országot, mire egy-egy különleges ötvözetű fémet felhajtanak. Egyre több fémmegmunkáló, színesfémmel foglalkozó vállalat működik már a megyében, íay érthető a METALLOGLOBUS- vállalkozás, hiszen innen köny- nyebben tudja ellátni az üzemeket nyers- és alapanyaggal. Az új bázist könnyűszerkezetekből, Bácska típusú elemekből építi, pontosabban szereli össze qz alvállalkozók segítségével a szekszárdi építőipari szövetkezet. A szövetkezet itt dolgozó Bíró István könnyűszerkezet-szerelő brigádja már szinte az egész Dunántúlt bejárta, építettek raktárakat, szociális épületeket és áruházakat. Nemrégen fejezték be Agár- don egy ezer négyzetméteres ABC-élelmiszeráruház építését, annak előtte Nyugat-Magyar- országon négy éttermet és fél tucat raktárot szereltek össze. — Itt a múlt év őszén kezdték alvállalkozóink a munkát ■— mondja a brigádvezető —, a vízitársulat emberei szépen előkészítették számunkra a munkaterületet, és július elsején elkezdhettük a szerelést. Szeptemberre fölállítjuk a négycsarnokos raktárt, amelyben színesfémeket tárolnak majd. Háromezerhatszáz négyzet- méter alapterületű lesz a raktár és készítenek egy, nem kényes áruk részére szabadtéri területet is. Az egyes számú épületben készítenek a dolgozóknak szociális helyiségeket, fürdőt, öltözőt, melegedőt. A szerelőanyagot a mélykúti Univer Ipari Szövetkezet gyártotta. Érdekessége ennek a könnyűszerkezetes szerelésnek és technológiáinak, hogy a betonalapzaton, négy acéloszlop között szerelik össze a százötven négyzetméteres elemeket és ezeket speciális csőrlővel emelik a magasba, végleges helyükre. Egy-egy elem összeszerelése négy-öt napig is eltart, ám a beemelés alig több mint két óráig. A szekszárd-palánki iparnegyedben, az MMG—Automatika Művek gyáregységével szemben, a buszmegálló előtt épül a raktár, tehát működése idején a megközelítése is jó lesz. Ugyanakkor nincs a hatos, a nagy forgalmú út mellett, így az árukkal rakott kamionok is könnyebben tudnak közlekedni. — Pj — Ka —