Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

1981. július 28. NÉPÚJSÁG 5 Tenisz Újabb pálya Gunarason Előzetes pályaavató volt a napokban a Dombóvár melletti Gunarason a TOLNATOURIST kempingjében. Az üdülőknek, sportolni vágyóknak átadták a kaposvári Közúti Építő Vállalat által épített speciális aszfaltú teniszpályát. Az utóbbi időben megnöve­kedett a tenisz iránti érdeklődés, sokan keresik a játéklehetősé­geket, de a jelenlegi adottsá­gok közel sem felelnek meg az igényeknek. A gyors ütemű fej­lődést jellemzik a sorra megala­kult szakosztályok, épülő pá­lyák, az oktatások számának megnövekedése és nem utolsó­sorban az Sz. Kórház NB lll-as csapatának eredményei, a rend­szeres városi, megyei bajnoksá­gok. Gunarason a pályaavatót ösz- szekötöjték a KISZ megyebizott­ság rendezvényével, 70 fiatal kerekezett a Balatonra és első napját Gunarason^ a kemping­ben töltötte. A mérkőzés 17 óra­kor kezdődött. A fiatalok szur­koltak, Dobos Zoltán megyebaj­noki 3. helyezett és Sitkéi Zol­tán megyebajnoki 2. helyezett pedig játszott. A két teniszező között a barátságos mérkőzések is mindig presztízskérdést jelen­tettek. Revansra került sor: 2 óra 46 perces igen „verejtéke­ző" mérkőzésen Dobos bizonyult jobbnak 6:7, 7:6, 6:4 arányban. A pólya kitűnő minőségűnek bizonyult. Nagy előnye, hogy szinte egész évben használható különösebb karbantartás nélkül (szemben a salakossal, 6 hóna­pig használható általában és óráról órára karban kell tarta­ni). Dicséretet érdemel a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezése, hiszen a pá­lya az idegenforgalom minőségi színvonalát emeli, de enyhít Dombóvár város pályagondjain is. Lassan átadásra kerül az automata tekepálya is, így az idegenforgalmi objektumok sportlehetőségeinek kialakításá­ban (ami nagy hiányosság még) a hivatal országosan, de főként vidéki viszonylatban út­törő munkát végez. Dombóváron a kórháznál is elkészült két salakos teniszpá­lya, így ma már hét pályája van Dombóvárnak, de újabb két pá­lyaépítés tervéről is hallottunk. Hasonlóak a hírek Pakson is. Az újjáéledő teniszsportág­ban megyénkben Paks és Dom- bóvád élre tör? Lehet! Kosarasbál A Szekszárdi Dózsa SE és a szekszárdi kosarasok baráti köre augusztus 1-én, szombaton 19 órai kezdettel kosarasbált ren­dez. A Garay-táncosban sorra kerülő bálra jegyek elővételben a Dózsa-sportirodán kaphatók, valamint a helyszínen — szom­baton este. Nonstop műsor, tánczene és discó várja a szó­rakozni vágyókat. Zsúfolt program - szép sikerrel Az elmúlt tíz napban gazdag programjuk volt a szekszárdi kerekeseknek. A Gemenci Nagydíj után a fiataloknak kö­vetkezett az utánpótlás pálya­bajnokság, az idősebb generá­ciónak a múlt hét közepén a háromnapos Mecsek-kupa ver­seny, majd vasárnap az orszá­gos rövid távú bajnokság, mely szintén Pécsen volt. Az országos utánpótlás pá- lyöbojnokságon, a Millenárison jól szerepeltek a szekszárdiak, különösen Jávor Péter, aki az úttörők versenyében valameny- nyi bajnokságot megnyert. A serdülőiknél Hettich János sze­repelt a legjobban, az egyéni versenyben kétszer lett máso­dik, csapatban pedig tagja volt a győzelmet szerzett együt­tesnek. A szekszárdiak tizen­nyolc versenyzővel vettek részt, de dicséretes a tamásiak igye­kezete is, ott voltak, indultak annak ellenére, hogy a szak­osztály komoly félszerelési gon­dokkal küszködik. Eredmények: 2000 méteres repülőverseny, úttörők: 1. Jávor Péter. ...4. Jámbor Zoltán. Ser­dülők: 2500 méteres állórajtos időfutam: ...3. Hettich János. Úttörők: 612 méteres állórajtos időfutam: 1. Jávor Péter, 2. Jámbor Zoltán, ...5. Szabó Jó­zsef, ...9. Egyedi Zoltán (Tamá­si). Gyermek 412 méteres álló- raljtos időfutam: ...5. Molnár Gábor. Serdülők. 2500 méteres egyéni üldözőverseny: ...2. Het­tich János, ...6. Reibling Péter. Úttörők. 2000 méter egyéni ül­dözőverseny: 1. Jávor Péter, 2. Jámbor Zoltán, ...4. Szabó Jó­zsef. Gyermek. 124 méteres egyéni üldözőverseny: ...8. Mol­nár Gábor, 9. Nagy Lajos (Ta­mási). Pontversenyben: úttö­rők: 1. Jávor Péter, ...4. Szabó József. Serdülők: ...4. Hettich János. Csapatversenyben: Úttö­rők: 1. Szekszárdi Szövetkezet (Jávor, Szabó, Jámbor, Dohocz- ki). Serdülök: 1. Szekszárdi Szövetkezet ('Hettich, Reibling, Auth, Patton). Gyermek: ...4. Szekszárd I. (Molnár, újvári, Jaszanovics), ...8. Szekszárd II. (Reibling I., Sárkány, Kirsch- ner). A háromnapos Mecsek-kupa nemzetközi kerékpáros verseny végeredménye: Egyéni össze­tettben: 1. Lötzsch Lutz (Karl- Marx-Stadt) 8:00,24, 2. Pavol Galik (Inter Bratislava) 8:00,37, 3. Halász László (Szekszárd I.) 8:00,43, 4. Takács András (BKV Előre I.) 8:01,00, 5. Halász Zol­tán (Szekszárd I.) 8:01,08, 6, Jarchir Zöld (Inter Bratislava) 8:01,09, 7. Gomenyuk Nikola j * (Lvov) 8:01,11, 8, Csalhó Ta­más (MVSC) 8:01,11, 9. Juras Pavel (Dubnica I.) 8:01,12, 10. Stier Steffen (Karl-Marx-Stadt) 8:01,15. Az összetett csapatver­senyben: 1. Inter Bratislava 25:12,36, 2. Dubnica I. 25:13,23, 3. Lvov 25:13,26,. 4. Szekszárd I. 25:13,44, 5. Kaíl-Marx-Stadt 25:16,38, 6, Tyrolia 25:23,24. Az országos rövid távú baj­nokságon viszont a szekszár­diak szerepeltek a legjobban. Gyermekeknél a negyvenhat in- nuló közül Molnár Gábor sze­rezte meg az első helyet, 5. Kasza Zoltán, 6. újvári Balázs. A hetvenöt serdülő korú induló közül Reibling Péteré lett az oJső hely, közvetlen mögötte érkezett célba — másodikként — Auth László. Hettich János­nak a 4. hexly jutott. Az ifjú­ságiaknál ötvenkét induló volt, ahol Sajó Péteré lett a harmadik hely. A harmincnégy junior korú induló között Ha­lász Zoltánnak a 8. helyet si­került megszereznie. Halász László a negyvenöt felnőtt in­duló között magabiztosan sze­rezte meg az első helyet. A szekszárdi kerekesek a hét Végén péntektől vasár­napig a Vasas-kupa nemzetkö­zi kerékpárversenyen indulnak. Nyári Totó-kupa Szekszárdi Dézsa- Dombóvári MSC1-0 (0-0) Dombóvár, 800 néző. Vezet­te: Márkus. Sz. Dózsa: Pólyák - Szabó, Tóth, Somodi, Varga, Kniesz, Páli, Márkus, Orosz, Bonnyai, Lauer. Csere: Dienes. Edző: Teszler Vendel. Dombó­vár: Foki — Banai, Horváth, Baumann, Lakos, Porcsa, Tóth- Bagi, Herbszt, Túrái, Molnár, Landek. Csere: Szalai, Iván, Zírcher. Edző: Herbei József. A 2. perc végén szép Dózsa-tá- madás után Lauer középre adott, de Bonnyai öt méterről kapu mellé fejelt. Három perc múlva Túrái 15 méterről lőtt és a nagy erejű lövést Pólyák jó érzékkel tisztázta. Változatos mezőnyjáték folyt, mindkét csa­pat vezetett szép támadásokat. A 16. percben Banait buktatták a 16-osnál. A szabadrúgást Horváth a Dózsa sorfala mellett nagy erővel ellőtte, de Pólyák kitűnő érzékkel tisztázott. A vendégcsapatnak két perc múl­va adódott nagy helyzete, ami­kor Kniesz került jó helyzetbe, de ő nyolc méterről fölélőtt. A 21. percben 24 méterről lőhe­tett szabadrúgást Orosz. A lab­da a sorfalról lepattant, Kniesz elé, aki közelről sem talált a hálóba. Tízperces mezőnyjáték után a szekszárdiak hátvédje, Szabó előretört, 12 méterről lö­vésre vállalkozott, de azt Foki hárítani tudta. A félidő befeje­zése előtt két perccel Bonnyai remek labdát adott Orosznak, akinek lövését Foki jó érzékkel tisztázta. Szünet után a 48. percben Horváth rövid hazaadását Bony- nyai elcsípte, de a kimozduló Foki mellett 4 méterről sem ta­lált az üresen hagyott kapuba, Az 59. percben Porcsa 22 mé­terről küldött szabadrúgása adott munkát Pólyáknak, majd a másik kapunál Lauer 4 méter­ről lőtt, de Foki hárított. A 73. percben Bonnyai előtt nyílt gól­szerzési lehetőség, de a játék­vezető úgy látta, hogy a kapust meglökte (ekkor készült fényké­pünk is), és így hiába juttatta a labdát a hálóba, a bíró nem ítélte meg a gólt. Négy perc múlva bal oldali szöglet követ­kezett, a labda a DMSC kapu­jának előterében pattogott, melyből Bonnyai megszerezte a győzelmet jelentő gólt. 1-0. A 83. percben Dienes került ke­csegtető helyzetbe, de 8 méter­ről küldött lövését Szalai szög­letre tudta hárítani. A mérkőzés utolsó percében Lauer jobb ol­dali beadása után Orosz lövé­se már túljutott a kimozduló Szálain, amikor a berohanó Ba­nai menteni tudott. A mérkőzés nem hozott nagy iramot, egyik csapat sem eről­tette meg magát. Mezőnyben a Dózsa tetszetősebben, kulturál­tabban játszott és helyzete is több volt. mint a hazaiaknak. A Dózsából Varga, Márkus, Bonnyai, Tóth, míg a DMSC-ből Baumann és Lakos játéka di­csérhető. — Gaál — Eredményhirdetés a pályabajnokságon. A dobogón középen Jávor Péter, balról Jámbor Zol­tán, a 4. helyezett Szabó József. Bonnyai fejel, Foki hárít. A lepattanó labdát később Bonnyai a hálóba küldte, de a játékvezető az esetnél szabálytalanságot látott. Labdarúgásunk jelene és lehetőségei (I.) Szekérrel az atomkorban Labdarúgásunk szekere ká­tyúba jutott. Sokat kifejező megfogalmazás. Olyannyira, hogy szinte közhelyszámba megy. Ez a mondat az utóbbi években példátlan karriert fu­tott be; már-már gyanús. Az embert mindenesetre meditá- lásra ösztönzi. Ilyen szegényes lenne a szókincsünk? Mert ol­vasta-e már bárki bárhol pél­dául aztö hogy labdarúgásunk expresszvonata vakvágányra futott, vagy teszem azt dízel Mercédese, vagy akár csak Zsi­gulija defektet kapott?! Nem olvasta és nem is olvashatta! Pedig ezek a hasonlatok sok­kol inkább megfelelnének a technika századának, száguldó korunk lényegének. Mégis ma­radunk a szekérnél... De vajon miért? Első pillan­tásra talán szőrszálhasogatás- nak tűnhet a hasonlatok mi­benlétén való lovaglás, meg­győződésünk azonban, hogy a sportág helyzetét alapvetően meghatározó ellentmondásról van szó. Arról ugyanis, hogy miközben ráébredtünk arra. hogy a gazdasági életben ki­zárólag a korszerű, a világpia­ci változásokra érzékenyen rea­gáló szemléletmóddal érvénye­sülhetünk, azalatt labdarúgá­sunkat a múlt századból itt fe­lejtett szekérrel szeretnénk a vi­lág élvonalába röpíteni. Szid­juk a kocsist, hogy kíméletesen bánik az ostorral, a lovakat, hogy nem akarnak húzni... Eközben vágyakozva nézzük a mellettünk elrobogó — gépko­csikat . .. De most már valóban hagy­juk a hasonlatokat! Mindenki előtt világos, hogy eg/re ke­vésbé vagyunk képesek felven­ni a versenyt a nemzetközi po­rondon. Megalázó vereségeket szenvedünk a címeres mezben, s méltatlanul korán búcsúzunk a kupáktól. Úgy érezzük azon­ban, hogy lemaradásunknak nem szakmai oka van, vagy elsősorban nem szakmai oka van, vagy ha igen, úgy ezek csupán következmények. A ma­radi szemléletmód, a sportág helyzetét nem kellően átgon­dolt, a korszellemnek nem megfelelő gyakorlat következ­ménye. Fogalmazzunk végre konkré­tan! Ügy érezzük, elodázhatat­lan egy alapkérdés tisztázása: mi jelenleg hazánkban a lab­darúgás? Egyetértünk: sportág — elsősorban. Része az egye­temes testkultúrának, élvezetes játék, nagyszerű tömegsport. Ugyanakkor élsport is, s ebben a minőségében — merjük be­vallani — óriási tömegeket ké­pes megmozgatni, társadalmi jelenség. Csak egy tény alátá­masztásul: egy szociológiai felmérés tanúsága szerint Ma­gyarországon naponta nem ke­vesebb mint kétmillió ember cseréli ki véleményét a labda­rúgásról. Az összlakosság — beleértve a csecsemőket és az aggokat is — húsz százaléka. Aligha lehet kétséges bárki előtt, hogy hallatlan népszerű­ségét annak köszönheti, hogy maga a játék látványa is rend­kívül szórakoztató, hogy egyéb járulékos vonatkozásairól ne is beszéljünk. És íme az alapkérdés, melyet mintha valamilyen oknál fogva kissé elhanyagolnánk: a labda­rúgás Magyarországon a tö­megszórakoztatás jelentős esz­köze is egyben! Mondjuk ki,' a labdarúgás a SZÓRAKOZTATÓ műfaj szerves része! Úgy érez­zük, itt jutottunk el mondani­valónk egyik leglényegesebb kérdéséhez; futball olyan szó­rakoztató iparág, amely jelen­leg képtelen szórakoztani! Mert már bocsánat, de kit szórakoz­tat a lagymatag, semmitmondó játék, vagy az a tény, hogy kedvenceinket sokszor „laposra verik" a nemzetközi mezőny­ben?! Az is világos, hogy miért. Ezerszer megírtuk már, labda­rúgásunk felelős vezetői is többször hangoztatták: elégte­len az egyesületekben folyó munka! Aligha lehet tehát vi­tás: az egyesületek portáján kell keresnünk a bajok gyöke­reit. Az említettek fényében úgy is fogalmazhatnánk, hogy a klubok műhelye képtelen a közönség számára eladható terméket létrehozni — olyan csapatokat kiállítani, amelyek jó játékkal és jó nemzetközi eredményekkel szórakoztatnák a labdarúgó-raojngókat. És ennél a pontnál, úgy érezzük, rátérhetünk a már oly sokat emlegetett alapkérdés leglényegesebb gondolatára, arra ugyanis, hogy a labdarú­gás, mint társadalmi jelenség semmiképpen sem vonhatja ki magát szocialista társadal­munk egyéb jelenségei közül! Abból a tényből sem, mint amit már korábban említettünk, hogy például a gazdasági élet­ben kizárólag a korszerű szem­léletmód érvényesülhet. Tehát ha egy vállalat képtelen elad­ható terméket létrehozni, akkor szükségképpen kénytelen átad­ni helyét olyan vállalkozásnak, amely helyt tud állni! Mit jelent ez a labdarúgás világában? Ha az egyesület képtelen nemzetközi és hazai szinten eladható terméket lét­rehozni, tehát ha képtelen iga­zán jó csapatok létrehozásá­val szórakoztatni, akkor nincs keresnivalója ezen a „piacon"! Tehát, milyen jogon herdálja a nép vagyonát egy olyan egye­sület, amelyik gyönyörű, nagy­szerű létesítményekkel rendel­kezik, s egy bajnoki mérkőzés­re jó esetben ezer nézőt képes becsalogatni ... SZABÓ ILLÉS (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom