Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

A MÉPÜJSÁG 1981. július 18. Sebesség és kockázat A kanyarodásról Az életnek nincsen olyan te­rülete, ahol ténykedéseinket ki- sebb-nagyobb kockázat válla­lása nélkül végezhetnénk. Még az otthonunkban folytatott há­zimunkák is bizonyos fokú rizi­kóval járnak. Gondoljunk csak a háztartási gépek egyre széle­sebb körben való elterjedésére. A közlekedő ember az állan­dóan növekvő forgalomban gya­logosan sem járkálhat kockázat vállalása nélkül az utcán, ha pedig — járművet vezetve - gyorsabban óhajt úticéljához érni, kezében a veszélyforrások csak tovább koncentrálódnak. Az egyre korszerűbb, nagyobb teljesítményű, gyorsabb hala­dásra képes gépjárművek elve­zetése mindig nagyobb kocká­zat vállalásával jár. A kocká­zat mindaddig megengedett, amíg az a szabályok keretén és az ésszerűség határán belül, elvontan jelentkezik anélkül,) hogy közvetlen veszély forrásá­vá válhatna. Ám a figyelmetlen­ség, az elővigyázatlanság, a szabályok megszegése a ve­szélyt már konkréttá teheti s az ilyen helyzetek kialakításának kockáztatása nem lehet meg­engedett még akkor sem, ha a veszélyhelyzet esetleg hátrányos következmények nélkül oldódik meg. Az engedélyezett kockázati szint meghatározásának legfőbb eszköze a sebességmegválasz­tás. E vonatkozásban történik ugyanis járművezetőink körében a legtöbb hiba, tévedés, követ­kezésképpen a relatív, vagy ab­szolút gyorshajtás miatt a leg­több baleset is. Tolna megye ez év első felében történt kétí százhuszonnyolc közúti balese­téből hetvennyolcnak az oka gyorshajtás volt. Zömében rela­tív, vagyis az út-, a látási, a forgalmi, az időjárási viszonyok!. hoz mérten volt túlzott a koc­kázatvállalás. De ellenőrző szer­veink sebességmérő műszerei számos olyan esetet is rögzí­tettek, amikor az adott jármű- kategóriára előírt, vagy a köz­úti jelzőtáblán feltüntetett ab­szolút sebességet lépték tyl je­lentős mértékben a járműveze­tők. Erre példát legutóbb a 6-os út és a Tolna-Mözs közötti úton találhattunk, ahol az útjavítás miatt kihelyezett 40 k-m/óra se­bességkorlátozást jelző táblák figyelmen kívül hagyásáért so­rozatosan kellett felelősségre vonni a gépjárművezetőket. A megfelelő sebesség túllé­pésével járó, felelőtlen kocká­zatvállalás olykor egyéb közle­kedési szabályszegések és azok­ból eredő veszélyhelyzetek, bal­esetek forrása is lehet. Jobbára a fiatalabb korosz­tályhoz tartozó motorkerékpáro­sok korukkal összefüggő virtus« kodásának tudható be gátlás­talan száguldozásuk, miközben a 80 km/óra sebességgel ha­ladó személyautókat - záróvo­nalak átlépésével is - olyan iramban előzgetik, mintha az autók állnának mellettük. Anél­kül teszik ezt, hogy az előzés veszélytelenségéről meggyőződ­nének, vagy gondolnának arra, hogy motorkerékpárjuk megen­gedett sebessége lakott terüle­ten kívül 70 km/ó. A vasúti át­járókat biztosító berendezése­ket egyesek nem is látják a ro­hanás bűvöletétől elvakulva, így szerencsésebb esetben csak le­zárt sorompónak s nem vonat­nak ütköznek. Gépjárművezetőink egy része a veszélyes helyeket jelző táb­lákat már „megszokta", azokra nem is hederít, ezért sodródnak sokan éles kanyarokban az árokba, vagy gázolnak el „Gyermekek” jelzőtábla után úttestre kerülő kisgyerekeket. A kijelölt gyalogosátkelő-helyek­hez sebességcsökkentés nélkül' közelítenek s ha előttük, a zeb­rán gyalogos „merészel" átha­ladni, fékjük, gumijuk csikorgá­sából a düh hangja szól, hi­szen a gyalogos nem respek­tálta kellően a fényesre suvic- kolt személykocsit, vagy a ha­talmas teherautót. A minden- * áron előbbre jutás láza sok ve­zetővel elfeledteti a követési távolságra írott szabályokat is s ha néhány másodpercen át képtelen előzni a szemben ér­kezők miatt, mérgében „ráhajt' az előzendő 'járműre úgy, hoa- annak csupán enyhén kell fé­keznie ahhoz, hogy vezetője máris hallhassa, érezhesse a csattanást, lökést hátulról. Párhuzamos közlekedésre al­kalmas úttest belső sávjában robognak a tehergépkocsik^ mert ott gyorsabban juthatna tovább, figyelemre sem méltat va az utánuk haladókat, koc­káztatva ezzel a járművek fel­torlódását annak minden lehet­séges következményeivel együtt. Útkereszteződések előtt sokan a fékpedál helyett a gázét tapos­sák elsőbbségadásra figyelmez­tető tábláktól, fényjelző készü­lékek színeitől függetlenül, koc­kára téve néhány percnyi előnyszerzés miatt a maguk és mások testi épségét, A példákat mág hosszan so­rolhatnánk, de talán ennyi is elegendő ahhoz, hogy tudomá­sul vehessük: a közlekedési kockázatvállalás a gyorsaság­hoz fűződő érdekeket is csak a biztonságnak alárendelten, an­nak sérelme nélkül szolgálhat-* ja. PIACSEK GYÖRGY Júniusban megyénk közútja­in negyvenkilenc személyi sérü­léssel járó baleset történt, ti­zenhattal kevesebb, mint az el­múlt esztendő azonos idősza­kában. A súlyos és a könnyű sé­rüléssel végződöttek száma egyaránt nyolccal csökkent, a halálos kimenetelűeké azonban sajnos változatlan maradt. Az idei és a tavalyi nyár első hó­napjában is öt országúti sze­rencsétlenség követelt ember­életet. A balesetek során öt ember meghalt, huszonketten súlyosan, harminchármon köny- nyebben megsérültek, összesen negyvenkettővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Nem volt javulás az ittas járműveze­tők okozta balesetek alakulása terén. A karambolozok több, mint huszonkét százaléka alko­hol hatása alatt vezette jármű­vét, legtöbbjük a szekszárdi és a paksi járás területén. Az elmúlt hónapban balese­ti okként a gyorshajtás után leggyakrabban a szabálytalan kanyarodás szerepelt, emiatt történt a balesetek több, mint húsz százaléka. Főleg az egy nyomon haladó járművek veze­tői voltak figyelmetlenek eme, olykor kifejezetten veszélyes közlekedési manőver végrehaj­tása közben és némelyikükről ■— elsősorban a kerékpárosok­ról és a segédmotorosokról — az is kiderült, hogy a bekanya- rodásokra vonatkozó, legalap­iMost már rendelkezésünkre áll az idei első félév körúti baleseti helyzetének 'statisztii kája, amelynek vázlatos ismer­tetése tanulságos lehet, hiszen a számok nemcsak tényeket rögzítenek, hanem következte­tések levonását is lehetővé teszik. Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset 1981. első felében 16 volt Tolna megyé­ben, súlyos következményekkel járó 104, könnyű balesettel já­ró pedig 108. összesen tehát 228 sérüléses baleset fordult elő. Ami a balesetek helyszín szerinti megoszlását illeti, a legtöbb — 66, belőle 8 halá­los — a szekszárdi járás terü­letén történt, a legkevesebb, 19 — halálos itt nem volt — Dombóvár körzetében. iHa a múlt év hasonló idő­szakával összevetjük a helyze­tet,. némi javulásról számolha­tunk be. Csökkent a halálos balesetek száma és jelentősen csökkent a könnyű sérüléses vetőbb szabályokat sem isme­rik. A KRESZ rendelkezése szerint jobbra kanyarodás esetében az úttest jobb szélére, balra ka­nyarodáskor az úttest felező­vonala mellé, egyirányú forgal­mú úton pedig az úttest bal szélére kell irányjelzés adása után, kellő távolságban beso­rolni. Ennek ellenére nem egy baleset történt amiatt, hogy né­hány jármű vezetője az út fe­lezővonala közeléből jobbra, il­letve annak jobb széléről balra kanyarodott anélkül,; hogy meg­győződött volna a bekanyaro- dás veszélytelenségéről és szán­dékát kellő időben jelezte vol­na. Ezen elemi szabályok ismé­telt megszegése és a gyakorlati tapasztalat is arra enged kö­vetkeztetni, hogy járművezető­ink jelentős hányada azzal a rendelkezéssel sincsen tisztá­ban, amely szerint bekanyaro­dó járművel elsőbbséget kell adni — többek között — an­nak az útnak az úttestjén átha­ladó gyalogosnak, amelyre a jármű bekanyarodik, a balra bekanyarodó járművel ezenfelül a szemből érkező, egyenes irányban továbbhaladó, vagy jobbra bekanyarodó járműnek. Külön foglalkozunk a beka- nyarodás legveszélyesebb, leg­több balesetet kiváltó esetével, amikor a balra bekanyarodni kívánó járművet egy másik bal­kimenefelűeké, a súlyos sérü­lések száma lényegében azo­nosan alakult. A legjelentősebb csökkenés az összehasonlítás­ban Paks térségében történt, a legnagyobb emelkedés a ta­mási járásban. Elgondolkoztató, hogy a leg­több közlekedési beleset, ösz- -szesen 78, a gyorshajtás kö­vetkezménye volt, több mint kétszerese az utána következő­nek, az elsőbbségi jog meg nem adásának. Ennek követ­keztében 32 baleset történt. Föltűnően sok balesetet okoz­tak a gyalogosok ebben az időszakban, összesen 22-t. Mű­száki hibából és pályahibából mindössze egy-egy történt. Egyéb okiból viszont 21, és eb­ben a kategóriában főszerepet játszott az ittasság, összesen 48 ízben volt balesetokozó té­nyező. A »pályahíbából bekö­vetkezett egyetlen baleset szín­helye Szekszárd város volt, az elsőbbségi jog ellen is itt vé­tettek legtöbben, tizenketten. Az úgynevezett egyéb okok ról előzi vagy amikor az elő­zésben lévő jármű elé kíván egy másik bekanyarodni. Mind a két ténykedés sza­bálytalan. Azt a járművet ugyanis, ame­lyik a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi é* az úttesten a már említett, sza­bályos formában helyezkedik el, csak jobbról szabad megelőz­ni. A balra bekanyarodó jármű vezetője viszont a bekanyaro- dást csak akkor hajthatja vég­re, ha meggyőződött arról /is, hogy balról járművének előzé­sét, vagy kikerülését másik jár­mű nem kezdte meg. Tehát a szabályosan balra kanyarodni szándékozó jármű balról történő előzése minden­kor szabályszegés, de -összeüt­közés esetén a balra kanyarodó is felelős lehet a balesetért, ha kellő figyelmet tanúsító maga­tartással azt elháríthatta volna. E reá vonatkozó rendelkezés nem jelenti azt, hogy elsőbbsé­get kellene adnia a szabályta­lanul, balról előző, vagy kikerü­lő járműnek, csupán fokozott biztosítékokat ad a balra be- kanyarodás biztonságos végre­hajtásához. Ilyen esetekben mindig, az adott körülmények döntik el, hogy melyik járműve­zető milyen mértékben lesz fe­lelős a balesetért. Kétségtelen, hogy ha csak az egyikük is Kel­lően figyel, baleset nem követ­kezhet be. között, kilenccel, a tamási já­rás vezet. Azt sem érdemtelen vizsgál­ni, az egyes járműkategóriák milyen mértékben szerepeltek balesetokozáként. Vezetnek a személygépkocsi-vezetők, 88 ízben ők voltak a vétkesek, őket követik 33 esettel a mo­torkerékpárosok, de 28 bal­esettel az „élvonalban” van­nak a segédmotorkerékpár- vezetők is. Vontató, traktor ve­zetője hat, fogatolt jármű haj­tója, három ízben volt hibás, állatok öt esetben okoztak köz­lekedési balesetet. ,Az idézett statisztika szám­adatai egyértelműen bizonyít­ják, hogy a közúti közlekedési balesetek túlnyomó többsége nem valamiféle objektív, az e mibe reken kívül álló okok • miatt következett be, hanem az emberi felelőtlenség „termékei" voltaik. Ez arra figyelmeztet, hogy nemcsak a volán van a kezünkben, hanem- a döntés is. Parancsoló, hogy helyesen döntsünk -minden alkalommal. Kezében a volán - kezében a döntés Éjszaka sem szabad száguldozni Gyorshajtás következménye a sáros, csúszós úton. Ügyelni kell Az egyik Trabant vezetője nem adta meg a kötelező elsőbb­a hirtelen változó útviszonyokra. séget Ü felelőlleragfeff ég IcönetlceaEméwvei I Tolnai utakon i

Next

/
Oldalképek
Tartalom