Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
A MÉPÜJSÁG 1981. július 18. Sebesség és kockázat A kanyarodásról Az életnek nincsen olyan területe, ahol ténykedéseinket ki- sebb-nagyobb kockázat vállalása nélkül végezhetnénk. Még az otthonunkban folytatott házimunkák is bizonyos fokú rizikóval járnak. Gondoljunk csak a háztartási gépek egyre szélesebb körben való elterjedésére. A közlekedő ember az állandóan növekvő forgalomban gyalogosan sem járkálhat kockázat vállalása nélkül az utcán, ha pedig — járművet vezetve - gyorsabban óhajt úticéljához érni, kezében a veszélyforrások csak tovább koncentrálódnak. Az egyre korszerűbb, nagyobb teljesítményű, gyorsabb haladásra képes gépjárművek elvezetése mindig nagyobb kockázat vállalásával jár. A kockázat mindaddig megengedett, amíg az a szabályok keretén és az ésszerűség határán belül, elvontan jelentkezik anélkül,) hogy közvetlen veszély forrásává válhatna. Ám a figyelmetlenség, az elővigyázatlanság, a szabályok megszegése a veszélyt már konkréttá teheti s az ilyen helyzetek kialakításának kockáztatása nem lehet megengedett még akkor sem, ha a veszélyhelyzet esetleg hátrányos következmények nélkül oldódik meg. Az engedélyezett kockázati szint meghatározásának legfőbb eszköze a sebességmegválasztás. E vonatkozásban történik ugyanis járművezetőink körében a legtöbb hiba, tévedés, következésképpen a relatív, vagy abszolút gyorshajtás miatt a legtöbb baleset is. Tolna megye ez év első felében történt kétí százhuszonnyolc közúti balesetéből hetvennyolcnak az oka gyorshajtás volt. Zömében relatív, vagyis az út-, a látási, a forgalmi, az időjárási viszonyok!. hoz mérten volt túlzott a kockázatvállalás. De ellenőrző szerveink sebességmérő műszerei számos olyan esetet is rögzítettek, amikor az adott jármű- kategóriára előírt, vagy a közúti jelzőtáblán feltüntetett abszolút sebességet lépték tyl jelentős mértékben a járművezetők. Erre példát legutóbb a 6-os út és a Tolna-Mözs közötti úton találhattunk, ahol az útjavítás miatt kihelyezett 40 k-m/óra sebességkorlátozást jelző táblák figyelmen kívül hagyásáért sorozatosan kellett felelősségre vonni a gépjárművezetőket. A megfelelő sebesség túllépésével járó, felelőtlen kockázatvállalás olykor egyéb közlekedési szabályszegések és azokból eredő veszélyhelyzetek, balesetek forrása is lehet. Jobbára a fiatalabb korosztályhoz tartozó motorkerékpárosok korukkal összefüggő virtus« kodásának tudható be gátlástalan száguldozásuk, miközben a 80 km/óra sebességgel haladó személyautókat - záróvonalak átlépésével is - olyan iramban előzgetik, mintha az autók állnának mellettük. Anélkül teszik ezt, hogy az előzés veszélytelenségéről meggyőződnének, vagy gondolnának arra, hogy motorkerékpárjuk megengedett sebessége lakott területen kívül 70 km/ó. A vasúti átjárókat biztosító berendezéseket egyesek nem is látják a rohanás bűvöletétől elvakulva, így szerencsésebb esetben csak lezárt sorompónak s nem vonatnak ütköznek. Gépjárművezetőink egy része a veszélyes helyeket jelző táblákat már „megszokta", azokra nem is hederít, ezért sodródnak sokan éles kanyarokban az árokba, vagy gázolnak el „Gyermekek” jelzőtábla után úttestre kerülő kisgyerekeket. A kijelölt gyalogosátkelő-helyekhez sebességcsökkentés nélkül' közelítenek s ha előttük, a zebrán gyalogos „merészel" áthaladni, fékjük, gumijuk csikorgásából a düh hangja szól, hiszen a gyalogos nem respektálta kellően a fényesre suvic- kolt személykocsit, vagy a hatalmas teherautót. A minden- * áron előbbre jutás láza sok vezetővel elfeledteti a követési távolságra írott szabályokat is s ha néhány másodpercen át képtelen előzni a szemben érkezők miatt, mérgében „ráhajt' az előzendő 'járműre úgy, hoa- annak csupán enyhén kell fékeznie ahhoz, hogy vezetője máris hallhassa, érezhesse a csattanást, lökést hátulról. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest belső sávjában robognak a tehergépkocsik^ mert ott gyorsabban juthatna tovább, figyelemre sem méltat va az utánuk haladókat, kockáztatva ezzel a járművek feltorlódását annak minden lehetséges következményeivel együtt. Útkereszteződések előtt sokan a fékpedál helyett a gázét tapossák elsőbbségadásra figyelmeztető tábláktól, fényjelző készülékek színeitől függetlenül, kockára téve néhány percnyi előnyszerzés miatt a maguk és mások testi épségét, A példákat mág hosszan sorolhatnánk, de talán ennyi is elegendő ahhoz, hogy tudomásul vehessük: a közlekedési kockázatvállalás a gyorsasághoz fűződő érdekeket is csak a biztonságnak alárendelten, annak sérelme nélkül szolgálhat-* ja. PIACSEK GYÖRGY Júniusban megyénk közútjain negyvenkilenc személyi sérüléssel járó baleset történt, tizenhattal kevesebb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A súlyos és a könnyű sérüléssel végződöttek száma egyaránt nyolccal csökkent, a halálos kimenetelűeké azonban sajnos változatlan maradt. Az idei és a tavalyi nyár első hónapjában is öt országúti szerencsétlenség követelt emberéletet. A balesetek során öt ember meghalt, huszonketten súlyosan, harminchármon köny- nyebben megsérültek, összesen negyvenkettővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Nem volt javulás az ittas járművezetők okozta balesetek alakulása terén. A karambolozok több, mint huszonkét százaléka alkohol hatása alatt vezette járművét, legtöbbjük a szekszárdi és a paksi járás területén. Az elmúlt hónapban baleseti okként a gyorshajtás után leggyakrabban a szabálytalan kanyarodás szerepelt, emiatt történt a balesetek több, mint húsz százaléka. Főleg az egy nyomon haladó járművek vezetői voltak figyelmetlenek eme, olykor kifejezetten veszélyes közlekedési manőver végrehajtása közben és némelyikükről ■— elsősorban a kerékpárosokról és a segédmotorosokról — az is kiderült, hogy a bekanya- rodásokra vonatkozó, legalapiMost már rendelkezésünkre áll az idei első félév körúti baleseti helyzetének 'statisztii kája, amelynek vázlatos ismertetése tanulságos lehet, hiszen a számok nemcsak tényeket rögzítenek, hanem következtetések levonását is lehetővé teszik. Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset 1981. első felében 16 volt Tolna megyében, súlyos következményekkel járó 104, könnyű balesettel járó pedig 108. összesen tehát 228 sérüléses baleset fordult elő. Ami a balesetek helyszín szerinti megoszlását illeti, a legtöbb — 66, belőle 8 halálos — a szekszárdi járás területén történt, a legkevesebb, 19 — halálos itt nem volt — Dombóvár körzetében. iHa a múlt év hasonló időszakával összevetjük a helyzetet,. némi javulásról számolhatunk be. Csökkent a halálos balesetek száma és jelentősen csökkent a könnyű sérüléses vetőbb szabályokat sem ismerik. A KRESZ rendelkezése szerint jobbra kanyarodás esetében az úttest jobb szélére, balra kanyarodáskor az úttest felezővonala mellé, egyirányú forgalmú úton pedig az úttest bal szélére kell irányjelzés adása után, kellő távolságban besorolni. Ennek ellenére nem egy baleset történt amiatt, hogy néhány jármű vezetője az út felezővonala közeléből jobbra, illetve annak jobb széléről balra kanyarodott anélkül,; hogy meggyőződött volna a bekanyaro- dás veszélytelenségéről és szándékát kellő időben jelezte volna. Ezen elemi szabályok ismételt megszegése és a gyakorlati tapasztalat is arra enged következtetni, hogy járművezetőink jelentős hányada azzal a rendelkezéssel sincsen tisztában, amely szerint bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni — többek között — annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogosnak, amelyre a jármű bekanyarodik, a balra bekanyarodó járművel ezenfelül a szemből érkező, egyenes irányban továbbhaladó, vagy jobbra bekanyarodó járműnek. Külön foglalkozunk a beka- nyarodás legveszélyesebb, legtöbb balesetet kiváltó esetével, amikor a balra bekanyarodni kívánó járművet egy másik balkimenefelűeké, a súlyos sérülések száma lényegében azonosan alakult. A legjelentősebb csökkenés az összehasonlításban Paks térségében történt, a legnagyobb emelkedés a tamási járásban. Elgondolkoztató, hogy a legtöbb közlekedési beleset, ösz- -szesen 78, a gyorshajtás következménye volt, több mint kétszerese az utána következőnek, az elsőbbségi jog meg nem adásának. Ennek következtében 32 baleset történt. Föltűnően sok balesetet okoztak a gyalogosok ebben az időszakban, összesen 22-t. Műszáki hibából és pályahibából mindössze egy-egy történt. Egyéb okiból viszont 21, és ebben a kategóriában főszerepet játszott az ittasság, összesen 48 ízben volt balesetokozó tényező. A »pályahíbából bekövetkezett egyetlen baleset színhelye Szekszárd város volt, az elsőbbségi jog ellen is itt vétettek legtöbben, tizenketten. Az úgynevezett egyéb okok ról előzi vagy amikor az előzésben lévő jármű elé kíván egy másik bekanyarodni. Mind a két ténykedés szabálytalan. Azt a járművet ugyanis, amelyik a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi é* az úttesten a már említett, szabályos formában helyezkedik el, csak jobbról szabad megelőzni. A balra bekanyarodó jármű vezetője viszont a bekanyaro- dást csak akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról /is, hogy balról járművének előzését, vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. Tehát a szabályosan balra kanyarodni szándékozó jármű balról történő előzése mindenkor szabályszegés, de -összeütközés esetén a balra kanyarodó is felelős lehet a balesetért, ha kellő figyelmet tanúsító magatartással azt elháríthatta volna. E reá vonatkozó rendelkezés nem jelenti azt, hogy elsőbbséget kellene adnia a szabálytalanul, balról előző, vagy kikerülő járműnek, csupán fokozott biztosítékokat ad a balra be- kanyarodás biztonságos végrehajtásához. Ilyen esetekben mindig, az adott körülmények döntik el, hogy melyik járművezető milyen mértékben lesz felelős a balesetért. Kétségtelen, hogy ha csak az egyikük is Kellően figyel, baleset nem következhet be. között, kilenccel, a tamási járás vezet. Azt sem érdemtelen vizsgálni, az egyes járműkategóriák milyen mértékben szerepeltek balesetokozáként. Vezetnek a személygépkocsi-vezetők, 88 ízben ők voltak a vétkesek, őket követik 33 esettel a motorkerékpárosok, de 28 balesettel az „élvonalban” vannak a segédmotorkerékpár- vezetők is. Vontató, traktor vezetője hat, fogatolt jármű hajtója, három ízben volt hibás, állatok öt esetben okoztak közlekedési balesetet. ,Az idézett statisztika számadatai egyértelműen bizonyítják, hogy a közúti közlekedési balesetek túlnyomó többsége nem valamiféle objektív, az e mibe reken kívül álló okok • miatt következett be, hanem az emberi felelőtlenség „termékei" voltaik. Ez arra figyelmeztet, hogy nemcsak a volán van a kezünkben, hanem- a döntés is. Parancsoló, hogy helyesen döntsünk -minden alkalommal. Kezében a volán - kezében a döntés Éjszaka sem szabad száguldozni Gyorshajtás következménye a sáros, csúszós úton. Ügyelni kell Az egyik Trabant vezetője nem adta meg a kötelező elsőbba hirtelen változó útviszonyokra. séget Ü felelőlleragfeff ég IcönetlceaEméwvei I Tolnai utakon i
