Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
ArtÉPÜJSÁG 1981. július 15. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyermektartásdíj Kiss Mátyásné bonyhádi ol- vesónk iette fel a kérdést: „Egy bírósági ítéletet egy munkaadó megsemmisíthet-e? A megyei bíróság 1977. március 5-én volt férjem keresetének 40 százalékát gyermektartásra és egyéb juttatásra kötelezte. Ezt követően 1977-től 1979-ig minden év utolsó hónapjában a háztájinak is 40 százalékát megkaptam. 1980 decemberében közölték velem, hogy nem jár.. Azt a magyarázatot kaptam, hogy volt férjemnek 6000 Ft kötelezettsége lejárt részemre. 1976. január 15-én a Bonyhádi Járásbíróság 4 gyermek után 1090 Ft-ot állapított meg. Amikor a megyei bíróság a munkaadótól kikérte a kereseti levelét, akkor megállapította, hogy minden hónapra visszame- nöleg 50 százalékot vonjanak le keresetéből, amíg a különbözet le nem jár. Tehát ez 6000 Ft-ot tett ki. Nagy tévedésbe esett a munkaadó, mert ezt semmiféle jogcímen sem keverheti — szerintem — a jogosult háztájihoz.” A levelet dr. Deák Konrád- nak küldtük el, aki az alábbi választ adta: „Gyermektartásdíjjal kapcsolatban szerkesztőségünkhöz írt tanácskérő levelének arra a kérdésére, hogy ,egy bírósági ítéletet egy munkaadó megsemmisíthet-e’ t határozott nemmel felelünk. Mást ugyan nem kérdez levelében, de mert az abban írtakból arra következtetünk, miszerint egy bírói ítélet nem megT elefonszámunk: 12-284 felelő -végrehajtását sérelmezi, ezért arról tájékoztatjuk, hogy a bíróság — akár hivatalból, akár kérelemre — ellenőrizheti az ítéletében foglaltak végrehajtását. Egyébként ha a -munkáltató szabálytalanul jár el, nem vonja le a tartásdíjat, a tartásdíjért a le nem vont ősz- szeg erejéig -készfizető kezesként felel. A tartásdíj megállapítása háromféle módon történhet: — határozott pénzösszegben, — a munkabér (jövedelem stb.) meghatározott százalékában, — a munkabér alapján határozott összegben, illetőleg az egyéb juttatások meghatározott százalékában. Az Önök ügyében hozott ítélet -rendelkezéseit nem ismerjük, ezért azt javasoljuk, hogy — amennyiben úgy véli, -hogy a termelőszövetkezet nem jár el az ítéletben írtaknak megfelelően - fordu-ljon közvetlenül az ítéletet hozó -bírósághoz.” Lesz sportcsarnok Szekszárdon! Török Pál, szekszárdi olvasónk kérdezte: „Mikor lesz Szekszárdnak sportcsarnoka? A -levelet a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Testnevelési és Sporthivatala elnökének, Herczig Gábornak továbbítottuk, aki az alábbi választ adta: .......a megyei párt-vb javaslatára és a megyei tanácsülés állásfoglalása alapján a VI. ötéves tervben el kell kezdeni, és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve a VII. ötéves tervben be kell fejezni Szekszárdon egy fedett sport-létesítmény építését. Két tanulmánytervet készíttettünk, s a közeljövőben döntenek arról, hogy melyik lesz megvalósítva.” M indenkire vonatkozik? Egyik olvasónk küldte a levelet: „Azt szeretném megtudni, hogy minden termelőszövetkezeti tagra egyformán vonatko- zik-e a Legfelsőbb Biróság döntése? Vagy egyes személyek kivételesek? Az én esetem is ugyanaz, mint egyik cikkükben olvastam, csupán azzal a különbséggel, hogy más munkakörben dolgoztam ...” Dr Deák Konrád válaszolt a kérdésekre: „Arra a kérdésre, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése minden tsz-tagra egyformán vonatkozik-e, határozottan az a válaszunk, hogy: nem. A Legfelsőbb Bíróság egy előtte folyt konkrét ügyben hozta a döntését, ismerve annak minden részletét. A Legfelsőbb Bíróság döntésében, döntésének indokolásában szereplő — tehát az, hogy ,a termelőszövetkezet tagjának joga és kötelessége a közös munkában részt vermi, a szövetkezetnek pedig őt adottságának megfelelő rendszeres munkával ellátni, a munkaköri beosztást vagy változtatást a taggal előzetesen meg kell beszélni és az intézkedésről értesíteni’ stb. — minden tsz-re és minden tsz-tagra egyformán vonatkozik. A magunk részéről távolról sem vagyunk meggyőződve arról, hogy az ön .esete’ ugyanaz, mint amely ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, és csupán annyi volna a különbség, hogy ön más munkakörben dolgozott, mint a perben szerepelt ágazatvezető. Lehet, -hogy az ön ügye és 'az újságcikkben közöltek között van hasonlóság, de ez csak annyi — és itt elnézést kérünk a bizonyára rossz hasonlatért!,-, mint amikor két ember hasonló panaszokkal, tegyük fel fejfájásos panasszal fordul az orvoshoz. Lehet, hogy az egyiknek csupán gyógyszert írnak fel, a másikat pedig fejműtétnek vetik alá. De nem azért, mert .egyes személyek kivételesek!’ Amennyiben ön úgy véli, hogy a termelőszövetkezet nem látja el adottságának megfele- Jő rendszeres munkával, ha a munkaköri beosztását, annak megváltoztatását önnel nem beszélték meg, ha méltánytalanul bántak el önnel, javasoljuk, forduljon kérelmével a szövetkezeti döntőbizottsághoz.” Ml VÁLASZOLUNK Gólya védelem Előkelő helyünk Közép-Európában A Magyar Madártani Egyesület kezdeményezésére 1973 óta minden év valamelyik veszélyben lévő madárfajé. Ezzel sikeresen kimozdul a holtpontról egy-egy faj védelme. 1979 a gyurgyalag, 1980—81 a gólyák éve, 1982 a fecskéké lesz. Miért vált szükségszerűvé a kétéves gólyavédelem? Azért, mert az 1960-as évektől a gólyapárok száma rohamosan csökkent, a mélypont az 1970- es évek elején volt. Az addig biztos fészkelőhelyül szolgáló kémények sorra eltűntek és sajnos — velük együtt a fészkek is. A védelem hatóságilag sem volt biztosítva. Azóta lényeges változás történt: 1974-ben megalakult a Magyar Madártani Egyesület, amely központilag irányítja a védelmi munkát, 1971-től a gólyafészkek áthelyezéséhez a területileg illetékes természet- védelmi felügyelőség engedélye kell. A fehér gólya eszmei értékét 10 000 Ft-ban állapították meg. A védelmi munkát nagymértékben „segítette”, hogy az amúgyis településcentrikus gólyák alkalmazkodóképessége minden képzeletet felülmúlt. így számuk néhány éve újra nő. Megyénket tavaly a kétszáz fészekből kirepült hatszáz fiókájával együtt közel 1000 gólya hagyta el. Tolna megye az ország egyik legnagyobb állományával rendelkezik, s a fészeksűrűség Közép-Európában is előkelő helyet foglal el. A fészkek jelentős része vezetékes oszlopokon van, ezeknek az áthelyezése, illetve a vezeték fölé emelt fészekkosarakba való áttelepítése jelenleg folyamatban van. Sokat tehet minden madárszerető állampolgár a fészkek védelmével, fészekkosarak felhelyezésével és felvilágosító munkával. Jó példaként lehetne említeni a dombóvári Kovács András bácsit, aki közel 20 éve tevékenykedik gólyavédelmi ügyben. Az ő munkájának és fáradhatatlan kitartásának is köszönhető, hogy Dombóvárról tavaly 57 gólya indult afrikai útjára. Az 1981. évi fészekfoglalás és a fészkek fiókaállománya ismét jó eredménnyel biztat. NAGY SÁNDOR, a dombóvári madártani cs. titkára Fotó: DOMBAI ISTVÁN Egyre kevesebb gólya fészkelhet ilyen kéményen Újra terjed az ősi fészkelés — fákon. Ezt mi is segíthetjük. Az áruházon a fészekkosárban idén 5 fióka nevelkedik A részes munkavállalásról szól a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek a Magyar Közlöny ________1981. évi 35. számában megjelent 11/1981. (VI. 19.) MÉM számú rendelete, amely szerint mezőgazdasági nagyüzemben (termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társulásokban) tagsági viszony, illetőleg munkaviszony alapján részes • munkát lehet vállalni. Részes munkavállalásnak minősül a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett, kizárólag mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység a munkavégzés eredményeként előállított előre meghatározott hányadáért. Munkaszerződéssel vállalhat részes munkát a nagyüzemmel munkaviszonyban álló dolgozó a munkaszerződésben meghatározott munkakörén és munkaidején kívül is, továbbá az is, aki a mezőgazdasági nagyüzemmel nem áll munka- viszonyban. Munkamegállapodás keretében vállalhat részes munkát a termelőszövetkezet tagja, a termelőszövetkezetben a részére megállapított munkakörön és munkaidőn kívül is. A részes munkát vállaló a munkavégzésbe díjazás ellenében — munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban nem álló családtagjai kivételével — más személyt nem vonhat be. Kihangsúlyozandó, hogy a részes munkát vállalók körére a másodállásra, mellékfoglalkozásra, a termelőszövetkezeti tag által létesített munkaviszonyra vonatkozó, jogszabályokban előírt korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. A kihirdetésekor (1981. június 19.) hatályba lépett rendelet megjelöli azt is, hogy a részes munka vállalására kötendő munkamegállapodásban, illetve munkaszerződésben mit kell feltüntetni, többek között pl. a művelésre átadott terület nagyságát, az állatok számát, a részes munkát vállaló kiadási elszámolásának módját, az elszámolás módját és esedékességét stb. A Művelődési Közlöny idei 12. számában jelent meg a Művelődési Minisztérium irányéi v e az ötnapos munkahét bevezetésére. Az irányelv kimondja, hogy alapvető feltétel az áttérés önerőből történő megvalósítása, az ötnapos munkahét bevezetéséhez intézkedési tervet, ún. programot kell készíteni, ezt véglegesítése előtt a dolgozókkal — a kollektív szerződéshez hasonlóan — meg kell vitatni. A tanácsok a tervezett intézkedéseket egyeztetik a közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és egyéb érintett intézményekkel, külön szabályozzák a lépcsőzetes munkakezdés szükséges váltó zásait. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a munkaközi szünet (ebédidő) címén eddig fizetett külön díjazás összegével az érintett dolgozók bérét emelni kell, ezzel egyidejűleg az e címen fizetett juttatást meg kell szüntetni. A munkaközi szünet mértékét a gazdálkodó szervek határozzák meg, de annak tartama 20 percnél kevesebb nem lehet. A kollektíy szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell szabályozni a munkaközi szünet tartamát, ha a munkaidő beosztása vagy a munka természete indokolja annak a munkaidő megszakítása nélküli kiadását. A szövetkezeti lelvásárló telepek és lerakatok kategóriába sorolása tárgyában jelent meg közlemény a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 24. számában. A közlemény szerint a felvásárlótelepek és -lerakatok kategóriába sorolására a szövetkezeti felvásárló kereskedelem hálózatában foglalkoztatott vezetők és vezetőhelyettesek havi alapbérének megállapítása cél- * jóból van szükség, s a közlemény természetesen tartalmazza azokat az elveket is, amelyeknek alkalmazását a kategó- riábasorolás feltételeinek meghatározásánál indokolt figyelembe venni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke " r A NEB megvizsgálta * Jó szakkörök A tamási járási népi ellenőrzési bizottság nemrégiben az iskolákban és a közművelődési intézményekben működő szakkörök munkájának anyagi és személyi feltételeit vizsgálta. Kívácsiak voltak arra is, hogy ezeknek a kiscsoportoknak milyen a népszerűségük, és igyekeztek arra a kérdésre is választ keresni, hogy mennyi a- foglalkozások száma, milyen a szakkörök közművelődési illetve nevelési-oktatási hatékonysága. Vizsgálták ezenkívül, hogy mennyi a csoportvezetők tiszteletdíja, és milyen arányban van ez a működés hatékonyságával. A népi ellenőrök öt község tizenkét intézményét látogatták meg. A legáltalánosabb megállapítás igen kedvező. E szerint a vizsgált körben eredményes szakköri, kiscsoportos munka folyik. A személyi és a tárgyi feltételek többnyire biztosítottak, bár eltérő mértékben. Egy meglepő - és nagyon igazságtalan — ellentmondást is találtak az ellenőrzést végzők. Az iskolákban feleannyiért vezetik a szakköröket, mint a közművelődési intézményekben. Tehát ha egy pedegógus nem a saját iskolájában, hanem művelődési házbarv vállalja el — esetleg ugyanozaknak a gyerekeknek — a szakköri foglalkozásait, körülbelül kétszeres lesz a tiszteletdíja. Például ugyanazon jellegű szakkör vezetéséért a tamási általános iskolában 30 az úttörőházban pedig 60 forintot fizetnek óránként. A járási NEB a megyein keresztül felhívta a megyei tanács illetékeseinek figyelmét erre az ellentmondásra azzal, hogy az iskolákban működő szakkörvezetők jobb megbecsülésének módozatait keressék meg. A vizsgált öt iskolában 47 féle szakkör működik, közülük 23 szaktárgyi, 10 technikai, 14 művészeti. A szakkörök kialakításakor figyelembe vették a gyerekek igényeit, érdeklődési körét. Mindenütt érvényesül a tanulók és szakkörvezetők önkéntessége. A sok jogos dicséret mellett azt is megállapították a népi ellenőrök, hogy kevés — van ahol nincs is — a kisdobos szakkör. Mindenütt az iskola tartja fenn a csoportokat, jól együttműködve a közművelődési intézményekkel. Egy meglévő és hasznos lehetőséget viszont nem használnak ki az iskolák. Nevezetesen az üzemek és az iskola kapcsolatait. Mezőgazdasági szakkör például egy sem működik a járásban, és a technikai szakkörök munkájába — az anyagi támogatásba is — be lehetne vonni az üzemeket. A vizsgált öt művelődési házban, az úttörőházban és a si- montornyai vármúzeumban ösz- szesen 68 szakkör, klub, illetve művészeti csoport van. A működési feltételek sem egyformák. A jók közül is kiemelkedik a tamási úttörőház, a művelődési ház, Simontornyán pedig a művelődési ház és vármúzeum. A szakkörök tevékenységének fő célja a tehetséggondozás, a rendezvényeken való szereplés, az úttörőmunka segítése, a pályára irányítás és a szabad idő tartalmas eltöltése. Cél továbbá az ismeretek bővítése, az együttgondolkodás, a tehetségek kibontakoztatása, a meglévő készségek fejlesztése, és persze nem utolsósorban a közösségi élet, a társas tevékenység biztosítása. E követelményeknek a klubok, szakkörök eleget is tesznek — állapította meg a tamási járási NEB. ÖN KÉRDEZ
