Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

ArtÉPÜJSÁG 1981. július 15. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyermektartásdíj Kiss Mátyásné bonyhádi ol- vesónk iette fel a kérdést: „Egy bírósági ítéletet egy munkaadó megsemmisíthet-e? A megyei bíróság 1977. március 5-én volt férjem keresetének 40 százalékát gyermektartásra és egyéb juttatásra kötelezte. Ezt követően 1977-től 1979-ig min­den év utolsó hónapjában a háztájinak is 40 százalékát meg­kaptam. 1980 decemberében közölték velem, hogy nem jár.. Azt a magyarázatot kaptam, hogy volt férjemnek 6000 Ft kö­telezettsége lejárt részemre. 1976. január 15-én a Bony­hádi Járásbíróság 4 gyermek után 1090 Ft-ot állapított meg. Amikor a megyei bíróság a munkaadótól kikérte a kereseti levelét, akkor megállapította, hogy minden hónapra visszame- nöleg 50 százalékot vonjanak le keresetéből, amíg a külön­bözet le nem jár. Tehát ez 6000 Ft-ot tett ki. Nagy tévedésbe esett a munkaadó, mert ezt semmiféle jogcímen sem kever­heti — szerintem — a jogosult háztájihoz.” A levelet dr. Deák Konrád- nak küldtük el, aki az alábbi választ adta: „Gyermektartásdíjjal kapcso­latban szerkesztőségünkhöz írt tanácskérő levelének arra a kérdésére, hogy ,egy bírósági ítéletet egy munkaadó megsem­misíthet-e’ t határozott nem­mel felelünk. Mást ugyan nem kérdez le­velében, de mert az abban ír­takból arra következtetünk, mi­szerint egy bírói ítélet nem meg­T elefonszámunk: 12-284 felelő -végrehajtását sérelmezi, ezért arról tájékoztatjuk, hogy a bíróság — akár hivatalból, akár kérelemre — ellenőrizheti az ítéletében foglaltak végre­hajtását. Egyébként ha a -mun­káltató szabálytalanul jár el, nem vonja le a tartásdíjat, a tartásdíjért a le nem vont ősz- szeg erejéig -készfizető kezesként felel. A tartásdíj megállapítása há­romféle módon történhet: — határozott pénzösszegben, — a munkabér (jövedelem stb.) meghatározott százaléká­ban, — a munkabér alapján hatá­rozott összegben, illetőleg az egyéb juttatások meghatározott százalékában. Az Önök ügyében hozott íté­let -rendelkezéseit nem ismerjük, ezért azt javasoljuk, hogy — amennyiben úgy véli, -hogy a termelőszövetkezet nem jár el az ítéletben írtaknak megfele­lően - fordu-ljon közvetlenül az ítéletet hozó -bírósághoz.” Lesz sportcsarnok Szekszárdon! Török Pál, szekszárdi olva­sónk kérdezte: „Mikor lesz Szekszárdnak sportcsarnoka? A -levelet a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Testnevelési és Sporthivatala elnökének, Herczig Gábornak továbbítottuk, aki az alábbi választ adta: .......a megyei párt-vb javas­latára és a megyei tanácsülés állásfoglalása alapján a VI. öt­éves tervben el kell kezdeni, és az anyagi lehetőségeket figye­lembe véve a VII. ötéves terv­ben be kell fejezni Szekszárdon egy fedett sport-létesítmény épí­tését. Két tanulmánytervet ké­szíttettünk, s a közeljövőben döntenek arról, hogy melyik lesz megvalósítva.” M indenkire vonatkozik? Egyik olvasónk küldte a le­velet: „Azt szeretném megtudni, hogy minden termelőszövetke­zeti tagra egyformán vonatko- zik-e a Legfelsőbb Biróság döntése? Vagy egyes személyek kivételesek? Az én esetem is ugyanaz, mint egyik cikkükben olvastam, csupán azzal a kü­lönbséggel, hogy más munka­körben dolgoztam ...” Dr Deák Konrád válaszolt a kérdésekre: „Arra a kérdésre, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése minden tsz-tagra egyformán vo­natkozik-e, határozottan az a válaszunk, hogy: nem. A Leg­felsőbb Bíróság egy előtte folyt konkrét ügyben hozta a dönté­sét, ismerve annak minden részletét. A Legfelsőbb Bíróság döntésében, döntésének indo­kolásában szereplő — tehát az, hogy ,a termelőszövetkezet tag­jának joga és kötelessége a kö­zös munkában részt vermi, a szövetkezetnek pedig őt adott­ságának megfelelő rendszeres munkával ellátni, a munkaköri beosztást vagy változtatást a taggal előzetesen meg kell be­szélni és az intézkedésről érte­síteni’ stb. — minden tsz-re és minden tsz-tagra egyformán vo­natkozik. A magunk részéről távolról sem vagyunk meggyőződve ar­ról, hogy az ön .esete’ ugyan­az, mint amely ügyben a Leg­felsőbb Bíróság döntött, és csu­pán annyi volna a különbség, hogy ön más munkakörben dol­gozott, mint a perben szerepelt ágazatvezető. Lehet, -hogy az ön ügye és 'az újságcikkben közöltek között van hasonlóság, de ez csak annyi — és itt elné­zést kérünk a bizonyára rossz hasonlatért!,-, mint amikor két ember hasonló panaszokkal, te­gyük fel fejfájásos panasszal fordul az orvoshoz. Lehet, hogy az egyiknek csupán gyógyszert írnak fel, a másikat pedig fej­műtétnek vetik alá. De nem azért, mert .egyes személyek kivételesek!’ Amennyiben ön úgy véli, hogy a termelőszövetkezet nem látja el adottságának megfele- Jő rendszeres munkával, ha a munkaköri beosztását, annak megváltoztatását önnel nem beszélték meg, ha méltányta­lanul bántak el önnel, javasol­juk, forduljon kérelmével a szö­vetkezeti döntőbizottsághoz.” Ml VÁLASZOLUNK Gólya védelem Előkelő helyünk Közép-Európában A Magyar Madártani Egye­sület kezdeményezésére 1973 óta minden év valamelyik ve­szélyben lévő madárfajé. Ezzel sikeresen kimozdul a holtpont­ról egy-egy faj védelme. 1979 a gyurgyalag, 1980—81 a gólyák éve, 1982 a fecskéké lesz. Miért vált szükségszerűvé a kétéves gólyavédelem? Azért, mert az 1960-as évektől a gó­lyapárok száma rohamosan csökkent, a mélypont az 1970- es évek elején volt. Az addig biztos fészkelőhelyül szolgáló kémények sorra eltűntek és saj­nos — velük együtt a fészkek is. A védelem hatóságilag sem volt biztosítva. Azóta lényeges vál­tozás történt: 1974-ben megala­kult a Magyar Madártani Egye­sület, amely központilag irányít­ja a védelmi munkát, 1971-től a gólyafészkek áthelyezéséhez a területileg illetékes természet- védelmi felügyelőség engedélye kell. A fehér gólya eszmei érté­két 10 000 Ft-ban állapították meg. A védelmi munkát nagymér­tékben „segítette”, hogy az amúgyis településcentrikus gó­lyák alkalmazkodóképessége minden képzeletet felülmúlt. így számuk néhány éve újra nő. Megyénket tavaly a kétszáz fészekből kirepült hatszáz fió­kájával együtt közel 1000 gólya hagyta el. Tolna megye az or­szág egyik legnagyobb állomá­nyával rendelkezik, s a fészek­sűrűség Közép-Európában is előkelő helyet foglal el. A fész­kek jelentős része vezetékes osz­lopokon van, ezeknek az áthe­lyezése, illetve a vezeték fölé emelt fészekkosarakba való át­telepítése jelenleg folyamatban van. Sokat tehet minden ma­dárszerető állampolgár a fész­kek védelmével, fészekkosarak felhelyezésével és felvilágosító munkával. Jó példaként lehetne említeni a dombóvári Kovács András bácsit, aki közel 20 éve tevékenykedik gólyavédelmi ügyben. Az ő munkájának és fáradhatatlan kitartásának is köszönhető, hogy Dombóvárról tavaly 57 gólya indult afrikai útjára. Az 1981. évi fészekfoglalás és a fészkek fiókaállománya ismét jó eredménnyel biztat. NAGY SÁNDOR, a dombóvári madártani cs. titkára Fotó: DOMBAI ISTVÁN Egyre kevesebb gólya fészkelhet ilyen kéményen Újra terjed az ősi fészkelés — fákon. Ezt mi is segíthetjük. Az áruházon a fészekkosárban idén 5 fióka nevelkedik A részes munkaválla­lásról szól a mező- gazdasági és élelme­zésügyi miniszternek a Magyar Közlöny ________1981. évi 35. számá­ban megjelent 11/1981. (VI. 19.) MÉM számú rendelete, amely szerint mezőgazdasági nagy­üzemben (termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban, a me­zőgazdasági és erdőgazdálko­dási ágazatba sorolt gazdasági társulásokban) tagsági viszony, illetőleg munkaviszony alapján részes • munkát lehet vállalni. Részes munkavállalásnak minő­sül a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett, kizárólag me­zőgazdasági és erdőgazdálko­dási tevékenység a munkavég­zés eredményeként előállított előre meghatározott hányadá­ért. Munkaszerződéssel vállal­hat részes munkát a nagy­üzemmel munkaviszonyban álló dolgozó a munkaszerződésben meghatározott munkakörén és munkaidején kívül is, továbbá az is, aki a mezőgazdasági nagyüzemmel nem áll munka- viszonyban. Munkamegállapo­dás keretében vállalhat részes munkát a termelőszövetkezet tagja, a termelőszövetkezetben a részére megállapított mun­kakörön és munkaidőn kívül is. A részes munkát vállaló a mun­kavégzésbe díjazás ellenében — munkaviszonyban vagy tag­sági viszonyban nem álló csa­ládtagjai kivételével — más személyt nem vonhat be. Ki­hangsúlyozandó, hogy a részes munkát vállalók körére a má­sodállásra, mellékfoglalkozásra, a termelőszövetkezeti tag által létesített munkaviszonyra vo­natkozó, jogszabályokban előírt korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. A kihirdetésekor (1981. június 19.) hatályba lé­pett rendelet megjelöli azt is, hogy a részes munka vállalásá­ra kötendő munkamegállapo­dásban, illetve munkaszerződés­ben mit kell feltüntetni, többek között pl. a művelésre átadott terület nagyságát, az állatok számát, a részes munkát vállaló kiadási elszámolásának mód­ját, az elszámolás módját és esedékességét stb. A Művelődési Közlöny idei 12. számában jelent meg a Mű­velődési Minisztérium irány­éi v e az ötnapos munkahét bevezetésére. Az irányelv ki­mondja, hogy alapvető felté­tel az áttérés önerőből törté­nő megvalósítása, az ötnapos munkahét bevezetéséhez intéz­kedési tervet, ún. programot kell készíteni, ezt véglegesítése előtt a dolgozókkal — a kol­lektív szerződéshez hasonlóan — meg kell vitatni. A taná­csok a tervezett intézkedéseket egyeztetik a közlekedési, keres­kedelmi, egészségügyi és egyéb érintett intézményekkel, külön szabályozzák a lépcsőzetes munkakezdés szükséges váltó zásait. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a munkaközi szünet (ebédidő) címén eddig fizetett külön díjazás összegével az érintett dolgozók bérét emelni kell, ezzel egyidejűleg az e cí­men fizetett juttatást meg kell szüntetni. A munkaközi szünet mértékét a gazdálkodó szervek határozzák meg, de annak tar­tama 20 percnél kevesebb nem lehet. A kollektíy szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell szabályozni a munkaközi szü­net tartamát, ha a munkaidő beosztása vagy a munka ter­mészete indokolja annak a munkaidő megszakítása nélküli kiadását. A szövetkezeti lelvásárló tele­pek és lerakatok kategóriába sorolása tárgyában jelent meg közlemény a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 24. számában. A közlemény szerint a felvá­sárlótelepek és -lerakatok kate­góriába sorolására a szövetke­zeti felvásárló kereskedelem há­lózatában foglalkoztatott veze­tők és vezetőhelyettesek havi alapbérének megállapítása cél- * jóból van szükség, s a közle­mény természetesen tartalmaz­za azokat az elveket is, ame­lyeknek alkalmazását a kategó- riábasorolás feltételeinek meg­határozásánál indokolt figye­lembe venni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke " r A NEB megvizsgálta * Jó szakkörök A tamási járási népi ellenőr­zési bizottság nemrégiben az iskolákban és a közművelődési intézményekben működő szak­körök munkájának anyagi és személyi feltételeit vizsgálta. Kívácsiak voltak arra is, hogy ezeknek a kiscsoportoknak mi­lyen a népszerűségük, és igye­keztek arra a kérdésre is vá­laszt keresni, hogy mennyi a- foglalkozások száma, milyen a szakkörök közművelődési illetve nevelési-oktatási hatékonysá­ga. Vizsgálták ezenkívül, hogy mennyi a csoportvezetők tiszte­letdíja, és milyen arányban van ez a működés hatékonyságával. A népi ellenőrök öt község tizenkét intézményét látogatták meg. A legáltalánosabb megálla­pítás igen kedvező. E szerint a vizsgált körben eredményes szakköri, kiscsoportos munka folyik. A személyi és a tárgyi feltételek többnyire biztosítot­tak, bár eltérő mértékben. Egy meglepő - és nagyon igazság­talan — ellentmondást is talál­tak az ellenőrzést végzők. Az iskolákban feleannyiért vezetik a szakköröket, mint a közműve­lődési intézményekben. Tehát ha egy pedegógus nem a saját iskolájában, hanem művelődési házbarv vállalja el — esetleg ugyanozaknak a gyerekeknek — a szakköri foglalkozásait, körül­belül kétszeres lesz a tisztelet­díja. Például ugyanazon jelle­gű szakkör vezetéséért a tamá­si általános iskolában 30 az út­törőházban pedig 60 forintot fizetnek óránként. A járási NEB a megyein ke­resztül felhívta a megyei tanács illetékeseinek figyelmét erre az ellentmondásra azzal, hogy az iskolákban működő szakkörveze­tők jobb megbecsülésének mó­dozatait keressék meg. A vizsgált öt iskolában 47 fé­le szakkör működik, közülük 23 szaktárgyi, 10 technikai, 14 mű­vészeti. A szakkörök kialakítá­sakor figyelembe vették a gye­rekek igényeit, érdeklődési kö­rét. Mindenütt érvényesül a ta­nulók és szakkörvezetők önkén­tessége. A sok jogos dicséret mellett azt is megállapították a népi ellenőrök, hogy kevés — van ahol nincs is — a kisdobos szakkör. Mindenütt az iskola tartja fenn a csoportokat, jól együttműködve a közművelődé­si intézményekkel. Egy meglévő és hasznos lehetőséget viszont nem használnak ki az iskolák. Nevezetesen az üzemek és az iskola kapcsolatait. Mezőgaz­dasági szakkör például egy sem működik a járásban, és a tech­nikai szakkörök munkájába — az anyagi támogatásba is — be lehetne vonni az üzemeket. A vizsgált öt művelődési ház­ban, az úttörőházban és a si- montornyai vármúzeumban ösz- szesen 68 szakkör, klub, illetve művészeti csoport van. A műkö­dési feltételek sem egyformák. A jók közül is kiemelkedik a ta­mási úttörőház, a művelődési ház, Simontornyán pedig a mű­velődési ház és vármúzeum. A szakkörök tevékenységének fő célja a tehetséggondozás, a rendezvényeken való szerep­lés, az úttörőmunka segítése, a pályára irányítás és a szabad idő tartalmas eltöltése. Cél to­vábbá az ismeretek bővítése, az együttgondolkodás, a tehetsé­gek kibontakoztatása, a meg­lévő készségek fejlesztése, és persze nem utolsósorban a kö­zösségi élet, a társas tevékeny­ség biztosítása. E követelmé­nyeknek a klubok, szakkörök eleget is tesznek — állapította meg a tamási járási NEB. ÖN KÉRDEZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom