Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

s Képújság 1981. június 7, NDK Lakások futószalagon A Német Szocialista Egység- párt kezdeményezésére hosszú távú lakásépítési, -fejlesztési program készült. A cél, hogy 1990-ig az NDK minden család­ja rendelkezzék megfelelő mé­retű lakással, amelynek felsze­relése, komfortja, fűtése, stb. mindenben megfelel a mai kö­vetelményeknek. A távlati terv készítői részletes programot dolgoztak ki arra, hogyan lehet a kitűzött időpontig 2,8—3 mil­lió lakást megépíteni, illetve korszerűsíteni. A teljességhez hozzátartozik, hogy 30 éve, az állam megala­kulásakor a lakáshelyzet ka­tasztrofális volt. 800 000 lakás a háború pusztításainak esett áldozatul, a meglévők zöme pe­dig sötét, levegőtlen bér­kaszárnyákban, hátsó udvaros öreg házakban volt. Kétmillió minden komfort nélküli, romos lakás várt felújításra. Az új munkás—paraszt állam hallat­lan erőfeszítései ellenére sem sikerült ezen a helyzeten má­ról holnapra javítani; 1949 és 1970 között 1,3 millió lakást építettek, illetve modernizáltak az országban és így négymillió ember lakásviszonyain javítot­tak. A lakásépítési program céljaira 1976 és 1990 között, a három ötéves tervben összesen 200 milliárd márkát szavaztak meg. A fővárosban a modern lakó­negyedek sok szép új háza mellett még nyolcvanezer régi lakás van, melyeknek a szaná­lását sorra kell venni. így a tervidőszak legjelentősebb la­kásépítkezése Berlinben folyik, ahol félórányira a városköz­ponttól új, 35 ezer lakásos lakónegyed épül. A lakótelepen — mint általában az NDK új lakótelepein mindenütt — a komplex építési program szel­lemében a lakások mellett a kommunális létesítmények sora épül. Itt, Marzahnban 30 isko­lát, 23 tornacsarnokot, 30 óvo­dát és bölcsődét, 8 klubot, 6 öregek otthonát, 6 postahiva­talt, kórházat, mozit, középisko­lát, zeneiskolát, sportcsarnokot, uszodát, benzinkutakat, nagy­mosodát, éttermeket, szolgál­tatóházakat adnak át folyama­tosan a rendeltetésének. Az NDK-ban az építkezés egyre inkább az előregyártott épületelemek összeszerelését jelenti. Az ésszerűen szervezett munkafolyamatok alkalmazása futószalagszerű lakásépítést tesz lehetővé. Eddig 15 házgyár létesült az országban, amelyek a lakásépítés 80 százalékát valósítják meg. Ezek a kombi­nátok saját kutató-, tervező-, előregyártó-, szállító- és sze­relőkapacitással rendelkeznek. A most folyó tervidőszakban 8 új épületelemgyár kezdi meg a működését. Lényeges hajtóerőt jelent ezenkívül az építőiparban fog­lalkoztatott összesen 700 ezer dolgozó alkotó kezdeményezé­se. Ma már fogalom az „Ezres tempó" (800—1000 lakás meg­építése egy-egy szerelősoron), a „Minden napon jó mérle­get” (a berlini ifjúsági brigá­dok versenymozgalma), az „FDJ-kezdeményezés Berlin" mottóval működő ifjúsági ob­jektumok munkaversenye. A la­kásépítés — ma egyre inkább, mint eddig bármikor — olyan társadalmi ügy, amelynek mó­dozatait, problémáit széles kör­ben ismerik, és segítenek elhá­rítani az akadályokat a prog­ram teljesítése útjából. Nem üres jelszó, hanem valóság, amit a Nemzeti Front hirdet: „Tedd szebbé városainkat, fai- vainkat — csináld velünk!” Szibériai rokonaink A Hanti-Manszi Autonóm Területet ma már kőolaj- és földgáz- vezetékek, vasútok és autóutak, nagyfeszültségű villamosveze­tékek szelik át. Kapcsolat a számítógéppel A szovjet Hanti-Manszi Au­tonóm Terület az Ural-hegység- től keletre terül el 1400 kilomé­teres hosszúságban, majdnem a Jenyiszej folyó partjáig. Terüle­te 523 ezer négyzetkilométer, Nyugat-Szibériának majdnem egyötöde. VADÁSZ LEÁNYA Marija Vagat ezen a vidéken született, a kis hanti nép egyik vadászának leányaként. Több verskötet és népmesegyűjte­mény szerzője, nevét szűkebb hazája határain túl is ismerik. — Autonóm területünk a té­len volt 50 éves, én pedig 45, így hát úgyszólván egykorúak vagyunk, — közli Marija. — Én még jurtában jöttem a világra, családunk hetedik gyermeke­ként. A kurjoh (gyaloglók) törzsben Marija apja volt az első, aki is­kolába küldte gyerekeit. Ö ma­ga sem írni, sem olvasni nem tudott: a 30-as évekig egyetlen északi népnek sem volt saját ábécéje. Marija Hanti-Man- szijszkban, a terület közigazga­tási központjában végezte el a bentlakásos iskolát, majd a le- ningrádi Herzen Pedagógiai Főiskola Északi Népek tagoza­tán tanult tovább. — Ma már senki sem csodál­kozik, — folytatja a költőnő. — A hantik, a manszik és a sark­vidék többi lakóinak minden gyermeke iskolába jár. A terü­let 240 iskolájában 88 ezer gyermek tanul. A közoktatás Szibéria és a Sarkvidék iskoláiban ötször annyiba kerül az államnak, mint a Szovjetunió európai ré­szén. Az iskolák rendszerint in- ternátussal is rendelkeznek, hi­szen a tanulók távol eső fal­vakból érkeznek. Teljes állami ellátásban részesülnek, az okta­tás két nyelven folyik: anya­nyelvükön és oroszul. Az iskola elvégzése után pedig nyitva áll előttük a Szovjetunió valameny- nyi felsőfokú oktatási intézmé­nye. KÖNYVTÁRAK LÁTOGATÓI Szibériában ma nagyon so­kan szenvedélyesen szeretnek olvasni, Hanti-Manszijszkban a statisztika szerint a város min­den második lakosa beiratko­Laoszban megkezdték a me­zőgazdasági vidékek villamosí­tására irányuló komplex prog­ram megvalósítását. A munká­latok első szakaszában a föld alatti kábelek és távvezetékek lefektetését végzik el a Vientia­ne központi tartomány számos körzetében, valamint a déli Savannakhet és Champassak tartományokban. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban óriási erőfeszí­téseket tesznek a villamosipar fejlesztésére. A forradalom óta eltelt években átadták az or­szág legnagyobb - a Namngum zott a helyi könyvtárba, a kis Magion településen pedig azért panaszkodnak, hogy csak egy könyvesboltjuk van. A szibériai nemzetiségek megteremtették saját irodalmukat, saját íróik és költőik vannak. Közülük Jere- mij Ajpin, a manszi Juvan Sesz- talov elnyerte az OSZSZSZK Gorkij-díját. — Ha egy korombelit megkér­dez, mivel foglalkozott az apja, azt válaszolja: vadász volt vagy halász, — meséli Marija, — a mai gyerekek viszont legalább tíz-tizenöt szakmát neveznek meg válaszul a kérdésre. Marija 38 éves öccse, Vaszi- lij, pilóta lett, a helyi járatokon repül. A tajga távoli vidékeire szállítja a vadászokat, élelmet visz nekik és átveszi tőlük az el­folyón épült — erőművének má­sodik szakaszát. Ezzel a kapa­citása 30 ezerről 110 ezer kilo­wattórára emelkedett. A tervek szerint a közeljövőben meg­kezdik az erőmű harmadik sza­kaszának építését. Az elmúlt évek során a távvezeték-hálózat hossza csaknem megháromszo­rozódott. Az új építkezések ré­vén és a meglévő erőművek korszerűsítésével, valamint a távvezeték-hálózat kiépítésével jelentősen csökkenthették a kő­olaj és a kőolajszármazékok felhasználását. ejtett állatok szőrméjét. Nővére, az 50 éves Anna a halkonzerv­kombinátban dolgozik, Pjotr ne­vű bátyja, aki 55 éves, a Nyizs- nyevartovszk melletti kőolaj fú­rásoknál művezető. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Az olajipari szakmák ma a legnépszerűbbek a Hanti-Man­szi Területen. A Nyugat-szibé­riai kőolaj- és földgáz terme­lés óriási lendületet adott az egész körzet fejlődésének. De fejlődik a fafeldolgozóipar is. szerszámgépgyárak épülnek, s hamarosan megindul a műszál- és a gépkocsiabroncs-gyártás. Sokan az őslakók közül, külö­nösen a fiatalok, a városhoz kötik sorsukat. Ám a finn-ugor, a magyarokkal rokon hantik és manszik városi szakmájuk mel­lett hagyományos mesterségü­ket is megőrzik. Marija egyik falubelije például, az 50 éves Ivan Jar, az egykori vadász, ma a Hanti-Manszijszki Fafeldolgo­zó Kombinátban dolgozik. La­kást kapott, egész családjával ideköltözött. De amint leesik a hó, kiveszi a szabadságát, és elindul a tajgába cobolyra va­dászni. Sokan mások is így tesznek. Ez, persze nem azt jelenti, hogy csak a „városiak” űzik a hagyományos mesterséget. Ma­rija Vagat négy fiútestvére ap­juk szakmáját követte: egy vad­gazdaság vadászai. Két leány­testvérük az ajándéktárgyakat készítő népművészeti szövetke­zetben dolgozik. Egy, a cári Oroszországban megjelent le­xikonban ez olvasható: ...... a h antik és manszik kihalófélben lévő északi nép”. S mégis, az utóbbi húsz év alatt a hantik lélekszáma ezerrel, a mansziké kétezerrel növekedett. 15 éve kezdett üzemelni a szovjet segítséggel épült Maxi­mo Gomes hőerőmű. Az erőmű egyike volt a szigetországban szovjet segítséggel megvalósí­tott első nagyberuházásoknak. Kezdetben az erőmű négy, egyenként 50 ezer kilowattos turbinaegységgel rendelkezett. Jelenleg évi kapacitása már meghaladja az 500 ezer kilo­wattot, s befejezéséhez közele­dik az erőmű új, 100 ezer kilo­wattos egysége, amelyet a ter­Az elektronikus digitális szá­mítógép főszereplői a belsejé­ben található billenő- vagy kapcsolóelemek. A berendezés többi alkotóeleme mintha csak azért volna, hogy őket kiszol­gálja. E billenőelemek, kapcso­lóelemek kétállapotú elemek, tehát - mint neveik is mutat­ják-, két egymástól jól megkü­lönböztethető állapotban lehet­nek, és működés közben az egyik állapotból a másikba bil­lennek át. És a számítástechni­ka gyakorlatában ezen állapo­tok mellé rendelnek konkrét je­lentést. A számítógép belső memóriá­jában ferritmagokat találunk. Ezek az alig néhány milliméter átmérőjű kis ferritdarabkák, fer- ritgyűrűk kétféle — északi és déli - mágneses állapotban le­hetnek. A gyűrűket egy vízszin­tes és egy függőleges áramve­zeték szeli át. Ha mindkét pá­lyára egyidejűleg vezetünk ára­mot, a gyűrű meghatározott ál­lapotba kerül. Ha csak az egyik vezetékre küldünk elektromos áramot, a gyűrű ugyanabban a mágneses állapotban marad, amelyben előzőleg volt. Ha azonban mindkét vezetékre az előzővel ellentétes irányú ára­mot viszünk rá, á gyűrű épp az ellentétes állapotba jut. Ez az Szárított gyógyiszap Az Ogyessza környéki Kujal- nyickij fürdő gyógyiszapkészletét 28 millió tonnára becsülik a ku­tatók. Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium gyógyvizekkel fog­lalkozó kutatóintézete három évig vizsgálta a sós fürdő vizé­nek és iszapjának összetételét. Megállapították, hogy -a jelen­legi felhasználási szint mellett ez az iszapmennyiség 1300 év­re elegendő. Kidolgoztak egy olyan szárítási eljárást, amely­nek során a gyógyiszap hasz­nos alkotóelemei nem károsod­nak, és a por az iszap gyógyító tulajdonságait hosszú időn át megőrzi. A fürdő közelében üze­met építenek a gyógyiszap szá­rítására és csomagolására. vek szerint novemberben adnak át. A távlati tervek szerint Kuba villamosipara fokozatosan áttér a kőolajról — mint fő energia- forrásról — az atomra. A távlati tervek szerint az országban ki­zárólag atomerőműveket építe­nek. Cienfuegos közelében már megkezdték a szigetország első atomerőművének építését, amelynek megvalósításában te­vékeny szerepet vállal a Szov­jetunió és a többi szocialista ország. állapot huzamos időn át, mind­addig megmarad, amíg meg nem változtatjuk. Éppen azért alakítják ki a gép emlékezőbe­rendezését ferritgyűrűkből, mert ezek állapota' sokáig megma­radnak. Az egyik állapot termé­szetesen megfelel a számító­gépeknél használt 1-es szám­jegynek (igaz), a másik a 0 számjegynek (nem igaz). A számítógépnek nemcsak a belső tárolójában találunk két-" állapotú billenőelemeket. A gép két másik fő részében, a vezérlő és az aritmetikai egy­ségben ugyancsak ilyen kap­csolóelemek a működés fősze­replői. Ezek lehetnek pl. tran­zisztorok, amelyek vagy a „ve­zet”, vagy a „nem vezet” álla­potában vannak, vagy persze integrált áramkörök, A gép mindenesetre sok mil­lió műveletet hajt végre egymás után és eközben sohasem törté­nik más, minthogy bizonyos számú kapcsolóelem megma­rad az éppen meglévő állapo­tában, és bizonyos számú kap­csolóelem pedig átmegy a má­sik állapotba. És mindazt, amit betáplálnak a számítógépbe, ugyancsak kétbetűs ábécé se­gítségével (1 és 0) kell felje­gyeznünk, mert a számítógép csak így érti meg. Lengyelország A diplomácia ezer éve A lengyel Állami Könyvkiadó gondozásában nemrég jelent meg „A lengyel diplomácia története” című sorozat első kötete. Az ötkötetesre tervezett mű a lengyel diplomácia ezer évét öleli fel a X. század közepétől a jelenkorig. Az első kötet 1572- ig követi nyomon a Piastok és a Jagellók korának diplomáciáját, a második a XVI. századtól a XVIII. század közepéig a vá­lasztott királyok uralmának ko­rába vezet el, a harmadik 1918- ig, a negyedik 1945-ig foglal­kozik a témával, míg az ötödik a háború utáni időket idézi. Megírásában neves lengyel történészek egész sora vesz részt, mint például Marian Bis- kup, Roman Zelewski, Karol Gorski, Zdzislaw Kaczmarek. A munkát a Lengyel Nemzetközi Intézet vezeti. Az öt kötet szer­kesztője Gerard Labuda pro­fesszor, Nyugat-Pomeránia jeles történelemkutatója, akitől a lengyel külpolitika eddigi egyetlen szintézise származik, az egy évezredet felölelő „A lengyel nyugati határ” című mű. A szerzők nemcsak a szak- irodalomban búvárkodtak fel­adatuk minél jobb teljesítése érdekében, hanem más, közvet­len forrásokat is felhasználtak: kéziratokat, hazai és külföldi levéltárak anyagait. A maga nemében egyedül­álló vállalkozást nagy érdeklő, dés kíséri. A hanti-manszijszki közművelődési szakiskolában a koreográ­fiái foglalkozásokat Vaszilij Ledkov irányítja. Hanti nemzetisé­gű, a moszkvai Lunacsarszkij Színművészeti Főiskola balett­mesteri szakán végzett, és visszatért szülőföldjére. Most a le­endő klubvezetőket és általános iskolai oktatókat tanítja. Laosz Villamosítási program Kuba Villamosipar ■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom