Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 132. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. június 7., vasárnap. Közérzetünk Ha valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szó- használattal: ha valaki pénzhez jut, vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is vagyunk okozati összefüggést feltételezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet között. Természetesen, eszünk ágában sincs azt a „logikát" követni, amely régen — többnyire a giccs különféle változataiban — azzal „etette” a szegényeket, hogy a gazdagok tulajdonképpen „szegények!" — és milyen boldogtalanok tudnak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. De azért csak legyen. És minél több, mindenkinek. Egyetlen — de a szocialista társadalomban meghatározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmányolással, ne csalással, ne a társadalom vagy mások kárára, hanem a munka valódi értékének és társadalmi hasznosságának arányában lehessen hozzájutni. És mostanában, amikor ugyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen fejlődése révén jutott el újabb és újabb problémák megoldásának feladataihoz, most, amikor a dolgozók általános életszínvonala a történelmünkben korábban ismeretlen szintre jutott el, most kezei mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az igény, hogy azért az életünket mégse mérhetjük csupán a pénzen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy mit fogyaszt, hanem, hogy mit alkot. Mindez aligha hangozhatnék jól nyugati üzleti körökben; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember személyiségéből „kiemelni" és „fejleszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízs-fogyasztást is újratermelhesse. A mi világunkban ugyanekkor mind nagyobb hangsúly esik az életkörülményekre is, amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagadjuk, persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek között ma és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasági viszonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, s mindezekhez járul — illetve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárós, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett, ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, józan, emberileg is kiegyensúlyozott élethez megvannak az anyagi biztosítékok — s hazánk állampolgárainak túlnyomó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet további fejlesztése, gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés. Hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak, szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közeljövőben még hosszabb tartamú szabad időt mivel, s miként tölti öreg és fiatal, munkás vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nem csak, és nem elsősorban pénzkérdés. Hogy meglévő értékeinket miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez életünk minőségéhez tartozik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószobákban, utasok zsúfolt járműveken; vagyis hogy miként sikerül tudatosan, sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb közegében a dolgozó ember viszonya is javul az őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzdenünk érte. Cs. I. Magyarországra látogat a nigériai államfő Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke. Választások Bulgáriában Parlamenti és tanácsi választásokat tartanak vasárnap Bulgáriában. A bolgár nemzetgyűlés mandátuma május 30- án járt le. Az ősszel esedékes tanácsi választások időpontját pedig célszerűségi okokból hozták előre. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke a szófiai Dimitrov kerületben pénteken mondott választási beszédében három időszerű belpolitikai feladatra hívta fel a figyelmet: a gazdasági hatékonyság növelésére, az új gazdasági szemlélet és mechanizmus következetes meghonosítására, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésére, és a szocialista demokrácia kibontakoztatására. A vasárnapi parlamenti választások eredményeként rövidesen összeülő új nemzetgyűlésnek és az új kormánynak mindenekelőtt e feladatok megoldására kell összpontosítania erőfeszítéseit. Szankciókat követelnek a fajüldözők ellen Dél-Afrika elleni szankciók életbe léptetését szorgalmazza az ENSZ különleges bizottsága, amely négy napon át Panamavárosban tárgyalt a namíbiai helyzetről. A tanácskozásról kiadott dokumentum követeli, hogy Namíbia törvénytelen megszállása miatt azonnal foganatosítsanak büntető intézkedéseket a fajüldöző dél-afrikai rezsim ellen. A bizottság ugyanakkor szorgalmazza, hogy érvénytelenítsék az ENSZ és Dél-Afrika közötti valamennyi megállapodást és hirdessenek fegyver- eladási embargót Pretoriával szemben. PEDAGÓGUSNAK ÜNNEPSÉG SZEKSZARDON (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE HÍRftÖL HÍRRE VÁLÁS - MAGYAR MÓDRA (4. old) KAPCSOLAT A SZÁMÍTÓGÉPPEL (8. old.) A MEGOLDÁSOK KOLLEKTÍV KERESÉSE (9. old.) A FOG (10. old.) IDEGENFORGALMUNK (4. old.) MITŐL FÉL ON? (5. old) MILYEN ÚGY? (5. old.) VÉNUSZ HÉTKÖZNAPJAI (10. old.) SZERB MŰEMLÉKEK (11. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) NDK-BÓL JÖTTEK - MESTERSÉGÜK CÍMERE (7. old.) FÉL ÉVSZÁZADA BESZÉL MAGYARUL A FILM (11. old.) BIZTONSÁGOS VÉDŐSISAK (12. old.) BORÍZLÉS (7. old.) SZIBÉRIAI ROKONAINK (8. old.) REKORDKRÓNIKA (12. old.) „MESSZENÉZÉS" LÁTCSŐVEL (13. old.) BAJNOKI ÉRMEK KÁNIKULÁBAN (14. old.) U T fi Hármas út. Közút, vasút és a folyam: a Duna. Árut szállítunk rajtuk, pezseg, lüktet az életük. Járművek sokasága jár rajtuk, emberek utaznak egymáshoz, egymástól, egymásért.... Utak. Utak azok is melyeken életünkben járunk és nem is kérnek kiépített objektumokat - csupán szimbólumokat keresnek. Képes összeállításunk az 5. oldalon.
