Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

A^EPÜJSÄG 1981. június 6. inden sportágban tör­M ténnek kisebb módosítá­sok, változások a szabá­lyokban. Részint ez in­dokolja — nomeg természete­sen az ismeretek felfrissítésé­nek szükségessége —, hogy a labdarúgó-játékvezetőkhöz ha­sonlóan a kézilabda-játékveze­tők is évente egy-egy alkalom­mal továbbképzésen vegyenek részt. Hosszú éveken át Dombod­ban tartották továbbképzésü­ket, majd Zamárdiban, a me­gyei tanács üdülőjében, azt követően Tengelicen, a tovább­képző intézetben, majd Har­kányban, a mözsi tsz üdülőjé­ben voltak. Ezúttal Balaton- földváron, az Expressz nem­zetközi üdülőtelepén „okítják” egymást. Igen, mert az előadá­sokat mindig vita követi, meg­beszélik a hallottakat annak érdekében, hogy egységes le­gyen az értelmezés. Ebben a sportágban, ahol ketten veze­tik a mérkőzést, különösen fon­tos ez. Az üdülőtelep bejáratánál Török Pál, a JB elnöke várt bennünket, és egy érdekes hír­rel fogadott: — Ez a sportszeretet! Knel- ler Gyula Mözsről érkezett, de milyen körülmények között. Szekszárdig vonattal utazott, majd onnan autóbusszal Hő- gyészig. Mivel innen "késő es­te már nem volt járata, Tamá­siig autóstoppal, majd onnan kezdve Siófokig hol gyalog, hol stoppal. Mintegy húsz kilomé­teres gyaloglás után éjfélkor érkezett Siófokra, a pádon töl­tötte az éjszakát és a hajnali vonattal utazott ide a táborba. — Ez tényleg szép teljesít­mény, de legalább edzette magát — válaszoltuk, pedig ha belegondolunk, ez a sport­szeretet, az áldozatvállalás,.. Balatonföldváron, az Expressz üdülőtelepen A kézilabda-játékvezetők is tanulnak gigzongorázzák”, és ha kell, vitatkozzanak. Véget ért az előadás, 15 perc szünet következett. Ami­kor ott voltunk, tartott a ká­nikula, jól esett a büfében egy-egy hideg üdítő. A társa­ság miután felfrissült, az ár­nyékot adó fák alatti padokon foglalt helyet, ahol már kötet­len formában folyt a beszél­getés. — Holnap érkezik Madarász István, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, aki elő­adást tart a kemény és a dur­va játékról, a dobások végre­hajtásáról és még néhány ak­tuális témáról — mondta Tö­rök Pál. Női játékvezető megyénkben utoljára a hatvanas években működött. Jelenleg ketten vál­lalkoztak arra, hogy segítsék e sportág népszerűsítését, vállal­ták a bíráskodást. Ök is részt vettek a továbbképzésen, ott beszélgetett velük munkatár­sunk: — Hogyan lettek játékveze­tők? — kérdeztük a két női bírót. Elsőnek Bakó Gyuláné, a szekszárdi BHG munkásellátási előadója — két kislány anyu­kája — válaszolt: — Vállala­tunk szervezte meg a Crossbar­kupa tornát. Ezen én jegyző­könyv-vezetőként segédkeztem és miután iskolás koromban barátságot kötöttem ezzel a sportággal, a kupamérkőzése­ken elhatároztam, hogy levizs­gázom. A játékvezetői vizsgá­ra április 24-én került sor, Tö­rök Pál volt a vizsgaelnök. Már átestem a „tűzkeresztségen", vizsgaelnökömmel párosban a Mözs—Gyönk ifjúsági és fel­nőtt mérkőzésen fújtam a sípot, forró légkörű találkozón debü­táltam, hisz szaporán szidtak bennünket, kollégám két alka­lommal is felmutatta a piros kartont. Ha megszerzem a ru­tint, biztosan sok érdekes mér­kőzésen működhetek a jövőben — mondta. Richter Mária szintén a BHG dolgozója, a gyáregység alapszervezeti KISZ-titkára. — Hogyan lettem játékveze­tő? 1974—76. között, amikor még a TÁÉV-nél dolgoztam, az ottani csapatban aktívan kézi­labdáztam. Tömegsport-ren­dezvényeken szerepelt csapa­tunk. 1977-ben kerültem a BHG-hoz, ott két éven keresz­tül a kispályás női labdarúgó­csapatban sportoltam. Bakóné­val együtt vizsgáztam, számom­ra még várat magára a bemu­tatkozás. Az igazsághoz tarto­zik, hogy egy alkalommal níár kaptam játékvezetői küldést, Dombóváron, a Gyönk elleni találkozón fújhattam volna a sípot. Miután ez a mérkőzés hét közben volt, a munkahelyi elfoglaltságom miatt le kellett mondani a küldést. Nagyszerű kollektívába kerültünk, úgy ér­zem, férfi kollégáink átsegíte­nek bennünket a kezdeti ne­hézségeken. Szeretjük ezt a sportágat, s ezért szívesen vál­laljuk a játékvezetést is — mondta Richter Mária. Másnap reggel felhívtuk a tábort telefonon és Török öröm­mel újságolta: — Megérke­zett Madarász István főtitkár, és itt vannak Szekszárdról is a szövetség vezetői. rágban érkezik a pályára. A pályára lépés előtt feltétlen meg kell győződni, hogy ott van-e a sárga és piros karton a zsebben, bár az sem árt — jegyezte meg humorosan —, ha a sípot is magával viszi. — Mivel két játékvezető bí­ráskodik és előfordulhat, hogy az egyik késik, itt is van né­hány rendkívül fontos szabály. Ha az egyik játékvezető van csak ott, a mérkőzést meg kell kezdeni. Ha megérkezik a se­gítőtársa, csak abban az eset­ben működhet, ha még az el­ső félidőben — akár az utolsó percben — megkezdi tevékeny­ségét. Arra nincs lehetőség, hogy szünet után segítsen a vezető bírónak. Ha mégis ez történik, ez súlyos hiba — óvá­si ok. Ha történetesen a mér­kőzés előtt az egyik játékos megsérti a játékvezetőt, ki kell állítani, de helyette másik ne­vet írhatnak be a jegyzőkönyv­be, tehát tizenketten szerepel­hetnek. Ha mindez a szünetben történik, akkor természetesen helyette nem jöhet más szá­mításba. A mérkőzés végén a játékvezetők menjenek az öltö­zőbe, ellenőrizzék a jegyző­könyvet, helyesen történt-e a vezetés, számszerűleg is jól ve­zették-e. A mérkőzés alatt vagy után a játékvezető tartózkod­jon a véleménynyilvánítástól, ne mondjon olyanokat, hogy valamely játékosnak tetszett a teljesítménye, vagy éppen elé­gedetlen volt vele. A szubjek­tív véleményét tartsa meg, mert az sok félreértésre adhat okot, kerülni kell minden ilyen érté­kelést. — A jelzésekkel van még sok gondunk, ebben nincs egy­séges álláspont — mondta An- dorka Sándor, és felkérte Ke­rekes Antal táborvezetőt, mu­tassa be azokat a jelzéseket, melyeket a mérkőzéseken hasz­nálnak. Kiderült: helyes volt Andorka Sándor indítványa, mert bizony kisebb viták ala­kultak ki, mit hogyan kell je­lezni. Persze, az egész tovább­képzésnek az a célja, hogy a szabályokat felfrissítsék, „vé­Az üdülőtelep több épület- csoportból áll. Az egyik ilyen épület földszintjének tanács­termében találtuk a játékveze­tőket, a nemzetközi üdülőtelep igazgatóságának vezetője, An­dorka Sándor, aki NB l-es ké­zilabda-játékvezető is, előadást tartott, ötven perc alatt el­mondta — tömören —, a já­tékvezetőnek mi a feladata at­tól a perctől, ahogy megérke­zik a sportpályára, addig, amíg a mérkőzés után onnan távo­zik. — A mérkőzés előtt a játék­vezető nézze át az igazoláso­kat, külön ügyeljen arra, hogy az orvosi engedély jó legyen. Figyelni kell: a serdülőknél, if­júságiaknál és felnőtteknél más-más az orvosi engedély időtartama. Ha ez megtörtént, nem árt, ha tüzetesen átnézi a pályát. Ellenőrizze a kapufá­kat, hálókat, sőt, még a labdá­kat is. Szólni kell a játékveze­tő öltözetéről is. Nagyon rossz fényt vet és a közönség, vala­mint a játékosok rossz véle­ményt alkotnak a játékvezető­ről, ha az netán sáros cipő­ben, gyűrött ingben vagy nad­A jelzések bemutatása. Előadó: Kerekes Antal. Az Expressz-tábor árnyékos udvarán Szakmai tanácskozás és tapasztalatcsere-átadás a két újonc női játékvezetőnek Asztalitenisz Rajt a 111. Sárköz-kapán Pénteken délután megkezdő­dött Szekszárdon a III. Sárköz­kupa asztalitenisz női nemzet­közi és országos ranglistaver­seny háromnapos küzdelemso­rozata. Huszonnégy hazai és két külföldi — egy-egy lengyel és jugoszláv — klub 398 ver­senyzője randevúzott a Zrínyi utcai tornacsarnokban. A min­den eddiginél népesebb mezőny 61 újonc, 111 serdülő, 94 ifjú­sági korosztályú fiatal mellett további 132 felnőtt résztvevőt számlál. A kupasorozat történe­tében ezúttal tehát már a rajt­nál feljegyezhettünk egy rekor­dot. Meglehetősen gyér érdeklő­dés kísérte az első napi viadalt, amikor 32 pár kezdte meg a ve­télkedést az l. osztályú felnőtt párosok versenyében. Egyszerre kilenc asztalon pattogtak a fe­hér kaucsuklabdák. A lebonyo­lítást tekintve a legjobb nyolc páros mezőnyének kialakulásá­ig két nyert játszma, azt köve­tően viszont már három nyert parti döntötte el a továbbju­tást, illetve a végső helyezések sorrendjét. Igazán nagy meglepetés nem akadt, jobbára a papírforma­esélyek érvényesültek. Egy ide­ig ... Mert a legjobb nyolc kö­zé jutásért folyó küzdelemben a második helyen kiemelt Urbán, Tihanyi (BSE) páros vereséget szenvedett a Bolvári Katalin, Szigeti (Tolnai VL, VM Közért) serdülő korosztályú kettőstől. A III. Sárköz-kupa ma dél­előtt 9.30 órától az ifjúsági le­ány egyéni versennyel folytató­dik. Nagyüzem a Zrínyi utcai tornacsarnokban, ahol egyszerre ki­lenc asztalon folyt a párosok küzdelme Tömegsport Simontornyán rendezte a KPVDSZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV — a simontornyai ÁFÉSZ közreműködésével - a területi- munkahelyi nyári olim­pia területi versenyét. Kispályás labdarúgás férfi, kispályás lab­darúgás női és kézilabda női versenyszámokban lehetett ne­vezni. Hét csapat indult: a Si­montornyai, a Bonyhádi, a Pak­si, a Dombóvári, a Tamási ÁFÉSZ és a Nagydorogi ÁFÉSZ. Péti Imrének, a Simontornyai ÁFÉSZ igazgatósági elnökének köszöntő üdvözlése után kezde­tét vette a verseny. A csapatok nagy kedvvel, győzni akarással mérkőztek. A közönség jó han­gulatban biztatta a hazai és a vendégcsapatokat. EREDMÉNYEK: Kispályás labdarúgás férfi: 1. Dunaföldvári ÁFÉSZ, 2. Bony­hádi ÁFÉSZ, 3. Paksi ÁFÉSZ. Kispályás labdarúgás női: 1. Dunaföldvári ÁFÉSZ, 2. Dombó­vári ÁFÉSZ, 3. Paksi ÁFÉSZ. Kézilabda női: 1. Bonyhádi ÁFÉSZ, 2. Dombóvári ÁFÉSZ, 3. Simontornyai ÁFÉSZ. Ökölvívó halála Tragikus hírt kaptunk Paks­ról. Trapp Ferenc, a Paksi SE 17 éves ökölvívója a Dunába fulladt. Vasárnap még Győrben, a Rába-kupán szerepelt, ahol 2. helyet szerzett. Trapp 1975. óta ökölvívó, tavaly súlycsoport­jában — a serdülő korosztály­ban — országos bajnokságot nyert. Halálával nagy veszteség érte megyénk és az egész ma­gyar ökölvívó sportot. Figyelem! Figyelem! Figyelem! A tamási Gőgös Ignác Művelődési Központ rendezésében kerül sor 1981. június 7-én, délelőtt 10 órai kezdettel a tamá­si sporttelepen a Színészválogatott— tamási öregfiúk labdarúgó-mérkőzésre. A Színészválogatott összeállítása: Kom- lós András csapatkapitány, Zenthe Ferenc, Szirtes Ádám, Ju­hász Jácint, Hadics László, Ihász Gábor, Koós János, Fülöp Zsigmond, Zana József, Sólymos Antal, Várkonyi András, Gál- csiki János, Cs. Németh Lajos, Egressy Béni, Szűcs Lajos, dr. Molnár György és dr. Török Ferenc. A mérkőzést közvetíti: dr. Hegedűs János, a SZÚR konfe- ransziéja. A belépőjegy ára: ülőhely 40,—, állóhely 30,— forint. Je­gyek a művelődési központban válthatók naponta 8-tól 18 óráig, illetve a helyszínen a mérkőzés előtt. (193)

Next

/
Oldalképek
Tartalom