Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
8 NÉPÚJSÁG 1981. június 28. jovo koolaimezoi A Szovjetunióban több mint 100 kőolajlelőhelyen kísérleteznek új kitermelési módszerekkel. A tudósok által ajánlott legkülönfélébb eszközöket próbálják ki, kezdve az atomtól és ultrahangtól egészen speciálisan kitenyésztett baktériumokig -— jelentette ki Élik Halimov professzor, a Szovjetunió kőolajipari miniszterhelyettese, az APN tudósítójával folytatott beszélgetésében. A Szovjetunióban jelenleg több mint 600 millió tonna kőolajat termelnek ki a gázsűrítménnyel együtt — körülbelül kétszer annyit, mint 10 évvel ezelőtt. A kitermelés évi növekménye a legutóbbi öt esztendőben elérte a 27—30 millió tonnás rekordszintet. Mint ismeretes, a legutóbbi esztendőkben az összes jelentős kőolajlelőhelyet szélsőséges természeti-éghajlati viszonyokkal rendelkező új körzetekben fedezték fel, ami a világgyakor- Iatban eddig még ismeretlen problémákat vet fel a geológusok és kőolajipari szakemberek előtt. Új anyagokat, berendezéséket, technológiákat, speciális szállítóeszközöket kellett kifejleszteni. E feladatok eredményes megoldásának legimpozánsabb példája Nyugat-Szibéria, az ország jelenlegi legnagyobb kőolajbázisa. Az iparnak szánt kőolaj első tonnáit 1963-ban termelték itt ki. Tíz esztendő múltán Szibéria már mintegy 150 millió tonna „fekete aranyat” adott. Jelenleg a szibériai olajmezőkön több mint 300 millió tonna folyékony tüzelőanyagot termelnék ki, ami az egész szovjet olajkitermeilésnek a fele. Ilyen ütemet eddig még nem ismert a világ. A belátható jövőben legalábbis 2000-ig Szibéria megőrzi vezető szerepét az olajkitermelésben. A szibériai kitermelő helyeken különösen érzékelhetők a tudományos-technikai forradalom eredményei. — Még olyanok is akadtak, akik ennek kárát vallották, — mondja mosolyogva Halimov. — A fotóriporterekről van szó, akik fel panaszolják, hogy a kőolajkitermelés megszűnt fényképez- hetőnék lenni. A kitermelő objektumok telepítése manapság sokban emlékeztet az autók szalagon való összeszerelésére. Az olajmezőkre gyárilag megmunkált, csaknem teljesen kész paneleket szállítanák, aimélyeket a helyszínen csupán összeszerelnek. Ez lehetővé teszi a lelőhelyek berendezési idejének lényeges rövidítését. Több mint egytize- dére lerövidül például a kőolajelőkészítő berendezések építésének ideje. Hat hónap helyett mindössze 12 nap szükséges 14 kutat ellátó bemérőberendezés létesítéséhez. Egészében véve a komplett blokkberendezés alkalmazása folytán az új lelőhelyek üzembe helyezése kétszeresen- háromszorosan meggyorsítható. Ennek révén lényegesen növekszik a beruházások hatékonysága. Az automatizálás, a távvezérlési és távszabályozási rendszer ma már a kitermelés-technológia szerves része. A távirányítási rendszer segítségével valamennyi objektum egységes kitermelő organizmussá egyesül. A távellenőrzés automatizálásának szintje emellett olyan magas, hogy a kőolaj-kitermelésben szinte szükségtelenné válik a fizikai munka. A szovjet kőolajipar földrajza lényeges változásokon megy keresztül. Fő nyersanyagbázisa északra és keletre helyeződik ít. Az ország északi és keleti észében csupán a legutóbbi ótéves tervben tucatjával fedeztek fel új lelőhelyeket. APN—KS Uj Ládák, Moszkvicsok Leányvállalatok A Szovjetunióban évről évre több különböző típusú személygépkocsit gyártanak. A lakosság személyi tulajdonát képező gépkocsiparkban egyre nagyobb helyet foglalnak el a Volgái Autógyár Zsiguli kisautói, valamint a fővárosi Lenin Komszomolról elnevezett autógyár Moszkvicsai. A Zsiguli márkájú autók sorozatgyártása tíz évvel ezelőtt kezdődött. Azóta a gyár kollektívája sokat tett a termelés kibővítéséért és tökéletesítéséért. A legutóbb gyártásra kerülő VÁZ—2105-ös új modell a típusváltás első családtagja. Modernebb, mint elődei, tökéletesebb a biztonsági rendszere, csökkent a kocsik belsejében a zajszint. Emellett — több konstrukciós újdonság révén — gazdaságosabb. A Lada márkájú kocsit a fejlett autóiparral rendelkező országokban is sokan vásárolják. A gyorsan népszerűvé lett Nyiva szintén a Volgái Autógyár terméke. Ez a nagy terepjáróképességű, teherszállításra is alkalmas személygépkocsi szerencsésen egyesíti magában a megbízhatóságot és a kényelmet, jól bírja az úttalan terepet, és az éles kanyarokat, a gázlókat. Úgy is mondhatnánk, a Zsiguli jól bevált vidéki változata. A hazai és külföldi piacon egyaránt népszerű a Moszkvics. Sikerrel szerepeltek vele a szovjet autóversenyzők a nemzetközi versenyeken is. A gyár újdonsága a 2140-es Moszkvics-lux modell. Uj technikai megoldások fokozzák’ a gépkocsi utazási biztonságát. Műszerfalába nagy pontosságú kvarcórát építettek be. Az európai szocialista országok az elmúlt évtizedben jelentősen növelték a fejlett tőkés és a fejlődő országokban működő leányvállalataik, vegyes vállalatok számát. A hatvanas évek elején csupán 40 ilyen vállalat működött, s jelenleg már 500-nál több. Egyedül a Szovjetunió 92 leányvállalatot, illetve vegyes vállalatot tart fenn a fejlett tőkés országokban, s 25-öt pedig a fejlődő világban. A közös vállalatokkal a szocialista országok külkereskedelme közvetlenebb kapcsolatba került a külpiacokkal, s ezeket a szálakat azzal I is szorosabbra fűzi, hogy nemcsak * a vegyes vállalatok számát, hanem tevékenységi körét is fo-- lyamatosan bővítik. A tanácsadási és a szervizszolgáltatási kapcsolatokat mindinkább kiterjesztik' az értékesítésre, a szállított részegységek összeszerelésére és egyéb termelő munkára is. Elsősorban a fejlődő országokban alapított közös vállalatok folytatnak termelő tevékenységet. A közös vállalatokra fordított befektetéseinek 28 százaléka a nyersanyag-kitermelést és -feldolgozást szolgálja. Mindennapok villanymotorjai A Vietnami Szocialista Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, a nemzetgyűlés nemrég fogadta el az ország új alkotmányát. Az 1945 augusztusi forradalom győzelme óta ez a harmadik alkotmánya Vietnamnak. BOMBAZÁPOR ÉS FÖLDREFORM Az elsőt 1946 novemberében fogadták el. Az az okmány rögzítette a népi demokratikus forradalom vívmányait, s feladata volt a forradalmi változások kiterjesztése. Az az alkotmány először adott valódi szabadság- jogokat a dolgozó népnek és — ami Vietnamban nem kis dolog — egyenjogúságot valamennyi nemzetiségnek. A volt gyarmatosítók azonban már az alkotmány elfogadásának másnapján újabb hódító háborút indítottak az indokínai ország ellen. Bombáikkal már nemcsak az ország függetlenségét, hanem a demokratikus vívmányokat is szét akarták zúzni. Vietnamot azonban nem lehetett letéríteni a maga váA természeti kincsek kiaknázása, a nyersanyagok felszínre hozatala napjainkig kétmilliárd hektár területen pusztította a termőtalajt. így majdnem egy világrésznyi termőföld tűnt el a Föld térképéről. Ennek a folyamatnak sürgősen, gátat kell vetni, mondják az emberiség jövőjéért joggal aggódó környezetvédelmi szakemberek. A komplex természetvédelmi rendszabályok betartása, a foiyamatos rekultiváció és a biológiai egyensúly helyreállítása nélkül veszélyes, sőt végzetes pusztulás fenyegeti a környezetet, és vele az embert. Csehszlovákiában is fontos feladat a rekultiváció. Az országban az egykori szénbárók nem sokat gondoltak a jövővel, lasztotta útról. Az öldöklő háború éveiben is sikerűit megvalósítani egy sor reformot. Különösen emlékezetes az agrárreform, amellyel a kormány végképp maga mellé állította a lakosság millióit. Most már a saját földjüket védelmezték. HADIGAZDALKODAS ÉS EGYESÜLÉS A győzelem nem maradt el. 1954 májusában a hódítók kénytelenek voltak aláírni a fegyverszünetet. A kettészakított Vietnam északi részén pedig-el- kezdődött egy gyökeres társadalmi-gazdasági átalakulás, amely újra napirendre tűzte a változások törvénybe iktatását. A demokratikus Vietnam második alkotmányát 1959. december 31-én fogadták el. Néhány békés esztendő után az amerikai imperializmus sodorta újabb háborúba az országot. A békés termelést egy évtizeden át hadigazdálkodás váltotta fel, de Vietnamot a nehézségek nem tudták térdre kényszeríteni. Kivívta a győzelmet, a forradalmi erők egyesítették az országot. amikor a minél nagyobb haszon érdekében mindenfelé bányákat nyitottak. A tervszerűtlen bányatelepítésekkel hatalmas károkat okoztak, hiszen egy-egy hektárnyi földterület újra termővé tétele a következő másfél évtizedben 60-300 ezer koronába kerül majd. Az egyik- legkopárabb vidék az Érchegység lábainál elterülő, mintegy húszezer hektárnyi „holdbéli táj”, amelyet gondos és fáradságos munkával tesznek újra virágzó földdé. Ezen a vidéken található a nagyobb térképeken fel sem tüntetett, kicsiny Chrámce falu, amelyet mégis sokan ismernek, s amelyet gyakran felkeresnek külföldi környezetvédő szakemberek is. Ez a falu és környéke a KOLLEKTIVIZÁLÁS ÉSZAKON ÉS DÉLEN A mostani, a harmadik alkotmány az utóbbi 35 év eredményeinek összefoglalója. Rögzíti például, hogy a mai szocialista Vietnamban a kollektív gazdaság és társadalmi össztermék 58 százalékát adja. Hogy gyakorlatilag felszámolták az analfabétizmust, hogy milyen egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekkel gazdagodott az ország. A gazdaságban végbement változások a társadalom osztálystruktúráját is megváltoztatták. A munkásosztály ma a dolgozók egytizedét adja. Északon lezajlott a mezőgazdaság kollektivizálása, s ezen az úton halad most a déli országrész. Míg 1975-ben 462 ezer diplomás élt Vietnamban, ma 760 ezer a felső végzettségűek száma. Sorolhatnánk még a változásokat sokáig, ehelyett azonban vessünk egy pillantást a jövőbe. Az alkotmány cikkelyeinek megvitatásával, tanulmányozásával egy időben ájabb jelentős politikai esemérty vette kezdetét áz országban. Megkezdődött a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusának előkészítése, amely a jövő újabb szakaszának nyitánya lesz. példa arra, hogyan lehet az elpusztult talajon, az egykori szénlelőhelyek puszta felszínén újra életet teremteni. Ezen a tájon ma szőlőtermesztés folyik. Hasonló eredményeket mutatnak fel Brezno környékén is, ahol az őszi búza hektáronként 37,1 mázsa termést hoz. Usti nad Labem a gyümölcsöskertjeiről vált ismertté az utóbbi években. Az Érchegység rekul- tivált fennsíkjain pedig már sokhelyütt újra sarjadnak az erdők. A rekultivációnak Csehszlovákiában kétszeres jelentősége van, hiszen egy-egy lakosra mindössze 47 ár mezőgazdaságilag hasznosítható terület jut, tehát a társadalom számára minden hektár, termőerejét visszanyert föld aranyat ér. A háztartási és az ipari gépeken fontos alaptartozék a villanymotor. A gépkocsiban is több található, hiszen ilyen az önindító éppúgy, mint az ablaktörlő működtetője. Elvük az, hogy a villamos áram mágneses hatása alapján energiát alakítanak át. Négy fő részből állnak. Az állórész szilíciummal ötvözött vaslemezből készül. Legtöbbször üres henger, amelynek belső felében hornyok futnak; e hornyokba kerül az áram hatására mágneses teret létesítő tekercselés. A forgó rész henger alakú vastest, szintén lemezekből készül, palástján tengely irányú hornyokkal, és a tengelyére szerelt kommutátorral rendelkezik. A hornyokba kerül a forgó rész tekercselése, amelynek végeit a kommutátor rézszeletkéihez forrasztják. A harmadik fő rész a csapágyakat tartó öntöttvas, „pajzsokból" ólir míg a negyedik az öntöttvas burkolatból. A kommutátoros motorok egyaránt használhatók egyen- és váltakozó áram esetén is, ezért azokat univerzális gépeknek is nevezik. Működési elvük lényege az, hogy az álló- és forgórésztekercsekbe vezetett áramok mágneses mezeje kölcsönösen hat egymásra, így forgató nyomaték keletkezik, és a forgó rész elfordul. A folyamatos forgást a kommutátor biztosítja. A váltakozó áramú villamos motornál forgóáram segítségével forgómágneses mezőt hoznak létre. Villamos motorokat 30—40 watt-tál több ezer kilowatt teljesítményig gyártanak. A villamos motor csaknem kilencvenéves múltja során nélkülözhetetlen eszközzé fejlődött. Egy új technikai megoldás - két koncentrikus forgórészt alkalmaznak - lehetővé teszi fő hibáinak, a hirtelen indításnak a kiküszöbölését, az enyhe gyorsítást. A belső forgórész a szokásos felépítésű, a külső, amely szabadon forog a tengelyén, egy aránylag vékony héjszerkezet. Az állórészre adott indítóáram először a külső forgórészre hat, amely kis forgási tehetetlensége folytán hamar felgyorsul. A belső forgórész viszont sokkal lassabban éri el a fordulatszámát, minthogy az erővonalak a külső forgórészen keresztül érik el. Csehszlovákia Termőföld „holdbéli tájakon” Villamos motorcsalád - a bulgáriai „Elprom" gyár terméke. Három korszak - három alkotmány
