Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
4 KÉPÚJSÁG 1981. június 27. Szakszervezeti élet Bemutatkozik az Építők Szakszervezete Az építő-, fa- és építőanyag-i pari dolgozók évszázadra visz- szanyúló érdekvédelmi szervezkedését kezdettől fogva az egységre való törekvés jellemezte, s áldozatos harcaikkal örökre beírták nevüket a munkásmozgalom történetébe. Harcoltak jogaik, érdekeik védelméért, a tőkés uralom ellen, sosem feledve a távlati célt: a szocialista társadalom megteremtését. Ma, amikor hazánkban a fejlett szocialista társadalmat építjük, nem feledkezhetünk meg elődeinkről, így többek között a bonyhádi, tolnai és bátaszéki épíjőmunkások áldozatos harcairól, hiszen ennek ismeretében értjük meg az elmúlt évtizedekben elért nagyszerű eredményeinket, s látjuk tisztábban a biztató jövő felé vezető utat. Az Építő-, Fa és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének ma Tolna megyében hat alapszervezetben 6518 tagja van. Tagjaink sorában a dolgozókon kívül megtaláljuk a szakmunkástanulókat, a nyugdíjasokat és a jogfenntartókat. Az önálló szervezeti keretek között működő szakszervezeti alapszervezeteink munkájukat a 15 tagú megyei bizottság és a mellette működő szakági munkabizottságok segítségével, irányításával eredményesen végzik. Eleget téve ezzel kettős funkciójuknak, mozgósítják és nevelik tagságunkat, a dolgozókat társadalmunk - és ezen belül vállalataink - politikai és gazdasági eredményeinek védelmére, erejének növelésére, másfelől, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik és védik távlati és hétköznapi érdekeit. E sikeres tevékenységet bizonyítják az V. ötéves tervidőszak során elért eredmények is. Szakszervezeti bizottságaink a vállalati párt- és gazdasági vezetőkkel közösen jól mozgósították dolgozóikat a feladatok végrehajtására. A munkások az elmúlt öt évben az előirányzottnál nagyobb mértékű bérfejlesztésben részesültek, tovább javult szociális ellátásuk színvonala. Kivitelező vállalataink a saját dolgozóik részére 210 lakást építettek, melyek többségét a nagycsaládosok és fiatalok kapták. A szabad idő hasznos eltöltésére számos kulturális rendezvényt biztosítottak. Dolgozóink sportolását segítették elő pl. az állami építőipari vállalatnál éjs a tanácsi építő- és szerelőipari vállalatnál megépült új sportlétesítmények is. Eredményes munkát végeztek alapszervezeteink a tömegpolitikai és tisztségviselői oktatás terén. A tömegpolitikai oktatásban évente 2400-2600 dolgozó vett részt, eredményesen folyt a közel 400 szakszervezeti bizalmi felkészítése. Az oktató, nevelő munka eredményeként javult a vállalati és a munkahelyi demokratikus fórumok tartalmi munkája. Egyre több azon vállalataink száma, ahol évente több alternatív terv- javaslatból választhatnak a dolgozók, mondhatnak igent vagy nemet a bérfejlesztési elképzelésekre, a szociális terv tervezetekre. Észrevételeik, kritikáik és javaslataik hasznos segítséget adnak a vállalatok gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek egyaránt. Széles körben kibontakozott munkaverseny folyik vállalatainknál, bizonyítják ezt az elért szocialista brigád címek. A pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben elért eredményei alapján a TÁÉV „Puskás Tivadar” és a TOTÉV „Zalka Máté" szocialista brigádja elnyerte a „Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja" címet. Az elért eredmények mellett van munkánkban számos hiányosság is, melyek megszüntetése soron következő feladataink közé tartozik. Többek között a szakszervezeti bizalmiak és a középszintű gazdasági vezetők hatékonyabb oktatásával segítjük elő, hogy az eddigieknél jobban érvényesüljön a bizalmiak jog- és hatásköre. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a bizalmitestületek a szakszervezeti csoportok munkájára, elősegítve ezzel tagságunk, dolgozóink rendszeres tájékozottságát a vállalati és a munkahelyi feladatokról. A dolgozók meggyőzése és m ozgósítása révén tudjuk elérni, hogy megvalósuljanak vállalataink VI. ötéves tervei, növekedjen a termelékenység, javuljon a végzett munka minősége, dolgozóink élet- és munkakörülményei. Eleget téve ezzel pártunk XII., a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozatainak, az ágazati és megyei elvárásoknak. Végzett munkánkról, feladatainkról csak vázlatos áttekintést adhattunk, de reméljük, hogy a kedves olvasó így is betekintést nyerhetett az Építők Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága és az irányítása alá tartozó alapszervezetek tevékenységébe. MORHAUSER ADAM a megyebizottság titkára Megnövekedett feladatok a szakszervezeti szervek előtt Elkészült az SZMT feladatterve A nár^ XII., a szakszerve- ** r<tr>‘ zetek XXiV. kongresszusa, valamint a népgazdaság VI. ötéves terve meghatározta legfontosabb tennivalóinkat a társadalmi cselekvés minden területén. A szakszervezeti mozgalom sajátos eszközrendszerével, a munkahelyi demokrácia érvényesítésével, a ' társadalmi ellenőrzés erősítésévé!, a szervezeti élet javításával és természetesen az ideológiai nevelőimunkaszínvonalának emelésével tevékenyen részt vesz a társadalmi célok megvalósításában. Hogy a fenti célok megvalósuljanak, a XXIV. kongresszus határozatából adódó megyei feladatok teljesítésére a Szakszerveretek Tolna megyei Tanácsa elkészítette középtávú politikai feladaftervét. E feladatterv azokat a témákat tartalmazza, amelyek a szakszervezeti szervek munkájának alapját képezik. Olyan program, amely megadja az SZMT, az elnökség, a, titkárság, valamint az ágazati megyei bizottságok és a munkabizottságok cselekvésének fő irányát, gerincét. Alapvetőnek tartják az egységes szemlélet kialakítását és a végrehajtás során az egységes cselekvést. Kiemelt figyelmet fordít a feladatterv a szakszervezeti tagság szocialista közgondolkodásának fejlesztésére, a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia érvényesítésére. Továbbra is elsőrendűen fontos feladatnak tartják a megyei és vállalati tervek kidolgozásában váló részvételüket. E tervek körültekintő elkészítése — benne a szociálpolitikai tervek — biztosítja a továbbiakban az életszínvonal szinten tartását, az élet- és munkakörülmények javítását. Mind szorosabb kapcsolatot és együttműködést kell kialakítani a terveket készítő állami, gazdasági szervekkel. Külön figyelmet érdemel a kiemelt nagyberuházásokon folyó szakszervezeti munka segítése, a szakszervezeti szervek munkastílusának, munkamódszere korszerűsítésének igénye, a tömegkapcsolat további erősítése. Tennivaló az élet minden területén van, sőt, minden eddiginél nagyobb fegyelemre van szükség. Átgondoltabb cselekvést igényel a gazdasági életben bekövetkezett új helyzet. Elengedhetetlen ? ,5.z°---------S------------------------cial ista m unkaverseny-mozgalom továbbfejlesztése. Szervesen kapcsolódik ehhez a termékszerkezet korszerűsítésének igénye, továbbá az újítómozgalom fejlesztése. Nem kis feladatot ró a szakszervezeti szervekre az ötnapos munkahétre való áttérés, amelynek sikere csak alapos, átgondolt előkészítés utón lesz biztosított. A munka- és lakóhelyi demokrácia fórumai működésén ék máris sok hasznosítható tapasztalatával lehet találkozni. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítani kívánatos a jövőben, de éppen a tapasztalatok adnak lehetőséget a demokratizmus fórum- rendszerének továbbfejlesztésére, a tartalmi munka javítására. Megyénk legnagyobb, kiemelt beruházása a paksi atomerőmű-építkezés. Az itt folyó szocialista munkaverseny továbbfejlesztése, a tapasztalatok birtokában, kiemelt feladat. , Az életszínvonal, az élet- és m unkakörülmé nye k a lakűl á sa, a szociális ellátás mindig is a szakszervezeti szervek figyelmének középpontjában állt, és kell hogy álljon a jövőben is. A lakossági áruellátás, az állami és társadalmi ellenőrzés ezen a területen, a munkavédelem, az üzemegészségügy helyzete, a környezet- védelmi és munkavédelmi megelőző tevékenység mind új, meg új tennivalóikat ad a szak- szervezeti szerveknek és alap- szervezeteknek. További korszerűsítést igényel a lakásgazdálkodás, kívánatos, hogy a szaksrervezet javaslataival támogassa ennek a célnak az elérését. Ugyanez vonatkozik a gyermekintézmények működésére, a bejáró dolgozók utazási körülményeinek javítására, az üzemétkeztetésre és a munkásszállások helyzetére és — ez elsősorban az atomerőmű-építkezésen dolgozók esetében nagy feladat — a szabad idő hasznos eltöltése lehetőségeinek megteremtésére. Hogy mindezeknek meg tudjon felelni a szakszervezeti tagság, tovább kell javítani az ideológiai nevélő munkát, a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltségét. A kongresszusi határozatok végrehajtása, a munka tartalmi követelményeinek erősítése érdekében a szervezeti élet fejlesztésén belül nagyobb figyelmet kell fordítani minden szinten az új szervezeti felépítés tapasztalataira, a munka állandó korszerűsítésére. így ÄS: visták sok ezres tömegével valósíthatók meg azok a feladatok, amelyeket a magyar szakszervezetek XXIV. kongresz- szusa a szakszervezeti tagság elé tűzött, és amelyeket az SZMT középtávú politikai feladatterve, a megye sajátosságaira vonatkoztatva tartalmaz. így Új munkavédelmi szabályozás A munkavédelem a dolgozó ember életének és testi épségének védelmében az elmúlt több mint 30 év alatt fontos szerepet töltött be. Alkalmazott szabályai felett azonban eljárt az idő, ezért a szakszervezetek kezdeményezésére és tevékeny közreműködésükkel a Minisztertanács megalkotta 1979-ben a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendeletet. Ezt a rendeletet követték a funkcionális rendeletek, mint az egyéni védőeszközök juttatásának szabályairól, a munkahelyek általános egészségügyi szabályairól, az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról stb. szólók. A közeljövőben jelennek meg a miniszteri végrehajtási utasítások, megyei tanácselnöki utasítások, és végül a vállalati szintű szabályozás, azaz a Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ), régebbi nevén Vállalati Munkavédelmi Szabályzat (VMSZ). Elkészítési határideje: a miniszteri végrehajtási utasítás megjelenésétől számított 1 év. A fentiekkel kapcsolatban az Orszáqos Munkavédelmi Bizottság (OMB) irányelveket adott ki, melyek iránymutatást adnak ebben a munkában. Egyik ilyen irányelv a 6/1980. sz. mely az MVSZ készítésével foglalkozik. Ennek értelmében az MVSZ-ben kell szabályozni: a munkavédelmi ügyrendet: az alkalmazás munkavédelmi feltételeit; a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjét; az egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és, szerek juttatásának rendjét; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket; a munkavédelmi eljárások rendjét. Az MVSZ mellékletét képezi — ami megyénkben különösen érdekes lehet — a gyáregységek kiegészítő MVSZ-e. Természetesen az OMB-irányelv a fentieknél sokkal részletesebben ismerteti a -vállalati szabályozás feladatait. Nagyon fontos tehát, hogy azt minél többen megismerjék (megjelent a Szakszervezeti Értesítő 1981. márciusi munkavédelmi külön- számában), hogy mindenütt az adott gazdálkodó szervezet testére szabott MVSZ készüljön. János bácsi Gyurkovics Jánost, az ötvenkilenc éves mezőgazdasági gépszerelőt hol is kereshetnénk másutt, mint a traktorok, kombájnok között, az alsópéli fut- ballpálya partvonalán, a sorakozó gépeknél. Aratás előtti gépszemle van, János bácsi még igazit a jó örea MTZ-n, aztán megkönnyebbülten sóhajt föl: — No, rendben van, most jöhet a bizottság. Csonkig égett Sophianae-t tart kezében, nem dobja el a frissen nyírt pázsitra, megvárja, mig kihuny a parázs, csak aztán pöcköli a gazba, a dróton túlra. — Ez már a véremben van. Igaz, kétszer is megkaptam a tűzrendészetben kifejtett munkámért az elismerést: 1965-ben a Tűzrendészet'! Érdemérem ezüst, majd 1980-ban arany fokozatát — mondja Gyurkovics János. János bácsi harminc esztendeje dolgozik az Alsótengelici Állami Gazdaság alsópéli kerületében. Ahogy Nagy János kerületigazgatótól megtudtuk, soha, még csak figyelmeztetésben sem részesült. Munkába állásával egy időben lett tagja a szakszervezetnek, 1953-ban már az üzemi bizottság tagja, néhány évvel később a szakszervezeti bizottság elnöke, majd titkára lett. Tulajdonosa a Kiváló Dolgozó jelvénynek, a SZOT, valamint a MEDOSZ elismerő oklevelének. Harmincéves tevékenységét most a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatával jutalmazták. Hogy mire emlékszik vissza Gyurkovics János az eltelt harminc évből? — Mindenre, tisztán. Nekem nem is nehéz, mert én éltem a múlt rendszerben, tudom, mi f t Gyurkovics János az, hogy kenyéren meg vizen élni, sok munkával legföljebb a mindennapit megkeresni. Ezért is csináltam örök életemben tiszta szívvel a munkám, s ezért is köteleztem el magamat a szakszervezettel. Gyurkovics Jánost 1974-ben az SZMT tagjává választották, s ezt a funkcióját egészen a közelmúltig be is töltötte lelki- ismeretesen. — Még egy esztendő, aztán nyugdíjba megyek. De nem akarok megválni sem a szak- szervezettől, sem a munkahelyemtől. Most én vagyok a szakszervezeti bizottság főbizalmija, szeretném az emberek bizalmát még jó néhány esztendeig élvezni. Ehhez kívánunk János bácsinak — a kerületben mindenki csak igy ismeri — jó erőt, s egészséget. sá— A szakszervezet a vállalat gazdasági eredményeiért Vállalatunknál az 1980-as gazdasági év előkészítése időben megkezdődött. Az év első napjaiban a gazdasági vezetés és az szb ismét megbeszélte a konkrét feladatokat. Vállalatunk szakszervezeti alapszervénél 1980. április 25-én bizalmitanácsot és új szakszervezeti bizottságot választottunk. A jelölő bizottság jó és hozzáértő munkájának köszönhető, hogy olyan jelöltek kerültek a szavazólistára, akik vállalatunk példamutató dolgozói. Hogy a jelölés helyes volt, azt az is alátámasztja, hogy a jelölteket ellenszavazat nélkül választották meg. Igy új bizalmitanács jött létre, mely munkáját igen komolyan kezdte és mint a gazdasági eredmények is bizonyítják, jól is folytatta. Szem előtt tartattuk a gazdasági vezetés segítését a mindennapi munkában. Elmondhatjuk, hogy gazdasági vezetőink és a szakszervezeti bizottság kapcsolata igen jó. Nem születik gazdasági döntés a szakszervezettel történő előzetes megbeszélés nélkül. Vállalatunk 1980-ban nem kis feladatokat tűzött maga elé. Hogy. a feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudta, sőt túl is teljesítette — és fennállása óta először megpályázta és elnyerte a Kiváló Vállalat címet — ebben nagy szerepe volt a szakszervezet vállalatot segítő tevékenységének. A vállalatvezetéssel közösen felülvizsgáltuk a terveket, ha szükséges volt, kellő intézkedéseket hoztunk a teljesítések érdekében. A testület egész évben figyelemmel kísérte a tervek alakulását, illetve megvalósítását, nagy hangsúlyt fektetve a tervek időarányos teljesítésére. Vállalatunk munka- védelmi irányítását is olyan emberekre bíztuk, akik mindent megtettek a balesetek csökkentése érdekében. Kirendeltségvezetőinket a munkavédelmi vizsga letételére köteleztük. Szigorú biztonságtechnikai szemléket tartottunk, köteleztük dolgozóinkat a munkavédelmi szabályok betartására, a védőfelszerelések használatára. Védőfelszereléseink körét kibővítettük, a munkavédelmi oktatások megtartását és a visszakérdezést igen következetesen végeztük. Ezen intézkedések összességének tudható be, hogy a baleseti statisztikánk kedvezően alakult. Az V. ötéves terv minden évében,, de leginkább 1979— 80-ban, vállalatunk összes dolgozójára kiterjedő továbbképzéseket szerveztünk. A továbbképzések eredményeit házi vizsgákon belső vizsgabizottságok létrehozásával mértük le. Igen nagyot léptünk előre a szociális ellátottság területén. Lényegesen javítottuk és kibővítettük üzemi fürdőink állapotát, felszereltségét. A brigádok között szocialista munkaversenyt hirdettünk és ebben minden brigád részt vett. Ezek munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kísértük, év végén pedig a teljesítmények alapján értékeltük és jutalmaztuk. A brigádmozgalom egész vállalatra történő kibontakozásának igen nagy szerepe volt a kiváló eredmények elérésében. SZABÓ VILMOS, a Tolna megyei Kéményseprő Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára.
