Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25. ‘NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK Kempingtalálkozó Tamásiban Kellemetlen, esős idő vár­ta azokat a fiatalokat, akik részt vettek a dolgozó fiata­lok kempingtalálkozóján Ta­másiban. Pénteken kezdődött a háromnapos táborozás, s még a kora délutáni órákban is attól féltek a szervezők, hogy az időjárás majd el­riasztja a résztvevőket. Nem így történt. A legbátrabbak — a paksi Lékai János KISZ- építőbrigád és a simontor- nyai ifjúsági klub csapata — kerékpárral érkeztek a hely­színre, pedig az út legna­gyobb részét esőben tették meg. Estére már 120 fiatal ült a tábortűz körül és hallgatta az Álomkalapács együttes műsorát. Szombaton a jó idő újabb fiatalokat csalogatott ki a parkerdőbe. A találkozó programjában volt természetjáró akadály- verseny, tájfutás, szellemi ve­télkedő, melyet „Ember a ter­mészetért” címmel hirdettek meg. A versenyek közben a résztvevők fociztak, teniszez­tek, s élvezték a termálfürdő kellemes vizét. Szombaton este diszkómű­sor szórakoztatta a résztve­vőket. A találkozó résztvevői közül 50 fő képviseli megyén­ket július 9—12. között Pós- teleken, az országos találko­zón. HIKÁDI ATTILA A simontornyaiak aláírásokat gyűjtenek az emlékköny­vükbe Egy kis szellemi torna a túrák között Beszélgetés az FDJ Karl-Marx-Stadt megyei ifjúmunkás titkárával Ki nyer az Orionban ? A házi vetélkedőt a KISZ szervezi t Gál Ilona klubvezető - balról - a kérdéseket mutatja a vál­lalkozó szellemű versenyzőknek Egy hetet töltött Tolna me­gyében NDK-beli testvérme­gyénk, Karl-Marx-Stadt ifjúsági delegációja. Dietmar Roess- nernek, a megyei FDJ-bizottság ifjúmunkás titkárának, a dele­gáció vezetőjének tettünk fel néhány kérdést, elutazásuk előtt. Július 2.-a és 5.-e között tar­tották meg az NDK kommunis­ta ifjúsági szövetségének kong­resszusát, amelyen küldöttként részt vett Dietmar Roessner is. — Milyen fontosabb határo­zatokat hozott az FDJ kong­resszusa, milyen kérdések fog­lalkoztatják az NDK ifjúságát? — Először talán mondanék valamit a kongresszus légköré­ről. Az egész kongresszus alatt érezhető volt, hogy a párt és az ifjúság között milyen szoros a kapcsolat. Az FDJ kongresz- szusának egyik legfontosabb határozata, hogy az ifjúsági szövetség a továbbiakban is mozgósítja az ifjúságot a párt határozatainak végrehajtására. A másik, hasonlóan fontos fel­adatunk az ifjúság kommunis­ta nevelése. Nem állítható fel sorrend, mert az eddigiekhez hasonlóan nagy feladat, és következik is az előző kettőből, hogy az FDJ tagjai harcoljanak a békéért és az imperializmus ideológiája ellen. Kongresszusunk felhívást intézett a világ ifjúsági szerve­zeteihez, annak érdekében, hogy valamennyien egységesen álljanak ki a világ békéjének megőrzése mellett. Tanácskozá­sunkon részt vett 111 ország 129 ifjúsági szervezetének kép­viselője, ők már ott csatlakoz­tak ehhez a felhíváshoz. A pártkongresszus tiszteleté­re meghirdették bz ifjúsági bri­gádok munkaverseny-felhívásu- kat. Több más határozat mellett arról is döntött a kongresszus, hogy emelni kell a diákok életszínvonalát. Emel­ni fogják az NDK-ban főisko­lai, egyetemi ösztöndíjakat és a szakmunkástanulókhoz ha­sonlóan — a magyarországi szakközépiskolásokkal egykorú ■— 11 és 12 osztályosok is kap­nak támogatóst. Döntött a kongresszus arról is, hogy 150 kulturális és sportlétesítményt hoznak létre a következő öt év alatt. — Mennyi fog ebből meg­épülni Karl-Marx-Stadt megyé­ben? — Még csak tárgyalások vannak róla, de valószínűleg 15, természetesen a fiatalok ebben társadalmi munkát vál­lalnak. — Mi az ön munkaterülete? — A megyében 70 ezer, az ipari területen dolgozó tagja van az FDJ-nek. Huszonhat já­rásunk van, minden járásban ifjúmunkás titkár, ők az én köz­vetlen munkatársaim, felada­tunk a párt politikájának a közvetítése. Munkám egy másik oldala, a nálunk dolgozó kül­földi, így magyar fiatalokkal való törődés. — Mi volt az, ami tetszett az itteni ifjúságpolitikai és KISZ- munkában, és mi nem tetszett? — Ez fogós kérdés, mert ren­geteg élményünk, tapasztala­tunk van, és ezeket még ren­dezni kell, de az biztos, hogy olyan nem volt, ami nem tet­szett. Tetszett viszont, hogy a megyében az úttörőknek és fia­taloknak annyi lehetőségük van a szabad idő hasznos el­töltésére. Láttuk az úttörő- és ifjúsági házakat, művelődési otthonokat, KISZ- és úttörő­táborokat. Különösen megra­gadta a figyelmünket a sok szakköri lehetőség a művelődé­si házakban. Azt nem mondom, hogy ha hazamegyünk, átszervezzük az FDJ-t, de itteni tapasztalatain­kat biztosan tudjuk hasznosíta­ni. Annyi már most bizonyos, hogy az együttműködésre szük­ség van, és ezt tovább kell fej­leszteni, mert sokat tanulha­tunk egymástól. — Végezetül engedjen meg eay személyes kérdést. Hogyan lett az FDJ-bizottság titkára? — A mozgalommal ugyan­úgy kerültem kapcsolatba, mint bárki más. Eredeti szakmám mechanikai műszerész. Már az iskolában részt vettem az ifjú­sági szervezet munkájában, ezt folytattam a hadseregben is. Először 1 éves továbbképzés­re volt lehetőségem, ezután ja­vasoltak az FDJ járási bizott­ságába, majd pedig a Szovjet­unióban tanultam pártfőisko­lán. Szóval, fokozatosan halad­tam előre. — Köszönjük a beszélgetést. Az Orion tamási gyáregysé­gében eredményesen működik a KISZ-alapszervezet. A gyár vezetőségétől segítséget kap­nak, így klubot tudtak létesíte­ni. Rendszeresek a különféle ismeretterjesztő és politikai ve­télkedők, találkozások ismert politikusokkal, tudósokkal. Nemrég ismét lázba hozták a gyár fiataljait és idősebb dol­gozóit a KISZ-klub vezetői. Ki­találták, hogy reggeliidőben — nyolc órától, nyolc óra tizen­öt percig - vetélkedőt tartanak. A hangosbeszélőn beolvassák az aznapra kiválasztott - iro­dalmi, politikai, szakmai és ze­nei kérdéseket - s aki váflalko- kozik, az besiet a klubba és válaszol a kérdésre. Amikor ott jártunk, a reggeli versenyt Dob­sa László és Fodor László nyer­te meg — egy-egy RARE-regényt, amit a KISZ-klub pénzéből vá­sároltak. A nyeremény szerény, a játék és az ötlet jó. Az Ori­onban reggelente szinte min­denki nyer - aki hallja a han­gosbeszélőn a kérdést, s erre a választ. Nyolc évvel ezelőtt községen belüli rendezvénynek indult, de hamarosan kinőtte a gyerek­cipőt és. hat éve már megyei rendezvénynek számít a Kapos menti fiatalok találkozója. Imi­gyen nemcsak a Kapos melletti községekből jönnek Szakályba, hanem a megye minden részé­ből, Ozorától Paksig és Szakcsig. Tehát nem mind Ka­pos mentiek, de a Kapos folyó melletti szakályi futballpályán találkoznak. Néhány sátrat is levertek a parton és akadt, aki több napot is eltöltött itt, se­gített az előkészítésben. Jól si­került a szervezés és a lebo­nyolítás, az első pillantásra sű­rű program ellenére. A legnagyobb érdeklődés persze a focira irányult. Volt mit nézni, hiszen a fiúk csoport­jában — elődöntőkkel — huszon­nyolc csapat indult, huszon­négy községből jöttek. Négy kispályán, játszottak a hatfős csapatok kétszer tíz percet és az elődöntők győztesei mérkőz­hettek a döntőben. Volt tehát a labdarúgáshoz értő ember, aki a női mérkőzé­sekre szakavatott szurkolóvá vált — öt női csapat nevezett a közkedvelt csonttörő játékba, és nagyon férfiason küzdöttek egy­mással és a labdával. A győztesek: a 28 férfi lab­darúgócsapat közül a szaká- lyiak lettek az elsők, második helyet szereztek a hőgyésziek, harmadikat Kecsege. A női labdarúgók közül első Szakcs, második a Tamási Orion csapa­ta, harmadik Szakály. A kézi­labda-mérkőzéseken a nők közül a szakcsiak csapata lett az első, őket követték a hő­gyésziek. A lövészet versenyeit négy kategóriában bonyolították le: a férfi csapatversenyben a sor­rend: Szakály, Bonyhád, Ér­tény: a nőknél: Szakcs első és Szakcs második csapata, har­madikak pedig a csibráki lá­nyok lettek. Az egyéni verseny­ben a férfiak közül a szakályi Szentpáli József lett a győztes, a második az ugyancsak szaká­lyi Szántó Zoltán, s a harma­dik Nagy László Nagyszo- kolyból. A lányok közül két szakcsi áHt a dobogó felső fo­kain: Bódog Éva, illetve Braun Ágota, a harmadik pedig Kro- sics Aranka nagykónyiból. A mezei futásban Tiborc László lett a győztes Dúzsról, második Kiss János Palánkról, s a harmadik Horváth József Ud­variból. A csapatban a sor­rend: Dúzs, Szekszárd, Udvari. A kötelet a szakcsiak húzták legeredményesebben, őket a hőgyészi és a dúzsi csapat kö­vette. A sörös kriglit Horváth János emelgette legkitartóbban, a második és harmadik Csenik Pál és Molnár Gyula lett. A sodrófát nők hajigálták. Leg­messzebb Horváth Erzsébet, de nem sokkal marqdt el tőle Döl- les Júlia és Bódog Cecília sem. Végezetül az összesített pont­verseny eredménye: Első lett Szakcs, második Szakály, a harmadik helyet a hőgyészi fia­talok szerezték meg. A meghirdetett játékok közül a modellezők bemutatója el­maradt — ugyanis a megelőző versenyen megsérültek a gépek. Reggel egyébként — mintegy bemelegítésként — népes me­zőnnyel mezei futóversennyel kezdték a vidám napot a fia­talok. Három kategóriában folyt a lövészverseny és erre minden­ki benevezhetett, ugyanúgy mint az ügyességi számokra, neveze­tesen kötélhúzásra, krigliemel- getésre és egyébre. A krigli egyébként egy kézisúlyzónak megfelelő ólomöntvény volt, amit emelgetni kellett egy per­cig. Délután kis pihentetőként szellemi vetélkedő volt, majd divat- és cselgáncsbemutató. Estefelé kezdődött a zenés program, a helyi citerazenekart a bonyhádi néptáncegyüttes, majd a Rajkózenekar követte. Volt polbeat, a tábortűz mellett a Signál együttes játszott és a bonyhádi Szélkerék együttes, egészen az éjféli zárszóig. Fiatalok a Kapos mentén Sodrófa-hajitás Az edzettebbek krigliemel- getéssel próbálkoztak Versenyen kivüli divatbe­mutató... Ketten egy gatyá­ban Női foci kispályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom