Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. május 13. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Olvad a bitumen. A paksi Pollack Mihály utca lakói írják: „1980 őszén Pakson, a Pollack Mihály utcát aszfaltozták, amelyért a paksi Városi Tanács házanként 4500,— Ft közműfejlesztési hozzájárulást kér. De az úton már 17 —20 Celsius fok melegben közlekedni nem lehet, folyik a bitumen. Mi lesz ha 30 Celsius fog meleg lesz?” A kérdésre a paksi Városi Tanács V. B. műszaki osztályáról Béres János osztályvezető az alábbi választ adta: „Paks városban jelenleg 82, szilárd burkolat nélküli utcát tartunk nyilván, ezért a várost tanács a szokványos mértéken felül biztosít fedezetet útépítésre. A kellő ütemű fejlesztést azonban, még a többletteher viselése sem biztosítja, ezért — többekkö- zött — olcsóbb technológiák alkalmazásával kívánunk az úthálózat-fejlesztésen gyorsítani. így épült 1980-ban a Bercsényii és a Pollack Mihály utcákban kohókőburkolat, mély a technológia részét képező felületi impregnálással egyrészt útalapként szolgál egy későbbi aszfaltburkolat építéséhez, másrészt használati szempontból teljes értékű szilárd burkolat. Az iimpregnáláshoz felhasznált kis mennyiségű bitumen és a zúzalék a forgalom tömörítő hatására köti meg véglegesen a sok hézagot tartalmazó kohőkőréteget. Nagyobb melegben ez a betörnö- rödés — éppen az alacsony olvadáspontú bitumen miatt ■— gyorsabban következhet be. A levél írójának aggodalma tehát nem indokolt, annál inkább sem az, mert a költségvetési üzemi a végleges burkolat kiépítéséig esetenként zúzalékpótlással is T elefonszámunk: 12-284 gondoskodik az út megfelelő karbantartásáról. A szilárd burkolat építését követően kirótt közműfejlesztési hozzájárulás mértékét tanácsrendelet határozza meg, kivetését jogszabály írja elő. Az ingatlan-tulajdonosonként fizetett egyszeri hozzájárulás az építési költségeknek csak kfo. tizedrészére nyújt fedezetet, még az alkalmazott olcsó technológia mellett is. Az út használhatóságát — az építést megelőző állapotokhoz viszonyítva — az utcában lakók többsége elismeri (a hozzájárulás kivetését csupán három tulajdonos fellebbezte meg), s bár a burkolat a megközelítően háromszorosába kerülő betonút minőségét nem éri el, a korábbi alapvető közlekedési gondokat megszüntette. A kohókőburkolatú út építésével Paks város Tanácsa a Sürgető és jogos igényekre való tekintettel nem a gyengébb minőség, hanem a szakaszos megvalósítást biztosító technológia mellett döntött.” Közös kút - egyéni motor Kakasáról, a Szabadság utca lakói kérdezték: „Lehet-e közös kútba egyénileg motort rakni, oda, ahonnan tizenöt család hordja a vizet? Nyáron egyébként is kevés a víz benne. A környéken sok a kisgyermekes család, a víz pedig nagyon zavaros lesz.” Kakasdi olvasóink közös kút tál kapcsolatos érdeklődésére a következő tájékoztatást tudjuk adni: A kérdésre válaszolva mondhatjuk azt, hogy lehet Cha a motor nem túl nehéz), más kérdés azonban, hogy szabad-e? Ehhez tudni kellene, hogy milyen „közö6 kútról” van szó. Ha ez magántulajdonban, beltelken lévő kút, amely attól közös, hogy a fúrásához valamikor többén hozzájárultak, s most ezek ahhoz is hozzájárulnak, hogy egyikük motort helyezzen el abba', ebben az esetben „egyénileg be lehet rakni egy motort”. Ha a többiek nem egyeznek bele, birtokháborítás miatt a tanácshoz fordulhatnak. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy jelen esetben közkútról van szó, hiszen a közterületen többek által közösen létesített kutakat a tanácsok már korábban tanácsi kezelésbe vették. Ebben az esetben „egyénilég egy motort berakni” nem szabad, a tanácsi kezelésiben lévő kútba motort, szivattyút csak a tanács előzetes engedélyével lehet elhelyezni, a tanács pedig minden bizonnyal csak rendkívüli esetben (tűzveszély stb.) engedélyezd ezt. Javasoljuk tehát, hogy a Szabadság utca lakói forduljanak a helyi tanácshoz, amely intézkedni fog a tanácsi kezelésben levő kútba „egyénileg. berakott” motor eltávolításáról, vagy eltávolít- tatásáról, hacsak a motor berakásához — rendkívüli körülményekre figyelemmel — előzetesen engedélyt nem adott. Mire fizet a Biztosító? Gőgös Béla Szakosról ezt írja: „1980. december 10-én feleségemet halálos áramütés érte. Van egy 1960-bap kötött CSÉB-em. BekUldtem kérelmemet a dombóvári biztosítóhoz, hogy feleségem halálozásáért kártérítést kapjak. Onnan azt a választ adták, hogy az nem áll módjukban, mivel a feleségemnek állandó munkahelye volt. 1960- ban háztáji biztosítást kötöttem. 130, — forintot fizetek Utána. Erre is azt a választ kaptam, hogy feleségem halálára nekem nem jár semmi, mert a biztosítás nem terjed ki baleseti halálra.” Panaszosunk levelét az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságára továbbíitóttUk, ahonnan Papp Júlia, igazgató válaszolt: „Olvasójuk 1960. március 26-tól rendelkezik 130,— Ft évi díjú úgynevezett „HT” (termelőszövetkezeti tagok általános háztáji), továbbá 20 Ft havi díjú CSÉB-fbiztosítássál. A HT biztosítási módozat kizárólag csaJk a szerződő termelőszövetkezeti tag báliesete esetére nyújt fedezetet, a családilag — háziastárs — balesete, baleseti halála esetén kártérítést nem nyújtunk. A tagsági könyv 6. § c) pontja értelmében a munkaviszonyban nem lévő házastárs halála esetén nyújtunk csák kártérítést. Jelen esetben a panaszos felesége munkavdSzony- nyal rendelkezett halála előtt — erre egyébként ő is utal a levelében... 'Dombóvári fiókunk helyesen és feltételszerűen járt el az ügyben, és a fentiek alapján a kártérítési igényét sajnos el kellett utasítanunk.” Az építőgépek bérbeadásáról szól az építésügyi és város- rosfejlesztési miniszter 13,1981. (IV. 23.) ÉViM—AH számú rendelete, amelynek mellékletében felsorolt építőgépek annak adhatók bérbe, aki illetve akinek megbízottja az adott erőgép kezeléséhez szükséges építőgépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik és ezt a szerződés megkötésékor bemutatja. A bérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg. A bérbeadó csak biztonságtechnikailag minősített és a minősítés feltételeit kielégítő építőgépet adhat bérbe, s ha az építőgéphez kezelőt is biztosít, a bérlőnek természetesen nem kell az említett erőgépkezelői jogosítvánnyal rendelkeznie. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 24. számában olvasható. A szövetkezeti lakások cseréjéről jelent meg közlemény a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 16. számában. A közlemény — a vonatkozó jogszabályokra is utalással — kiemeli, miszerint a jogszábálymódosítá- sok érintetlenül hagyták a szövetkezeti lakások cseréjének azt a módját és lehetőségét, hogy a lakástulajdonosok lakásuknak csak a használatát cserélik el egymás között, de eredeti lakástulajdonukat megtartják, ami azt jelenti, hogy a szövetkezettel szemben fennálló kötelezettségek változatlanul a tulajdonost terhelik. A szövetkezeti lakást értékesítésre az állam javára vagy megvásárlásra az OTP-nek lehet felajánlaná. Mindkét esetben-mellékelni kell a lakástulajdonra vonatkozó telekkönyvi okiratot, továbbá — ha a lakást munkáltatói kölcsöntartozás terheli — a munkáltatónak a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatát, valamint az állami támogatás visszafizetési kötelezettség alóli mentességre vonatkozó nyilatkozatot, ha az értékesítésre felajánlás 15 éven belül szerzett tanácsi értékesítésű vagy munkáslakásra vonatkozik. /Az Egészségügyi Közlöny f. évi 8. számában jelent meg az egészségügyi miniszter 11/1981. EüM számú utasítása a vezetői munkakörök betöltéséhez szükséges politikai képesítésről. Az utasítás melléklete tartalmazza azokat a vezetői munkaköröket, amelyek betöltéséhez politikai végzettség szükséges, az utasítás pedig kimondja, hogy' képesítésének megfelelő munkakörbe kell áthelyezni azt a dolgozót, aki a kinevező által meghatározott időpontig az előírt képesítést neki felróható okból nem szerezte meg. Előzetesen természetesen fel kell hívni a dolgozót — határidő megjelölésével — a munkakörére előírt politikai képesítés megszerzésére. Ugyanitt közlemény jelent meg nyugdíjas dolgozók nyugdíjfolyósítás korlátozása nélküli foglalkoztatásáról. A közlemény felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben nyugdíjas egészség- ügyi dolgozók a nyugdíjuk korlátozása nélkül, teljes munkaidőben foglalkoztathatók, kihangsúlyozza azonban, hogy az, idevonatkozó engedély nem vonatkozik a kor- engedményes nyugdíjellátásban részesülő dolgozókra, valamint azokra, akiknek nyugdíjazására 1981. január hó 1. napját követően került sor. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 12. számában megjelent arra a közleményre, amely a kereskedelmi társadalmi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról szól, s amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A szakszervezetek megyei tanácsai a megyei kereskedelmi felügyelőségekkel együttműködve biztosítsák az újonnan megválasztott kereskedelmi társadalmi ellenőrök oktatását. A hosszabb idő óta rendszeresen dolgozó kereskedelmi társalmi ellenőrök részére teremtsék meg a továbbképzés lehetőségeit...” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK Egy város újjászületése Magyaróvár, a régi határ menti város szépül, fejlődik. A közelmúltban számos régi műemlék épületet, szobrot állítottak helyre. Részlet a magyar óvári várról Hungarológiai kongresszus Már összeállították az ülések anyagát, de még további tudományos kutatók jelentkezését várják a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság I. nemzetközi hungarológiai kongresszusára. A Budapesten ez év augusztusában tartandó tudományos tanácskozáson több mint 300 nyelvművelő szakember vesz részt. A kongresszuson két fő témában — a Magyarországon kívüli filológiai oktatásról és a magyar versről — mintegy másfélszáz előadás hangzik el. Szó lesz többek között a magyar vers fordításának lehetőségeiről és útjairól, a népköltészeti elemek hatásáról, s elemzik a magyar lírai alkotások ritmusát. Az 1977-ben alakult Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság olyan külföldi tudósokat hívott meg, akik egyetemeken, főiskolákon magyar nyelvet, irodalmat vagy néprajzot oktatnak, illetve ezekben a tudományágakban kutató munkát végeznek. A kongresszus megrendezése azért; is időszerű mert egyre több külföldi kutató foglalkozik hungarológiával és szakmai összeköttetést kíván fenntartani magyarországi nyelvészekkel, irodalomtörténészekkel, a néprajz- tudomány képviselőivel. A társaság, mint koordináló intézmény nemzetközi méretekben összefogja az e tudományágakban dolgozó kutatók tevékenységét, publikációs lehetőséget teremt számukra és széles körben támogatja az egyetemi, főiskolai oktatók munkáját. így közlekedtünk » Sok volt a gyermekbaleset Áprilisban aszeszélyes, __■___________ kedvezőtlen i dőjáráshoz hasonlóan alakult megyénk közúti közlekedésének helyzete is. A múlt évihez képest öttel több baleset történt, szám szerint negyvenkettő, amelyeknek során hatan meghaltak, tizennyolcán súlyosan és harmincnyolcán könnyebben megsérültek. Sajnálatos, hogy az előző havi csökkenés után ismét magasra, több mint huszonegy százalékra emelkedett az ittas okozók száma és az emberéleteket követelő országúti tragédiák többsége is alkoholos befolyásoltság következménye volt. A legtöbb ittas vezető a szekszárdi és a tamási járásban karambolozott. A balesetek közvetlen okainak alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az okozók több mint huszonhat százaléka nem volt képes az időjárás függvényében gyakran változó útviszonyokhoz alkalmazkodóan megválasztani járművének sebességét. Csaknem negyedrészük viszont az elsőbbségadásra előírt szabályokat szegte meg, mely baleseti ok már kevésbé magyarázható a gondatlanságon, figyelmetlenségen kívül egyébbel. Az említett, s havonta ismétlődően, nagy számban jelentkező baleseti okok mellett szokatlanul nagy (tizenkét százalékos) volt áprilisban a gyalogosok, közülük is a gyermekkorúak okozta szerencsétlenségek aránya. Ezen balesetek ugrásszerű emelkedését csupán részben indokolhatja a gyerekek hosszú tél utáni, fokozott szabadba vágyása, természetes mozgásigénye. Annál súlyosabban eshet latba a felnőttek felelőssége. Április 12-én délután, Bonyhád térségében, a 6-os fő közlekedési úton gázolt el gépkocsi egy ötéves kisfiút, aki pajtásaival az útmenti árokban játszadozott, közben az úttestre, autó elé szaladt. Nem volt a közelben senki, aki ebben megakadályozhatta volna, noha a KRiESZ egyértelműen előírja, hogy „Főútvonalon hat éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.” A kisgyermek súlyosan megsérült. P« hasonló, kisebb községekben, gyérebb forgalmú utakon is előfordultak. Múlt hó 26-án Gyu- laj belterületén egy személy- gépkocsi, tolatás közben mögéje kerülő, hároméves apróságot ütött el, aki( szintén súlyos sérüléseket szenvedett. 16-án Gyönkön, tizenegy éves fiú szaladt vigyázatlanul az úttestre. Az arra haladó gépkocsi vezetője — szerencsére — időben észrevette, s kocsiját, hogy a gázolást elkerülhesse, megállította. A gyermek azonban mégis megsérült, mert nekirohant az álló gépkocsinak. Ma már oktatási intézményeinkben, óvodáinkban — többé-kevésbé megfelelően — a szabályos közlekedésre is nevelik a gyermekeket. Ám e munka elvárható eredményét nemegyszer hátrányosan befolyásolja az otthoni ilyen irányú nevelés és kellő felügyelet hiánya, a közúti közlekedés gyermekeket is érintő veszélyeinek lebecsülése, nem utolsósorban pedig a helytelen példamutatás is. Sokszor lehetünk szemtanúi pl. annak, hogy apró gyerekeket a szülők kézen vezetve rángatnak át a zebrán piros fényjelzésre, vagy átkény- szerítik őket a járművek között, az úttest olyan szakaszán is, ahol jogszabály szerint a gyalogosoknak nincs semmi keresnivalójuk. A hasonló, balesetveszélyes szabálytalanságokat még sokáig sorolhatnánk. A gyermekek koruknál fogva sem lehetnek képesek a felnőttek, szüleik magatartásának jogszerű elbírálására. Ellenkezőleg, az irántuk érzett tisztelet arra készteti őket, hogy tetteiket minden fenntartás nélkül helyesnek ítéljék, s a tőlük szerzett, gyakorlati tapasztalataik alapján maguk is hasonló módon cselekedjenek. A járművek vezetőinek teendőit szigorú rendelkezések szabályozzák az úton, vagy annak közelében tartózkodó gyermekekkel való találkozások esetére. Ilyenkor a fokozott figyelem, a sebesség csökkentése, szükségtől függően akár a megállásig is, kötelező. Váratlan veszély- helyzetek alkalmával azonban a legjobb akaratuk mellett is tehetetlenné válhatnak, s így a bekövetkezett balesetért sem hibáztathatóak. Ahhnr tehát- h°Sy a nyári hónapokban, a nagyvakáció idején, gyermekeinket ne érhesse még több baj az utakon, sok, nehéz, de elengedhetetlen kötelesség hárul szülőkre, nevelőkre, járművezetőkre egyaránt. PIÁCSEK GYÖRGY
