Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

8 Képújság 1981. május 1. * Égetés helyett - komposzt Marosvásárhely elmúlt év­tizedét a nagyütémű építke­zés és ipartelepítés jelle­mezte A népességszám, az ipar növekedése, a nagyvá­rosi életforma, a megválto­zott csomagolástechnika kö­vetkeztében jelentősen meg­nőtt a napi szilárd hulladék- mennyiség. A hulladéktöme­get folyamatosan el kell tá­volítani a városból, a lakott területről. Az eltávolított, a kiszállított hulladékot sok nagy városban elhamvaszt­ják, elégetik. Itt a városi hulladék kalóriaszeg ényebb, mint másutt, ezért a sze­métégetés csak járulékos tü­zelőanyag hozzáadásával le­hetséges. Éppen ezért más utat vá­lasztottak a hulladék hasz­nosítására, éspedig a városi hulladék szerves komponen­seinek és a szennyvizek Útépítéséből származó iszap közös feldolgozását, amelyek végterméke a komposzt. Az eljárást az országban első­ként Marosvásárhelyen ve­zették be. A telepekre ki­szállított szilárd hulladékot szelektálják, őrlik, mecha­nikai úton előkészítik, majd előállítják a szerves jellegű szilárd és iszaipszerű hulla­dékkeveréket, optimális hő­mérsékletet, nedvességet te­remtenek, végül bekeverik a szükséges kiegészítő és dú­sítóanyagokat. A lebomlás, az úgynevezett érés három­négy hét alatt végbemegy. A végtermék, a komposzt- föld kiváló szerves trágya, elsősorban a kertészetben, a gyümölcs- és szőlőtermesz­tésben használható fel. A komposztálás végleges technológiájának kidolgozá­sa és a kísérleti állomás megépítése a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács védnöksége alatt kez­dődött meg Marosvásárhe­lyen. , te) Koreai NDK Vasutak, hajók, kikötők Félidejéhez érkezett a Ko­reai NDK második ötéves terve. Jó alkalom a gazdasá­gi eredmények értékelésére. A Koreai Munkapárt nemrég tartott kongresszusa megálla­pította: most az egyik leg­fontosabb feladat, hogy az exportot növelve Korea gaz­daságát dinamikusan fej­lesszék tovább. — Az ipar és a mezőgaz­daság ma már megtermeli a szükséges exportalapot — mondták a napokban az or­szág gazdasági vezetői —, de az árut el kell juttatni a ki­kötőkbe. A közlekedés azon­ban lemaradt, s ez nagy gon­dot okoz. Csak az utóbbi években mondható számot­tevőnek a vasútépítésben el­ért eredmény. HEGYEN-VÖLGYÖN Koreáról tudni kell, hogy a félsziget-ország erőszakos kettéosztása megbontotta a hagyományos vasúti hálóza­tot. A fő vonalak valaha az északi és a déli országrészt kötötték össze egymással. Az új vágányok lefektetését ne­hezítik a domborzati viszo­nyok. Temérdek hidat, alag­utat, magasított -töltést kel­lett és kell építeni. A nehézségek ellenére a vasút korszerűsítése, új vo­nalak üzembe állítása ha­laszthatatlanná vált. Az el­múlt évtizedben jó néhány gyár épült, új hányákat, érc­lelőhelyeket tártak fel. Eze­ket be kellett kötni az ország gazdasági vérkeringésébe. Vasúti szárnyvonalakat kel­lett kiépíteni egyfelől a gyá­rak, a bányák, másfelől a kikötők között. TENGERJÁRÓK A tengeri kikötők a KNDK természetes kapui. Rajtuk keresztül áramlik az ország forgalmának jelentős része. Áteresztőképességük azonban ma már kicsi a megnöveke­dett forgalomhoz képest. A gazdasági vezetők ezért a mi­nap elmondták, hogy intéz­kedtek a hajóépítés meg­gyorsítására, a navigációs- és távíróberendezések korszerű­sítésére, a raktárak és a hű­tőházak bővítésére. Hamaro­san a korábbinál lényegesen nagyobb, húszezer tonnát meghaladó tengerjárók kerül­nek le a sólyákról. Az eddi­gieknél nagyobb kikötők vár­ják majd őket, s a vasútháló­zat sem lesz immár „szűk keresztmetszet”. (s. a.) MG Budakalásztól Kar I- M arx-Stadtig PróbaelszáHil ítással kezdő­dött.... Budakalászról 1979 második fejében indították útnak a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat első árumintá­it az NDK-Jba. A pamuttal kevert leniből szőtt lepedők, a napellenző szövetek, s a kábelfonalak tetszést arattak. Ezt bizonyítja, hogy az NDK- partner 1980-ra 100 000 négyzetméter lepedőre, s 300 tonna kábelfonalra adott megrendelést. Az idén ennél jóval na­gyobb mennyiséget igényel­tek. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat NDK-beli partnereivel az idén 3 millió rubel értékű árucserét bonyo­lít le. Ez a tavalyinak több minit 3 millió rubel értékű árucserét bonyolít le. Ez a tavalyinak több mint kétsze­rese. A forgalom ilyen erő­teljes növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy a VEB KOMBINÁT TECH­NISCHE TEXTILIEN-nel és a VEB KOMBINÁT BAiUM- WOLLE-vel három esztende­je kialakított együttműködés jól bevált, egyaránt előnyös a magyar és az NDK-beli vállalatoknak. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint a két nagy NDK textilkombinát számára is a nagy szériás termelés a leggazdaságosabb. Az együttműködés hozzájárul a termelési kapacitások opti­mális kitöltéséhez, a haté­konyság javításálhoz. A Len­fonó -és Szövőipari Vállalat például a textilipari re­konstrukció során, nagy tel­jesítményű ifehiérítőgépet ál­lított üzemibe, melynek gazda­ságos kihasználásához nagy­tételű termelés szükséges. Ezen a gépen készítik ki például a félten (pamuttal kevert fonalból gyártott) le­pedőket. Ezekből a belföldi vevők, főleg a szállodaipar, 100 000 négyzetmétert igé­nyel évente. Az NDK-partner számára az idén 300 000 négyzetmétert gyártanak eb­ből a termékből. A hazai szükséglet háromszorosát ki­tevő mennyiség, egyben az igényes termékeiről neveze­tes, fejlett NDK textilipar elismerését is kifejezi a ma­gyar termékek j ó mi nősége iránt. A lepedővásznakon kívül napellenző szöveteket, cipő­ipari bélésanyagokat is szál­lít az LSZV, de a legjelentő­sebb tétel a durva len-, illet­ve kábelfonal, melyből az idén 360 tonnányit küldenek Karl-Marx-Stadtba. Az idei megállapodás keretében vál­lalt nagy mennyiségű fonal gyártásával az LSZV új szombathelyi fonógyárában biztosított a folyamatos ter­melés. Az NDK-beli vállalatokkal kötött megállapodások ko­rántsem egyoldalúak. Termé­szetesen a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat, az NDK- ban keresett magyar termé­kekért cserébe hazánkban, „kurrens” árukat kap. így az NDK-ból a VEB KOMBINAT TECHNISCHE TEXTILIEN- től 300 ezer asztali garnitúra, szett, asztalterítő, szalvéta érkezik. A nem szőtt textíliá­ból készített garnitúrák elő­nyös tulajdonságait — jól moshatók, vasalást nem igé­nyelnek, több százszori hasz­nálatot is kibírnak és olcsó áron kaphatók — a magyar háziasszonyák jól ismerik. A konfekcióipar viszont az NDK rávasalható bélésanya­gokat hasznosítja jól, me­lyek szintén nem szőtt textí­liából készülnek. Ezekből az idén 400 000 négyzetméter ér­kezik az árucsere keretében. Az építőipar számára 100 000 négyzetméter hálóerősítésű fóliaszövetet, az autósoknak pedig 1800 biztonsági övét is beszerez az LSZV, emellett gondoskodik háromezer nap­ernyőről is. A farmeröltözé­kek iránti nagy igények ki­elégítésére is felhasználják az együttműködés lehetősé­geit. Mivel hazai forrásokból nem tudják biztosítani a far- mervászon-aiapanyagot, a Trapper márkájú farmerok­hoz indigófestett anyagot kapnak NDK-beli partnereik­től. Az együttműködés ma már túlnő az egyszerű árucserén, bár ez sem elhanyagolható. A megállapodás mindkét válla­lattal magába foglalja a mű­szaki-tudományos együttmű­ködést is. Ennek keretében kiemelt témaként foglalkoz­nak a műszaki textíliák és a sátorgyártás szakosítási kér­déseivel. Ehhez a magyar szakemberek devizamentesen tanulmányozzák a fejlett és j ól szervezett, magas termelé­kenységgel dolgozó NDK textilipart. Az 1981—82-es műszaki-tudományos együtt­működésben már a szakem­berek kölcsönös cseréje 'is szerepel. OSTVATH SAROLTA Gyógyszer - barnaszén bői A humusz, a tőzeg, a mo­csár iszapja, sőt, a barnaszén is tartalmaz olyan humin- saívtakat, amelyek állatgyó­gyászati cikkek alapanyagát adják. A lipcsei Karl-Márx Egyetem állatgyógyászati ta­gozatának tudóskoltókitívája — közösen a Weinböhla Ál­latgyógyászati Gyár kutató­gárdájával — a barnaszénben lévő huminsávból új gyógy­szert állított elő, a Kalumint, amely az állatok napi takar­mányához, ivóvízéhez kever­ve kiváló gyógyhatású a gyomor- vagy a bélrendszer megbetegedésének esetén. A fialta! egyédeknél ez a beteg­ség gyakran növekedésbeli elmaradáshoz vezet. Eddig import gyógyszert használtak erre a célra az állatorvosok. Ez azonban drága megoldás volt és idővel hatástalan is. A Kalumint már üzemi méretekben is kipróbálták, miután a klinikai tapasztala­tok kedvezőek voltak. A gyógyszer gyulladásgátló ha­tása 'kitűnő volt, s az állatok jól viselték a beadását is. Az eddigi kísérleti eredmé­nyek azt biztonyítják, hogy a Kalumin alkalmazásával a megbetegedések gyakorisága mintegy 40 százalékkal csök­ken, a betegség időtartama pedig lerövidül és a gyógy­szer hosszabb ideig tartó ada­golása esetén is tartós a ha­tása, mivel az NDK-szaba- dalom szerzőinek sikerült az alapanyagot úgy kinyerniük a barnaszénből, hogy eredeti, természetes tulajdonságai nem mennek veszendőbe. A gyógyszer alkalmazásának az élelmiszerekre semmiféle ká­ros hatása nincs.. Tendenciák a motorkerékpár-gyártásban Az elmúlt évtizedekben szerte a világon sokszor ke­rült válságba a motorkerék­pár-ipar, újabban azonban ismét erőteljes fellendülésnek lehetünk tanúi. A küzdelem a szerkesztők rajztábláin zaj­lik, és nehéz lenne megmon­dani, hogy a motorkerékpá­rok szerkesztő mérnökei ta­nultak-e többet az „autósok­tól” vagy viszont. Ma már nem ritkaság a 100 lóerő/liter fajlagos _ teljesít­mény a kismotoroknál sem, ugyanakkor az autóknak en­nél jóval szerényebb telje­sítménnyel kell megeléged­niük. A motorkerékpár-moto­rok sűrítési aránya a soro­zatban gyártott típusoknál is egyre inkább eléri a gazda­ságos csúcsértéknek mond­ható 1:10 értéket, ugyanak­kor a fordulatszámok is te­kintélyesen emelkednek. Szé­riamotoroknál sem ritkasága percenkénti 6000, sőt 10 000 fordulatszám. Nyilvánvaló, hogy mindezt a felhasznált szerkezeti anyagok minőségé­nek a javítása, a megmun­kálási eljárások tökéletese­dése, a gyártási mérőeszkö­zök nagyobb pontossága és a javuló minőségi kenőanya­gok, valamint üzemanyagok megjelenése tette tehetővé. A modem motorkerékpár nem­csak teljesítmény szempont­jából, hanem gyorsulóképes­ségével, fürgeségével is meg­előzte a legnevesebb autó­márkákat is. A további fejlődésnek azon­ban volt néhány jelentős akadálya. A fordulatszám nö­velése a hagyományosnál kor­szerűbb gyújtókészüléket igényelt. A lendkerékmágne­sek, de valamennyi ismert gyújtási rendszer is, mecha­nikusan működő alkatrész­szel, jelen esetben a megsza­kítást végző üllővel és kala­páccsal kombinálva együtte­sen került alkalmazásra. En­nek az alkatrésznek a tehe­tetlensége eleve behatárolta a gyújtószikrák elérhető maxi­mális számát és egy-egy szik­ra időtartamát. Nagyobb for­dulatszámoknál a gyújtás­zavarokhoz vezetett, ezen kí­vül — automatikusan elő- gyújtás-szabályozó híján —a gyújtási pont a fordulatszám függvényében is állandó ma­radt, tehát csökkent a motor hatásfoka, nagy fordulatszá­mon tökéletlenebb lett az égés, sok üzemanyag távozott a hengerből elégetlenül. En­nek a problémának a meg­oldására több gyár fejlesztő­kutató tevékenységet folytat. A motorkerékpárok területén is megjelenő elektronikus gyújtási rendszer utat nyit a még kedvezőbb teljesítmé­nyek felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom