Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
A níÉPÜJSÁG 1981. május 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Villany a hétvégi házba Kiutasi Kálmán Szekszárd- rál az alábbi levelet küldte szerkesztőségün kbe: „A szekszárdi Fuksz-völgy- ben van szőlőm, hétvégi házzal. Sajnos, errefelé még nincs villanyhálózat. Előzetes tájékozódásom szerint 15—20 tulajdonos tartana igényt villanyáramra a hétvégi ba. Megvalósítható-e az nyünk?” A szekszárdi Városi Tanács elnöke, dr. Nedók Pál az alábbi választ adta: .„Miivel a villanyhálózat építésére hivatott DÉDÁSZ megrendelést magánosoktól nem fogad el, a városi tanács a munka elvégzését egy- egy meghatározott munkaterületre megrendeli, amennyiben a tulajdonosok által elkészített kiviteli terv szerintii teljes bekerülési költséget a városi tanács egy elkülönített számlájára befizetik. Az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatokat a városi tanács műszaki osztálya segíti, de teljesen átvállalni nem tudja. Az igények kielégítése természetesen mindenkor a DÉDÁSZ kapacitásának függvényéiben teljesíthető csak.” Jár-e háztáji az özvegynek? (Egyik olvasónktól az alábbi levelet kaptuk: „Férjem több mint 10 évig dolgozott a helyi termelőszövetkezetben állatgondozóként. 1976. februárjában, 53 évesen meghalt. Ezt köveTelefonszámunk: 12-284 tőén egy évig, 1977. februárjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam, mivel az 55, életévemet nem töltöttem be. 1981. februárjától kaptam az állandó özvegyi nyugdíjat. Ezt követően felkerestem a helyi tsz illetékesét a részemre férjem után járó fél rész háztáji ügyében, akitől azt a választ kaptam, hogy az nekem nem jár.” Horváth József, a Tolna Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára így válaszolt: „A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 1979. július 1. napjával történt módosításáig e rendelet 78. §-a az özvegy háztáji földhasználatá- vál kapcsolatosan az alábbiakat 'tartalmazza: »Háztáji földhasználatra vagy természetbeni juttatásra jogosult a tag halála esetén az a vele együtt élt, nem termelőszövetkezeti tag házastársa (élettársa), aki a nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart. A termelőszövetkezettől legfeljebb 3000 négyzetméter, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén legfeljebb 1500 négyzetmétert meg nem haladó földhasználatra, vagy ennek megfelelő terményben! (pénzben!) juttatásra jogosult, ha tulajdonában, használatában nincs ilyen mértékű föld.« Ennek az úgynevezett özvegyi jogot megalapozó feltételnek a tag halálaikor kell fennállnia1. Panaszosuk férjének halálakor, 1976-ban az akkori hatályos jogszabály feltételek az özvegynél nem álltak fenn, így háztájira nem jogosult.” Lesz-e kövezett út? Szávai János szekszárdi olvasónk az alábbi kérdéssel fordult hozzánk: „A Paddi-völgy és a Fuksz- völgy a nagymértékű jármű- forgalom és az esőzések miatt szinte járhatatlan. Mikor lesz lekövezve ez a két út is úgy, mint a lisztes-völgyi út feljárata?” A válaszit Szekszárd város Tanácsának elnöke, dr. Nedók Pál adta meg: „Az erózió elleni védelmi munkálatok során a Parász- ta-patak vízgyűjtő rendszerének kiépítése, rendezése már korábban befejeződött. A lisztes-völgyihez hasonló kövezett övárok kiépítésére nem volt szükség, müvei e területről iszapéliöniés nem fenyegetett. A lisztes-völgyi út feljáratának kikövezését az 56-os út iszapelöntés élleni védekezése indokolta, és hasonló funkciót töltenék be a várost övező domboldalon elkészült, vagy készülő övárkok. Ez mellett természetesen közlekedési útvonalul is szolgálnak, de 'elsősorban erre a célra készültek. A zártkerti utak kikövezése a közlekedési feltételek javítása céljából illuzórikus elképzelés addig, amíg a város lakóterületein is, igaz egyre csökkenő számban, földes- uták találhatók.” Szabad szombat Egyik olvasónk panaszolta: „Munkahelyemen már évek óta következő a problémám. Sajnos, előfordul, hogy azon a héten vagyok táppénzes állományban, amikor szombaton is dolgoznom kellene. A következő szombaton azonban nem kapom meg a szabad szombatot, mivel az csak a ledolgozott 88 óra után jár. Én pedig a betegségem miatt nem tudtam dolgozni... Ugyanakkor évente levonnák a szabadságunkból 1—2 napot, aszerint, hogy ki menynyi munkaidővel rendelkezik. Kérdésem, hogy a fent említett esetben jár-e a szabad szombat?” Srertcesztőségünkhöz írt, a heti pihenőnapon felüli szabadnappal kapcsolatos tanácskérő levélre válaszoljuk: A munkaügyi miniszter 17/1979. (XII. 1.) MŰM számú rendéletének 25. §-a így szól: „A kollektív szerződés a munkaidő-beosztás meghatározása során heti negyvennégy órás munkaidő esetén kéthetenként egy szabadnapot írhat elő a heti pihenőnapon felül.” A jogszabály tehát heti 44 órás munkaidőről beszél, s nem arról, hogy a dolgozó egy héten ténylegesen hány órát dolgozott, hiszen nemcsak betegség- miatt lehetett távol a munkahelyétől, hanem pl. azért is, mert állam- polgári kötelességét teljesítette, kötelező orvosi vizsgálatra, véradásra ment, stb. Javasoljuk, hogy idevonatkozó problémájával forduljon munkáltatója munkaügyi döntőbizottságához. A szabadságiból a szabad szombatokra történő levonás tekintetében viszont munkáltatója a jogszabályban előírtaiknak megfelelően jár el. Ml VÁLASZOLUNK * » ** házak-' megyei igé'jV-l-.1'.Az állategészségS-i- ügyről szól a Maii gy ár Népköztársaság Elnöki Tanácsainak j] 1981. évii 3. számú iiiJ- vlv-':» törvényerejű rendeleté, és az ennek végrehajtására a mezőgazdaságii és élelmezésügyi mliinliszter által kiadott 6/1981. (IV. 12.) MÉM számú rendelet. E jogszabályok meghatározzák az állatok tartásának, tenyésztésének, forgalmának feltételéit, előírják e feltételek ellenőrzésének, az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének rendjét. Kihangsúlyozandó, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, állatok egészségét nem veszélyeztetheti, tilos az állatok bántalmazása és kínzása. Előírja a jogszabály azt is, hogy az állattartó köteles állata betegségre gyanús állapotát, elhullását vagy betegség miatti levágását az átHatorvosnalk bejelenteni, a hatósági rendelkezésre leöät, az elkülönítőbe vitt és elhullott, valamint a kötelező védőoltás, vagy kötelező gyógykezelés következtében elhullott állatokért, továbbá a hatósági rendelkezésre megsemmisített, állatbetegségek terjesztésére álkalmas tárgyakért kártalanítás jár. Rendelkezik a két jogszabály az állatorvosi magán- gyakorlat folytatására való jogosultságról, az állategészségügyi szolgáltatásokért fizetendő díjakról, mellékleted pedig tartalmazzák a nagyüzemi állattartásira szolgáló építmények használatának állategészségügyi előírásait, az állatvásárokra és állatkiállításokra vonatkozó előírásokat, a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek felsorolását. A hivatkozott két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 22. számában jelent meg, és 1982. évi január hó 1. napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Minisztertanács 11/1981. (IV. 12.) számú rendeleté, amely a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak az intézményen kívül végzett szakmai gyakorlatáról, valamint a felsőoktatási intézmények és a gyakorlóhelyek együttműködéséről szól, kimondja, hogy a szakmai gyakorlat szervezésé, irányítása és rendszeres ellenőrzése a felsőoktatási intézmény feladata, a gyakorlóhely a szakmai gyakorlatra beosztott hallgatók részére köteles egészséges és biztonságos munkakörülményekről gondoskodni, továbbá biztosítani mindazokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyeket a hallgatóval azonos munkahelyen, Mlétőleg ugynolyan munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozója részére juttat. A közelgő nyárt szabadságolásokra is figyelemmél sokak érdeklődésére tarthat számot az OKISZ Értesítő f. évi 7. számában megjelent :az a közlemény, amely a részfoglalkozású dolgozók szabadságáról szól. Egységes a kialakult gyakorlat abban az esetben, amikor a munkáltató a részifoglalkozású dolgozót akként alkalmazta, hogy az a hét minden munkanapján munkát végez. Ilyen esetben a dolgozót a szabadság ugyanolyan mértékben illeti meg, mint a teljes mun» kaidővel foglalkoztatott dolgozókat. Nem egységes azonban a gyakorlat az olyan esetekben, amikor a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét előre vagy esetenként meghatározott egyes napjain végez munkát. A közlemény — a vonatkozó jogszabályra utalással — rögzíti, hogy szabadság kiadása szempontjából ilyenkor is a hét mindem napját „munkanapként kell figyelembe venni Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Az ligetön Ügetőpálya egy van ebben az országban, fogadó körülbelül tízezer. Az ügetőpályán szerdánként nyolc, szombatonként tíz versenyt rendeznek, egy-egy verseny lefutási ideje átlagban alig több mint három perc, a tiszta versenyzési idő hetente legfeljebb egy óra, s ha ehhez arányújuk a tízezer fogadót, akkor ezt a „sportágat” népszerűbbnek kell tartanunk, mint a labdarúgást. Persze, a lósport nemcsak sport, az üge- tőpálya nem egyszerűen versenypálya, mint ahogy a fogadó sem egyszerűen szurkoló. A fogadó mindenekelőtt játékos, tehát nem pusztán szemlélője, hanem ízig- vérig résztvevője is a versenyeknek, s hetenként nem egy órát, hanem ennek sokszorosát áldozza a lovakra, a pénzéről nem is beszélve. Ilyenkor, a versenyek előtt még csendes ez a különös világ, a fogadó lelkében is csend honol, a zsebében lapulnak a nyerés reményében eljátszható forintok, és erősen hiszi, hogy minden lehetséges, még az is, hogy nyerni fog. Ha nem hinné, nem lenne itt. Az elmélyülés, az összpontosítás, az esélylatolgatás utolsó percei. A fogadók, mielőtt odaállnának az öt, tíz, húsz, ötven, vagy éppen 100 forintos címletű tiketteket árusító ablakok elé, lehetőleg minden szempontot igyekeznek figyelembe venni. Egyetlen igazi fogadó sem tartja szerencsejátékosnak önmagát, hazardőrnek pedig végképp nem; saját tapasztalt - ságában, ravaszságában bízva veti össze a lovak képességét, a verseny távját, a pálya állapotát, a hajtők rátermettségét és vélhető szándékát. Az igazi fogadó a megfigyeléseit, az ismereteit a tudását kívánja kamatoztatni, amikor fogad, s ha nyer, azt a saját érdemének tartja, ha pedig veszít, tudni véli, hogy milyen körülményt nem vett figyelembe. Az első kör végén a papírforma szerint kevés esélyű 8-as számú Engedély előzi, s a 10-es számú, győzelemre esélyes Eszék is megközelíti a 4-es számú Daturát. A verseny két kör. Datura haj tója nem engedi át a belső pályát, a kanyar előtt gyorsít, így lovának kevesebbet kell futnia az őt előző versenytársaknál. A tribün lépcsőjén álló fogadók többsége már látja, hogy vesztett. A kasszafavorit Fehérarany rosszul indult, már nem zárkózhat fel, s bár az ugyancsak sokak által fogadott Arnold remekül finisei, a befutóegyenesbe még elsőnek forduló Eszék fáradni látszik. Arnold nyer, meglepetésre Engedély a második, még nagyobb meglepetésre a jól hajtott Datura szerzi meg a harmadik helyet a visszaeső Eszékkel szemben. Aki az első három lovat sorrendben eltalálta, az Egy futam A „vesztőhely” A pálya és a fogadó — nem létezhetnek egymás nélkül tíz forintra 3870 forintot nyer. Ők vannak kevesebben. Az igazi fogadó a versenyt utólag is megvitatja. Van, aki szerint nem is lett volna szabad a favoritban bízni, mert megbízhatatlan dög; mások szerint viszont Fehérarannyal nem is akartak nyerni, mint ahogy Eszéktől is nyilvánvalóan a saját haj tója „vette el” a harmadik helyet. A vita szenvedélyes, mert noha az igazi fogadó is veszít, ő legalább a kudarc okát is meg tudja magyarázni. A fogadó számára nem akkor van vége .a versenynek, amikor ae utolsó futamot is lefutották, hanem, amikor az utolsó pénzét is elveszítette, ami rendszerint a verseny Vége előtt következik be. Ez még nem az a pillanat. De súlyos. A fogadó ilyenkor még reménykedik. Még mindent visszanyerhet. Sőt! De a fogadó azért ilyenkor már a kudarcot is érzi. És megfogadja, hogy nem megy ki többet a versenyre. De kimegy. Minden szerdán és szombaton. ACZÉL GABOR
