Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

1981. május 26. ^EPÜJSÄG 3 Ma: «ejnap Az elmúlt ötéves tervidőszakban a kormányprogram eredményeként a tejtermelés 1975-höz viszonyítva 38 százalékkal, az ipar által feldolgozásra átvett tej­mennyiség pedig 44 százalékkal növekedett. Ez lehető­vé tette az import megszüntetése mellett a fogyasztói igények jobb kielégítését, sőt a termékválaszték bővíté­sével újabb igények felkeltését is. A fejlődés irányára két alapvető tendencia volt jellemző: a mennyiségi nö­vekedés és a kereslet szerkezetének változása. Az alapvető hagyományos termékek növekvő fogyasztása mellett a fogyasztók az új és változatos izek, a háztar­tási munka megkönnyítését szolgáló készítmények iránti érdeklődése erősödött. A tejipar felmérve cTfo- gyasztók változó igényeit, a gyártmányfejlesztési tevé­kenységét az új keresleti irányok szolgálatába állítot­ta. A gyors fejlődés ellenére azonban tej- és tejtermék­fogyasztásunk még mindig elmarad az éves átlagban optimálisnak mondható személyenkénti 230—240 kilo­gramm fogyasztástól, következésképpen mind a tejter­melés, mind a -feldolgozás további egyenletes fokozása szükséges. A termelő gazdaságok a tejtermelés mennyiségi nö­velése mellett fokozatosan javították a tej minőségét is. A tervidőszak végére a tehénállomány tbc-mentes lett, és javultak a tej egyéb fizikai jellemzői is. A fokozatosan javuló alapanyag lehetővé teszi a megbízhatóbb, egyenletesen jó minőségű, hosszabb ide­ig eltartható termékválaszték további kiszélesítését. Az ipar most, hogy már felépíthette üzemhálózatát, az in­tenzív fejlesztésre tér át. Bár több olyan kapacitásbő­vülést is eredményező beruházás még folyamatban van, mint a szekszárdi sajtüzem, a debreceni tejüzem, a za­lai és a bácsbokodi rekonstrukció, az ipar külterjes fej­lődésének időszaka befejeződött. Az ipar által gyártott termékek a kereskedelem köz­vetítésével jutnak el a fogyasztóhoz. Az üzletek tényle­ges választéktartásának bővítését célozza a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium közös intézkedése, amely bolti ka­tegóriákra meghatározta a minimálisan kötelező tejter- *mékválasztékot. Tény, hogy központi intézkedésekkel a tényleges kínálatot csak befolyásolni, de biztosítani nem lehet, ezért fontos feladat, hogy a tejipar kereske­delmi szervezetei hatékony kereskedelmi munkával, ajánlásokkal, rugalmas szállítási rendszerekkel segítsék a mind szélesebb bolti választék tartását. A tejipar az elmúlt ötéves tervidőszak alatt mintegy 40 új termékkel jelent meg a piacon. A következő terv­időszakban is folytatódik természetesen újabb és újabb termékek bemutatása, de a fő feladat a bevált és egész­séges termékek elterjesztése. Az ipar jelenleg 64 féle sajtot készít. Érzékelhető, hogy a korábban egyoldalú sajtfogyasztásunk mind szí­nesebbé válik. Ebből is kiemelhetjük a kétféle ca- mambert sajt jó fogadtatását és különböző lágy jelle­gű (Lajta, Göcseji, Anikó, Szekszárdi csemege) sajtok fogyasztásának előretörését. A tejipar dolgozói helytállnak, szakképzettséqüket valamennyiünk érdekében is folyamatosan emelik. A tej világnap alkalmából kívánjuk termékeiket egészségünkre, egészségükre. Félidejéhez érkezett a BNV Vasárnap ismét egész nap látogathatta a nagyközönség a tavaszi BNV-t. A kellemes, nyárias időben több tízezren keresték fel a kőbányai vá­sárvárost. Már a nyitás előt­ti órákban megteltek a par­kolók, az ország különböző Vidékeiről érkeztek a személy- gépkocsik, az autóbuszok. Számos, turistákkal teli au­tóbusz érkezett a szomszédos országokból is. A BNV vendéglátói és szol­gáltatói felkészülten fogad­ták a látogatókat. Jónéhány csárda, étterem, büfé, közért kínálta áruit a megéhezett és megszomjazott vendégeknek. A birkacsárdában a legnép­szerűbb ételekből, a birka­pörköltből és a pacalból több mint 2000 adag fogyott el, emellett 400 adag füstölt csülköt, ugyanennyi túrós­csuszát és több mint 100 ki­logramm sült kolbászt fo­gyasztottak el a vendégek. A dunakömlődi halászcsárda közkedvelt pontyhalászléjá- ból 1500 adag kelt el. A ZÖLDÉRT pavilonjában na­rancsot, jonatánalmát, epret, retket, paradicsomot, papri­kát, spárgát és még jónéhány friss és igen szép gyümölcsöt és zöldséget kínáltak. A slá­ger az a tíz mázsa cseresz­nye volt amit egyenesen a termőhelyről szállítottak a BNV-re. Vasárnap egyben félidejé­hez érkezett a BNV. Ebből az alkalomból Schriffert Fe­renc, a budapesti (nemzetközi vásárközpont igazgatója nyi­latkozott az MTI munkatár­sának. — E néhány nap alatt va­sárnap estig több mint 200 ezren látogatták meg a beru­házási javák idei szakvásá­rát. Ez a szám azt mutatja, hogy a mostani vásár láto­gatottsága nagyobb lesz a korábbi évekéinél. A vásár- szervezőknek külön örven­detes, hogy a szakmai na­pokra minden eddiginél szervezettebben jönnek a szakemberek, mind kevesebb a formális tárgyalás, ren­dezvényi Telt ház van a BNV konferenciaközpontjában is, ahol eddig 27 külföldi és ha­zai előadást rendeztek. A világ minden tájáról mintegy 200 üzletember ér­kezett a BNV-re. Nőtt a hi­vatalos küldöttségek száma is, az 'NSZK több tartomá­nyából látogattak a vásárra a gazdasági élet vezetői. A szovjet építésügyi tárca ve­zetői behatóan tanulmá­nyozták a szovjet házgyári elemekből a BNV-re bemu­tatott családi házakat. A külföldi sajtó is részlete­sen tudósít a budapesti se­regszemléről. A 28 tagú kül­földi újságíró-delegáció tag­jai a világ rangos lapjait képviselik. A BNV igazgatója végül elmondta: úgy érezzük, leg­nagyobb gazdasági partnere­ink ma már nemcsak ter­mékbemutatónak tekintik a BNV-t, hanem kereskedelmi találkozóhelynek, áhol egy­mással is tárgyalhatnak, üz­letet köthetnek. A legelőn: felébe kerül Árokpartok, legelők, kaszálók Bármilyen furcsán is hang­zik: agyongépesített korunk­ban újra visszatérnek az ol­csó és természetes tenyészté­si, termesztési, és tartósítási módok. A húst füstölik újra, a krumplit vermelik, az al­mát aszalják, ahelyett, hogy mélyhűtőbe raknák, klimati- zált helyiségbe vinnék a vegyszerek, művelőgépek mi­att amúgy sem olcsón előállí­tott termékeket. ISTÁLLÓBÓL— LEGELŐRE A kép már nem idilli, ha­nem megszokott: zöld réten legelő szarvasmarhacsordák, juhnyájak. A legelés a lehe­tő legrégibb „szokása” az ál­latoknak. Csupán néhány év­re szorultak „kőházakba”, ahonnan aztán sanyarú ta­pasztalatok után szabadultak ki természetes életterükre. Oda, ahová az amúgy is fo­gyó munkaerő miatt előbb- utólbb úgy is kihajtották vol­na őket, no meg azért is, mert nem mindegy, hogy mi­lyen költséggel lehet gazda­ságosan termelni. Az pedig nem lehet kétséges, hogy jó­val olcsóbb, ha az állat saját maga eszi meg a táplálékát, nem kell gondoskodni az is­tállók szellőztetéséről, a ta- karmánylác betakarításáról, tárolásáról, adagolásáról, a trágya kihordásáról és keze­léséről. A csökkenő mezőgazdasági területen belül nő a legelő­terület — 960 ezer hektár az országban — és csökken a rét, nyilván azért, mert ha lehet, művelésbe vonják. A legelők fűtermése mintegy 70 száza­lékban legeltetéssel, 30 száza­lékban pedig szénaként és szenázsként hasznosul. Az ex- tenzív állattartásnak miként múltja, jövője is van. TAVASZTÓL A FAGYOKIG Példáért Aparhantra men­tünk, oda, ahol a szarvasmar­ha-tartásnak hagyománya van. A szövetkezetnek 1150 szarvasmarhát kell eltartania, ebből 400 a tehén, 170 a hí- zómarha, 160 a borjú, a töb­bi pedig növendéküsző. Ilyen­kor májusiban 300—350 üszőt találhatunk a legelőn és per­sze a szárazon álló teheneket. A fejősteheneket karámban tartják, hisz a fejés idejére nehezen lehetne a fejőházba terelni az állatokat. A kinn lévő szarvasmarhák abrakot is kapnak, sőt, abban az idő­szakban, mikor zsenge még a fű, szalmát és gyengébb mi­nőségű szénát tesznek eléjük. A fejőstehenek őszi takar­mánykeverékét, zöldlucernát és füvet is kapnak. A zöld- futószalag alapja a lucerna, s emiatt magas a nyári tejter­melés: az istállőátlag most 12 liter fölött van. A legeltetés május elejétől október végé­ig tart, addig, amíg be nem köszönt a fagy. A szövetke­zetben 296 hektár a legelő­terület, ebből 50 hektárt ön­tözésre is berendeztek, s függetlenül attól, hogy esik-e az eső vagy sem, ezen a te­lepített legelőn állandóan ön­töznek. A szintén telepített, de nem öntözhető legelőt egy­szer mindenképpen kaszál­ják, csapadékos években két- alkalommal is. Ha aszályos az idő és nincs növendék, a háztáji gulyát és a juhnyájat hajtják ide ki. MIBE KERÜL? A legelőfelújítás a szövet­kezetben állandóan folyik. Ugyanannak a területnek a felújítására 3—4 évenként ke­rül sor, s égy évig olyan nö­vényeket termesztenek ezen a területen, amely a zöldfutó­szalagba beillik. (Fűmag van ugyan, de gyakran késve ér­kezik, így nem tudják opti­mális időben elvetni. A spe­ciális legelőkeverékben ma­gyar rozsnok, angolper je, fe­hérhere, szarvaskerep és kü­lönböző aljfüvek magja van. A téeszben 1972 óta legeltet­nek. Egy állat napi legeltetés- költsége 6—8 forint között mozog, ebben benne foglal­tatik a telepítés, az ápolás, a műtrágyázás, a gyomirtóka­szálás és az öntözés költsége is. A növendékállatok egy napra jutó takarmányozási költsége 50 százalékkal lett kevesebb, miután kihajtották őket a legelőre. A legelőhasznosítás a szarvasmarha-programon be­lül önálló terv szerint törté­nik. A terv fontos része, hogy 10—15 ihéktár öntözött legelő­ről a termést szénának vág­ják le, de 'kaszálják a nem öntözött területet is, hisz nagy tömegű és jó minőségű termést biztosít. gépesítés A legelők, rétek termését rotációs kaszákkal vágják Aparhanton is. S mint má­sutt, itt sem elégedettek ve­lük: tavaly az új kasza csu­pán 7 napot ment, mert el­akadt egy tulskóban... A 301-es NDK kaszá nem alkalmas nagy tömegű fű és dőlt lu­cerna kaszálására. Panasz a gépek választékára nincs, a minőségükre annál több. Majd minden évben kell gé­pet vásárolni, s előfordul, azért selejtezik ki valamelyi­ket, mert nincs hozzá alkat­rész. Az önjáró gépek átlagos elévülési ideje 3 év csupán. A rét területe mindössze 80 hektár, ennek is 90 százaléka vizes területen fekszik. Az el­ső kaszálásból fedezik a lo­vak szénaszükségletét, a má­sodik kaszálás helyett a ház­tájival legeltetik. A rétre csak nagyon száraz időben le­het géppel menni. Sajnos, a kaszálógépek munkájának minősége meglehetősen gyat­ra. Mint máshol, Aparhanton is az a tapasztalat: mióta nem kézzel kaszálnak, tönkre­mentek a rétek, elsavanyod- tak, értéktelen, hitvány növé­nyek szaporodtak el rajtuk. KISÜZEMEK A háztáji kisüzemekben összesen 500—550 szarvas­marhát tartanak. A három ki­járó csordát a szövetkezet gúlyása őrzi, egy-egy csordá­ban 40—60 szarvasmarha le­gel. A tagok a téesznek fű- bért és pásztordíjat fizetnék — önköltségi áron. A háztáji állattartást a szövetkezet in­tegrálja: télire takarményré- pát, lucerna- és fűszénát ad a tsz, a lucernát a szövetkezet gépei kaszálják le és szállít­ják, a tagnak csak össze kell gyűjteni. Az útszéleket, árok­partokat 3 évre árverezik, rendbentartásükról a tagok­nak kell gondoskodni. Meg is lehtet nézni Nagyvejke és Apárhant határában az út­széleket, nincs elhanyagolt, gyomos árokpart. * ÁUatszeretet, s a szarvas- márha-tartással járó nagyon kemény munka vállalása jel­lemzi az itt lakó mezőgaz­dasági és ipari munkával foglalkozó embereket. A ház­tájiban az egy tehénre jutó éves tejhozam 4000 liter fö­lött van, a szövetkezetben pe­dig pontosan 4050 liter. Az aparhanti Búzavirág Tsz idért ötödik alkalommal lett első a megyében a 400 hektár me­zőgazdasági területre jutó tejtermelésben. Ezt — no és a különböző kiállítások díjait — elérni csak megfelelő hát­térrel, szakszerű, olcsó lege­lőgazdálkodással sikerült. D. VARGA M. Fotó: B. J. Bóke és barátságí hőnap MSZBT-találkozó, kisiparos-majális A tamási járásban már ha­gyomány, hogy a béke és (barátsági hónap keretében megrendezik a járás MSZBT- tagjcsoportjainak találkozó­ját, tapasztalatcseréjét. A résztvevők száma évről év­re bővül, ahogyan gyarapo­dik a tagcsoportok száma. Ezúttal a gyönfci általános is­kola csapata volt az „újonc”, a tizenegyedik a járás tag­csoportjai között. Minden évben másik tag­csoport a rendezvény házi­gazdája. Most a Simontor- nyai Bőrgyár volt a rendező. A mintegy száz résztvevő a bőrgyártól indult a (harci tú­rára, amelynek első „állomá­sa” a murikásőrlőtér volt, ahol lövészversenyt rendez­tek. A túra végcélja a simon- tornyai erdőben lévő kastély volt, útközben több állomás­sal, ahol különféle ügyességi versenyekben kellett a csa­patoknak hélytállniiok, majd a kastélynál Király József, a járási pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Itt került sor a verseny „zá­róakkordjára” a vetélkedőre, amelyben a Szovjetunió cí­mű folyóirat 1980-as és 1981- es számaiból összeállított kérdésekre kellett a részt­vevőknek válaszolniok. Az összesítés után került sor a legjobb csapatok megjutal- mazására. Délután szabad program volt, ismerkedtek, tapasztalatokat cseréltek az MSZBT-aktivisták. iA béke és barátsági hónap másik eseménye a vasárnap rendezett kisiparos-majális volt a váraljai parkerdőben. Mintegy ezren jöttek el, kis- iparosdk családostól — nem­csak a megye nyolc KIOSZ- álapszervezetéből, hanem Szentlőrimcről és Mohácsról is, sőt, egy-egy labdarúgó­csapatot küldött a fővárosi VI. és VII. kerületi KIOSZ- szervezet is. Fodor János, a lengyeli szakmunkásképző ^iskola igazgatója, az Országos Bé­ketanács tagja mondott ün­nepi beszédet, majd megkez­dődtek a délelőtti sportren­dezvények. Kispályás lab­darúgásban nyolc csapat mérte össze tudását, ügyes­ségét. A szellemi vetélkedőn — totó lormájában bonyolí­tották le — hat kérdés po­litikai jellegű volt, a többi a kisiparosokat érintő jogsza­bályokra és a KIOS.Z Szer­vezeti életére vonatkozott — kétszázan vettek részt. A délutáni programban a bogyiszlói, a váraljai, az izményi népi együttes és a szekszárdi népi zenekar szó­rakoztatta a résztvevőket és természetesen ott volt a ven­déglátóipar is. A megye kisiparosságának ez volt az eddigi legnagyobb ilyen rendezvénye. A halastó melletti legelőn a hanti csorda A legelőt állandóan öntözik

Next

/
Oldalképek
Tartalom