Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
1981. május 26. ^EPÜJSÄG 3 Ma: «ejnap Az elmúlt ötéves tervidőszakban a kormányprogram eredményeként a tejtermelés 1975-höz viszonyítva 38 százalékkal, az ipar által feldolgozásra átvett tejmennyiség pedig 44 százalékkal növekedett. Ez lehetővé tette az import megszüntetése mellett a fogyasztói igények jobb kielégítését, sőt a termékválaszték bővítésével újabb igények felkeltését is. A fejlődés irányára két alapvető tendencia volt jellemző: a mennyiségi növekedés és a kereslet szerkezetének változása. Az alapvető hagyományos termékek növekvő fogyasztása mellett a fogyasztók az új és változatos izek, a háztartási munka megkönnyítését szolgáló készítmények iránti érdeklődése erősödött. A tejipar felmérve cTfo- gyasztók változó igényeit, a gyártmányfejlesztési tevékenységét az új keresleti irányok szolgálatába állította. A gyors fejlődés ellenére azonban tej- és tejtermékfogyasztásunk még mindig elmarad az éves átlagban optimálisnak mondható személyenkénti 230—240 kilogramm fogyasztástól, következésképpen mind a tejtermelés, mind a -feldolgozás további egyenletes fokozása szükséges. A termelő gazdaságok a tejtermelés mennyiségi növelése mellett fokozatosan javították a tej minőségét is. A tervidőszak végére a tehénállomány tbc-mentes lett, és javultak a tej egyéb fizikai jellemzői is. A fokozatosan javuló alapanyag lehetővé teszi a megbízhatóbb, egyenletesen jó minőségű, hosszabb ideig eltartható termékválaszték további kiszélesítését. Az ipar most, hogy már felépíthette üzemhálózatát, az intenzív fejlesztésre tér át. Bár több olyan kapacitásbővülést is eredményező beruházás még folyamatban van, mint a szekszárdi sajtüzem, a debreceni tejüzem, a zalai és a bácsbokodi rekonstrukció, az ipar külterjes fejlődésének időszaka befejeződött. Az ipar által gyártott termékek a kereskedelem közvetítésével jutnak el a fogyasztóhoz. Az üzletek tényleges választéktartásának bővítését célozza a Belkereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös intézkedése, amely bolti kategóriákra meghatározta a minimálisan kötelező tejter- *mékválasztékot. Tény, hogy központi intézkedésekkel a tényleges kínálatot csak befolyásolni, de biztosítani nem lehet, ezért fontos feladat, hogy a tejipar kereskedelmi szervezetei hatékony kereskedelmi munkával, ajánlásokkal, rugalmas szállítási rendszerekkel segítsék a mind szélesebb bolti választék tartását. A tejipar az elmúlt ötéves tervidőszak alatt mintegy 40 új termékkel jelent meg a piacon. A következő tervidőszakban is folytatódik természetesen újabb és újabb termékek bemutatása, de a fő feladat a bevált és egészséges termékek elterjesztése. Az ipar jelenleg 64 féle sajtot készít. Érzékelhető, hogy a korábban egyoldalú sajtfogyasztásunk mind színesebbé válik. Ebből is kiemelhetjük a kétféle ca- mambert sajt jó fogadtatását és különböző lágy jellegű (Lajta, Göcseji, Anikó, Szekszárdi csemege) sajtok fogyasztásának előretörését. A tejipar dolgozói helytállnak, szakképzettséqüket valamennyiünk érdekében is folyamatosan emelik. A tej világnap alkalmából kívánjuk termékeiket egészségünkre, egészségükre. Félidejéhez érkezett a BNV Vasárnap ismét egész nap látogathatta a nagyközönség a tavaszi BNV-t. A kellemes, nyárias időben több tízezren keresték fel a kőbányai vásárvárost. Már a nyitás előtti órákban megteltek a parkolók, az ország különböző Vidékeiről érkeztek a személy- gépkocsik, az autóbuszok. Számos, turistákkal teli autóbusz érkezett a szomszédos országokból is. A BNV vendéglátói és szolgáltatói felkészülten fogadták a látogatókat. Jónéhány csárda, étterem, büfé, közért kínálta áruit a megéhezett és megszomjazott vendégeknek. A birkacsárdában a legnépszerűbb ételekből, a birkapörköltből és a pacalból több mint 2000 adag fogyott el, emellett 400 adag füstölt csülköt, ugyanennyi túróscsuszát és több mint 100 kilogramm sült kolbászt fogyasztottak el a vendégek. A dunakömlődi halászcsárda közkedvelt pontyhalászléjá- ból 1500 adag kelt el. A ZÖLDÉRT pavilonjában narancsot, jonatánalmát, epret, retket, paradicsomot, paprikát, spárgát és még jónéhány friss és igen szép gyümölcsöt és zöldséget kínáltak. A sláger az a tíz mázsa cseresznye volt amit egyenesen a termőhelyről szállítottak a BNV-re. Vasárnap egyben félidejéhez érkezett a BNV. Ebből az alkalomból Schriffert Ferenc, a budapesti (nemzetközi vásárközpont igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. — E néhány nap alatt vasárnap estig több mint 200 ezren látogatták meg a beruházási javák idei szakvásárát. Ez a szám azt mutatja, hogy a mostani vásár látogatottsága nagyobb lesz a korábbi évekéinél. A vásár- szervezőknek külön örvendetes, hogy a szakmai napokra minden eddiginél szervezettebben jönnek a szakemberek, mind kevesebb a formális tárgyalás, rendezvényi Telt ház van a BNV konferenciaközpontjában is, ahol eddig 27 külföldi és hazai előadást rendeztek. A világ minden tájáról mintegy 200 üzletember érkezett a BNV-re. Nőtt a hivatalos küldöttségek száma is, az 'NSZK több tartományából látogattak a vásárra a gazdasági élet vezetői. A szovjet építésügyi tárca vezetői behatóan tanulmányozták a szovjet házgyári elemekből a BNV-re bemutatott családi házakat. A külföldi sajtó is részletesen tudósít a budapesti seregszemléről. A 28 tagú külföldi újságíró-delegáció tagjai a világ rangos lapjait képviselik. A BNV igazgatója végül elmondta: úgy érezzük, legnagyobb gazdasági partnereink ma már nemcsak termékbemutatónak tekintik a BNV-t, hanem kereskedelmi találkozóhelynek, áhol egymással is tárgyalhatnak, üzletet köthetnek. A legelőn: felébe kerül Árokpartok, legelők, kaszálók Bármilyen furcsán is hangzik: agyongépesített korunkban újra visszatérnek az olcsó és természetes tenyésztési, termesztési, és tartósítási módok. A húst füstölik újra, a krumplit vermelik, az almát aszalják, ahelyett, hogy mélyhűtőbe raknák, klimati- zált helyiségbe vinnék a vegyszerek, művelőgépek miatt amúgy sem olcsón előállított termékeket. ISTÁLLÓBÓL— LEGELŐRE A kép már nem idilli, hanem megszokott: zöld réten legelő szarvasmarhacsordák, juhnyájak. A legelés a lehető legrégibb „szokása” az állatoknak. Csupán néhány évre szorultak „kőházakba”, ahonnan aztán sanyarú tapasztalatok után szabadultak ki természetes életterükre. Oda, ahová az amúgy is fogyó munkaerő miatt előbb- utólbb úgy is kihajtották volna őket, no meg azért is, mert nem mindegy, hogy milyen költséggel lehet gazdaságosan termelni. Az pedig nem lehet kétséges, hogy jóval olcsóbb, ha az állat saját maga eszi meg a táplálékát, nem kell gondoskodni az istállók szellőztetéséről, a ta- karmánylác betakarításáról, tárolásáról, adagolásáról, a trágya kihordásáról és kezeléséről. A csökkenő mezőgazdasági területen belül nő a legelőterület — 960 ezer hektár az országban — és csökken a rét, nyilván azért, mert ha lehet, művelésbe vonják. A legelők fűtermése mintegy 70 százalékban legeltetéssel, 30 százalékban pedig szénaként és szenázsként hasznosul. Az ex- tenzív állattartásnak miként múltja, jövője is van. TAVASZTÓL A FAGYOKIG Példáért Aparhantra mentünk, oda, ahol a szarvasmarha-tartásnak hagyománya van. A szövetkezetnek 1150 szarvasmarhát kell eltartania, ebből 400 a tehén, 170 a hí- zómarha, 160 a borjú, a többi pedig növendéküsző. Ilyenkor májusiban 300—350 üszőt találhatunk a legelőn és persze a szárazon álló teheneket. A fejősteheneket karámban tartják, hisz a fejés idejére nehezen lehetne a fejőházba terelni az állatokat. A kinn lévő szarvasmarhák abrakot is kapnak, sőt, abban az időszakban, mikor zsenge még a fű, szalmát és gyengébb minőségű szénát tesznek eléjük. A fejőstehenek őszi takarmánykeverékét, zöldlucernát és füvet is kapnak. A zöld- futószalag alapja a lucerna, s emiatt magas a nyári tejtermelés: az istállőátlag most 12 liter fölött van. A legeltetés május elejétől október végéig tart, addig, amíg be nem köszönt a fagy. A szövetkezetben 296 hektár a legelőterület, ebből 50 hektárt öntözésre is berendeztek, s függetlenül attól, hogy esik-e az eső vagy sem, ezen a telepített legelőn állandóan öntöznek. A szintén telepített, de nem öntözhető legelőt egyszer mindenképpen kaszálják, csapadékos években két- alkalommal is. Ha aszályos az idő és nincs növendék, a háztáji gulyát és a juhnyájat hajtják ide ki. MIBE KERÜL? A legelőfelújítás a szövetkezetben állandóan folyik. Ugyanannak a területnek a felújítására 3—4 évenként kerül sor, s égy évig olyan növényeket termesztenek ezen a területen, amely a zöldfutószalagba beillik. (Fűmag van ugyan, de gyakran késve érkezik, így nem tudják optimális időben elvetni. A speciális legelőkeverékben magyar rozsnok, angolper je, fehérhere, szarvaskerep és különböző aljfüvek magja van. A téeszben 1972 óta legeltetnek. Egy állat napi legeltetés- költsége 6—8 forint között mozog, ebben benne foglaltatik a telepítés, az ápolás, a műtrágyázás, a gyomirtókaszálás és az öntözés költsége is. A növendékállatok egy napra jutó takarmányozási költsége 50 százalékkal lett kevesebb, miután kihajtották őket a legelőre. A legelőhasznosítás a szarvasmarha-programon belül önálló terv szerint történik. A terv fontos része, hogy 10—15 ihéktár öntözött legelőről a termést szénának vágják le, de 'kaszálják a nem öntözött területet is, hisz nagy tömegű és jó minőségű termést biztosít. gépesítés A legelők, rétek termését rotációs kaszákkal vágják Aparhanton is. S mint másutt, itt sem elégedettek velük: tavaly az új kasza csupán 7 napot ment, mert elakadt egy tulskóban... A 301-es NDK kaszá nem alkalmas nagy tömegű fű és dőlt lucerna kaszálására. Panasz a gépek választékára nincs, a minőségükre annál több. Majd minden évben kell gépet vásárolni, s előfordul, azért selejtezik ki valamelyiket, mert nincs hozzá alkatrész. Az önjáró gépek átlagos elévülési ideje 3 év csupán. A rét területe mindössze 80 hektár, ennek is 90 százaléka vizes területen fekszik. Az első kaszálásból fedezik a lovak szénaszükségletét, a második kaszálás helyett a háztájival legeltetik. A rétre csak nagyon száraz időben lehet géppel menni. Sajnos, a kaszálógépek munkájának minősége meglehetősen gyatra. Mint máshol, Aparhanton is az a tapasztalat: mióta nem kézzel kaszálnak, tönkrementek a rétek, elsavanyod- tak, értéktelen, hitvány növények szaporodtak el rajtuk. KISÜZEMEK A háztáji kisüzemekben összesen 500—550 szarvasmarhát tartanak. A három kijáró csordát a szövetkezet gúlyása őrzi, egy-egy csordában 40—60 szarvasmarha legel. A tagok a téesznek fű- bért és pásztordíjat fizetnék — önköltségi áron. A háztáji állattartást a szövetkezet integrálja: télire takarményré- pát, lucerna- és fűszénát ad a tsz, a lucernát a szövetkezet gépei kaszálják le és szállítják, a tagnak csak össze kell gyűjteni. Az útszéleket, árokpartokat 3 évre árverezik, rendbentartásükról a tagoknak kell gondoskodni. Meg is lehtet nézni Nagyvejke és Apárhant határában az útszéleket, nincs elhanyagolt, gyomos árokpart. * ÁUatszeretet, s a szarvas- márha-tartással járó nagyon kemény munka vállalása jellemzi az itt lakó mezőgazdasági és ipari munkával foglalkozó embereket. A háztájiban az egy tehénre jutó éves tejhozam 4000 liter fölött van, a szövetkezetben pedig pontosan 4050 liter. Az aparhanti Búzavirág Tsz idért ötödik alkalommal lett első a megyében a 400 hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelésben. Ezt — no és a különböző kiállítások díjait — elérni csak megfelelő háttérrel, szakszerű, olcsó legelőgazdálkodással sikerült. D. VARGA M. Fotó: B. J. Bóke és barátságí hőnap MSZBT-találkozó, kisiparos-majális A tamási járásban már hagyomány, hogy a béke és (barátsági hónap keretében megrendezik a járás MSZBT- tagjcsoportjainak találkozóját, tapasztalatcseréjét. A résztvevők száma évről évre bővül, ahogyan gyarapodik a tagcsoportok száma. Ezúttal a gyönfci általános iskola csapata volt az „újonc”, a tizenegyedik a járás tagcsoportjai között. Minden évben másik tagcsoport a rendezvény házigazdája. Most a Simontor- nyai Bőrgyár volt a rendező. A mintegy száz résztvevő a bőrgyártól indult a (harci túrára, amelynek első „állomása” a murikásőrlőtér volt, ahol lövészversenyt rendeztek. A túra végcélja a simon- tornyai erdőben lévő kastély volt, útközben több állomással, ahol különféle ügyességi versenyekben kellett a csapatoknak hélytállniiok, majd a kastélynál Király József, a járási pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Itt került sor a verseny „záróakkordjára” a vetélkedőre, amelyben a Szovjetunió című folyóirat 1980-as és 1981- es számaiból összeállított kérdésekre kellett a résztvevőknek válaszolniok. Az összesítés után került sor a legjobb csapatok megjutal- mazására. Délután szabad program volt, ismerkedtek, tapasztalatokat cseréltek az MSZBT-aktivisták. iA béke és barátsági hónap másik eseménye a vasárnap rendezett kisiparos-majális volt a váraljai parkerdőben. Mintegy ezren jöttek el, kis- iparosdk családostól — nemcsak a megye nyolc KIOSZ- álapszervezetéből, hanem Szentlőrimcről és Mohácsról is, sőt, egy-egy labdarúgócsapatot küldött a fővárosi VI. és VII. kerületi KIOSZ- szervezet is. Fodor János, a lengyeli szakmunkásképző ^iskola igazgatója, az Országos Béketanács tagja mondott ünnepi beszédet, majd megkezdődtek a délelőtti sportrendezvények. Kispályás labdarúgásban nyolc csapat mérte össze tudását, ügyességét. A szellemi vetélkedőn — totó lormájában bonyolították le — hat kérdés politikai jellegű volt, a többi a kisiparosokat érintő jogszabályokra és a KIOS.Z Szervezeti életére vonatkozott — kétszázan vettek részt. A délutáni programban a bogyiszlói, a váraljai, az izményi népi együttes és a szekszárdi népi zenekar szórakoztatta a résztvevőket és természetesen ott volt a vendéglátóipar is. A megye kisiparosságának ez volt az eddigi legnagyobb ilyen rendezvénye. A halastó melletti legelőn a hanti csorda A legelőt állandóan öntözik
