Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
1981. május 24. ^ÉPÜJSÁG 3 Öt termelőszövetkezet együttműködése A dombóvári gazdasági tájkörzet Amikor két évvel ezelőtt — a TOT ajánlása alapján — megalakult a megye 2-es számú gazdasági tájkörzete, lényegében csak írásba foglalták, aláírták és jogi formát adtak annak, ami már korábban kialakult és funkcionált. Az egymással szomszédos, nagyjából azonos éghajlati, domborzati és talajadottsá- gokkal rendelkező öt szövetkezet — a szakcsi, a kocsolai, a várongi, a iraki és a dombóvári — együttműködése legalább egy évtizedre tekinthet vissza. Rendszeresen kicserélték tapasztalataikat a vezetők, kölcsönösen segítették egymást gépekkel, szállítóeszközökkel, műtrágyával, terményszárítással. Ha az elnököknek, vagy más vezetőknek, szakembereknek értekezletre kellett menniük Szekszárdra, nem ment mindegyik külön kocsival. A két éve aláírt szerződés jogi keretet adott annak, ami már megvolt, de tovább is fejlesztette azt. Kimondja többek közt, hogy a szövetkezetek kölcsönösen segítik egymást, szabad termelőkapacitás átadásával, géppel, anyaggal, összehangolják éves és távlati terveiket, közös megegyezéssel kialakítják a szakosítást, kicserélik tapasztalataikat, összehangolják mozgalmi tevékenységüket is. Mindezzel növelik a termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét, csökkentik a költségeket. Az együttműködésben jelentős eredményeket értek el az elmúlt két esztendő alatt. Rendszeresen megtartják az igazgatótanács üléseit, amelyeken az időszerű problémákat vitatják meg. Két hónappal ezelőtt az igazgatótanács ülésén az öt téesz elnöke együtt tárgyalt a Kaposvári Cukorgyár, a Szekszárdi Húskombinát, a TSZKER és a Tejipari Vállalat vezetőivel. Együttesen lépték fel és természetesen eredménnyel. A cukorgyár a cukorrépaterület növelését kérte. Egy-egy téesznek nem lett volna kifizetődő, ám az érdékelt három — a naki, a várongi és a szakcsi — együttesen 280 hektárt vállalt és erre már érdemes volt beszerezni a francia Herrieau cukorrépabetakarító gépsort. Nakon rendezték be a napraforgó átmeneti' raktárát a környező téesz-eknek is. A nagy tömegű termény együttes értékesítése mázsánként 20 forintos felárat eredményezett. Szakcs bocsátotta a társ szövetkezeteknek is rendelkezésére a repülőgépes fej trágyázáshoz a fel- és leszállóhelyet. A legjelentősebb közös létesítmény a kocsolai alkatrészraktár. Két évvel ezelőtt felmérték, mennyi alkatrészt tart raktáron az öt szövetkezet. Az eredmény megdöbbentő volt: tizennégy millió forint. Minden téesz külön anyagbeszerzőt foglalkoztatott és előfordult, hogy hárman is találkoztak az ország másik végében lévő Agroker kapujában. Létrehozták a kocsolai Vörös Csillag Tsz gesztorságával az anyag- és alkatrészbeszerző, -elosztó társaságot, összeadták az „alaptőkét”, 3 millió forintot. A társaság 1980 júliusa óta működik. A téeszefcben más munkakört kaptak az anyag- beszerzők. A szövetkezetek egymillió forint értékű elfekvő alkatrészt adtak át a társaságnak, ennek már közel felét értékesítették. Tipizálják a gépparkot az alkatrészellátás megkönnyítése és a takarékosság érdekében. Kialakították a minimummaximum készletnoamákat. Ma már nem szaladgál öt anyagbeszerző az országban. Néha még el se kell utazni alkatrészért, lévén a kocsolai szövetkezetnek telexállomása, és ha sürgősen szükség van valamilyen alkatrészre, kör- betelexezi a kereskedelmi vállalatokat. Évi 6,6 millió forgalmat terveztek. így jön össze — a 10 százalékos jutalékból — az a költség, ami szükséges a raktár fenntartásához. Ám az idei első négy hónap forgalma már csaknem négymillió forint volt, ez, átszámítva egy évre, tizenkét millió. Most fel akarják -emelni a készletet, legalább a duplájára — ehhez az érdekelt kereskedelmi szervezetekkel is próbálnak társulni, bizományosi értékesítést bevezetni. Eredményes volt az elmúlt két esztendő, de vannak további tervek is. Közös összefogással — ebben négy szövetkezet: a kocsolai, a várongi, a maki és a szakcsi érdekéit — sütőüzemet létesítenek Szakoson. Dombóvárott közösen folyékonyműtrágyatárolót és keverőbázist szándékoznak létrehozni. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy közös beruházással oldják meg a nedves kukorica tárolását, a táptakarmány- keverést, megoldják az úgynevezett technikai selejt állatok értékesítését, előfeldol- gozását. Még a szabad idő hasznos eltöltése sem marad ki a programokból — a télen mégy téesz részvételével közös amatőr tekeverseny-soro- zatot szerveztek és vannak más elképzelések is hasonló közös megmozdulásokra. J. J. Kitüntetettjeink (VI.) A gazdaságban három Bódis nehéztraktoros Fürgéd község legszélső utcájában, az utolsó ház előtt fékezünk, azaz csúszunk, mert esik az eső, az autó a sárban nehezen tud menni és még inkább körülményes a megállás. A kerítés mellett százötvenes traktor, mögötte a munkagép felbúzatva. Esik, csöpög az eső, nem lehet a földön dolgozni. — Jó napot, Bódis József itt lakik? — kiáltunk át a szép kerítésen, a pompás virágoskerten. Az udvarban, hátul, két ember valamit hegeszt, villog a gép. — Hát, Jenő, nem ismersz meg? — Dehogynem, de, mondd csak, ki is vagy te? — Hát tényleg nem ismersz meg? A katonaságnál egymás mellett volt az ágyunk, vagy huszonöt éve... — No, persze, persze, elszalad az idő, a hajad is elment .. Amikor kerestük a Bődist Fürgédén, mindenki Bódis József nehéztraktoros, Munka Érdemrend ezüst fokozat azt (tudakolta, hogy az öreget vagy a fiatalt akarjuk-e megtalálni. Hát téged kerestünk, te kaptál kitüntetést. — Nem is akármilyent, ezüst fokozatot. — Miért kaptad? — Gondolom, a szép munkámért. Meg azért, mert már több mint húsz éve a Tamási Állami Gazdaság nehéz- traktorosa vagyok. Mindig a gépen ülök, amikor az idő engedi. Ez a traktor már öt éve zakatol alattam, még nem volt felújítva. S közben, ki tudja, hogy hány ezer órát „üzemeltem”? Amíg trakto- roskodtam, még egy szakmát megszereztem, géplakatos is vagyok. Tehát, ha télen javításra állunk, akkor a T— 150-es gépemet én készítem a tavaszi munkára. — Bódis traktorost többet is említettek, amikor kerestelek. — Elhiszem, öcséim is nehéztraktorokkal dolgoznak, Károly is meg István is. No, meg a fiam, de ő nem traktoros, hanem motorszerelő a gazdaságban. —Pj—Ka HÉTRŐL IRRE Ahogy minden hétnek, a mai nappal zá- rulónak is megvannak a maga tipikus jellemzői. Nekem az tűnt fel a héten, hogy a házak ablakszárnyai közül eltűntek az apró cserepekbe, tejfölös poharakba vetett, heteken át féltve gondozott paradicsom- és paprikapalánták. Az utcákon rengetegen cipelték az eladásra szánt, illetve a már megvásárolt palántákat, hogy kiültessék a kiskertekbe, földekre. A mezőgazdasági nagyüzemekben is lehetett látni imitt-amott palántázást, de ott ennek a munkának az oroszlánrészét már korábban elvégezték. Szóval a palántázás a nyarat váró tevékenységek közé tartozik ... S ahogy elnéztem az utcák „képét", a hőmérő higanyszálának állását, a strandokon napozókat... minden, minden azt idézte, hogy készülődünk a nyárra. Üdülés, kirándulás ugyanitt, ugyanezen a napon tartandó kirakodó vásár, melyen a tárgyalkotó népművészet mesterei és ifjú mesterei mutatkoznak be, s árusítják portékáikat. Baján 23-án, este 8 órakor a vízi színpadon lépnek fel a hazai és külföldi táncegyüttesek. Szintén az előbb jelzett napon és időpontban lesz a népdalkörök bemutatója Szek- szárdon, a megyei művelődési központban. Másnap szintén megyeszékhelyünkön adnak műsort a külföldi és hazai együttesek. Hasonló program várja 24-én este a paksiakat és a dunaföldváriakat is. Decsen 26-án délután háromkor kerül sor a lakodalmi felvonulásra, este nyolckor pedig a „Sárközi lakodalmasra”. A fesztivál minden színhelyén több kiállítás és filmvetítés várja az érdeklődőket, akiknek száma várhatóan meghaladja a százezret. Hétfőn az üdültetésről tárgyalt a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. Ott százharminc család veheti kedvezményesen igénybe a vállalat által bérelt és fenntartott üdülőket. De megyénk többi vállalatánál, üzeménél, intézményénél is hasonló üdülési lehetőségben részesülnek a dolgozók, nem szóivá a sok szakszervezeti beutalóról. Persze, szép számmal akadnak olyanok is, akik maguk oldják meg nyári pihenésüket: vagy az országhatáron belül vagy kívül... De nyaralni majd mindenki megy! S ha nem nyaralni, akkor néhány órás kirándulásra — megyén belül. Az utóbbiaknak, s a hétvégeken kiruccanók- nak ajánlottuk a kitűnő lehetőségeket pénteki Üdülők — parkerdők összeállításunkban. Kanyarodjunk vissza néhány mondat erejéig az utcaképhez, ami a héten igencsak megváltozott. Nyilván, velem együtt sokan észrevették, hogy a lányok, asszonyok karcsúbbak és vidámabbak lettek. Lekerültek a téli holmik, mindenki elővette a tavaszi, sőt nyári ruhákat... S hogy a férfiak se érezzék sértve magukat, hát róluk is néhány szó. Könnyű öltözeteikben könnyedébben fordulnak vissza egy csinos nyári ruha után. De félre a tréfálkozással! Áz üzletek a nyári holmit kínálják, mégpedig bő választékban. Ahogy a készleteket nézegettem, örömmel konstatáltam, hogy ízléses és divatos ruhák, szandálok strandcikkek várják a vásárlókat. A kirakatok is „kinyáriasodtak”. A kirakatokról egyelőre ennyit, hiszen azokra még visszatérünk ezeken a hasábokon. Július 22-26. Valószínű, sokan rátaláltak lapunkban arra a kishírre, ami arról tájékoztat, hogy július 22—26. között rendezi meg a VII. Duna menti folklórfesztivált Bács-Kiskun és Tolna megye Tanácsa több országos szerv közreműködésével. Az illetékesek már javában munkálkodnak e rangos nyári eseménysorozat előkészítésén. A program — amelyet a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón ismertetett dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke és István Jószef, a Tolna megyei tanács elnökhelyettese — részletezése előtt Martin György bevezetőjéből idézek, ami a legA menyasszonykikérés pillanatai a leg' utóbbi Sárközi lakodalomban. Kirakatverseny Ugyancsak hírrovatunkban olvashattuk, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a MÉSZÖV és a Népbolt Vállalat a KISZ X. kongresszusa tiszteletére kirakatrendezési versenyt hirdetett. Az ilyen jellegű versengésnek megyénkben már hagyománya van: rendeztek a VTT idejére, a nemzetközi gyermekévre. Most természetesen az a célja a versenynek, hogy május végén, a kongresszus idejében akarva-akaratlanul e fontos belpolitikai eseményre hívja föl a járókelők figyelmét. A versenyben részt vehetnek a profik, azaz a dekoratőrök és a bolti eladók egyéni és kollektív alkotásokkal egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a kirakatrendezési verseny magában hordozza a fiatalok szakmai tapasztalatszerzésének, szakmai fejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a versenyző kollektívákat még jobban összekovácsolja. Egyébként a korábbi esztendőkhöz hasonlóan Dunaföldvárról nevezett a legtöbb fiatal, de más, nagyobb települések, városok sem fogják nélkülözni a szépen megkomponált kongresszusi kirakatokat — mindannyiunk örömére. Remélem és kívánom, hogy a kereskedelemben dolgozó fiatalok sikert érjenek el e hasznos versenyen, ahogy sikereket érnek el, bizonyítanak másutt, mégpedig szép számmal. Ide kívánkozik — még ha csupán -csak néhány sornyi terjedelemben is — a hét egyik fontos, megyénkben rendezett országos sorozata: a növény termeszt ő gépészek vetélkedője. A háromnapos program rangját szerencsére és örömünkre nem elsősorban a kitűnő rendezés és a csodálatos len- gyeli színhely, hanem .a fiatalok magabiztos tudása, szakmai felkészültsége adta. Külön öröm számunkra, hogy a versenyt megyénkben (lengyeli) tanuló nyerte, tizennyolcán pedig szakmunkás-bizonyítványt kaptak. Fülvédő nélkül Szekszárdon, a Bocskai utcában mikro- cölöpös mély alapozási technológiával alapozza a TÁÉV az épülő lakóházat. A munka természetesen fülsiketítő zajjal jár, noha jóval kisebbel, mint a korábban alkalmazott Franki-cölöpözésnél. Érthető, hogy az építkezésen dolgozók zajszigetelő fülvédővel végzik a munkát. Az is érthető, hogy az építkezés szomszédságában levő Mérei utcai óvoda napközbeni lakóinak szülei idegesek, hiszen a csemetéket elég erős hanginger éri, hiszen ők fülvédő nélkül játszanak. A vezető óvónő kérte az építőket, hogy a cölöpözést legalább a kora délutáni órákban mellőzzék, hiszen az altatási időben gyakran fölijednek az apróságok. A kérést tett követte: az ebédszünetet áttették egy és két óra közé, s a következő órában is ritkították a cölöpök verését. A szakemberektől megtudtuk, hogy a zaj nem akkora, hogy az építkezéstől jó néhány méterre játszó gyerekekre károsan hatna. (A cölöpözést június végére befejezik.) utóbbi folklórfesztivál szakmai tanácskozásán hangzott el: Magyarországon egyetlen ez a fesztivál, ahol a folklór hiteles, autentikus formáját tudjuk bemutatni. Az összes többi magyarországi fesztivál a néptánccsoportok és koreográfusok fesztiválja és vetélkedője.” A Duna menti folklórfesztivált először 1968-ban rendezték meg. Akkor is, most is azzal a céllal, hogy színteret adjon népművészeti értékeink bemutatásának, s hogy tovább erősítse a Duna-vidéki népek barátságát. Az igen gazdag program teljes felsorolása most itt — a terjedelem meghatározott volta miatt — lehetetlen lenne. Ezért csupán a színhelyekre, s néhány kiemelkedő — elsősorban Tolna megyei — eseményre hívjuk fel olvasóink figyelmét. A rendezvények Kalocsán, Kecskeméten, Baján, Szekszárdon, Pakson, Dunaföldvá- ron és Decsen zajlanak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a július 25-én délután 3 órakor kezdődő menettác Kalocsán, s Az építők és a „szomszédok”. Heti összefoglalóm elején írtam, hogy készülődünk a nyárra, várjuk a szabadságot. Ennél jobban csak az esőre várunk, ami eddig — sajnos — elkerülte megyénket. Reméljük, a következő hét „esőtémában” is eredményes lesz. V. HORVÁTH MÁRIA • Hárommillió forintos készlet a kocsolai raktárban
