Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

( TOLNA \ KÉPÚJSÁG 11 1981. május 17. Várrom ősrengetegben Filmek - nyárra Az alcsuti kastély portikusza Akik szeretik a történelmi nevezetességű helyeket, a rp- manti'kus, természeti szépsé­gekben gazdag tájakat, azok­nak az alcsuti kastély és ős­park különleges élményt nyújthat. A Bicskétől mind­össze 15 kilométerre fellelhe­tő kastély valaha a Habsburg főhercegi uradalom központ­jában épült Pollack Mihály tervezésében. A terület gaz­dája, József nádor támogat­ta a klasszicista építészetet, így nem csoda, hogy kastélya — barokkos stílusjegyéket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tarto­zott. A XIX. század elején egy régi prépostság helyére épített, majd a II. világhábo­rú alatt leégett kastélyból je­lenleg romos állapotban bár, de a legszebb rész, a hom­lokzat látható. Az épületma­radványokat körülölelő ős­park vetekszik a vácrátóti botanikus kert rendezett szépségével. Az épület mö­gött József nádor valaha an- gol'fcertet létesített. Ennek, természetesen, tervszerű gon­dozás híján ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óri­ási park egésze azonban igen érdekes és lenyűgöző példája a természet sajátos fejlődés­törvényeket kialakító erejé­nek. A megszámlálhatatlan díszcserje, díszfa, különleges bánásmódot igénylő egzotikus növény közül igen jelentős rész az idők folyamán hozzá­alakult természeti-éghajlati viszonyainkhoz és gondozás hiányában egészen egyedi, sajátos képződményeket ala­kított ki. Aki szereti a ter­mészeti különlegességeket, nem hiányolja a tudományos feliratokat az egyes látniva­lókhoz, az igazi, vadon élő, gazdagon burjánzó, igen kü­lönleges összefonódásokat mutató, őserdei hangulatot idéző parkban sétálhat. Van grafikus, ^--------2------------- gyer­mekillusztrációi 'legfőbb bí­rálójának fiát, lányát kéri fel, és a minőséget, a közérthető­séget illetően nem is csalat­kozik. Az sem meglepő, ha­nem friss megújulásra vall, hogy Bihari Sándor legújabb „Rajzok a levegőre” című verseskötetét fia, Bihari Már­ton kedves firkájával népesí­tette be a címlapon, egy négyéves gyerek rajzi álmo­dozásával. K ülönösen az évszakok hangban és színben ingersze­gény lakótelepi környezetben igényük az iskolások a színek vitaminját. Nagy Előd fest­ményeit így minősítették a rákospalotai gyerekek a Lila Iskolában: Szép, mert nagyon színes. A mozgástér is szűkebb a mai gyerek számára. Szűkült a rét, a vízpart, sok a beke­rített rész, azért van nagy jelentősége annak, hogy a já­tékokat készítő formaterve­zők az Iparművészeti Főis­kolán fokozott gondot fordí­tanak a mozgást igénylő kö­zösségi és egyéni gyermekjá­tékok tervezésére, melyhez élénk színeket használnak. Éppen a mai életformából adódó sok passzivitás, túlzott televíziónézés ellenpontja­ként helyes az a gyakorlat, melyet a Magyar Nemzeti Galéria valósít meg. Itt Várnagy Ildikó és Szabados Árpád szobrász- és grafikus- művészek vezetésével olyan gyermekfoglalkozások szerve­ződtek az elmúlt években, ahol a sok ide érkező gyerek szabad elhatározásból, saját képzelete alapján fest, rajzol, készít játékot és plasztikát, így a képzőművészet üzenete ötvöződik játékos elemekkel, belső örömmel. Ilyen kezde­A Dunántúlra oly jellemző változatosság jóvoltából Al- csuttól nem messze észak felé mintegy félórás-órás autózás­sal meglátogathatja a kalan­dos tönténetű várgesztesi vá­rat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonstruálták, ter­meiben turistaszálló létesült. A vár hatalmas erdőség kö­zepén, magas, kúp alakú domb tetején épült a XV. szá­zadban, mint királyi erődít­mény. Valaha a környék 51 községe tartozott hozzá, ka­landos története nagy törté­nelmi nevek fényét sugároz­za. Eredetileg a Hohenzollern család tulajdona volt, a to­vábbilakban aztán részint fegyveres harcok, részint csa­ládi örökségképpen igen sok­féle tulajdonban volt. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük: birtokolta a Rozgonyi család, Kanizsai György, két ízben is török uralom alá ke­rült, majd a felkelés alatt Bocskai hatalmában volt, vé­ményezés a Szépművészeti Múzeumé is. Vácott, Hódme­zővásárhelyen aszfaltrajz­versenyeket rendeznek, és igen szép Szentendrén az a betonkerítés a Pesb megyei Művelődési Központ közvet­len szomszédságában, mely a mesevilágot eleveníti fel egyetlen színes panorámában a gyermekfantázia közremű­ködésével: Százhalombattán batikok készülnék az általános isko­lában, az egyik kislány 1981- ben kapta meg a Nehru nem­zetközi díjat. Évek óta hir­det pályázatot a Mezőgazda- sági Múzeum, évek óta ren­dez országos rajzkiállítésokat a mezőgazdaság témaköréből. Egyéni munkák váltakoznak s itt kiderül az is, hol ki- kollektív fali festményekkel, s itt kiderül az is, hód emelkedő a rajztanítás, — a keceli, szokoJyai, gyáli évek­re visszamenően remekelnek. Egyes iskolákban, így Du- ——---- nakeszin és Csepe­len rendszeresen tartanak képzőművészeti bemutatókat az aulában, s ez az egész la­kótelep közművelődését szol­gálja, hiszen a szülők is be­kapcsolódnak a tárlatlátoga- tásba. Kiskuniacházán a Munkácsy Mihály Általános Iskola nemcsak arról neveze­tes, hogy felavatták névadó­juk Domonkos Béla által al­kotott szobrát, hanem arról is, hogy százával viszik a ne­velők erről a helyről tanít­ványaikat az ország neveze­tes múzeumaiba. Általában a kiáUítóhelyiségek vendég­könyvei tanúskodnak arról, hogy szívósan és rendszere­sen növekszik a diákok mú­zeumlátogatása, milliós az évi nézőszám. Az is vonzó példa, hogy a gödöllői gyermekkönyvtár gül a csákvári Eszterházy család következett. Magyar várainkhoz méltó, küzdelmes évszázadai során több ízben szenvedett súlyos károkat, majd hosszas romos állapo­tából az 1960-as években ál­lították helyre eredeti szép­ségében. Ha valaki elsősorban még­is a táj, a természet szépsé­geinek csodálatánál akar ma­radni, akkor Alcsuttól dél fe­lé kanyarodva szinte ugyan­ennyi idő alatt eljut Válra. A Vajda János költőnk által oly páratlan gazdagsággal meg-, örökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és legnemesebb anyagú erdei közé tartozik, melyet tudatos fejlesztéssel-gondozással tett páratlan értékké a járási er­dőgazdaság. Vajda János egy­kori házában, mely az erdő­ség legszebb helyén fekvő egyszerű parasztház, emlék­múzeumot rendeztek be. RÉVY ESZTER felavatásával egy időben he­lyezték el Szekeres Erzsébet ajándékát, egy nagy mé­retű faliképet az égigérő fá­ról. Sok helyen gyakorlat, hogy a művészek minden el­lenszolgáltatás nélkül ajándé­koznak. Uhrig Zsigmond egész sorozat festményt adott egy gödi gyermekkór­háznak, Szuppán Irén fali- szőnyegekkel lepte meg a du­nakeszi iskolásokat. Sokat téhet a társadalom, ha az egyes oktatási intéz­ményekbe monumentális mé­retű alkotásokat rendel meg a művészettől, s örvendetes, hogy az új iskolák általában élnek ezzel a lehetőséggel. Szemet gyönyörködtető az egyik új kecskeméti általános iskola, ahol a külső homlok­zaton Csilk István mozaikja fogadja reggelenként színes vizuális köszöntéssel az érke­zőket. Gyön/k is gazdagodott azzal, hogy 1980-ban az isko­la új részébe került Vecsési Sándor seccój'a — hozzájárul az esztétikum itt is a neve­léshez, a harmóniához. Budapesten, a xx ke­---------■------------ rületben m űködik a Kisduna Galéria. Nyolc esztendeje váltják egy­mást a magyar, német, len­gyel, japán, indiai, egyiptomi kiállítások, és nyolc eszten­deje tartanak egy lelkes rajztanár vezetésével a mű­vek között inspirativ rajzórá­kat. Ez is egyik formája a képzőművészet és az iskola alkotó kapcsolatának, mely időtől az embertől függően számtalan variációt és elmé- iyülési fokozatot eredményez, így például Tápiószentmár- tonban ötven, hatvan kisisko­lás készít kerémiát Várallyai Béla vezetésével, szemet, szí­vet gyönyönköd'tetően. LOSONCI MIKLŐS A Nap barnító sugaraival, a Balaton vagy a Velencei-tó siimogatóan lágy vizével ver­senyre kelni majdnem lehe­tetlen. A mozik idén nyáron mégis megkísérlik. Olyan szó­rakoztató alkotásokkal hívják a nézőket, amelyre az utóbbi évdkben talán nem is volt példa. Bemutatnak vígjáté- __ kot és westernt, zenés filmet, * sci-fit. Olyan a kínálat, hogy talán a kánikula ellenére is érdemes lesz mozijegyet vál­tani. • Goldie Hawn-t A kaktusz virágában, legutóbb pedig a Sugarlandi hajtóvadászatban gyermekét féltő anyaként láttuk. A nyár egyik filmslá­gerében a véletlen hihetetlen kalandokba kergeti, és termé­szetesen a rendőrség sem hisz neki. Egy ideig, mert később aztán mind több eltűnt hul­lát kell előkeríteiiie. A Pogány Madonna — Buj- tor István és Mészáros Gyu­la új filmje — a Tihanyi Mú­zeum féltve őrzött kincsének elrablásáról és a tettesek utá­ni hajszáról szól. Látványos, piedoni verekedések, üldözé­sek, izgalmas vitorlásverseny és a szép Balaton csábíthat­ja a nézőket a mozikba. A Fogadó az ..Örök Vilá­gossághoz” Bán Róbert feke­te humorba hajló, kosztümös, kalandos játéka, amely a XVIII. század végén játszó­dik, valahol Magyarországon, egy fogadóban. A tét nem ke­A kora reneszánsz rövid életű festőnagyságát a jó öreg Giorgio Vasari azok kö­zé sorolta, akik „felrázták és lángra gyújtották az utánuk következő nemzedékek lel­két”. Az eltelt századok egyértelműen megerősítették a látnoki szavak igazságát. Masaccio művei mágnesként monzák a késői kor emberét is. Színeik .ugyan megfakul­tak, por, korom takarja fris- seségüket, de tartalmuk szí­vet dobogtató fénnyel és erő­vel sugárzik felénk. Műveit megtekintve, alig hisszük, hogy aki „e csodát” elkövette, mindössze huszorihat eszten­deig tapodta a földet. Még hihetetlenebb hogy, a Juve- nalis-olfártód a Szenthárom­ság megfestéséig hat, mun­kával, utazásokkal, gondok­kal teli évet engedélyezett sorsa, s közben megfestette a Brancacci-kápolma • lenyűgö­zően emberi freskóit. Bámu­latos teljesítmény, amely új­ra és újra kutatásra, titkok megfejtésére készteti a kuta­tókat. Masaccio életét és művé­szetét csak szülőhazájában egyetlen évtized alatt öt mo­nográfia tárgyalta. Miagya­rul Vayer Lajos egyedülálló művéből (Masolino és kora; Corvina, 1962.) és Dávid Ka­talin közérthető stílusban megírt kismonográfiájából (Masaccio; Corvina. 1972.) tá­jékozódhattunk. E szerény kínálat Takács József Ma- sacció-albumával bővült. Rö­vid szintézisre törekvő tanul­vés: hányán maradnak élet­ben reggelre, és kié lesz a te­mérdek aranypénz? A legjobb hagyományokat követi A XX. század kalózai című szovjet kalandfilm, így nem maradhatnák el a ten­geri csaták mellett a kábító- szernablás izgalmai sem. Iga­zi, régen várt filmsláger, a Rakéta Regény új Ságból meg­ismert Kóma, a film fősze­repeiben Genevieve Bujold és Michael Douglas. A nyár egyik kérdése: megismétli-e a Kabaré sike­rét Bob Fosse? A Mindhalá­lig zene című filmjének hőse egy koreográfus-rendező, aki az erőltetett élettempó, a nagy rohanás közepette szív­rohamot kap, s a kórházban, képzelt show keretében éli át saját halálát. Kezdő punk-énekesnő a hő­se az Üvegtörők című angol filmnek. Kemény, sok-sok gyakorlást igénylő munkával neve ismertté lesz. A siker és a népszerűség azonban eltá­volítja eredeti elképzelései­től. Dalai kezdenek azokhoz hasonlítani, amelyek ellen lá­zadt. Kudarca elkerülhetet­len. A film elsősorban a ke­mény rock híveinek nyújt maradandó élményt. Szörényiék tizenöt évét könyv alakban szerkesztette Koltay Gábor, aki most el­készítette az együttesről film­jét is. A Koncert kedvéért is­mét együtt játszott az Illés mánya a Corvina, az Arkady és a Henschelverlag közös vál­lalkozásában, A művészet világa soroziatban jelent meg. Húsz színes és 35 szürke kép mutatja be a máig ismert Masaccio-művek összességét. A szegényes életrajzi ada­tokra hivatkozva már Dávid Katalin is figyelmeztetett: „Művészetét nem közelíthet­jük meg az ember felől, a mű­vek önmagukban állnak.” Ta­kács továbbmegy amikor „for­radalmi újítónaík” minősítve, hangsúlyozza: „Az alkotások minőségét” nem lehet csak a „körülményekből és környe­zettel” magyarázni „a tehet­ség kibontakozását... csakis az adott társadalmi közegben értékelhetjük”. E történeti és dialektikus szemlélet átszövi az egész tanulmányt és a képelemzéseket is. Néhány bekezdésben felvázolja a quattrocento Firenzéjének gazdasági, politikai és szelle­mi körképét. Hatalmi vi­szonyok, történelmi összefüg­gések, külpolitikai törekvé­sek, iskola, intézmény- és adórendszer mindent átfogó szövetében keresi meg azo­kat az indítékokat energiá­kat és vágyakat, amelyek a „szorgalmas és tevékeny élet” lehetőségét biztosították a város polgárainak, köztük az egyre megbecsültebb festők­nek. A műpártolás jelentősé­ge megnőtt, hatásával az „újító” művészek munkássá­gát ösztönözte, a versengés szellemét táplálta. A fokoza­tosan megváltozó világkép tükrözését analóg témák pre­MŰVÉSZET együttes. A filmet archív do­kumentumok teszik izgalmas­sá. Telt házakkal vetítették a Filmmúzeumban a Majmok bolygóját. A filmet a MOKÉP országos forgalmazásra meg­vette. A rendkívül szellemes filmben megismerkedhetünk a majmokkal, akik azt vall­ják, magasabb rendűek az em­bernél. A sei-fi-kedvelőknek ajánl­ják az Üzenet az űrből cí­mű japán filmet, amely mód­szereiben a nagy sikerű Csil­lagok háborújára emlékeztet. A Sivatagi show minden eddigi természetfilmet felül­múl újdonságaival és speciá­lis humorával. Szemtanúi le­hetünk annak is, hogyan dü­löngélnek alkoholmámorban az erjedő gyümölcsöktől az állatok, de láthatjuk féktelen örömüket is, amikor a siva­tagot megöntözi a kincset érő eső. Bud Spencer neve már a siker biztosítéka. A seriff az égből című filmben is termé­szetesen felügyelőt alakít, ter­mészetesen van gyermekse­gítője, akinek földöntúli ké­pességei vannak, hiszen ő is földöntúli. Természetesen. Nhány cím a stúdióhálózat nyári programjából: B. Brecht Galileo Galilei című drámájából Josenh Losey ké­szített filmet. A. Wajda is irodalmi művet dolgozott föl: A wiilíkói kisasszonyokat. Jiri Menzel a Mesés férfiak kurb- lival című filmjében azoknak állít emléket, akik a film születésénél bábáskodtak. A nyár igazi szenzációja, hogy hosszas tárgyalások eredmé­nyéként ismét megtekinthető Fellini Országúton-ja. Néhány cím a nyár film- újdonságaiból. Talán sikerült néhány műre felhívni a fi­gyelmet. . SZITA ANNA cíz elemzésével bizonyítja a szerző. A nyilvánvaló új szemléletet — perspektíva, tömaghaitás, egyéni karakter — az előtörő tudomány ered­ményei is érzékenyen befo­lyásolták. A vonaltávlat (Brunelleschi) ugrásszerű fordulatot idézett elő: „... a művészet a tudomány rang­jára emelkedett”. Az új esz­ményeket művekben megtes­tesítő „óriások” természete­sen, nem véletlenül emelked­tek ki. Egyértelműen a társa­dalom fejlettsége, kultúrájá­nak magas foka tette léhető- vé „értelmes célok” megva­lósítását, a művészi alkotás­sal megszerezhető „dicsőség” értéknövekedését. A „háttér” sokoldalú rajzo­lata indokolja, hogy az olva­só adatszerűén is tájékozódni tudjon a ma is aktuális igaz­ságok sűrűjében, s a gondo­latokat, műveket szülő kor­ban. Az időrendi táblázat teljes mértékben kielégítheti e kívánságot. A mű és kor, mű és élet konkrétabb kap­csolatait pedig a képtáblák­hoz mellékelt, a bevezetőhöz hasonlóan mély értelmű elemzések tárják fel. A ke­resztény mitológiában járat­lant a témák tüzetes leírása segíti, olykor bibliai idézet­tel fokozva hangulatát és szemléletességét. Több ada­lékkal szolgál szerzőnk a mű­vész életrajzából is. Körülte­kintő formai, szerkezeti, szín- beli vizsgálatokat végez, a minden esetben feltárja a kép keletkezése, tárgya, meg­oldása és a kor sok szálon követhető érintkezéseit. SALAMON NÁNDOR Hang, szín - ingerszegény környezetben A képzőművészeti nevelés eszközei A Mindhalálig zene című film egyik kockája A művészet világa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom