Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 113. szám. AKA: 1,49 «. 1981. május 16., szombat. MUNKA VERSENY ÉS NYILVÁNOSSÁG (3. old.) TANÁCSOK NÖVÉNYVÉDÖSZERVÁSÁRLÓKNAK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT SIÚAGÁRD VONZEREJE (3. old.) A kezdeményezők szorongása Iparvállalati igazgató barátom panaszkodik, hogy bajba került. „Kifogott” ugyanis egy ragyogó exportüzletet. Halálra fogják magukat keresni rajta. Anniért is az igazgató két hete nyug tatokat szed, altatóval alszik, de szorongása nem múlik. -A jó üzlettől „illenék” megnyugodni, „illenék” feldobódni, ehelyett szorong. Vajon miért? ö így magyarázta: «Először is attól szorong, hogy hazánkban a magas nyereség minden illetékesnek és illetéktelennek gyanús, a kis nyereség viszont nem. A minisztérium, a tanács, a népi ellenőrzés, a revizorok hada mind azt fogja vizsgálni, honnan ez a rendkívüli siker. Már az is szorongást kelt, ha az ember felhívja magára a figyelmet. Persze, eljön majd az idő, amikor annak a vállalatnak, az iparosnak lesz becsülete, aki sok adóit fizet, és nem annak, aki következetesen „feji” az állami költségvetést. Most még azonban az látszik becsületesnek, aki alamizsnáért könyörög. Mint ahogyan ma annak a vállalatnak van becsülete, amelyik „derék kisdobosként” folyton túlszárnyalja önmagát, javítja mutatószámait, és nem annak, amelyik az eszközállományához képest magas nyereséget hoz. Nem csoda, ha szorongás fogja el a vállalat vezetőit egy jó évben, hiszen meglesz ennek a böjtje: a kiugróan magas eredményeket jövőre nem lehet túlszárnyalni, következésképpen nem emelkedik a bérfejlesztési mutató, nem lesz béremelés. Miközben ma learatjuk a jó termést, túlfeszített bázist teremtünk magunknak jövőre. Nem csoda, hogy sok vállalat úgy próbál megszabadulni a szorongástól, ha a jó üzletet nem vállalja, az egyszeri, nagy eredményt hozó szervezést, tartalékfeltárást elhalasztja. Más lenne a helyzet, ha a külön- hasznot, egy kis anyagi és erkölcsi elismerés ellenéből simán befizethetné az állami költségvetésbe, kihagyva a nyereségnek ezt a részét az érdekeltségi alapok képzéséből éppen úgy, mint a következő év bázisából. Szabályozott piacgazdaságban maga a piac is hozhat rendkívüli különnyereséget, amelyről a vállalat nem „tehet”. Miiért ne kezelhetné ezt az .^ajándékot” külön? Máris megszűnne a szorongás. Kiskereskedelmi vállalatoknál attól van gamíbóc a vezetők torkában, hogy a realizált, a tényleges árrés magasabbra kerekedik, mint az irányárrés. Azonnal „elkapják” őket, mondván: becsapták a vevőt, emelték az árszínvonalat. Pedig a tényleges árrés csak azért lett nagyobb, «mert a nagykereskedelem, az ipar árengedményt adott. S hogy a vevő is jól járjon, árengedményt ad a kiskereskedelem is. Az árszínvonal emelkedése persze az egész lakosságot érinti, míg az árengedményt csak egyesek élvezik. Viszont jöhet a revizor, nem lesz baj. Az éves mérleg pedig szolid árpolitikáról tanúskodik. Megszűnhetne a szorongás másképp is: a kereskedelmi vállalat a jó beszerzési ármunkából származó árréstöbbletet befizetheti a költségvetésbe. Mondjuk egyfolytában a vállalatoknak, hogy kockáztassanak, kezdeményezzenek. Aztán ha tíz kezdeményezésből kilenc sikeres, egy pedig nem sikerül; a sikereket nem dicséri senki, ellenben a kudarcért elmarasztalják a vállalatot. Csoda-e, ha a kockázat egyúttal a szorongás kockázata is. A vállalatok vezetőit még akkor is elfogja a szorongás, ha véletlenül több jelentős újítás befut. Hiszen az újítási díját onnan kell fizetni, ahonnan az év végi nyereségrészesedést. Jelenleg sem az újítás, sem a többletteljesítmény egy ponton túl nem önfinanszírozó: nem hozza létre ellenértékének teljes forrásét, fedezetét. Azt azért ne higgyük, hogy a szorongás csak a vezetők „kiváltsága”. Szorong az újító, hogy az újítási díjjal megrövidíti társait. Szorong a „mániákus” túlteljesítő, hogy munkatársad kinevetik, a lelkesen dolgozó, mert könnyen strébernek nézik. Sok minden jót lehet tenni a társadalomért. De a legnagyobb jó az lenne, ha a kezdeményező embert nem késztetné szorongásra a kezdeményezés fogadtatása. Ez nemcsak a dolgozók egészségét javítaná, hanem az egész gazdaságét, az egész társadalomét is. DR. PIRITYI OTTÖ Megkezdődtek a magyar-ciprusi külügyminiszteri tárgyalások a ciprusi külügyminisztert Lázár György, a MinisztertaPénteken a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—ciprusi külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és Nikosz Ro- landisz — aki csütörtök este óta a magyar külügyminiszter vendégeként tartózkodik hazánkban — áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, valamint a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit. A Kfikkonen fogadta Aczél Györgyöt lAczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét tegnap fogadta Urho Kaleva Kékkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A találkozó előtt a magyar mí-nísz- terednök-helyettest fogadta Mauno Koivisto finn miniszterelnök. Szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Dobos István, hazánk ciprusi és Angelos Angelides, a Ciprusi Köztársaság magyarországi nagykövete. A megbeszélések befejezése után, a déli órákban Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Nikosz Rolandiszt. Ugyancsak a Parlamentben fogadta Tegnap délelőtt Szekszárd- ra látogatott dr. Kapolyi László minisztériumi államtitkár, a megyei ipari üzemek és szövetkezetek gazdasági, politikái és társadalmi vezetői részére előadást tartott az iparirányítás aktuális kérdéseiről. Az előadás után tárgyalást folytatott K. Papp Józseffel, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titnacs elnöke is. A szívélyes légkörű találkozókon részt vetít Púja Frigyes, valamint Dobos István és Angelos Angelides. Nikosz Rolandisz a késő délutáni órákban a Duna Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. kárával, dr. Gyugyi Jánossal, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárával, dr. Szabópál Antal megyei tanácselnökkel és Tamás Istvánná megyei tanácselnökhelyettessel az ágazati iparpolitikai célkitűzések V. ötéves tervi realizálásáról, valamint a következő tervidőszak legfőbb feladatairól. Kreisky befejezte bulgáriai látogatását Zárómegbeszélési folytatott Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral pénteken, a szófiái Bojana rezidencián. A konstruktív, baráti légkörű tárgyaláson mindkét részről azt a meggyőződést juttatták kifejezésre, hogy kedvező távlatok nyílnak a kapcsolatok fejlesztése előtt. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár, aki Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke és Sztanko Todorov miniszterelnök meghívására hivatalos látogatáson járt Bulgáriában, pénteken délután hazautazott Bécsbe. Az osztrák kormányfőt és kíséretét a két ország nemzeti zászlóival feldíszített szófiai repülőtéren Sztanko Todorov kormányfő és a bolgár kormány több más tagja búcsúztatta. Dr. Kapolyi László Szekszárdon A tiszta forrás vidékének népe emlékezett Tegnap délután Bartókot ünnepelték Iregszemcsén, Bartókról emlékeztek és mintha csak Iregszemcse, a tiszta farrásvidék népéhez szóit volna a hangszóróból a népmesét mondó Bartók. Azok az emberek hallgatták a világhírű mestert, akinek szülei egykor fonográfjába énekelték a magyar népdal gyöngyszemeit. iA száz éve született Bartók Béla emlékének Iregszemcse szoboravatással adózott. A nagy ünnepségre eljött ifj. Bartók Béla és Karszt Magdolna, népszerűbb nevén Lencsi néni, Bartók Péter egykori dadája. Ott voltak a decsi általános iskola és kollégium kórusának, a Siófoki Volán Kisszimfónikusok tagjai, hogy énekükkel, zenéjükkel emlékezetesebbé tegyék azt a napot, amelyen lehull a lepel Lessenyei Márta Munkácsy-díjas, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze által készített bronz mellszoborról. Tácsik Attila, a községi művelődési ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Olsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mondott szoborava'tó beszédet. — Saját kimutatása szerint Bartók «Béla közel 3000 magyar dallamot gyűjtött. Legtöbbször ide jött, minden más helységnél többet; gyűjtött itt, aikkori hivatalos nevén Felső-Iregen, a nép kiejtése szerint Ürögön, meg az ide tartozó pusztákon, szőlőhegyen. összesen 307 dallamot örökített meg itt kottafejekben, egy részüket fonográfhengereken is. Itt Ürögön 34 régi stílusú dalt, illetve balladát talált. A népzandtudo- mány mai állása szerint Bartók az egész dunántúli magyar népzene keresztmetszetét kapta meg itt. Az innét való dalok színe-java közkinccsé vált azóta. A nemzet apraja «nagyja ismeri, énekli, muzsikálja. Többek között itt került elő, pár utcával följebb, a kedves kis gyermekdal, a „Kds kece lányom és a fürge táncdallam: Szőlőhegyen «keresztül — mondta dr. Olsvai Imre. És amint kimondta e két dal címét: iregszemcsei úttörők énekelni kezdték a két dalt. Az összesereglett iregszem- cseiek gyönyörködték a gyerekek énekében és dr. Olsvai Imrével együtt emlékeztek Bartók Bélára, aki népzenénk és népköltészetünk számára olyan kincseket fedezett fel itt, mint a „Sütött ángyom rétest”, „Mikor gulásbojtár voltam”, „Házasodik a tücsök”, „Csőri kanász mit főztél...” Ezék a dallamok és szövegek megihlették a zeneszerző Bartókot is. Tíz művében 20 ürögi dallamot szólaltatott meg úgy, hogy a zongorán tanuló gyerek is átitatódik a dallamok szépségével. Bartók egész életművét át-meg átszövi az ürögi nép hangja. Bartók sokat kapott az ürögi néptől. Bartók ezt úgy viszonozta, hogy ezeket a kis' közösségtől kapott kincseket az egész nemzet, a nagyvilág közkincsévé tette. A beszédet hol a gyerekek, hol az öregek éneke szakította meg egy-egy percre. És, amikor ifj. Bartók Béla eloldotta a leplet szorító zsinórt és Bartók Béla bronz mellszobra kibontakozott, a taps mellett ilyen hangokat lehetett hallani: „Nagyon jó!” „Ilyen volt!” Ráismertek Bartókra, aki élőként köztük járt és most már mindörökre velük is marad, mindennap találkozhatnak vele. Ifjú Bartók Béla leleplezi édesapja szobrát A szobrot Gonda József, a községi tanács elnöke vette át ifjú Bartók Bélától, aki elmondta: 1972-ben járt Ireg- szemcsén. Azóta még erősebb lett édesapám kultusza. Azt kérem, hogy e szobor árnyékában őrizzék tovább apám emlékét. A szobor talapzatán ez olvasható! „Bartók. Aki feltárta Felső-Ireg és környékének népdalait.” Az avatást követően a vendégek megtekintették a Bartók-centenárium alkalmából rendezett bélyegkiállítást, majd az Iregszemcsei Kutató Intézet kultúrtermében ankét keretében beszélgettek Bartókról és a bemutatott Ürögi kanásztánc című tévéfilmről.
