Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

2 Képújság 1981. április 26. Fokozzuk a küzdelmet Európa biztonságáért, az enyhülésért! Hétfő: Szovjet—afgán külügyminiszteri találkozó Moszkvában. — Irak és Irán között ismét fellángolnak a harcok. — Oj akciósorozatot kezdeményez Havannában a Béke-világtanács elnökségi ülése. Kedd: A különböző tűzszüneti felhívások ellenére Li­banonban folytatódnak a súlyos összecsapások. — Tünteté­sek és zavargások Észak-Írországban. — Vita Washing­tonban a Szaúd-Arábia által kért fegyvercsomagról. Szerda: A Biztonsági Tanács a namíbiai kérdésről tár­gyal. — Sri Lanka fővárosában tanácskoznak hét dél-ázsi­ai ország képviselői. — Bolgár—török külügyminiszteri megbeszélések Ankarában. Csütörtök: Lengyel—szovjet pártközi tárgyalások Mi­hail Szuszlov varsói látogatása kapcsán. — Az Olasz Szo­cialista Párt kongresszusa Palermóban. — Eugene Rostow-t nevezik ki az amerikai leszerelési hivatal élére. Péntek: A salvadori hazafiak tárgyalásokat indítvá­nyoznak a polgárháború beszüntetése érdekében. — Kuvait külügyminisztere Moszkvában. — Reagan elnök a Szov­jetunióval szemben elhatározott gabona-embargó feloldá­sáról intézkedik. Szombat: Franciaországban véget ér az elnökválasztási kampány. — Feszültség Algéria és Marokkó között, Nyu- gat-Szahara jövőjével kapcsolatosan. A hét 3 kérdése 1. Milyen új fejlemények történtek a héten a kelet- nyugati kapcsolatok területén? Jobb későn, mint soha: Reagan elnök teljesítette még a választási kampány során tett ígéretét és feloldotta a Szovjetunió ellen alkalmazott gabona-embargót. (Ezt a ti­lalmat még Carter rendelte el az afganisztáni ügyekre hi­Észak-írországban ezrek vonultak fel az Ír Köztársasági Hadsereg zászlajával, hogy megemlékezzenek az 1916-os dublini felkelés évfordulójáról. Képünkön: maszkos fegy­veresek a belfasti megmozduláson, amely a város Maze- börtönében éhségsztrájkot folytató foglyok miatt különösen feszült hangulatban zajlott le. vatkozva és a hosszú lejáratú szovjet—amerikai szerződés­ben előírt évi nyolcmillió tonnás mennyiségen felüli több­let-vásárlásokat tette lehetetlenné.) Reagan intézkedésének hátterében az Egyesült Álla­mok és saját jól felfogott érdekei állnak. A Szovjetunió így is képes volt beszerezni a szükséges takarmánygabo­nát, Argentínától Kanadáig számos szállítója akadt a Wa­shingtonhoz különben közelálló országok közül. Ugyanak­kor kedvezőtlenül hatott az amerikai farmerek tömegeire, akik jelentős mértékben Reagan szavazói tömbjéhez tar­toztak. A bizonytalanság csak fokozódott azáltal, hogy szeptemberben új tárgyalásokat kell kezdeni a lejáró több éves gabonaegyezmény megújítására, s az amerikai me­zőgazdák eleve óva intettek minden meggondolatlan lépés­től. Természetesen a Szovjetunió is kedvezően fogadta a normális állapotok visszaállítását. Ebben a kérdésben te­hát végre a realizmus felé hajlott az új amerikai kor­mányzat, amint csak üdvözölni lehet a Rea|an—Schmidt telefonbeszélgetésről szóló bejelentést, miszerint Washing­ton nem ellenzi a tervezett szovjet—nyugatnémet csúcsta­lálkozót, Brezsnyev bonni látogatását. (Más kérdés, hogy mindez milyen szívvel történt: az amerikai vezetést nyil­ván nem az enyhülés iránti rajongás, hanem a szövetsé­geseivel kapcsolatos taktikai megfontolások bírták erre a lépésre.) Érdeklődést keltett az amerikai leszerelési és fegyver­zetellenőrzési hivatal új elnökének kinevezése is. Eugene Rostow volt külügyminiszter-helyettes korábban hírhedt „héja” hírében állt, most azonban a még szélsőségesebb szenátorok egy része őt sem tartotta elég „keménynek”. Igaz, helyettese, egyben a lehetséges SALT-tárgyalások amerikai küldöttségének vezetője a szélsőségesek kedven­ce, Rowney tábornok lett, aki 1979-ben, a SALT—2 aláírá­sa előtt tüntetőleg lemondott, mert nem értett egyet a megállapodással. Alighanem korai lenne bármilyen távolabbi következ­tetést levonni a Washingtonból érkezett és sokszor ellent­mondónak tűnő jelentésekből. Ügy tűnik, van némi for­rás-erjedés az amerikai politikában: egyrészt a változatla­nul hidegháborús törekvések, másrészt bizonyos realitá­sok kényszerű figyelembevétele. Ezek a párhuzamos, de egymással ellenkező előjelű folyamatok minden bizonnyal folytatódni fognak a következő hetekben is. 2. Miért váltak ismét súlyosabbá a libanoni összeüt­közések? Tűzszünetekben Libanonban igazán nincs hiány: ápri­lisban eddig 19 megállapodást kötöttek a harcok megszün­tetéséről, s a legújabb, huszadik fegyvernyugvás érdeké­Kadhafi líbiai vezető Nyugat-Szahara kérdéséről folytatott tárgyalást Algériában és Mauritániában. Képünkön: Ben- dzsidid Sadli algériai elnök (jobbra) társaságában. ben drámai felhívást tett Szárkisz elnök, Waldheim ENSZ- főtitkár, s a Vatikán is. A tűzpárbajok azonban változatla­nul tartanak az ország szinte egész területén. A libanoni konfliktusnak vannak belső eredői. Még a gyarmati időszakban olyan alkotmány jellegű alaptörvényt kényszerítettek az országra, amely vallási alapon osztotta el a parlamenti mandátumokat és közjogi méltóságokat. Ez a sokszorosan túlhaladott nemzeti charta még mindig érvényben van és a bonyolult társadalmi-politikai össze­ütközéseket vallási mezbe öltözteti. Libanont az elmúlt év­tizedek során három polgárháborús szakasz sújtotta, az or­szág gyakorlatilag részekre bomlott és területén huszon­nyolc különböző fegyveres erő tevékenykedik. Mindehhez hozzájárul azonban a külső beavatkozás. Izrael gyakorlatilag katonai felvonulási tereppé változtatta Libanon déli részét, s most különösképpen aktív, hiszen a közelgő választások előtt a Begin-kormány így tudja leg­jobban elvonni a figyelmet a saját gazdasági gondjairól. A jobboldali falangisták közreműködésével Izrael itt látja a legjobb lehetőséget a palesztin erők elleni fellépésre, va­lamint a ma legfontosabb frontállam, Szíria elszigetelé­sére. (Damaszkusz — jelentős áldozatok árán — szerepet vállal a libanoni rendezésben, hiszen a zöldsisakos, arab­közi békefenntartó erők a szíriai alakulatok közül kerül­nek ki.) A válság legutóbbi kiéleződésének közvetlen oka, hogy a jobboldal kísérletet tett egy összefüggő terület kialakítá­sára és Haddad őrnagy szakadár déli államocskáját össze akarta kapcsolni a szíriai határvidékkel, mindenekelőtt a Bejrút és Damaszkusz közötti főútvonalon fekvő 200 ezer lakosú Zahle várossal. Ezért megtámadták a hazafias-pa­lesztin erőket valamint a szíriai csapatokat, amelyek ter­mészetesen kénytelenek voltak viszonozni a tüzet. Miután a jobboldali provokáció kudarcot vallott, most a válság „nemzetközivé tételét” akarják elérni, s a szíriai erőket az arab világon kívüli fegyveres egységekkel szeretnék fel­váltani. Kevesebb több lenne: tizenkilenc vagy húsz helyett Li­banonban megelégednénk' egy fegyverszünettel is, ha az hatásos lenne. Ehhez azonban kevés a felületi kezelés, meg kell teremteni a rendezés igazi feltételeit, főként a nemkívánatos beavatkozás megszüntetését. 3. Miben áll a salvadori hazafiak tárgyalási javaslata? A napi távirati jelentésekhez szinte már hozzátarto­zik a salvadori hírcsokor: tucatnyi erőszakos halálról, anyagi károkról. A polgárháború frontjai megmerevedni látszanak: a kormány képtelen vérbefojtani a népi ellen­állást, viszont a hazafiaknak reálisan számolniuk kell a juntának nyújtott washingtoni támogatással, azzal, hogy minél eredményesebb a felszabadító harc, annál erőtelje­sebbé válik az amerikai beavatkozás. A salvadori hazafiak legjelentősebb szervezete, a Fa- rabundo Marti nevét viselő felszabadítási front ezért ja­vasolt tárgyalásokat a polgárháború felszámolásának ér­dekében. A felhívás címzettje maga a junta (ez a tény a felszabadító erők nagyfokú realitásérzékéről s kompro­misszumkészségéről tanúskodik), de a párbeszédnek van­nak bizonyos elemi feltételei. Többek között a népellenes terror azonnali beszüntetése, a bebörtönzöttek szabadon bocsátása,, a front legális elismerése, a főváros egyetemé­nek megnyitása. A salvadori hazafiak, miután bebizonyították katonai erejüket, most fontos politikai kezdeményezést tettek. A juntának és washingtoni védnökeinek felelőssége, hogy erre az ésszerű lépésre milyen válasz következik, s meg­nyílik-e a lehetőség az országot pusztító-véreztető polgár­háború felszámolására... RÉTI ERVIN Az Egyesült Államokban tovább folytatódtak 'a tiltakozó megmozdulások a kormány Salvadorral kapcsolatos politi­kája miatt. Képünkön: felvonulók New York belvárosában. Készülődés május 1-re (Folytatás az 1. oldalról.) követ. Bonyhádon — az ed­digiektől eltérően — a vár­aljai parkerdőben rendezik meg az ünnepségeket, ide szállítják majd ki a Volán­buszok az üzemek, intézmé­nyek dolgozóit, az iskoláso­kat. Részt vesznek az ünnep­ségen és az azt követő majá­lison a nagyimányoki üze­mek, intézmények .dolgozói is. Dombóváron tízkor kezdő­dik a felvonulás, majd á Béke-parkban és a 'Katona József utcában tartanak ma­jálist. Tolnán a vásártéren lesz a felvonulás, majd az ifjúsági házban bábszímház- előadás. Decsen — hasonlóan a megye több községéhez — kisdobos- és úttörőavatás lesz a felvonulás után. Báta- széken az ünnepi felvonulás és a kulturális műsor után vidám, játékos sportvetélke­dőket rendeznek. A tamási felvonulást mo.torosrepülő- modell-bemutató követi. Si- montornyán a helyi hagyo­mányoknak megfelelően már az ünnep előestéjén megnyit­ják a Sió menti fiatalok ta­lálkozóját, elsején ünnepi felvonulás lesz, ezt a fúvós- egyiüttes műsora követi, majd az óvodások, kisdobosok, út­törők részvételével aszfalt­rajzverseny. Fél kilenckor es­te tábortűz mellett „Dallal- táncöal a Sió -mentén” sza­badtéri táncest lesz a park­bán. Magyar vezetők üdvözlő távirata lAz Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az 1978.. áprilisi for­radalom győzelmének 3. év­fordulója alkalmából Babrak Karmait, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forra­dalmi iBizöttságának elnökéit és miniszterelnököt távirat­ban üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sah Mohammed Doszt külügymi­niszternek Púja Frigyes kül­ügyminiszter küldött üdvözlő táviratot. * Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az Orszá­gos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezeték Országos Tanácsa, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Nők Országos Taná­csa, valamint a Magyar Vö­röskereszt ugyancsak távirat­ban üdvözölte afgán testvér- szervezetét. Hazánkba látogat az osztrák külügyminiszter iPuja Frigyes külügymi­niszter meghívására április 27-én, hétfőn hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezik dr. Willibald Fahr, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminisztere. Magyar-kubai megállapodások Havannában befejezte ti­zedik ülésszakát a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság. Meg­állapították, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban az árucsere-forgalom 1971—75- höz képest közel meghárom­szorozódott. A megbeszélések során a felek részleteiben megtár­gyalták az 1981—85. évi gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejlesz­tésével kapcsolatos feladato­kat. Az ülésszak munkájáról szóló okmányokat Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, a magyar küldöttség ve­zetője, és Jósé Raimón Fer­nandez Alvarez miniszter- elnök-lhelyettes, a kubai kül­döttség vezetője írta alá. (Egyidejűleg Vas János és Jose De La Fuente külkeres­kedelmi min iszterhelyette­sek aláírták az 1981. évi magyar—kubai árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv egyebek között kubai cukor, citrusfélék, nik- kelszin'ter és egyéb termékek ellenében gépek, alkatrészek, szövetféleségék és élelmisze­rek szállítását irányozza elő. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte Julius K. Nyerere köztársasági elnököt, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * Leif Leifland, a Svéd Ki­rályság külügyminisztériu­mának államtitkára április 22—25. között látogatást tett Budapesten. Tárgyalásokat folytatott Nagy János kiül- ügyminisztériumi államtit­kárral a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a két ország kapcsolatairól. A svéd államtitkárt fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. * A Pozsgay Imre művelődé­si miniszter vezette magyar küldöttség, jugoszláviai láto­gatását befejezve, hazaérke­zett. A négynapos hivatalos jugoszláviai tartózkodás so­körű megbeszéléseken a fe­lek megállapították, hogy az állandóan és eredményesen fejlődő magyar—jugoszláv, politikai együttműködés meg­felelő feltételeket biztosit a kulturális és az oktatási együttműködés széles körű kibontakoztatásához. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken este hétfőre naponta el a tanács előtt fo­lyó Niamíbia-vitát. Előzőleg a BT afrikai tagjai nevében Tanzánia szankciókat köve­telt a rendezést meghiúsító Dél-iA'fnika ellen, míg a na- míibiai rendezési tervet elő­terjesztő nyugati államok ne­vében Nagy-Britannia kép­viselője értésre adta, hogy ilyen kezdeményezést a BT nyugati tagjai megvétózná­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom