Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12. UfepCkJSÄG 7 Uj ruhaipari üzem Pakson Szervezettség, levegőcsere, hibátlan termék Kipróbálták már az új üzemet és az egyik eredmény: hónapok óta nincs hibás termék. Igaz, korábban is nagyon kevés volt a kifogásait áru a Tolna megyei Ruhaipara Szövetkezetiben, bár szigorúak a követelmények a Triumph fehérnemű készítésénél, de előfordult reklamáció. Például azért, mert a gyönyörű, világhírű melltartók egy része kicsit bepiszkolódott a raktárban, kényszermegoldás eredményéként. Az új üzem raktára csillogóan tiszta. Fratst Antal, a szövetkezet elnöke örömmel sorolja az új üzemház sokféle előnyét. Megjegyzi, hogy ez a beruházás mérföldkő a szövetkezet életében, teljesen másak a körülmények minden tekintetben. Azelőtt 10 helyen béreltek házat vagy házrészt a varráshoz, a raktározáshoz, most pedig már csak a Villany utcai, korszerűen átalakított és berendezett épületben dolgoznak, meg az új üzemházban. Megszűnt a sok szállítás, könnyebb tett a munkaszervezés, kerítésen beliül van minden, portával ellátott üzemekben, s- mindennek eredményeként megvalósult a 10 százalék hatékonyságnövekedés, amire számítottak. Termeléskiesés nem volt a költözés alatt sem, megoldották a folyamatosságot. Gombnyomással küldik a kosarat a varrnivalóval, névre szólóan Az új üzem az idén egymillió 300 ezer Triumph melltartót készít. A különleges fényei! átottságú és jól szellőztethető hatalmas csarnokban 1(80 varrógép helyezhető el. Csak egy műszakban dolgoznak itt. A levegőt óránként kilenc és félszer tudják cserélni. Kombinált fűtés van, s a berendezéssel szabályozható télen, nyáron, hogy hány fokos levegő kerüljön a munkaterembe. A varráshoz az anyagellátás, odajutható« is modem megoldású: a diszpécser előtt kigyulladó, kis lámpa jelzi a műszerfalon, hogy melyik dolgozó kosara üres. A szalagra helyezett, megrakott műanyag kosár pontosan oda jut el — gombnyomásra. Ehhez természetesen tudnia kell a diszpécsernek, hogy ki milyen munkafolyamatot végez. Zaj nincs. Érdekes, hogy csak surrogásféle hallatszik a rengetek varrógépből, ami. egyáltalán nem erős, még ha 180 megy is egyszerre. Modern gépek. A földszinten, a munka- csarnok mellett van az ugyancsak hatalmas raktár. (Az egész épület a táp területe 2600 négyzetméter.) Különleges látvány a polcokon tornyosuló, csomagolásra váró finom, hófehér ruk ócskák tömkelegé. A raktár végében a szabászgéppel dolgoznak, előkészítik a varrnivalót. Szép ebédlő, fürdő és öltözősor van az emeleten, sőt orvosi rendelő is. Idehozott készételt melegítenek és tálalnak. A kávét is innen viszik le a munkaterembe, fegyelmezett termelés folyik, ki kell használni a munkaidőt. A beruházás 32 millió 300 ezer forintba kér,ült, gépekkel együtt. Ez az összeg egymillió 700 ezer forinttal ke- vesébib a tervezettnél. Ritka dolog, hogy megtakarítást érnek el. A TOTÉV építette a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet paksi üzemházát csak annyi segítségre volt szükség, hogy a falazásban dolgozott a madocsai tanács építőbrigádja is. A beruházás megvalósításához jelentős összeggel járult hozzá a KI- SZÖV és az OKISZ, továbbá a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat A pénz nagyobb részét a szövetkezet Géppel szabnak, gyorsan, pontosan teremtette elő, saját erőből és bankhitelből. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A bérről s egyebekről olnán a Gép- és MűT szeripari Szövetkezet- | ben — szerintünk — jó módszerrel végzik már evek óta a bérrendezést. Erről Szilák Mihály elnökhelyettes beszél: — Az idei évre gazdasági eredményeink alapján 7 százalékos béremelést terveztünk, és már végre is hajtottuk. Ez annyit jelent hogy az évi 18 millió forintos bértömegünket 1,2 millió forinttal megemeltük. Ezt a szövetkezet gazdasági vezetése üzemrészekre differenciáltan osztotta szét. így az elektromos szerelde 13 százalékot — kiemelt bért — kapott. A differenciálás általában 2—3 százalékos volt egy-egy üzemrész között, a szereidének azért adtunk többet, mert te voltak maradva. Annyit még hozzá kell fűzni, hogy az elmúlt év szeptemberében a tmk és a szerszám- műhely rendkívüli béremelésben részesült. Ezzel vonzóvá tettük ezeket a részlegeket is. Addig az volt a probléma, hogy a termelőegységekben többet kerestek a szakmunkásak, mivel a teljesítmény százaléka megemelte a bérüket. — Nagyon sok helyen a differenciálás jelenti a legtöbb gondot, és még ma is él az egyenlősdi — mondom. — Nálunk a differenciálás nem okoz gondot. Minden évben van olyan terület, ahol több bért kell adni, mert tőlük többet is kérünk. A műszakiaknál sokkal drasztikusabb a differenciálás, mint a termélőegységekben. Vannak azonos munkakörben dolgozók, akik 3—5000 forint között kapják a fizetésüket. Eddig a GÉM módszere egyezik az általánossal. A továbbiakban már a műhelyekben, a kis kollektívákban folytatódott a bér elosztása és természetesen ismét differenciáltan. Farkas Ottó művezető az idén sok bért kapott, hatvanötén dolgoznak a szerelde I- ben és 109 forintot oszthattak, ez annyit jelent, hogy egy-egy dolgozó óránként 1 forint 60 fillérrel kereshet többet 1981-ben. A béreket brigádokra bontották. Az öt brigádvezető és a művezető készített javaslatot már személyekre. Figyelembe vették mindenkinek a teljesítményét, és azt is, hogy hány éve dolgozik az üzemben. „Hány téglája van a GÉM-ben...” — mondja Farkas Ottó. Az elosztás hasonló az országos tapasztalatokkal. Az érdekesség: a munkahelyi tanácskozás döntése. A javaslatot termelési tanácskozáson Farkas Ottó művezető felolvasták. Szavazással döntötték el, hogy a brigádvezetők és a művezető jó javaslatot terjesztett-e elő. A gyakorlat bevált, egy-két reklamáció volt csak. De mindegyikre válaszolni tudtak, azaz indoklást adtak konkrétan minden felvetésre. A béremelést megszavazták. Azon tehetne morfondírozni, hogy ez a módszer megfelelő-e, van-e ereje a kollektívának az érdemtelenül javasolt órabérek leszavazására, memek-e szólni a művezető javaslata ellen? , Kulcsár Józsefné brigádvezető: — Volt pusmogás a brigádban. Ezt vártuk is. Azt nem mondjuk mi sem, hogy tökéletes munkát végeztünk. De a döntés után nem reklamál senki. Kulcsár Józsefné brigádvezető — Milyen eltérések vaunak a brigádon belül? — A legalacsonyabb órabér 10 forint, a legmagasabb pedig 15 forint a brigádban. Nekem ennél magasabb a bérem, 18 forint. — Van ekkora különbség az emberek között? — Természetesen. A művezető nem állja meg, hogy közbe ne szóljon. Egy műszert hoz a kezében és azon bizonygatja, hogy melyik munkáért mennyi bér járhat Vannak olyan emberek, akik csak „tyúkbelezni” tudnak, ez a műszer vezetékelése, az egyik legegyszerűbb munka. Vannak olyanok, akik az összeköttetéseket, az egyes egységek készre szerelését végzik. A két munka között kell ilyen difForrai Zoltán műszerész ferenciát alkalmazni bérben is. — Hallottam más műhelyekben, hogy a szakmunkások zokon vették a betanított munkások magas órabérét, — mondom Farkas Ottónak. — Kulcsárnénak — aki betanított munkás — 18 forintja van és Forrai Zoltán szakmunkásnak is 18 forint az órabére. Nincs ellentmondás. Hatalmas felelőssége van a brigádvezetőnek, ezt pedig meg kell fizetni. A jó és az idősebb szakmunkásoknak magasabb a bérük, 20—23 forint. Forrai Zoli bére is jó. Két éve végzett a Rózsa Ferenc szakközépiskolában Szekszárdon és 13,50-nel vettük fel, öt forintot emelkedett az órabére ennyi idő alatt Egy-két éven belül elhagyja a betanított munkás a brigádvezetőt, de azért azt is figyelembe kell venni, hogy már olyan 45 éves szakmunkást is utolért, aki régóta van itt az üzemben, de Zoli ügyesebb és többet is tud. Forrai Zoltán finommechanikai műszerész: — Elégedett vagyok a fizetésemmel, úgy érzem megbecsülnek a GÉM-ben. Sokan panaszkodnak az osztálytársaim közül, hogy más munkahelyeken nem fogadták el még a szakmunkás-bizonyítványukat sem. Én kaptam két év alatt öt forint órabéremelést. — Az nem zavarja, hogy ugyanannyi a bére, mint egy betanított munkásnak? — Nem. A betanított munkás brigádvezető többet is vállal és nagyobb a szakmai gyakorlata. Arra felhívta a figyelmemet még az elnökhelyettes, hogy véletlenül se dicsérjük túlzottan őket. Náluk is volt és van rengeteg gond, biztos voltak igazságtalanságok is, vagy sértődések. A szereidében még ehhez azt is hozzátették, hogy náluk egy-egy brigádban már menetközben van egy bizonyos kiválasztódás. Aki nem felel meg — nem ügyes, vagy éppen lusta —, az már évközben, rossz kifejezéssel: „aki nem illik a képbe, más területre megy”... Így többnyire azonos szorgalmú és tudású emberek vannak a brigádban, a jelenlegi differenciálás ennék a teljesítmény- és tudásszintnek megfelelő. Munkahelyi tanácskozások döntöttek a béremelésről. Jó ez? Üjdonság? Követésre méltó? Hogyan alakul a vezető egyszemélyi felelőssége? Csökken-e ezzel a joga? Sok a kérdés, a mai tapasztalatok alapján még nehéz rá válaszolni. Minden esetre egy ilyen (tanácskozásra a vezetőknek — esetünkben a GÉM- ben a művezetőknek és a brigádvezetőknek — sokkal jobban fel kell ikészülniök. Tehát nagyobb a felelősségük olyan javaslatot kell előterjeszteni, amelyet a kollektíva, a brigád, a kiscsoport elfogad. Sokszor beszélünk a differenciálásról is. A legtöbbször — sajos — a legfőbb gátja ennek, hogy nincs miből-differenciálni. A tolnaiak hét százaléka már egy jó lehetőség, de ezt a lehetőséget meg keltett teremteni, tavaly meg azelőtt. .. munkával, termelő munkával, ami egyben azt is igazolja, hogy a szövetkezetben olyan bérpolitikát folytatnak, ami eredményes. Hazafi József A raktárban csomagolásra vár a gyönyörű termék Jó fény, korszerű gépek, zajtalanság
