Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

2 Képújság 1981. április 12. Erich Honecker beszéde A szejm elfogadta Jaruzelski javaslatait (Folytatás az 1. oldalról.) stratégiai erőfölényre próbál­jon szert tenni a szocialista közösség államai fölött. Kína külpolitikai együttműködése az Egyesült Államokkal az imperializmus legreakciósabb köreinek politikáját segíti elő. A beszámoló elégedetten állapítja meg, hagy minden területen gyorsan és eredmé­nyesen fejlődik az NDK együttműködése a Szovjet­unióval, s a többi testvéri szocialista országgal. A lengyel helyzetről szólva Briöh Honedker kifejtette: „Minit köztudott, Lengyelor­szágban továbbra ás fennáll­nak a súlyos .nehézségek. Pártunk kezdettől fogva ki­nyilvánította testvéri szolida­ritását a lengyel kommunis­ták, minden hazafi iránt, aki a szocializmus megvédése és erősítése érdekében lép fel országában. Ehhez tartottuk magúinkat, s így cselekszünk a továbbiakban is. Ezt tesz- szük annál is .inkább, mivel a lengyel elivtársák a Varsói Szerződés tagállamai vezető képviselőiinak 1980. decembe­ri, moszkvai találkozóján ki­nyilvánították, hogy a Len­gyel Népköztársaság szocia­lista, az volt, és — az ellen­forradalmi erők minden mes­terkedése ellenére — az is marad... Az NSZEP KB főtitkára megállapította: „Teljes erővel zajlik országunkban a mé- lyemszánltó politikai, gazdasá­gi, szociális és szelieml-ikul- turális változások történelmi folyamata, amint azt pártunk a fejlett szocialista társada­lom kilboinltákozásánák prog­ramjában megjelölte”. Erich Hónecker bejelentet­te, hagy az 1976—80-as ötéves tervben a nemzeti jövedelem 812,5 milliárd márkát tett ki, ami 25,4 százalékkal több, minit az 1971—75-ös tervidő- szákbiam. Az ipari áruterme­lés 1976-tól 1980-ig 32 száza­lékkal több volt, mint 5 év­vel korábban. A mezőgazda­ságban a növényi és az állati termékek előállítása a 70-es években több mint 20 száza­lékkal nőtt. Az 1976—80-as tervidőszakban egyéni és tár­sadalmi fogyasztásra csak­nem 25 százalékkal többet fordították, mint az előző öt­éves tervidőszak alatt. A kis- keresikedelimi áruforgalom 1975-ben 81,9 milliárd márka volt, 1980-ibán pedig már 100 milliárd márka. A népgazda­ságban a munka termelé­kenysége egy évtized alatt 53,6 százalékkal növekedett, de csak az ipart számítva még jobb volt az eredmény: egy- egy munkásra és alkalmazott­ra számítva 68 százalék. A nemzeti jövedelem emelkedé­sének 90 százaléka a munka termelékenységének növeke­déséből származik. Az NDK külkereskedelmi forgalma 1980-ban 1975-höz képest 61 százalékkal nőtt. Az NDK 1980-ban egész külke­reskedelmi forgalmának 70 százalékét szocialista orszá­gokkal bonyolította le, a nem szocialista országokkal kiala­kított külkereskedelmi forga­lom 1976-tól 1980-ig 82 szá­zalékkal nőtt. Erich Hanedker -ismertette a 80-as évek gazdasági stra­tégiájának 10 súlypontját. 1. Még szorosabban egybe­kapcsolni a szocializmus elő­nyeit a tudományos-techni­kai forradalom vívmányai­val. A legújabb tudományos ismereteknek a gazdasági erő maximális növekedését kell szolgálniok. A Szovjetunió­val és a többi KGST-ország- gal való ilyen irányú együtt­működés az előfeltétele an­nak, hogy az NDK megold­hassa ezt a feladatot. 2. A munka termelékeny­ségét jelentősen növelni kell, s ehhez többek között a munkahelyekkel való éssze­rű takarékoskodás szükséges. Ezt minden minisztériumnak, kombinátnak, tudományág­nak végig kell gondolnia, s A beszámoló megerősítette, hogy az NDK a bökés egymás mellett élés szellemében a jövőben is kész kapcsolatai­nak kiépítésére .a tőkés orszá­gokkal. Hanecker rámutatott „a munkásosztály vezetésével ki­alakult a szocialista német .nemzet, s ezen senkinek sem áll módjában változtat.ni.” Üj.ből aláhúzta az NDK elvi álláspontját az NSZK- val fönnálló kapcsolatok to­vábbfejlesztésére vonatko­zóan. „Az NDK és az [NSZK viszonyának fejleszté­sékor minden fenntartás nél­kül két egymástól független, eltérő társadalmi rendszerű szuverén állam létéből kell kiindulni. Köztük csakis a 'békés egymás mellett élés alapján létezhetnek kapcsola­tok. Ehhez a nemzetközi jog­nak az európai szerződések­ben, az ENSZ alapokmányá­ban és a helsinki záróok­mányban :is lefektetett élvei szolgáltatják az alapot — mondotta H'onecker. Az NSZEP KB beszámoló­ja a következő évek fontos külpolitikai feladatának mi­nősítette a nemzeti és szociá­lis felszabadulásért küzdő .népek iránti imiperialistaelle- nes szolidaritásit, s a sokol­dalú együttműködés fejlesz­megfelelő intézkedéseket kell hoznia. 3. Lényegesen jobban kell felhasználni a nyers- és üzemanyagokat: nagy követ­kezetességgel növelni kell a nyers- és üzemanyagok ha­zai termelését. 4. Kiváló termékek érdeké­ben jól áttekinthető minősé­gi mutatókat kell kidolgozni a népgazdaság különböző ágazataiban. 5. Döntő mértékben növel­ni kell a munka hatékony­ságát. 6. Az ésszerűsítés különös­képpen mozgékonyságot, al­kalmazkodóképességet és rö­vid határidőket kíván. 7. A beruházások legyenek méginkább a tudományos­technikai haladás motorjai. Nincs szükség olyan beruhá­zásra, amely a termelőerők eddigi színvonalát konzer­válná. 8. A 80-as években a fo­gyasztási javakból lényege­sen többet és jobbat kell ter­melni. Ehhez legfőképpen olyan nyersanyagokat kell felhasználni, amelyeket az NDK-ban termelnek, vagy más szocialista országból hoznak be. 9. A társadalmi termelés­nek és a nemzeti jövedelem előállításának rendkívül szo­ros kapcsolatban kell lennie, egymást következetesen se­gítve. 10. A szocializmus vívmá­nyainak védelme, tekintettel a fokozott imperialista fegy­verkezésre, nagyobb védelmi ráfordításokat követel. A szocialista népgazdaság be­ható fejlesztése tehát minden szempontból elengedhetetlen —• állapította meg Erich Honecker. Bejelentette, hogy a kfo széles népi vitát javasol e 10 pontról, azzal ia céllal, hogy a vita eredményeit bedolgoz­zák az 1981—85-ös népgazda­sági tervbe. A terv legfonitosaibb muta­tói a következők: a nemzeti jövedelem, az ipari áruterme­lés és a munka termelékeny­sége egyaránt 28—30 száza­lékká! emelkedik. A mező- gazdaság termelése 8,1 száza­lékkal .növekszik. A beruhá­zások mintegy 270 milliárd márkára rúgnak, ia külkeres­kedelmi forgalom 5 év alatt 36 százalékkal nő. Az NDK- ban 1985-ig 930 000—950 000 lakást építenek, vagy korsze­rűsítenek. Az egy főre jutó 22 500 márka évi ipari terme­léssel az NDK Földünk egyik legiparosodottabb államává vélik. Erich Hónecker méltatta az NDK és a Szovjetunió gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködésének fontos­ságét. Hangsúlyozta, hogy az NDK különösen nagy jelentő­séget tulajdonít az 1990-ig szóló szakosítási és kooperá­ciós programban megjelölt célok teljesítésének. Az elkö­vetkező öt esztendőben (1981- es árak alapján) 275 milliárd márkára (58 milliárd rubel­re) növekszik a kölcsönös szállítások értéke. Létfontos­ságúnak minősítette a szánok az energiahordozók és a nyersanyagok szállításáról kötött megállapodásokat. Az elkövetkező öt esztendőben az NDK 95 millió tonna 'kőola­jat és 32,5 milliárd köbméter földgázt kap a Szovjetunió­ból. Jelentősen fejlődnek az NDK gazdasági kapcsolatai a többi KGST-országgal is. A kölcsönös áruszállítások érté­ke 1981 és 1985 között meg­haladja majd a 474,5 milli­árd márkát, ami 43,6 száza­lékos növekedésnek felel meg. Mindent a dolgozókért Részletesen foglalkozott a beszámoló a kultúra, .a művé­szet területén élért jelentős eredményekkel. Ezt követően méltatta a szakszervezetek növekvő szerepét a, fejlett szocialista társadalom kiala­kításában és beszámolt a Nemzeti Eront által kitűzött célok megvalósításáról. En­nek jegyében kerül .sor 1981. június 14-én a népi kamarai és a megyei tanácsi választá­sokra. Pozitívan értékelte az állam és az egyházak viszo­nyának .alakulását, és célul jelölte meg a megkezdett párbeszéd folytatását. A honvédelmi feladatokról szólva Hónecker rámutatott: az imperializmus fokozódó agresszivitása, a nemzetközi helyzet kiéleződése paramcso- lóvé teszi az NDK védelmi képességének erősítését. Az NDK szuverenitásának, terü­leti integritásának, határai sérthetetlenségének biztosítá­sa megköveteli, hogy „lépést tartsunk ia haditechnika fej­lődésével és közreműködjünk abbán, hogy a NATO ne .te­hessen szert katonai fölény­re” — hangsúlyozta a KB fő­titkára. Az NSZEP-nek jelenleg 2 172 110 tagja van — mon­dotta a továbbiakban! — a IX. pártkongresszus óta több mint 350 ezren léptek sorai­ba. A párttagság 57,6 százalé­ka munkás, a harmada nő és 42,5 százáléka negyven éven aluli. . Hónecker hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom a 'bonyolult körülmények közepette is erősödik és korunk legbefo­lyásosabb politika ereje. Ki- emélte a testvérpártok nem­zetközi tanácskozásainak je­lentőségét és többek között ennek példájaként említette meg a 29 európai kommunis­ta pánt Berliniben, 1976-ban megrendezett tanácskozását. Az NSZEP a jövőben is részt vesz a közös munkában és „támogat minden javaslatot és gyakorlati kezdeményezést, amelynek célja a kommunis­ta és munkáspártok együtt­működésének fejlesztése”. A X. kongresszus világos, marxista—leninista utat mu­tat az elkövetkező időszakra. ,,Hazánk munkásosztályának és valamennyi dolgozójának pártjaiként szilárdan valljuk bevált elvünket: mindaz, amit teszünk, a dolgozó emberek javát szolgálja” — mondotta befejezésül Erich Honeoker, az NSZEP KB főtitkára. Erich Hónecker nagy taps­sal fogadott beíszámOlóiát kö­vetően ja Központi Revíziós Bizottság jelentését Kurt Seiíbt, a bizottság elnöke ter­jesztette a kongresszus elé. Az első tanácskozási nap szünetében Erich Hanecker találkozott és megbeszélést folytatott Jasszer Arafat tál. Ma megkezdődik a beszá­molók feletti .vita, s elhang­zanak a külföldi küldöttsé­gek vezetőinek első felszóla­lásai is. A lengyel szejm pénteken éjijei elfogadott határozatá­ban, amely a parlament kö­zéi Itizénlkét. órás vitájának tanulságait foglalta össze, tel­jes bizatimat. szavazott. Woj- oiedh Jaruzelski tábornok, miniszterelnöknek és az ál­tala vezetett kormánynak. Ezenkívül elfogadta a kor­mányfői tájékoztatóban vá­zolt programot. A határozat a továbbiak­ban elismeréssel adózott a kormány és a Szolidaritás között létrejött március 30-i megállapodásnak, támogatá­sáról biztosítva, azt, egy­szersmind felkérve az aláíró­kat és az egész társadalmat, hajtsák végre és tartsák tisz-^ teleiben a megállapodást. Elengedhetetlennek minő­sítette, hogy a törvényt a tár­sadalom minden szervezett eleme tartsa meg, hogy fenn­akadás nélkül működjék a vasút, a posta, az energia­rendszer és a hadiipar, más­szóval „minda'zok az ágaza­tok, amelyek különösen fon­tosak az ország védelmi ké­pessége és szövetségesi kap­csolatai szempontjából”. Ugyancsak elengedhetet­lennek miinősítette, hogy „két hónapon át (a.z érdekeltek) Az Országos 'Béketanács ál­lásfoglalást tet t közzé. A bé- keszerető magyar társadalom felháborodással értesült 'ar­ról, hogy a NiATO nukleáris tervező csoportjának április 6—9-e között Bonnban meg­rendezett ülésén állást fog­laltak újabb amerikai nukle­áris rakétaeszközök 'nyugat- európai telepítése mellet. Ez­zel a NATO katonai vezetői­nek nyilvánvalóan az a szán­dékuk, hogy növeljék a fe­szültséget, s javukra változ­tassák meg az Európában ki­alakult katonai egyensúlyt. A-magyar közvélemény ha­tározottan elítél minden olyan kísérletet, .amelynek az a cél­ja, hogy feltartóztassák a hel­sinki záróokmányban is rög­zített enyhülési folyamatot — hangsúlyozza az állásifoglalás. Az európai népek gyanakvás nélkül, nyugalomba.,! és biz­tonságban kívánnak élni. Ezért 'bízunk abban, hogy a NATO-o.rszáigok Iákosai mil­lióinak életét: is fenyegető tö­megpusztító fegyverek euró­pai telepítésével kapcsolatos végső döntések meghozatalá­nál a haladó és békeszierető erők mellett növekszik azok­nak a reálisat! gondolkodó vezető köröknek a befolyása is. amelyek a békés egymás mellett élést tartják az egye­dül járható útnak s elutasít­ják a feszültség növekedésé­nek perspektíváját. A magyar béikeimozgalóm bízik abban, hogy a madridi A Crna Gora-i Szocialista Szövetségi Köztársaság vá­lasztmánya állásfoglalásában határozottan elítélte „a ko­szovói albán nacionalisták és irredenták szervezett csoport­jának ellenséges, ellenforra­dalmi tevékenységét, amely Jugoszlávia területi integri­tása, a szocialista forradalom vívmányai és a Koszovóra élő albán nemzetiség ellen irá­nyult”. A választmány leszögezte: „Minden ellenséges akcióra és provokációra azzal válaszol­hatunk a legsikeresebben, ha munkahelyünkön minél na­tart ózkodjanak a sztrájkok­tól és a sztrájkkal való fe­nyeget űzésitől”. A határozat sík rászállt a tájékoztatás tárgyilagossága mellett. Kötelezte a kormányt, hogy még e hónapban terjessze a szejm elé stabilizációs prog­ramiját, ideértve a gazdasági reform bevezetését. Meggyőződését fejezte ki, hogy „az egész szakszervezeti mozgalomban, e mozgalom vezetői körében erősödni fog a józan ész és a felelősség­tudat, hogy a közjó nevében e mozgalom fejleszti építő együttműködését az állami és gazdasági irányító szervek­kel”. • Felszólította a szakszerve­zeteket, a dolgozókat, hogy álljanak el minden új köve­teléstől, kivált, ami a bére­ket illeti. Felszólította végül Len­gyelország valamennyi ál­lampolgárát, hogy széles kör­ben csatlakozzék azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az országnak a súlyos válságból való kivezetését, a nyugalom és rend, valamint a nemzet- és az egyéni biztonság hely­reállítását célozzák.' működési találkozón reszt ve­vő államok képviselői figye­lembe veszik a békeszerető erők követeléseit és megálla­podnak .az európai katonai enyhülés és a leszerelés kér­déseivel foglalkozó európai konferencia összehívásáról. A jelenlegi helyzetben Eu­rópára ismét különleges fe­lelősség hárul a Ibéke fenn­tartásában és építésében, a nemzetközi együttműködés továbbiéi lesztésében. Bízu rak abban, hogy Európa és a vi­lág békeszerető népei nem engedik meg, hogy életüket 'beárnyékolja .a nukleáris há­ború kirobbanásának veszé­lye. A háború elhárításáért, a leszerelés ügyének előmozdí­tásáért vívott küzdelemhez iránymutatást ad .az SZKP XXVI. kongresszusain elfoga­dott békeprogram, amely vi­lágszerte kedvező fogadtatás­ra tálált. Ezzel függ össze, hogy naponta újabb és újabb tömegek sorakoznak fel a szovjet békejavaslaitdk támo­gatása mellett és mondanak nemet Washington és a NATO terveire. Egész népünk egységesen támogatja a szovjet ibékdkez- deményezéseket. A magyar békemozgalom fontos felada­tának tartja1, hogy itthon és külföldön egyaránt sokoldalú tevékenységet fejtsen ki azok valóravá! fásáért — fejeződik be az állásfoglalás. gydbb buzgalommal állunk helyt, mindenütt háladéktai- lanui megoldjuk a társadalmi problémákat, határozott és következetes magatartással érvényesítjük a gazdasági stabilizációs politikát.” „Nem szabad megenged­nünk és nem engedjük meg, 'hogy az albán nacionalisták és irredenták koszovói ellen­séges tevékenységével az egész jugoszláviai albán iniem- zetiséget vádolják, amely mia­ga is elítélte az ellenséges és rendbontó próbálkozásokat” — mutatott rá a választmány. A határozat elfogadásával a szejim ülésszaka befejező­dött. A kormány és a szakszer­vezet közelgő tárgyalásainak témáival foglalkozott a Szo­lidaritás országos egyeztető bizottságának péntek éjjel Gdanskban véget ért tanács­kozása. Reagált az egyeztető bi­zottság Jaruzelski miniszter­elnöknek arra (a parlament­ben elhangzott) kérésére, hogy két hónapig szünetelje­nek az országban a sztráj­kok. A Szolidaritás e tárgy­ban kiadott nyilatkozata sze­rint a szakszervezet „aggo­dalmának” ad kifejezést és a helyzetet úgy kívánja be­állítani, hogy a sztráj kszü- neteit a hatóságok a szakszer­vezet elleni fellépésre hasz­nálhatják fel. A kiadott sajtóközlemé­nyekből ítélhet ően konkrét állásfoglalás csak a tömegtá­jékoztatási eszközök haszná­latára formált igény dolgá­ban .született. Eszerint a Szo­lidaritás adásidőt követel magának a rádióban és ív­ben, követeli hetilapja . pél- dámyszámának növelését és a körzteti szervezeteinek ön­PANORÁMA BUDAPEST A magyar—spanyol keres­kedelmi és együttműködési vegyes bizottság április 9. és 11. között tartotta ötödik ülé­sét Budapesten. A vegyes bi­zottsági üléssel egy időben tartotta alakuló ülését a koo­perációs albizottság. Szak­értők elsősorban a vasúti jár­művek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a mű­anyag és gumiipari gépek kö­zös gyártása, fejlesztése, és értékesítése területén látnak lehetőséget a vállalatok kö­zötti kooperációra. KOPPENHÁGA Willy Brandt, a nyugat­német szociáldemokrata párt és a Szocialista Internacioná- lé elnöke kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev legutóbbi leszerelési, javaslatai „tanul­mányozást érdemlő, fontos elemeket tartalmaznak”. Brandt hangsúlyozta, hogy az emberiség életben maradása attól függ, hogy sikerül-e megfékezni — és ha lehet, megállítani — a fegyverke­zési versenyt. PÁRIZS Amennyiben a libanoni fe­lek nem képesek maguk úrrá lenni a helyzeten, esetleg tervbe kell venni egyfajta „biztonsági erő” létrehozását — jelentette ki szombaton Francois-Poncet francia kül­ügyminiszterrel, majd pedig Giscard d’Estaing köztársa­sági elnökkel folytatott meg­beszélései után Alexander Haig amerikai külügyminisz­ter. Haig nem szólt arról, hogy terve szerint amerikai erők részt vennének-e a „biz­tonsági erőben”. Az amerikai külügyminiszter az Elysée- palotából azonnal a Le Bourget-i repülőtérre hajta­tott és Bonnba utazott. PEKING Szombaton gyászünnepsé­get tartottak Pekingben a március 27-én elhunyt neves kínai író és közéleti szemé­lyiség, Mao Tun tiszteletére. Az országos népi gyűlés épü­letében rendezett ünnepségen megjelentek a Kínai Kom­munista Párt és az állam ve­zetői, köztük Hua Kuo-feng, Teng Hsziao-ping, Hu Jao- pang és Csao Ce-jang. A hi­vatalos gyászünnepségen Teng Hsziao-ping elnökölt, s a gyászbeszédét Hu Jao- pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára mondotta. tését Afrikai, Ázsia és Laitin- Amerilka államaival. A gazdaság és a szociálpolitika fejlődése, eredményei álló hetilaphoz juttatásét. Az Országos Béketanács állásfoglalása európai biztonsági és együtt­Crna Gora-i állásfoglalás

Next

/
Oldalképek
Tartalom