Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
XXXI. évfolyam, 78. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. április 2., csütörtök. Mai számunkból HITELES LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) MÉRKŐZÉSRŐL — MÉRKŐZÉSRE (6. old.) A REAKTORSZERELŐ (3. old.) Az érdekeltekkel együtt Vannak dolgok, amelyek formai, módszerbeli kérdésnek tűnnek, mégis alapvető tartalmi jelentőségük van. Ilyen a döntéshozatal mechanizmusa is. Megközelíthető ez a vezetéselmélet, a szervezéstudomány oldaláról, ám mindez soha nem feledtetheti el, hogy a döntéshozatal módja, mechanizmusa végső soron, politikai kérdés, a demokratizmus érvényesülésének kérdése. A döntés és megvalósítás folyamatának van egyfajta modellje. Eszerint a döntést valahol meghozzák, utána az érdekelteket, az érintetteket tájékoztatják róla, meggyőzik őket annak helyességéről (szükségességéről, elkerülhetetlenségéről, várható előnyeiről), megvitatják velük a végrehajtás módozatait és széles körben mozgósítják őket a cselekvésre. Ez a folyamat, mondhatjuk, szüntelenül újra meg újra végbemegy a különböző munkahelyek és lakóterületi közösségek társadalmi életében, az egyes mozgalmi szervezeték tevékenységében. Ez a „menetrend” társadalmi életünk szükségszerű jelensége. Célszerűségét, hatékonyságát, demokratikus voltát azonban nem ítélhetjük meg önmagában. A döntés és megvalósítás folyamatából ugyanis jelen esetben egyoldalúan kiemeltük az egyik részt, s homályban hagytuk a másikat. Azt a részt nevezetesen, amely azt mutatja be, hogyan születik meg maga a döntés, miként, milyen folyamat menetében formálódik meg és kristályosodik ki az elhatározás. Márpedig ez minden tekintetben döntő szakasz: mind a döntés helyessége, mind a végrehajtás következetessége sok tekintetben ezen múlik. Nem először beszélünk erről, s talán egy, s más immár közismert igazságnak is tűnhet. Ám vannak igazságok melyeket indokolt ismételten hangsúlyozni. így azt az igazságot, amelyre a Hazafias Népfront, kongresszusán Kádár János oly nyomatékkai hívta fel mindazok figyelmét, akik egyéni avagy testületi döntések meghozatalára hivatottak. Nevezetesen arra. hogy minden szempontból előnytelenebb a döntések meghozatala utáni időre korlátozni a meggyőzést, a vitatkozást, az érvelést, ahelyett, hogy már a döntések előtt sor kerülne a beható eszmecserékre, a nézetek összevetésére, az álláspontok tisztázására. Vagy másfél évtizeddel ezelőtt élénk vita folyt hazánkban arról, miként egyeztethetők össze a döntés- hozatal folyamatában a szakszerűség és a demokratizmus követelményei. Azóta az élet sok mindenben „helyére tette” ezt a problémát. Bár ebben az összefüggésben is — miként az élet minden területén — valóban, fellelhetők bizonyos szükségszerű ellentmondások, bebizonyosodott, hogy a hatékonyság és a demokratizmus követelményei nagyon is jól összeegyeztethetők. Ha demokratikus módon születik a döntés — optimális voltára, vagyis helyességére, továbbá tényleges megvalósulására is jobbak a feltételek, biztatóbbak a kilátások. Többféle oka van ennék. így az, hogy az előzetes megvitatás során formálódó elképzelést nagy mértékben gazdagítják a hozzáértők, a szakemberek, a több oldalról történő megközelítés gazdagabban feltárja a várható következményeket, a döntés sok irányú hatását. Nem feledkezhetünk meg arról a — ha úgy tetszik, pszichológiái — tényezőről, hogy senki sem szereti, ha kész helyzet elé állítják, s ezért a közreműködésükkel születő döntéseket az érintették a megvalósítás során is sokkal inkább magukénak érzik. De nemcsak erről van szó. Az érdekviszonyokról ebben az összefüggésben is hiba lenne megfeledkezni. Az előzetes eszmecserék ugyanis nem utolsó sorban módot adnák arra is, hogy idejében feltáruljon, miként érinti a szándékolt döntés a különféle társadalmi csoportok érdekeit, s ennek alapján milyen lesz a reagálásuk, a magatartásuk, a cselekvésük. És az nemcsak a vezetés tájékozódása szempontjából lényeges. A legfontosabb az, hogy az érintett csoportok, Tétegek az előzetes megvitatás során módot kapnak érdekeik képviseletére, s .az érdekek eltérése esetén az ő közreműködésükkel történik a kompromisszumot vagy valamelyik érdek alárendelését eredményező rangsorolás-egyeztetés. Magától értetődően ez nem azt jelenti, hogy most már minden kérdést népszavazással kellene eldönteni. A konkrét központi árintézkedéseket minden bizonynyal a jövőben sem bocsátják össznépi vitára, (Magának az árpolitikának az elvei azonban nemegyszer voltak ilyen véleménycsere tárgyai, nem utolsó sorban a párt- és tömegszervezeti kongresszusok előtt, s magukon a kongresszusokon, valamint az ötéves terv társadalmi vitája során. A döntés jellege, tartalma, tárgya országosan és helyileg is nagymértékben meghatározza az előzetes eszmecsere formáját, módját, a benne résztvevők körének szélességét. Ha ezt bárhol is figyelmen kívül hagynák, az csak zűrzavarra, formális megoldásokra, s ezzel a demokratizmus lejáratására vezetne. S arról sincs szó, hogy akár a legdemokratikusabban és legcélszerűbben kialakított dönitéselőkészítéssel feleslegessé lehetne tenni, meg lehetne takarítani az utólagos meggyőzést, érvelést. Nagyon ritka az olyan döntés amelynek csak egyféle, egyirányú hatása lenne: a legtöbb különbözőképpen érinti a különböző érdekeket. A döntés utáni pontos és .gyors tájékoztatás, a színvonalas és meggyőző érvelés, a cselekvési módok világos megjelölése, a lelkesítés, mozgósítás nélkülözhetetlen. GYENES LÁSZLÓ Aczél György felszólalása a bolgár pártkongresszuson A Bolgár Kommunista Párt szerdán folytatta tanácskozását. A kongresszus, második napján, szerdán a délutáni ülésen szólalt fel Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a párt valamennyi tagja, a magyar nép nevében köszöntötte a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusát és átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának szívélyes üdvözletét és jókívánságait. — Küldöttségünk nagy figyelemmel, a testvérpárt tapasztalatai iránti őszinte érdeklődéssel hallgatta meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolóját, Todor Zsivkov elvtársnak, a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének beszédét — mondotta. — Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, és fontosnak tartjuk azokat a tanulságokat, amelyekről számot adhatnak kongresszusukon. Mindez a bolgár nép szorgalmát, lelkiismeretes munkáját, tehetségét dicséri. Ezekhez az eredményekhez méltó az az igényes program is, amely a következő évek szép és bonyolult, nehéz és nagy feladatait fogalmazza meg. Méltó program, mert eredményeken alapuló, jogos bizalmat és önbizalmat sugároz. — Mély benyomást keltő az a fejlődés, amelyet a bolgár népgazdaság a három hónappal ezelőtt befejeződött VII. ötéves terv időszakában ért el. Ez a jelenlegi világ- gazdasági helyzetben, továbbá az imperialisták által feszültté tett világpolitikai körülmények között olyan eredmény, amely tanúsítja a bolgár nép alkotó erejét, a szocializmussal való azonosulását. Meggyőződésünk, hogy bolgár barátaink ugyanilyen sikerrel oldják meg még több energiát igénylő új feladataikat, valóra váltják a XII. kongresszus határozatait is. Egy esztendővel ezelőtt tartottuk meg az MSZMP XII. kongresszusát. Mi is gondosan elemeztük társadalmi és gazdasági fejlődésünket, az eredményeket és a gondokat, s meghatároztuk az előttünk álló feladatokat. Kongresszusunk céljait, határozatait népünk saját programjává tette és azokkal cselekvőén azonosulva, aktívan dolgozik megvalósításukon. — Tudtuk és tudjuk, hogy a következő évek kemény, fegyelmezett, az eddiginél minden tekintetben igényesebb gyorsabb és jobb munkát követelnek. Számolunk azzal is, hogy ugyanazért az eredményért most nagyobb felkészültséggel többet kell tennünk. További fejlődésünk nem egyszerű feladat, azonban a párt és a nép közötti szilárd bizalomra, az elmúlt negyedszázad alatt kialakult szocialista nemzeti egységre építve megoldjuk feladatainkat. — Kongresszusi határozataink, új ötéves tervünk nemzeti program. Nélkülözhetetlennek tartjuk a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a bátor kezdeményezést, a szocialista. gazdasági szervezetek lehetőségeinek jó kihasználását, a tudományos-műszaki eredmények minél gyorsabb alkalmazását, az új gondolatok megvalósítását ahhoz, hogy megőrizzük gazdasági, szociális vívmányainkat, s mihamarább megteremtsük a továbbfejlődés alapjait. — Olyan feladatok ezek, amelyek megvalósításához elengedhetetlen, hogy egységben dolgozzunk a szocialista közösség országaival. A KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció, a termelési együttműködés és szakosítás eddigi eredményei is tanúsítják az összefogásban rejlő lehetőségeket és közös érdekeinket e lehetőségek teljesebb kiaknázásában. — A szocialista országok közösségét az alapvető eszmék és célok azonossága fűzi össze. Közös elhatározásunk, hogy tovább erősítjük a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, közöttük a Bolgár Népköztársasággal kialakult internacionalista szövetséget, őszinte barátságot. Mi, a Varsói Szerződés tagállamai következetesen küzdünk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, ami nem pusztán háború nélküli állapotot jelent. Küzdünk a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a kölcsönös érdekek és előnyök alapján kibontakozó gazdasági együttműködésért. — Mi, a szocialista építés nagy feladataival foglalkozva nem mindig látjuk, hogy a tőkés világ mély, feloldhatatlan társadalmi, politikai, gazdasági és morális konfliktusokkal küzd. Xétbizonytalan- ság, infláció, munkanélküliség, az erőszak és a banditiz- mus terjedése mutatja a válság mélységét. A tőkés rend(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szerdán két napirendi pontot tárgyaló kibővített ülést tartott. Először dr. Péter Szigfrid pártbizottsági titkár előterjesztésében megvitatta a megye káderhelyzetét és meghatározta a további feladatokat. Ezt követően a Központi Bizottság 1981. március 26-i üléséről K. Papp József, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatást. Genscher ma Moszkvába látogat A jelenlegi feszült kelet— nyugati helyzetben rendkívül fontos, hogy folytatódjanak a tárgyalások. Ezért utazik Genscher nyugatnémet külügyminiszter Moszkvába. Az NSZK nem becsüli túl saját szerepét és nem képviselheti a Nyugatot a moszkvai megbeszéléseken — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár Bonnban, pártja parlamenti képviselői előtt. Nyugatnémet részről a Genscher-látogatás előtt ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a külügyminiszter nem vállal közvetítő szerepet a két nagyhatalom között. Stockholm öt ország állásfoglalása Az enyhülési folyamat megőrzésének és elmélyítésének, valamint a konkrét leszerelési megállapodások elfogadásának szükségessége fogalmazódik meg abban a közleményben, amelyet Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminisztereinek stockholmi eszmecseréjén fogadtak el kedden. Az északi országok készek aktívan közreműködni a nemzetközi biztonság erősítése és a fegyverkezési verseny megfékezése érdekében — hangoztatja a dokumentum. Az északi országok külügyminiszterei kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytatja a tárgyalásokat a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról és hamarosan elkezdődnek a megbeszélések az Európában felhalmozott atomfegyverek csökkentéséről. A nemzetközi élet kérdéseivel kapcsolatban a dokumentum rámutat, hogy a közel-keleti konfliktust tárgyalások útján kell rendezni, el kell ismerni a palesztin nép önrendelkezési jogát. TAÉV-építkezés Újabb vállalati lakások: A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat már évek óta foglalkozik a fiatal dolgozói otthonteremtési gondjainak megoldásával, lakások építésével is. Eddig százki- lencvenet épített dolgozóinak, mely többségét fiatalok kapták. 1973-ban ötven, majd 1974-ben újabb ötven, 1978- ban pedig kilencven ilyen lakást adott át Szekszárdon, a Herman Ottó lakótelepen. Az elmúlt napokban kezdődtek meg a Bocskai utcában egy kétszer harminclakásos épület tereprendezési munkái. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat először itt fogja alkalmazni a korszerű, gépesített, mikrocölöpös alapozást. Az öntött technológiával épülő ötszintes lakások igen jó belső elrendezésűek lesznek, s ami nem utolsó szempont, alkalmazkodnak a jelenlegi bútorméretekhez. A kettő-, kettő és fél, valamint a háromszobás lakások alatt garázsok épülnek. A TÁÉV 1982-ben fogja átadni dolgozóinak az épületet, mellyel a vállalati lakások száma kétszázötvenre emelkedik. r A tereprendezés he—
