Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
1981. április 10. NÉPÚJSÁG 3 Osztályról osztályra (III.) Húskombinát-építkezés Munkaügy (Sorozatunkkal szeretnénk az olvasót, a választópolgárt megismertetni a Tolna megyei Tanács munkájával. Bepillantunk egy-egy osztály munkájába, a munkaköri kötelességet, a tennivalókat nem lehet egy újságriportban felsorolni, így a kiragadott epizódok eligazítanak, tájékoztatnak, hogyan, s kik dolgoznak a megyei tanács épületében.) Tizenöt éve osztályvezető Németh József ,a megyei tanácson, de még nem kérdezték meg tőle: — Kért-e valaki munkanélküli segélyt öntől? — Nem kért senki sem. Hiszen hazánkban a teljes foglalkoztatás megvalósult, tehát aki akar, dolgozhat, lett légyen bármilyen furcsa szakma tudora. A mostanában sokat hirdetett gazdaságos munkaerő-felhasználás azt is jelentheti a gyakorlatban, hogy a dolgozónak munkáihoz való joga nem a lakóhely szerint realizálódik, hanem távolabb. Minthogy igen sofcah utaznak, egyébként régóta, akik lakóhelyükön nem tudnak munkát vállalni. — Tehát nem jelentkezett senki munkanélküli segélyért, s jártak-e itt munkáért? — A közelmúltban egy fca- kasdii ember. Nem tudott elhelyezkedni, sehol inam vették fél, mert „Kilépett” bejegyzés volt a munkakönyvében, s a vállalatok többsége manapság — miután egyre inkább gazdálkodnak a munkaerővel — megnézi, kit vesz fel. Az embert végül sikerült munkába helyeznünk. Egyébként az osztályon két jelentős munkafázist befejeztek. Az első az NDK-ba irányított munkások ügye. 1967- től szervezték a megyéből is a munkásokat. Az első évben A megyei tanács főbejárata amilyen sok volt a jelentkező, s válogatná kellett, úgy a későbbi években már al igáiig tudták a „keretet” kitölteni. Évente mindig 40—'50 személy utazott ki hároméves szerződésre, sokan közülük nagy hasznát vették a vendégmunkának. Nyelvet és szakmát tanultak, s azt itthon hasznosítják. Igen sok az olyan fiatal, aki az NDK-ból nősült vagy hozott magával férjet. A másik jelentős akció: a Szekszárdi Húskombinát munkaerő-szükségletének kielégítése. Nagy vállalkozás volt ez, de szerencsére a nehezén túl vannak. Sokkal könnyebben ment ,az egész vállalkozás, mint azt eredetileg gondolták. Bár még néhány száz személyre szükség van, hogy elérjék a tervezett létszámot, de a káderpolitika, a szakmai képzés olyan a húsipari vállalatnál, hogy e feladatokat is megoldják. A minőségi csere fog majd több gondot okozni a jövőben. Ugyanis a „gyorsan felvett” emberek között van jó néhány, aki nem alkalmas feladatkörének ellátására, ezek üzemein belüli mozgatása, megfelelő munkahelyre való' állítása nagyon figyelmes munkát kíván a helyi munkaügyesektől is. Egyébként a megyében nincs munkaerőhiány, sőt, egyes területeken feleslegek is mutatkoznak. A megyében százhúsz vállalat ad rendszeres információt az osztálynak. Tavaly még mintegy A fölépcsőházban mindig nagy a forgalom 3000 személyt kértek, az idén már csak 1900-at. Ez a két szám is mutatja, hogy a mun- kaerő-kerasllet csökkenőben van a megyében, annak ellenére, hogy az ipari foglalkoztatottak száma az 5. ötéves tervben 5,4 százalékkal csökkent az országban, s a megyében 2,4 százalékkal nőtt. Ez az adat nem tartalmazza a Paks térségében lévő munkaerőhelyzetet, hiszen, az kiemelt munkahely, és ott a nagy vállalatok mem a megyei osztálytól kérik gondjaik enyhítését. Szívesen segítenék a Pakson dolgozó vállalatoknak, ám ez a segítség főleg abban merült ki, hogy a munkaerő-toborzók bejelentették toborzási szándékukat. A „munkaerőszerzők” tábora is szűkült, évekkel ezelőtt még „fejpénzt” is fizettek — tudnak erről az osztályon —, de soha nem lehetett senkire rábizonyítani a toborzásnak az ilyen anyagi vonzatát. Manapság az a gyakorlat, hogy meghatározott szakmába keresnek személyeket. Persze, ez magával hoz egyfajta munkaerőmozgást is, Konyhádon például a vasas üzemek között. Korábban olyan rendelet is érvényben volt, amely szerint meghatározták egyes Tolna megyei üzemek sorsát, vollt, amelyiket fejlesztésire „ítéltek”, másokat pedig elsorvasztásra. Feloldották ennek a gazdasági életet akadályozó rendeletnek a hatályát, és most már .azt tapasztaljuk, hogy egyre több kis községben alakulnak olyan apró üzemek, amelyek a helyi munkaerőt — amely a mezőgazdaság fejlesztése folyamán felszabadult — foglalkoztatják. Éppen ezért szívesen veszik a munkaügyi osztály munkatársai — hatan vannak mindössze —, ha felkeresik őket a vállalatok, gyárak munkaügyi dolgozói. Hiszen tengernyi tapasztalat birtokában tudnak mondani jó és rossz példákat, ismerik a megyében lévő munkaerő- mozgás irányát, mennyiségét és hatékonyságát. Tehát, nemcsak mint szakigazgatási szerv tevékenykedik a munkaügyi osztály a Tolna megyei vállalatok, a megyei gazdasági élet fellendítése érdekében, hanem mint tanácsadó szerv is. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Kapfinger András Helytelen lenne azt mondani, hogy azzal a 200 ezer forinttal kezdődött, melyét az iregszemcseiek nemrég nyertek a megyei településfejlesztési versenyén, jó társadalmi munkájuk elismeréseként. Hiszen már ez is az összefogás gyümölcse volt. Dénárt Ádámné vb-titkártól megtudtuk, hogy ez az összeg további fejlesztés alapja lesz. Elsősorban útépítéseké, mert ez a legégetőbb a faluban, legutóbbi a Katona utcáiban tartottak utcagyűlést, amikor is 55 uitcabéli előre felajánlotta azt az 5000 forintot, amit telkenként csak az útépítés befejeztével kellene kifizetniük. (Pontosabban, akkor is csak 4500-at). Azzal, hogy önmaguknak előlegezték, árokásást vállaltak, társadalmi munkában elvégzik a tervezést és a termelő- szövetkezet segít a földmunkáiknál, a 200 ezer forintból csak kiegészítésként kell kiszakítani kisebb összeget és marad más utcákra is, ahol előreláthatólag ugyanezt a módszert követik majd. így például a Damjanich, az Arany János és valószínűleg a Babits utcában is. Az iregszemcsei összefogás másik szép példája egy élet- veszélyessé vált iskolaépület átalakítása. Belülről bontják az emeletet, a régi épületből tornaterem lesz. A munkában már eddig is széles körű társadalmi összefogás mu- tatkozott^meg. A statikai tervéket is társadalmi munkában készítik, a bontásból pedig előreláthatólag annyi építőanyag kerül ki, hogy ebből elvégezhetik a régóta szükséges tanterembővítéseket, és megszűnik a váltakozó műszakokban történő tanítás. O. I. Összeszűkült munkaterület A húslisztüzemhez újabb fontos alkatrész érkezett, daruval emelik le a tartályt és viszik a háttérben látható üzembe. Négy nagyvállalatra figyel mindenki, aki csak egy kicsit is érdekelt a Szekszárdi Húskombinát építésében. A Villanyszerelőipari Vállalaton, a Csőszerelőipari Vállalaton, a monori MEZŐGÉP-en, valamint a generálkivitelező Tolna megyei Állami Építőipari Vállalaton múlik, hogy szeptember elején elkezdhetik-e a kombinát teljes ..beüzemelését”. Molnár István, a kivitelezők létesítményi főmérnöke bizakodó. Rápolti Árpád, a beruházók létesítményi főmérnöke ugyancsak. * Április 8-án az ÉV1M- miniszterhelyettes, Szilágyi Lajos és Bársony János, a minisztérium főosztályvezetője szemlét tartott az építkezésen. Hozták magukkal az alvállalkozók vezérigazgatóit is, úgyhogy a helyszínen minden kérdésre válaszolni tudtak. Arra is, amelyek körül még erős vita van, s a jövőt, a következő hetek és hónapok munkarendjét is egyeztetni tudták. Molnár István végigkísért bennünket azon az úton, amelyen a miniszterhelyettes vezette küldöttség is végigment. Bár a nagy üzemcsarnok külső képe még nem végleges, és körülötte meglehetős rendetlenség van, ez mind az építkezés velejárója. Egyrészt az építőmesteri munkához, másrészt pedig a szerelőkhöz jön a sok anyag, alkatrész és ezeket kézközeiben illik tárolni, amíg beépítésre, felhasználásra kerülnek. Ügyhogy a tégla- depónia, meg a malterkeverő kisüzem szépen megfér egymás mellett, még akkor is, ha tőle két lépés távolságra valamiféle főző-pácoló üstök csillognak. Az első negyedévi munkák jórészt a múlt évről áthúzódókból adódtak, illetve ezek folytatásai; Még inkább jól jött az a munkaszervezés is, hogy a sertésvágó vonal gyakorlati munkája során keletkező hibák elhárítása és a vágóvonal jobb kihasználását célzó módosítások — gépek áthelyezése, csőrendszerek útjának megváltoztatása — gyorsan megtörténtek, ötször kevesebb idő alatt, mintha a húsipar saját üzemének tmk-sai végezték volna el. A VÍV, a CSŐSZER, a DIGÉP és más nagyüzemek munkásai azonnal kéznél voltak, s ha szükség volt rá, akkor 3—4 napra, sőt egy hétre is megállították a vágást. A munkaterület egyébként a nagy vágócsamokban igencsak összeszűkült. Miután a sertésvágó vonal már üzemel, így most a fő erőket a marhavágó vonalra irányítják. Az építőmesteri munkával elkészültek. A vágócsarnok, a feldolgozótermek, a hűtőkamrák, és más tartozékokat magában foglaló munkacsarnokok csempézése, padló- burkolása kész. Ez a marhavágó vonal, illetőleg a munkaterület magában leköt valóságosan is legalább kétszáz embert. És tucatnyi alvállalkozót ! Innen akkor megy csak ki egy-egy munkacsapat, ha végzett a feladatával, s a területet átadja másik szakmának. A vágóhíd egyik legfontosabb üzemrésze, amelyet ugyancsak a nyáron át kell adni, a húslisztüzem. Itt dolgoznak fel mindenféle hulladékot, patát, belet, húscafatokat, stb. Por alakú lesz a végtermék. Most itt is nagy erőkkel munkálkodnak. A Gépipari Beruházó Vállalat vezetőinek gondja, hogy ez az üzem időre elkészüljön. Miután a gépek, berendezések szaporán érkeznek, tudnak munkát adni a sok szerelőnek, és gyorsan haladnak előre. A húslisztüzemen, a kerítésen túl nagy parkolót építenek, ennek a mélyépítési munkái vannak még hátra. Itt is dolgoznak gépekkel, de a munka nem látványos — az erőket inkább az üzemet szolgáló raktárakhoz és kisegítő műhelyekhez irányítják. Ezek nélkül ugyanis nem tudna majd indulni szeptember tájékán a hústermék készítése. Az Állami Tervbizottság döntése értelmében a múlt év végén sikerült a sertés- vágó vonalat elindítani. A teljes üzemelést az idén év végéig kell elérni. Amint a munkák állásából, a létesítményi főmérnökök tájékozMáté János motoros targoncájával hordja a szerelők keze alá az alkatrészeket, építési anyagokat. Naponta kilenc órát ül a gép nyergében a szorgalmas munkás. tatójából tudjuk, s magunk is tapasztaltuk, jobban állnak a marhavágó vonallal, illetve a kapcsolódó beruházásokkal, mint a múlt év azonos időszakában a sertésvágó vonalnál tartottak. Szerelők dolgoznak a hűtőtermekben, a konvejorsorok- nál, a csontozóüzemben, a füstölőben, a sajtüzemben. Minden üzemrészben találtunk szerelőket, és több helyen már takarítókat is. Ugyanis, ha elkészül egy üzemrész, munkaterem, ha a burkolok, szerelők elmennek, jönnek a takarítók, s lezárják a területet. A szekszárdi vágóhíd építése most fontos szakaszához érkezett. P. J.—G. K. A vágócsarnok és á raktár közötti területen halmozták fel az építési és szerelési anyagokat. Képünkön targoncára rakják a téglát a malter keverő kisüzem mellett.
