Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

1981. április 10. NÉPÚJSÁG 3 Osztályról osztályra (III.) Húskombinát-építkezés Munkaügy (Sorozatunkkal szeretnénk az olva­sót, a választópol­gárt megismertetni a Tolna megyei Tanács munkájával. Bepil­lantunk egy-egy osz­tály munkájába, a munkaköri kötelessé­get, a tennivalókat nem lehet egy újság­riportban felsorolni, így a kiragadott epi­zódok eligazítanak, tájékoztatnak, ho­gyan, s kik dolgoz­nak a megyei tanács épületében.) Tizenöt éve osztályvezető Németh József ,a megyei ta­nácson, de még nem kérdez­ték meg tőle: — Kért-e valaki munka­nélküli segélyt öntől? — Nem kért senki sem. Hi­szen hazánkban a teljes fog­lalkoztatás megvalósult, te­hát aki akar, dolgozhat, lett légyen bármilyen furcsa szakma tudora. A mostaná­ban sokat hirdetett gazdasá­gos munkaerő-felhasználás azt is jelentheti a gyakorlat­ban, hogy a dolgozónak mun­káihoz való joga nem a lakó­hely szerint realizálódik, ha­nem távolabb. Minthogy igen sofcah utaznak, egyébként régóta, akik lakóhelyükön nem tudnak munkát vállal­ni. — Tehát nem jelentkezett senki munkanélküli segélyért, s jártak-e itt munkáért? — A közelmúltban egy fca- kasdii ember. Nem tudott el­helyezkedni, sehol inam vet­ték fél, mert „Kilépett” be­jegyzés volt a munkakönyvé­ben, s a vállalatok többsége manapság — miután egyre inkább gazdálkodnak a mun­kaerővel — megnézi, kit vesz fel. Az embert végül sikerült munkába helyeznünk. Egyébként az osztályon két jelentős munkafázist befejez­tek. Az első az NDK-ba irá­nyított munkások ügye. 1967- től szervezték a megyéből is a munkásokat. Az első évben A megyei tanács főbejárata amilyen sok volt a jelentke­ző, s válogatná kellett, úgy a későbbi években már al ig­áiig tudták a „keretet” kitöl­teni. Évente mindig 40—'50 személy utazott ki hároméves szerződésre, sokan közülük nagy hasznát vették a ven­dégmunkának. Nyelvet és szakmát tanultak, s azt itt­hon hasznosítják. Igen sok az olyan fiatal, aki az NDK-ból nősült vagy hozott magával férjet. A másik jelentős akció: a Szekszárdi Húskombinát munkaerő-szükségletének ki­elégítése. Nagy vállalkozás volt ez, de szerencsére a ne­hezén túl vannak. Sokkal könnyebben ment ,az egész vállalkozás, mint azt eredeti­leg gondolták. Bár még né­hány száz személyre szükség van, hogy elérjék a tervezett létszámot, de a káderpolitika, a szakmai képzés olyan a húsipari vállalatnál, hogy e feladatokat is megoldják. A minőségi csere fog majd több gondot okozni a jövőben. Ugyanis a „gyorsan felvett” emberek között van jó né­hány, aki nem alkalmas fel­adatkörének ellátására, ezek üzemein belüli mozgatása, megfelelő munkahelyre való' állítása nagyon figyelmes munkát kíván a helyi mun­kaügyesektől is. Egyébként a megyében nincs munkaerőhiány, sőt, egyes területeken feleslegek is mutatkoznak. A megyében százhúsz vállalat ad rendsze­res információt az osztály­nak. Tavaly még mintegy A fölépcsőházban mindig nagy a forgalom 3000 személyt kértek, az idén már csak 1900-at. Ez a két szám is mutatja, hogy a mun- kaerő-kerasllet csökkenőben van a megyében, annak elle­nére, hogy az ipari foglalkoz­tatottak száma az 5. ötéves tervben 5,4 százalékkal csök­kent az országban, s a me­gyében 2,4 százalékkal nőtt. Ez az adat nem tartalmazza a Paks térségében lévő mun­kaerőhelyzetet, hiszen, az ki­emelt munkahely, és ott a nagy vállalatok mem a me­gyei osztálytól kérik gondja­ik enyhítését. Szívesen segí­tenék a Pakson dolgozó vál­lalatoknak, ám ez a segítség főleg abban merült ki, hogy a munkaerő-toborzók bejelen­tették toborzási szándékukat. A „munkaerőszerzők” tábora is szűkült, évekkel ezelőtt még „fejpénzt” is fizettek — tudnak erről az osztályon —, de soha nem lehetett senkire rábizonyítani a toborzásnak az ilyen anyagi vonzatát. Ma­napság az a gyakorlat, hogy meghatározott szakmába ke­resnek személyeket. Persze, ez magával hoz egyfajta mun­kaerőmozgást is, Konyhádon például a vasas üzemek kö­zött. Korábban olyan rendelet is érvényben volt, amely sze­rint meghatározták egyes Tolna megyei üzemek sorsát, vollt, amelyiket fejlesztésire „ítéltek”, másokat pedig el­sorvasztásra. Feloldották en­nek a gazdasági életet aka­dályozó rendeletnek a hatá­lyát, és most már .azt tapasz­taljuk, hogy egyre több kis községben alakulnak olyan apró üzemek, amelyek a he­lyi munkaerőt — amely a mezőgazdaság fejlesztése fo­lyamán felszabadult — fog­lalkoztatják. Éppen ezért szívesen ve­szik a munkaügyi osztály munkatársai — hatan van­nak mindössze —, ha felke­resik őket a vállalatok, gyá­rak munkaügyi dolgozói. Hi­szen tengernyi tapasztalat birtokában tudnak mondani jó és rossz példákat, ismerik a megyében lévő munkaerő- mozgás irányát, mennyiségét és hatékonyságát. Tehát, nemcsak mint szakigazgatási szerv tevékenykedik a mun­kaügyi osztály a Tolna me­gyei vállalatok, a megyei gazdasági élet fellendítése érdekében, hanem mint ta­nácsadó szerv is. ­PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Kapfinger András Helytelen lenne azt mon­dani, hogy azzal a 200 ezer forinttal kezdődött, melyét az iregszemcseiek nemrég nyer­tek a megyei településfej­lesztési versenyén, jó társa­dalmi munkájuk elismerése­ként. Hiszen már ez is az összefogás gyümölcse volt. Dénárt Ádámné vb-titkártól megtudtuk, hogy ez az összeg további fejlesztés alapja lesz. Elsősorban útépítéseké, mert ez a legégetőbb a faluban, legutóbbi a Katona utcáiban tartottak utcagyűlést, amikor is 55 uitcabéli előre felaján­lotta azt az 5000 forintot, amit telkenként csak az út­építés befejeztével kellene kifizetniük. (Pontosabban, akkor is csak 4500-at). Az­zal, hogy önmaguknak elő­legezték, árokásást vállaltak, társadalmi munkában elvég­zik a tervezést és a termelő- szövetkezet segít a földmun­káiknál, a 200 ezer forintból csak kiegészítésként kell ki­szakítani kisebb összeget és marad más utcákra is, ahol előreláthatólag ugyanezt a módszert követik majd. így például a Damjanich, az Arany János és valószínűleg a Babits utcában is. Az iregszemcsei összefogás másik szép példája egy élet- veszélyessé vált iskolaépület átalakítása. Belülről bontják az emeletet, a régi épületből tornaterem lesz. A munká­ban már eddig is széles kö­rű társadalmi összefogás mu- tatkozott^meg. A statikai ter­véket is társadalmi munká­ban készítik, a bontásból pe­dig előreláthatólag annyi építőanyag kerül ki, hogy ebből elvégezhetik a régóta szükséges tanterembővíté­seket, és megszűnik a válta­kozó műszakokban történő tanítás. O. I. Összeszűkült munkaterület A húslisztüzemhez újabb fontos alkatrész érkezett, daru­val emelik le a tartályt és viszik a háttérben látható üzembe. Négy nagyvállalatra figyel mindenki, aki csak egy kicsit is érdekelt a Szekszárdi Hús­kombinát építésében. A Vil­lanyszerelőipari Vállalaton, a Csőszerelőipari Vállalaton, a monori MEZŐGÉP-en, vala­mint a generálkivitelező Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalaton múlik, hogy szep­tember elején elkezdhetik-e a kombinát teljes ..beüzeme­lését”. Molnár István, a kivitele­zők létesítményi főmérnöke bizakodó. Rápolti Árpád, a beruhá­zók létesítményi főmérnöke ugyancsak. * Április 8-án az ÉV1M- miniszterhelyettes, Szilágyi Lajos és Bársony János, a minisztérium főosztályveze­tője szemlét tartott az épít­kezésen. Hozták magukkal az alvállalkozók vezérigazgatóit is, úgyhogy a helyszínen minden kérdésre válaszolni tudtak. Arra is, amelyek kö­rül még erős vita van, s a jövőt, a következő hetek és hónapok munkarendjét is egyeztetni tudták. Molnár István végigkísért bennünket azon az úton, ame­lyen a miniszterhelyettes ve­zette küldöttség is végig­ment. Bár a nagy üzemcsarnok külső képe még nem végle­ges, és körülötte meglehetős rendetlenség van, ez mind az építkezés velejárója. Egy­részt az építőmesteri mun­kához, másrészt pedig a sze­relőkhöz jön a sok anyag, alkatrész és ezeket kézközei­ben illik tárolni, amíg be­építésre, felhasználásra ke­rülnek. Ügyhogy a tégla- depónia, meg a malterkeve­rő kisüzem szépen megfér egymás mellett, még akkor is, ha tőle két lépés távolság­ra valamiféle főző-pácoló üstök csillognak. Az első negyedévi munkák jórészt a múlt évről áthú­zódókból adódtak, illetve ezek folytatásai; Még inkább jól jött az a munkaszervezés is, hogy a sertésvágó vonal gyakorlati munkája során keletkező hibák elhárítása és a vágóvonal jobb kihaszná­lását célzó módosítások — gépek áthelyezése, csőrend­szerek útjának megváltozta­tása — gyorsan megtörtén­tek, ötször kevesebb idő alatt, mintha a húsipar saját üze­mének tmk-sai végezték vol­na el. A VÍV, a CSŐSZER, a DIGÉP és más nagyüzemek munkásai azonnal kéznél voltak, s ha szükség volt rá, akkor 3—4 napra, sőt egy hétre is megállították a vá­gást. A munkaterület egyébként a nagy vágócsamokban igen­csak összeszűkült. Miután a sertésvágó vonal már üzemel, így most a fő erőket a marha­vágó vonalra irányítják. Az építőmesteri munkával el­készültek. A vágócsarnok, a feldolgozótermek, a hűtő­kamrák, és más tartozékokat magában foglaló munkacsar­nokok csempézése, padló- burkolása kész. Ez a marha­vágó vonal, illetőleg a mun­katerület magában leköt valóságosan is legalább két­száz embert. És tucatnyi al­vállalkozót ! Innen akkor megy csak ki egy-egy mun­kacsapat, ha végzett a fel­adatával, s a területet átadja másik szakmának. A vágóhíd egyik legfonto­sabb üzemrésze, amelyet ugyancsak a nyáron át kell adni, a húslisztüzem. Itt dol­goznak fel mindenféle hulla­dékot, patát, belet, húscafa­tokat, stb. Por alakú lesz a végtermék. Most itt is nagy erőkkel munkálkodnak. A Gépipari Beruházó Vállalat vezetőinek gondja, hogy ez az üzem időre elkészüljön. Miután a gépek, berendezé­sek szaporán érkeznek, tud­nak munkát adni a sok sze­relőnek, és gyorsan halad­nak előre. A húslisztüzemen, a kerí­tésen túl nagy parkolót épí­tenek, ennek a mélyépítési munkái vannak még hátra. Itt is dolgoznak gépekkel, de a munka nem látványos — az erőket inkább az üzemet szolgáló raktárakhoz és ki­segítő műhelyekhez irányít­ják. Ezek nélkül ugyanis nem tudna majd indulni szeptem­ber tájékán a hústermék ké­szítése. Az Állami Tervbizottság döntése értelmében a múlt év végén sikerült a sertés- vágó vonalat elindítani. A teljes üzemelést az idén év végéig kell elérni. Amint a munkák állásából, a létesít­ményi főmérnökök tájékoz­Máté János motoros targon­cájával hordja a szerelők keze alá az alkatrészeket, építési anyagokat. Naponta kilenc órát ül a gép nyer­gében a szorgalmas mun­kás. tatójából tudjuk, s magunk is tapasztaltuk, jobban áll­nak a marhavágó vonallal, illetve a kapcsolódó beruhá­zásokkal, mint a múlt év azonos időszakában a sertés­vágó vonalnál tartottak. Szerelők dolgoznak a hűtő­termekben, a konvejorsorok- nál, a csontozóüzemben, a füstölőben, a sajtüzemben. Minden üzemrészben talál­tunk szerelőket, és több he­lyen már takarítókat is. Ugyanis, ha elkészül egy üzemrész, munkaterem, ha a burkolok, szerelők elmennek, jönnek a takarítók, s lezár­ják a területet. A szekszárdi vágóhíd épí­tése most fontos szakaszához érkezett. P. J.—G. K. A vágócsarnok és á raktár közötti területen halmozták fel az építési és szerelési anyagokat. Képünkön targoncára rakják a téglát a malter keverő kisüzem mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom