Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
1981. április 7. KÉPÚJSÁG 3 Felszabadulásunk 36. évfordulóján Koszorúzás és iijósági nagygyűlés a Gellérthegyen Fejti György, a KISZ KB első titkára beszél Szombaton, szabad hazánk 36. születésnapján budapesti diákok és ifjúmunkások, hazánkban tanuló külföldi társaikkal karöltve végeláthatatlan sorokban igyekeztek a Gellérthegyre, a KISZ Központi és Budapesti Bizottságának ifjúsági nagygyűlésére. A fővárosi fiatalok több mint 30 ezres serege nagyszabású politikai demonstráción köszöntötte legnagyobb nemzeti ünnepünket. Először a szabadságunkért életüket áldozó hősökre emlékeztek: a nagygyűlés előtt a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, valamint a kerületek képviselői koszorúkat helyeztek el a várost vigyázó Felszabadulási emr lékmű talapzatán. Ezt követően a Citadella tőszomszédságában, a körös-körül zászlódíszben pompázó jubileumi parkban, két ágyúlövés jelezte az ifjúsági nagygyűlés kezdetét. A Citadella tetején nemzetiszínű és vörös lobogókból alkotott zászlósor „lépett elő”, a távolból felhangzott a fanfárok hívójele, a Felső út felől honvédruhás lovasok tűntek fel. Az előőrsük a három forradalmi tavasz, 1848, 1919 és 1945 történelmi lobogóit hozta: az egyik a pákozdi csatában esett át a tűzkeresztségen, a másik a Csepeli Vörös Gyalogezred csapatzászlója volt, a harmadik pedig Nógrádi Sándor partizánegységének harcosait lelkesítette, Elcsendesült a tér. Felhangzott a Himnusz, majd Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára köszöntötte az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit. Az elnökségben volt Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Sarlós István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, s a kormány több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek számos képviselője. Ott volt Valerij Muszatov, a .Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Április 4. történelmi jelentőségét méltatva kiemelte: — A társadalmi változásokat természetesen nem lehet egyetlen dátumhoz kötni. A mi számunkra azonban egy egész történelmi folyamat jelképe lett az a nap, amikor az utolsó fasiszta csapatokat is kiűzték hazánk területéről. Azóta minden évben kegyelettel tisztelgünk ezen a napon a hazánkat felszabadító hősök előtt. Örök hálával gondolunk a szovjet hadsereg önfeláldozó katonáira, akik a legtöbb áldozatot hozták a mi szabadságunkért is. Velük együtt azokra a magyar partizánokra. antifasisztákra, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a szabadság a szocialista újjászületés nagy lehetősége volt. —■ Népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel. A párt vezetésével felépítette saját demokratikus államát. — Hazánkban kiegyensúlyozott a politikai légkör — folytatta a KISZ KB első titkára. —'Minden tisztességes állampolgár, minden dolgozó ember biztonságban, jó közérzettel tekinthet a holnap elé. Egy forradalmi harcokban edzett párt és egy felelősséget érző, felnőtt nép formálja hazánk sorsát. Ez ad reális alapot terveink megvalósításához — ettől is jó érzés ma magyarnak lenni. A jelenlegi feladatokról szólva kiemelte: — Pártunk XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, benne az ifjúságnak is. Most a végrehajtáson a sor. Ez a program épít a fiatalok kezdeményezőkészségére, tudására, alkotókedvére, szorgalmára. Figyelmet fordít az ifjúság életkörülményeinek javítására. Lehetővé teszi és igényli, hogy a KISZ, a magyar ifjúság nevében és érdekében tevékenyen vegyen részt a politika alakításában és végrehajtásában. Ennek alapján mérjük fel a KISZ közelgő kongresszusán, hogy hol tartunk, mit kell tennünk a jövőben. Népünk, ifjúságunk boldogulásának, céljaink valóra váltásának alapvető feltétele a béke megőrzése. Kétségtelen, hogy a nemzetközi imperializmus ma még jelentős erőket tud felsorakoztatni. A katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvése pedig súlyos kihívás valameny- nyi békeszerető nép ellen. Mi mégis optimisták vagyunk, hiszen a Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a fejlődő országok haladó mozgalmai óriási erőt képviselnek. Ez az erő az emberiség jövőjének, a világbéke megőrzésének legfőbb biztosítéka. — Internacionalista magatartásunkban megkülönböztetett helye van a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunknak. A magyar—szovjet barátságnak harcokban edzett múltja, szilárd, elvi alapokon, népeink kölcsönös érdekein nyugvó jelene és jövője van. — Az 1945. április 4-ével kezdődött történelmi fejlődés legfontosabb tapasztalata számunkra, hogy céljaink elérését, nemzeti és egyéni boldogulásunkat két dolog biztosíthatja: a béke és a szocializmus! — zárta beszédét Fejti György. Az ünnepi megemlékezést követő zenés-táncos műsorban fergeteges sikert aratott az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport művészegyüttesének orosz és magyar néptáncokból összeállított műsora. A szocialista építőmunkát jelképező tánccal léptek pódiumra egy másik színpadon a KISZ Központi Művész- együttesének táncosai, majd piros és kék nyakkendős pajtások éneklő csapata foglalta el a dobogót. Szószólójuk ' hazánk felszabadulásának ünnepe alkalmából köszöntötte a kisdobosok és úttörők nevében az „idősebb testvéreket”, a KISZ-fiatalokat. „A dolgozó népért, a hazáért előre!” — hangzott a jelszó, s ezernyi torokból a felelet: „Rendületlenül!” Ezután gyermekműsorok, sportbemutatók és könnyűzenei programok várták a fiatalokat. (MTI) Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére szombaton este az Országházban fogadóst adott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczd Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Övári MikLós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Megjelent a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége, továbbá az üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket. Váltakozó eredmények után Kajdacson Mikrohullámú láncok exportra Az év végéig újabb két mikrohullámú láncot épít kd Peruban az Orion gyár. Ezek - továbbítják a különféle postai, telex-, telefon- és távíróüzeneteket, valamimt a rádió és a televízió műsorprogramokat. Az Orion együttműködve a Telefongyárrlal és a Budapesti Rádiótechnikai Gyárral, eddig több mint 2500 mikrohullámú állomást szállított és szerelt fel külföldön, amelyekből körülbelül 500 komplett lánc állt össze. A legtöbb ilyen berendezést és láncot a Szovjetunió vásárolta meg, de más szocialista országok is rendszeresen rendelnek az Qriontól. Emellett Algériába, Irakba, Iránba, Kuvaitiba, Pakisztánba és Peruba is eladtak mikrohullám,ú állomásokat. Ezek a brendezések a legkorszerűbb elektronikai elemek felhasználásával készülnek. Az Orion a szállításon kívül a szerelésvezetésre és a szakemberek betanítására is vállalkozik, mert számításaik szerint ez a vállalkozásuk hosszú távon is gazdaságos. Új rozs fajták A roas ugyan már a földben van, szépen fejlődik országszerte, de még jobb termés várható majd a következő évékiben, amikor is országszerte két új, lengyel nemesítésű fajtát vesznek köztermesztésibe. Mindkettő elterjesztésére az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács adott engedélyt a kutatóintézeti javaslat alapján. A hazai rosztermesztés, amely a kenyérgyártás, illetve az állati takarmányozás egyik fontos alapanyagát állítja elő, az elmúlt években csak szerény javulást ért el. A termésátlagok lassan nőttek. mindenekelőtt azért mert az üzemek nem rendelkeztek a gépesítés követelményeinek megfelelő fajtákkal. Emiatt csökkent az elmúlt években a termőterület, amely jelenleg mintegy 72—75 ezer hektár. A két minősített lengyel rozs fajta közel azonos típusú. A fajtáikkal végzett üzemi termesztési tapasztalatok kedvezőek: a növényállomány kevésbé dől meg, így gépi betakarítása könnyebb, és hektáronként 400—450 kilogrammal terem többet, miint az összehasonlító fajták. A ikajdacsi téesz sorsa eleddig nem szűkölködött drámai fordulatokban. Volt úgy, hogy mérleghiánnyal zártak, de vollitak jobb évek is. A megalakulás utáni esztendőkben például elég jól fizettek — akkor még munkaegységre — aztán a prosperitást leszálló ág törte meg. 1974-ig megint jól ment a gazdálkodás, aztán hetvenhatban két és fél milliós mérleghiánnyal zártak. Ekkor leváltották a régebbi elnököt és jobb évek jöttek. Az új elnök három évig vezette — új vezetőkkel — a szövetkezetét. Erre az időszakra úgy emlékszik a főkönyvelő, Aranyos Géza — aki 1967 óta dolgozik ebben a beosztásban —, hogy sok múlt a véletlenen, a szakmai döntések esetlegesek voltak és erről a borotvaélen táncolásról a tagság nem sokat tudott. Ez idő alatt a vezetésben sok szakember fordult meg. Nem voltak kiugró termés- eredmények, sőt a szarvasmarha-állományban brucellózis fertőzött és a sertésállományt felszámolták. Ezzel a vezetéssel az utolsó évben éppen a nullán sikeredett megállapodni. Minden tartalékot felemésztve a mérleg gyakorlatilag ennyit mutatott, vagyis nem volt veszteség, de nyereség sem. A tavaly jamuári közgyűlés Szeremlei Zsigmondot választotta a közös gazdaság elnökének. Előtte az Alsótenge- lici Állami Gazdaságban volt igazgatóhelyettes. Dolgozott már a kajdacsi szövetkezetben 1969—72-ben. Nem akármilyen feladatot vállalt. A magtárak kisöpörve, így a meglévő állománynak ’egész éven át venni kellett a tápot, bár a szövetkezetnek darálója és keverője is van, de ke- vernivaló nem maradt. Segítette viszont a munkáját, hogy falubeli, dolgozott is már a szövetkezetben és ismerte az embereket, a gazdaság területének adottságait, lehetőségeit. Tavasszal a növénytermesztés volt a hangsúlyosabb. A cél egyértelmű, minél nagyobb ütemben növelni a termésátlagokat, legalább a középmezőnyhöz felzárkózni. Időbeni talajmunkák, fej trágyázás, optimális vetés, ezzel kezdődött és végződött a nap. Ekkor lépett a szövetkezetbe a főagronómus, Takács Imre, aki segített lendíteni a dolgokon. Ezután következett az állattenyésztés szigorúbb elemzése. Alig volt mit, hiszen sertés nem volt. A szarvasmarha-állomány száz hízóm árkából és kétszázötven üszőből állít. Ezeregyszáz birka és évi háromszázezer pecsenyecsiirke. Főállattenyésztő nem volt — a jelenlegi, Lőrinc József később jött — de szerencsére az istállókban lelkiismeretes emberek és jó középvezetők dolgoztaik. Miután az épületek megvoltak, a vezette -úgy döntött, hogy a sertéstenyésztést beindítja. Áprilisban vettek 140 tenyészsüldőt, mostanira ez 110 koca te szaporulatai, amivel a jelenlegi férőhely le van kötve. Idén ezer, jövőre kétezer fölötti hízót értékesítenek az elképzelések szerint. Legfigyelemreméltóbb adat a mindössze háromszázalékos malacelhullás. Az előhasi üszők iaz ellés után átlagban 3115 liter tejet adtak (eddigi legmagasabb a szövetkezetben). Az idei terv háromezer- négyszáz liter (a Holstein fríz keresztezett üszők nélkül, melyeket az idén vettek). A másik ágazat, a .növény- termesztés jó eredményeket hozott. Nyáron az eddigi legjobb eredménnyel aratták a búzát, ősszel, mint mindenütt, itt is keserves volt a betakarítás, embert és gépet ínyüvő. Ennek ellenére .az eddigi legjobb eredményt 13 mázsával javították hektáronként. A napraforgó eredménye jó közepesnek számít, de figyelembe véve az addigi eredményeket, jelentős a növekedés. Mindent egybevetve, az év zárásakor a háromezer-kétszáz hektáros gazdaság tagságának hétmillió forintos nyereségről számolhatott be az új vezetés. Talán mondani sem kéne már; az eddigi legjobb eredmény volt ez. Az eredmények azt sugallják, hogy a gazdaság szekerének rúdját sikerült jó irányba fordítani. — st — Cukorrépavetés, nagyobb területen Másfél hete annak, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben megkezdték a cukorrépa vetését. Idén összesen 3500 hektáron termesztik ezt a fontos növényt, 600 hektárral nagyobb .területen, mint az elmúlt évben. A vetésterület növekedésének oka: megéri cukorrépát termeszteni. Az újabb rendelkezések értelmében hektáronként 15 ezer forint többletjövedelmet is hozhat. A cukorgyár ugyanis — a tavalyi bázisévhez viszonyítva — öt százalék fölött leadott minden kilogramm cukor után két forint negyven fillér felárat fizet. A répa termesztésiénél, betakarításánál és szállításálnál felmerülő munkadíjákat elkülönítetten célszerű nyilvántartani, minthogy a felmerült munkadíj, munkabér az adókötelezettség eltörlését jelentheti. Az adókedvezményt a MÉM Tervgazdálkodási te a FM Mezőgazdasági és Élelmezésipari Főosztályától kell kérni <1981. december 15-dg. A rendelkezés hatása máris érezhető: a tolnané- medi, a várongi, az iregszem- csei, a naki tsz-ben te a tamási Széchenyi Termelőszövetkezetben eddig nem termeltek cukorrépát, idén viszont már vetik a répa magját. Több mint 50 százalékkal emelték a cukonrépate- rületet Felsőnyéken és Dombóváron, de növelték a vetésterületet Bogyíszlón *és Negykónyiban is. A Paksi Állami Gazdaságban ebben az évben összesen 550 hektáron termelnek répát, amiből 258 hektár a ger- jeni kerületben található. A múlt hét végéig 150 hektáron vetették el a Monopoli N—1-es drazsírozott cukor- répamagoít. A gazdaságiban fajtakísérlet is van: 22 hektáron egyenként kéthektáros parcellákon 11 cuikonrépa- fajtakísérietet állítottak be az Országos Fajtaminősítő Intézet megbízásából. d — Fotó: bj Gerjenben is vetik a cukorrépát