Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
1981. április 1. Képújság 3 Nagyüzem a földeken Településfejlesztési mozgalom Vetik a cukorrépát, a borsót, készítik a kukorica magágyát Gyűrűshengerrel zárják le a vetést a tamási Béke Xsz-ben Tegnap délelőtt 18 Celsius- fok volt a levegő hőmérséklete, a talajé pedig 5—6 fok körüli. A szép, napsütéses idő reméljük tovább tart, s a mezőgazdasági üzemekben az éppen esedékes munkákat időben el tudják végezni. A szántást megyénkben már befejezték azokon a területeken, ahol ezt a talaj állapota lehetővé tette. Jelenleg a magas talajvíz miatt 3500 hektár szántatlan, nagy része a Sárközben, a Koppány, a Kapos és a Sárvíz mellett található. Erre a területre a víz levonulása után zömében rövid tenyészidejű kukorica- • fajtákat, és takarmánynövényeket vetnek. A borsóterület 50 százalékát elvetették, eddig 2500 hektáron került földbe a mag. A különböző érésű fajtákat szakaszosan vetik. Legtöbb a zöldborsó Fadd és Paks homokos, gyorsan melegedő határában. A gabona gyomirtásának is most van az ideje A tavaszi árpa és a zab vetését a múlt hét végén befejezték, s már kel a lencse is. Ezzel a kultúrával több gazdaságban próbálkoznak: a korán lekerülő növény jól beilleszthető a vetésszerkezetbe, és jól is jövedelmez. Idén az üzemek összesen 2400 hektáron telepítenek lucernát, ez a munka a hét végére befejeződik. A cukorrépa vetését a múlt hét közepén kezdték meg, a 3500 hektárból eddig 890 hektáron vetették el a magot. A kukorica és a napraforgó vetésideje április 10. és 15.-e között van. A vetések alá műtrágyáznak, ez a munka 90 százalékban befejeződött az üzemekben. Most gyomirtó szerekkel kezelik, tárcsázzák a földet, a magágyat közvetlenül vetés előtt nyitják meg tárcsával, kulti- vátorral, kombinátorral. Két hét áll az üzemek rendelkeTárcsával készítik a magágyat Zombán zésére, hogy a több mint 100 ezer hektár területet a vetésnek megfelelő állapotba "hozzák. Az őszi gabonák állapota jó, csupán a terület 13 százaléka minősíthető gyengén fejlettnek — a késői betakarítást követő vetés miatt. Egyébként a vetések más években is az idei esztendőhöz hasonló állapotban voltak. A múlt hét végén megkezdődött az őszi gabonák gyomirtása, ezt á munkát — a gyomosodástól függően — több lépcsőben végzik. A gyomirtással egy időben történik a növények kombinált védelme. Elvetették a levesbe valót is, a szabadföldi sárgarépa és petrezselyem magját. A többi szántóföldi zöldségféle palántáját még fólia alatt nevelik. A szőlő metszése befejeződött, jelenleg a szálvesz- szőket kötözik. A gondos növényvédelmi technológiával- dolgozó, szőlőtermelő gazdaságokban a lemosó permetezéssel kezdődik a növényvédelem. A nagyüzemek mellett a háztájiban, a kiskertekben is megélénkült a munka. Megyénkben a búza és a kukorica után legnagyobb a gyep területe. Ahol megfelelő színvonalon hasznosítják, ott már elvégezték a műtrágyázást, s folynak a tisztító kaszálások. A gyepművelés egyébként jelentős tartaléka a mezőgazdaságnak, hisz a hozamok növelésével szántóföldi területek szabadulnak fel, amelyeket más, jövedelmező kultúrával lehet hasznosítani. —d— Fotó: Bakó Jenő A regölyi határban borsót vetnek Nemzeti zászló Simontornyának A Hazafias Népfront Országos Tanácsa márciusi ülésén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmi munkám ozgalom legjobbjainak elismeréséről. Örömmel állapította meg, hogy a mozgalomhoz az ország lakosságának nagy része csatlakozott és jelentős értékű közös munkával járult hozzá városaink, falva- ink fejlesztéséhez, a szervező munka során példás együttműködés alakult ki az állami, társadalmi és gazdasági szervek között. Szélesedtek az üzemi kollektívákat, a szocialista brigádokat és a lakosságot összefűző munka- kapcsolatok. Mindezek hatására jelentősen növekedett a településfejlesztési társadalmi munkában részt vették száma és a végzett munka értéke. Ezt igazolja, hogy az 1979. évi 4,6 milliárd forintról csaknem hat milliárd forintra nőtt a városokat, falvakat gyarapító összefogás eredménye. A Hazafias Népfrőht Országos Tanácsa a kiemelkedő munka elismeréseként nemzeti zászlót alapított, amelyet a következő településeknek adományozott Budapesten a IV. és a XX. kerületnek, Hajdúnánás, Kalocsa, Kecskemét, Körmend, Makó, Salgótarján, Sárvár, Siklós és Szolnok városoknak, Harkány, Simontornya, Szany, Szendrő, Tiszakécske, és Veresegyháza nagyközségeknek. Ugyancsak a nemzeti zászlót adományzta Alaty- tyán, Ágasegyháza, Csaholc, Markóc, Nagyberki és Söjtör községeknek. A népfrontmozgalom vezető testületé elismerő oklevelét 29 település kapta meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa köszöni Magyarország lakosságának, a szervezésben részt vett valamennyi szerveztnek, hogy a közös munkával méltóképpen köszöntötte pártunk XII. kongresszusát és felszabadulásunk 35. évfordulóját. A végzett nagy értékű munka népünk egyetértésének és cselekvőkészségének méltó, lelkesítő kifejezője. A településfejlesztési társadalmi munkaimozgaloim eredményeinek további növelése érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a legkiemelkedőbb munkát végzők elismerésére vándor- zászlót alapított, amelynek átadására első ízben 1982. április 4-én kerül sor. Bővül a termékválaszték A baromfiipar, amely öt év alatt ötödével növelte a termelést és mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemmel alakított ki kapcsolatot, az elkövetkező években — kihasználva a változatlan színvonalé alapanyagellátást — új termékkel gazdagítja a Választékot. A VI. ötéves terv előirányzata szerint 1985-ben több száz tonna baromfihúsból készített töltelékárut állítanak majd elő az OMFB támogatásával beszerzett nagy teljesítményű, korszerű gépekkel — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Sebestyén György, a Baromfiipari Vállalat Trösztjének műszáki igazgatója. Az OMFB 15 millió forinttal segítette az orosházi baromfifeldolgozó új üzemrészének berendezését, felszerelését; ebhez az öszeg- hez további 15 millió forint-' tál járult hozzá a baromfiipar. A rendelkezésre álló összegből kidolgozták a technológiát, gépsorokat vásároltak, amelyeknek indítására rövidesen sor kerül. A gépekkel a hazánkban csak alig ismert baromfihús-töltelékárukat készítenek; egyebek között baromfivirslit, morta'dellát és kolbászt. Ugyan a hernádi Március 15. termelőszövetkezet baromfifeldolgozó üzemében gyártanak már baromfivirslit, ez a termék azonban egyelőre csak viszonylag kevés üzletbe jut el. Az állami iparműi üzemének indítása lehetővé teszi a fehérjében gazdag, baromfifelvágottak választékának és mennyiségének bővítését. _________ Az új gépekkel évente egyelőre 100 tonna virslit és más baromfifelvágott-félét állítanák elő. Az ipar azonban — amennyiben a vásárlók megkedvelik a külföldön különben már ismert készítményeket — 1985-ig a’kár 500—800 tonna gyártására is vállalkozik. A törökszentmiklósi üzemben, amelynek rekonstrukciós munkálatait két évvel ezelőtt a fejlesztési alapok időszakos hiánya miatt félbeszakították, újra indítják a munkálatokat. Itt is a továbbfeldolgozott termékek gyártására készülnek fel. Az üzemben rövidesen megkezdik az új hűtőház építését. A létesítményt az év végén adják át, a következő lépés lesz a panírozott batomfihús gyártásának előkészítése. Fagyasztott állapotban hozzák majd forgalomba. 1982. után várható a baromfi-hamburger gyártásának megindítása. Ezeket a készítményeket a fejlet baromfiiparral rendelkező országokban is csak kgvés helyen gyártják. Főként az Egyesült Államokban ismerik a baromfi-töltelékárukat, amelyeket ott — az étkezési hagyományoknak megfelelően — főként pulykából készítenek. Nyugat- Európában többfelé gyártanak már baromfivirslit, és mortadellát. A magyar baromfiipar, amely termelését tekintve a világon az elsők között van, most megteremti a műszaki lehetőséget arra, hogy a feldolgozott termékek terén is versenyképes legyen. A kísérletben együttműködő mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban minden búzatáblájukon úgynevezett gyomfelvételezés t végeznek és az adatokat átadják a növényvédelmi állomásnak, ahol betáplálják a pécsi regionális számítóközpont kihelyezett termináljába. Ám ebbe a komputerbe előzőleg olyan programot építettek be, amely szigorú szakmai logika alapján kiválasztja a legeredményesebb védekezési technológiát. így néhány órán belül az érdekelt gazdaság növényvédő szakembere már kézhez is kaphatja a védekezési eljárás táblánként leírását. Komnnterizált növényvédelem Az országban elsőként számítógép tervezi meg a vegyszeres gyomirtás technológiáját a baranyai búzatáblákon. A mostani tavaszon — kísérletképpen — 15 ezer hektáron alkalmazzák az új módszert. A baranyaiak mellett néhány Somogy, Csong- rád és Hajdú-Bihair megyei termelőszövetkezet is részt vesz a komputerizált növényvédelemben. A nemzetközi viszonylatban is korszerű eljárást a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozták ki Reisinger Péter főmérnök és munkatársai.
