Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

A- KÉPÚJSÁG 1981. április 23. Papachristos Andreas kiállítása A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság Vas utcai sza­badtéri galériájában rendezték meg Papachristos Andreas görög származású szobrászművész kiállítását. A szabad­téri tárlatot D. Fehér Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg. I rodalomtörténeti vándorgyűlés A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság és a TIT iro­dalmi választmányának So­mogy megyei szervezete ápri­lis 24—26-án Kaposvárott rendezi meg az idei irodalom- történeti vándorgyűlést. A háromnapos tudományos tanácskozás első napján ün­(TUDÓStTÓNKTÓL) A 'húsvét után következő első vasárnapot, a fehérva­sárnapot mondták Koppány- szántón „kiShúsvét”-;nak. Az ellőtte való szombaton éppúgy hímeztek tojást, mint húsvét előtt, csak jóval kevesebbet. Színezésre inkább a vörös­hagyma levelét használták. Ezen a napon hímes tojást csak az apróságok kaptak ajándékba, meg a „komatál”- vivők, mert a kishúsvét volt a komatálhordás napja. A kom atáll-ajánd ékozás szo­kása megvolt az első világ­háború előtt és megmaradt a második világháború után is rövid 'ideig. Fiatal, 10—12 éves lányok, akik akár a szomszédság hévén, akár az iskolábajárás következtében gyermekkoruk óta pajtáskod- tak, megbeszélték egymással, hogy kishúsvét napján koma­tálat cserélnek. Elérkezett a kishúsvét nap­ja. A leendő komák délután ünneplőbe öltöztek. Az ünne­pi öltözet színes bársony fel­ső ruhából és bársonycipőből, a háború után pedig világos vagy fehér selyemruhából és pántos fekete 'lakkcipőből ál­lott. Egy szép rózsás tálba 1 likas kalácsot, közepébe 3 hí­mes tojást raktak. Köréje cu­korkát, süteményt, fügét, na­rancsot tettek. A tálat új .asz­talkendőbe takarták és két tenyerükbe téve vittek. Meg­beszélés szerint ketten, pár­ban, tenyerükön a komatálM, elmentek a legmesszebb lakó barátnőhöz, aki már ünneplő ruhában, ünnepi abrosszal le­terített asztalnál várta őket. Kopogtatás után illedelmesen beköszöntek és az élső a kö­vetkező verset mondta: Komatálat hoztam, föl is aranyoztam. Szűz küldi szűznek népi beszéddel emlékeznek Riedl Frigyes, a nagy ma­gyar irodalomtörténész szüle­tésének 125. évfordulójára. Előadás hangzik el Riedl tu­dománytörténeti helyéről, szerepéről, egyetemi tanári munkásságáról, pedagógiai tevékenységéről és nagy ha­szűz komatálat. Ha ez a szűz fel nem váltja, visszaviszem azon az úton, amelyiken hoztam, majd fölváltja egy másik szűz. Ha a barátnő elfogadta, ak­kor letette az ünnepi asztalra, az ajándékot kicserélte a sá- játjával és az elfogadó leány megcsókolta a komatálat ho­zót és azt mondta: „most már komák vagyunk, üljön le ko­ma!” Hasonlóan megcsókolta a másikat is és ugyanúgy ko­mának fogadta. Ezután az asztalhoz ültek, elbeszélget­tek egymással és a szülőkkel. Egy kevés süteményt fogyasz­tottak. Majd félkerekedtek és most már hármasban mentek a következő barátnőkhöz. Ott ugyancsak szertartásosan cse­rélt a másik barátnő. Tovább mentek mindaddig, míg vala­mennyi gyerekkori pajtás ko­matálat nem cserélt. így ala­kult ki a 4-es, 5-ös, 6-os vagy éppen 7-es csoport. Most már tású tankönyveiről. A nagy tudós és pedagógus születé­sének évfordulója jó alkalom arra, hogy a társaság tagjai értékeljék az irodalomtudo­mány és az irodalomoktatás kapcsolatát. Ez szerepel a tanácskozás második napjá­nak napirendjén, amelyen szó lesz az irodalom oktatá­sának világnézetformáló ha­tásáról, az esztétikai ismere­tek elsajátításáról, az olva­sásra, a történeti látásra ne­velésről. A zárónapon kerekasztal- beszélgetést rendeznek a XX. század világirodalmának re­gényeiről. Színház­művészeti együttműködés Több szocialista ország színházművészeti szövetségé­vel kötött öt évre szóló együttműködési megállapo­dást a Magyar Színházművé­szeti Szövetség. A szerződé­sekben többek között a mű­vészeti ág új eredményeinek kölcsönös megismerését szol­gáló látogatások, tapasztalat- cserék, közös szakmai ta­nácskozások, rendezvények szervezése szerepel. Bábfesztivál Kilenc külföldi és tíz hazai együttest várnak Békéscsabá­ra a júniusban sorra kerülő 6. nemzetközi bábfesztiválra, amely hagyományosan a gyermekeknek játszó báb- együttesek 'legnagyobb ma­gyarországi fóruma. A Szov­jetuniót a Jereváni Állami Örmény Bábszínház, Indiát az ahmedabadi, Angliát a birminghami együttes képvi­seli, rajtuk kívül még jugo- szláviái, csehszlovákiai, len­gyel. NDK- és 'NSZK-beli, va­lamint svájci csoportot hív­tak meg. A hazai együttesek közül a vendéglátó békéscsa­bai Napsugáron kívül a bu­dapesti Astra, .a kecskeméti Ciróka, valamint kaposvári, szombathelyi, kiskőrösi, ma­kói, balatonfüredi, bárándi és sümegi csoport mutatkozik be ia gyerekekből és szakem­berekből álló közönségnek. gigsétálták a főutcát, esetleg egy mellékutcát. A koimatál elfogadása után ettől az időtől kezdve szigo­rúan, szertartásosan „magáz- ták” egymást, azaz beszéd köbben nem azt mondták: te koma, hanem azt: „maga ko­ma mit szól hozzá?”, „maga koma nem tudja, nem hallotta ezt?”, A magázás a paraszti életben bizonyos távólságtar- tást jelentett, hiszen abban az időben még a szülőket is ma- gázták a gyerekék. Rendkívül érdekes, hogy ebben az eset­ben a „magázás” nem elide­genedést, hanem ellenkezőleg: távolságoldó, vonzó hatású készséget, szorosabb, elmé­lyültebb barátságot és tiszte­lettudó megbecsülést jelen­tett, de, ami mindennél fon­tosabb: minden nehéz hely­zetben őszinte tanácsot, oda­adó segítőkészséget és áldo­zatos kötelezettséget paran­csolt. DR. ROPPAN JÖZSEF TflMEOBCKflfl npaBflfl A Szovjetunióban is egyre nagyobb gondot fordítanak a háztáji gazdaságokra. Test­vérlapunkban, a Tambovsz- kaja Pravdában is mind több írás foglalkozik a háztáji gaz­daságok eredményeivel, prob­lémáival. A lap egyik leg­utóbbi számában érdekes írást olvastunk a tatarsinai Dmitrij Ivanovicsról és fele­ségéről. Dmitrij Ivanovics Makszakovot mindenki jól ismeri a faluban, hisz ott született, ott lett az elsők kö­zött traktoros, onnan ment a frontra, ahonnan sebesülten tért vissza. Feleségével, Anasztasziá Fjodorovnával együtt négy gyereket nevel­tek fel. Most mindketten nyugdíjasok, de nyugdíjas­éveiket aktív pihenéssel töl­tik. Dmitrij • Ivanovics naplót vezet. Ebben a naplóban jegy­zi fel azt is, hogy miből mennyit termelt a háztájiban és mennyi terményt, termé­ket' adott el az államnak. Dmitrij Ivanovics az elmúlt tizedik ötéves terv időszaká­ban 1200 kiló húst, 15 tonna burgonyát, 6 tonna sárga­répát, 3500 liter tejet adott el az államnak. Dmitrij Ivanovics és fele­sége a XI. ötéves tervben is legalább annyi terméket, terményt kíván eladni az ál­lamnak, mint amennyifa X. ötéves terv időszakában ér­tékesített. Dunántúli napló Dr. Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója azok közé tartozik, aki meg tudja mondani: mire érdemes ma vállalkozni. Nem csoda te-' hát, ha a Dunántúli Napló munkatársa feltette a kér­dést dr. Burgert Róbertnek, aki a műszaki és tudományos hetek keretében Pécsett tar­tózkodott és a Megkérdeztük sorozat keretében válaszolt az agrárszakemberek kérdé­seire. Dr. Burgert Róbert a kér­désre válaszolva négy terüle­tet ragadott ki. Szerinte ezek­re érdemes ma vállalkozni a mezőgazdasági üzemeknek: 1. Az élelmiszertermelés, mint stratégia. Ezen belül a hazai táplálkozási struktúra sürgető átalakítása. Ebben az átalakulásban a mezőgazda­ságnak energiafogyasztóból energiatermelővé kell válnia. 2. Minőségi váltás. Ezen belül a munkakultúra szín­vonalának emelése és az em­bernek, mint személyiségnek a felfedezése (megdolgozta- tás helyett a meggondolkod- tatás igénye). 3. A második gazdaság. Az, hogy az emberek szabad ide­jükben ne csak fogyasztóvá, de termelővé is váljanak. 4. A konkurrenciaképesség. Merjünk a nagy multinacio­nális világcégek konkurren- ciájában lépést tartani, és felkészülni a küszöbönálló nagy biológiai áttörésre. — A vállalkozás kockázat. Mi Bábolnán minden évben feltesszük magunknak a kér­dést, tudunk-e expanziót csi­A Nemzet köri Szemle leg­frissebb, áprilisi száma bő terjedelemben foglalkozik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusá­nak külpolitikai megállapítá­saival. Részletesen ismerteti a Leonyid Brezsnyev által a világbéke biztosítása érdeké­ben tett javaslatokat, illetve nálni a megfogalmazótt és most előtérbe került minősé­gi célok felé. Ha erre a kér­désre csak egyszer is nem tudunk felelni, megbuktunk. A kombinát a minőségi vál­tás terén az elmúlt öt év dinamizmusát a VI. ötéves tervben is tartani tudja, és javuló ipari háttérrel képes tartani ezt az egész magyar mezőgazdaság. Magyar vonás, hogy szorított helyzetben produkáljuk mindig a leg­többet. A fejlesztésből kiho­zott többletekre a jövőben is lesz deviza importkeret. Bá­bolna most írt alá egy 50 milliós szerződést egy nagy USA világcéggel az első kö­zös amerikai—magyar gyár megépítésére, amellyel a ha­zai fermentációs ipart ala­pozza meg. — Vállalkozni csak tiszta, morális vállalati légkörben lehet, oly módon, hogy a si­kerélmény osztalékából ne csak az igazgató, de minél több dolgozó részesüljön. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Hírlapban is érdekes cikkre bukkan­tunk. A székesfehérvári jár­műjavítóról számol be a lap munkatársa. Ez a MÁV nyolc járműjavítója közül az egyet­len, amely nem kizárólag vasúti járművek, vagonok ja­vítását végzi. Olyannyira, hogy ez a tevékenységük az összes feladatuknak csupán egynegyedét teszi ki. A töb­bi kifejezetten gyártási te­vékenység, amely két fő cso­portba osztható: nagyobb­részt alkatrészek gyártása fo­lyik, kisebb részben pedig különleges vasúti járművek és egyéb berendezések készül­nek. A múlt év az induló ter- mékcsoportosítási nehézségek ellenére sikeresen zárult. Ki­emelkedő teljesítmény a ter­ven felül elkészített 20 panel­szállító vasúti kocsi. A meg­rendelő a szegedi DBLÉP volt. A Rába is szerepelt a külső megrendelők sorában. Szá­mukra 80 forgóvázat készí­tettek a Szovjetunióba szállí­tott motorvonatokhoz. Ez év­ben a Ganz-MÁVAG veszi át a motorvonatok gyártását, így a jövőben a budapesti nagyvállalat lesz a jármű­javító partnere. Külső megrendelésre kohá­szati üzemek részére is gyár­tottak, és idén is gyártanak majd sínpályákon mozgó ko­csikat, szerelvényeket. Belső kooperációban a fehérváriak egyebek között a dunakeszi járműjavító részére készíte­nek fontos szerelvényeket: alvázvégeket, alumínium ab­lakkereteket, forgóvázakat. A belső együttműködések sze­repe ebben az évben tovább növekszik: a tavalyi 160 ezer óráról 220 ezer órára emel­kedik az ilyen jellegű munka. PETŐFI NÉPE Az elmúlt években gyakori volt a kádhiány. Most meg­fiatalodik a kecskeméti kád­az SZKP KB főtitkárának a világ különböző konfliktusai­ról, a nemzetközi helyzetről adott értékelését. .Közeledik a francia elnök- választás időpontja. A jelöl­tek célkitűzéseinek, a pártok tevékenységének bemutatása mellett elemzést falálunk a giscardi köztársaság politikai gyár, amely az év eleje óta nevében is mutatja, hogy ön­álló lett: ma Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyár. A név- változtatástól természetesen még nem fiatalodik meg sen­ki. A 420 milliós rekonstruk­ciótól már igen. Üj zomán­cozóüzem épült, s még ebben az évben elkészül az új ol­vasztómű, a tisztítócsamok és a formázóüzem. A gyár vezetői bíznak ab­ban, hogy a rekonstrukció még ebben az évben befeje­ződik. Be kell fejeződnie, mert mint mondják: „Még gondolni sem jó arra, hogy nem így lesz. Az építkezés befejezéséhez a feltételek biztosítottak.” Hogy befejez­zék az építkezést, a kádgyár­nak létkérdés. Még az idén, a negyedik negyedévben tíz­ezer új, formatervezett kádat kell gyártaniuk. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha a har­madik negyedévben a kor­szerű gépsorok szerelését be tudják fejezni. SOMOGYI"6"" Kiskapuk helyett zöld utat! címmel számol be a Somogyi Néplap egy olyan kezdemé­nyezésről, amelyben minden­ki jól jár. A lényeg: a So­mogy megyei Patyolat Válla­lat és a Zala megyei Baromfi- feldolgozó és Értékesítő Kö- z,ös Vállalat kaposvári ki- rendeltsége együttműködési szerződést kötött. A megálla­podás a munkások cseréjét rögzíti: eszerint a Patyolat asszonyai néha a baromfi- feldolgozónál segítenek, más­kor pedig megfordítva. Majd­hogynem véletlenül jött lét­re ez a szerződés. A baromfi- feldolgozó vezetője beszélge­tett a Patyolat igazgatójával és panaszkodtak egymásnak. Ö akkor azt mondta: itt van­nak az embereim, és nincs munkájuk... A Patyolat igaz­gatója pedig azt mondta: mi meg nem győzzük a munkát. A -beszélgetéskor kiderült: a mosodákban tavasszal pan­gás van, a baromfifeldolgozó­nál pedig tojásdömping. Nyá­ron kevés a tojás, viszont rengeteg a mosnivaló, . mert a Balaton-parti üdülők ont­ják a szennyest. Szó, ami szó: végül meg­állapodtak. Kölcsönösen be­segítenek egymásnak. Tavaly már ki is próbálták a cserét. Mindkét cég vezetője el­mondta : „a kölcsönmunká­sok” kellemes meglepetést okoztak. Éppúgy hajtottak, mint a törzsgárda, sőt talán még egy kicsit jobban is, mert senki sem akart a má­sik előtt szégyenkezni. A „most megmutatjuk mit tu­dunk” hangulat egészséges versengést teremtett. A ta­valyi tapasztalatok jók vol­tak, az ideiek is jók. Ma már szocialista szerződés rögzíti ezt a munkáscserét. A baj csak az, hogy a munkaerő ilyen célszerű kihasználását ma még nem támogatják eléggé az érvényes rendelke­zések. Rengeteg adminisztrá­cióval jár a csere, s olykor bizony kiskapukat kellett ke­resniük ahhoz, hogy a gon­dolatot valóra ^válthassák. Megtalálták a kiskapukat, de azért jó lenne, ha a rendel­kezések utolérnék a még új, de jó elképzeléseket. rendszeréről. Körii a folyó­irat Ronald Reagan amerikai elnök gazdasági programját, költségvetési javaslatait. Több idézet mutat 'rá, hogy a szociális kiadások megkurtí­tása a katonai költségek nö­velése fejében súlyos belpoli­tikai feszültséget teremthet az Egyesült Államokban. Kíshusueti komáiul A koppányszántói lányok ko matálat visznek a komatálakkal kezükben vé­Megjelent a Nemzetközi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom