Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
1981. április 22. NÉPÚJSÁG 3 Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! Osztályról osztályra (XI.) Dunaföldvár Pártbizottság Sorozatunkkal szeretnénk az olvasót- a választópolgárt — megismertetni a Tolna megyei Tanács hivatali apparátusának munkájával. Bepillantunk egy-egy osztály munkájába. A sokrétű munkaköri kötelességet, a tennivalókat nem lehet egy újságriportban felsorolni, de a kiragadott epizódok eligazítanak, tájékoztatnak arról, hogy kik, s hogyan dolgoznak a megyei tanács épületében. A megyei tanácsnál a területi pártbizottsághoz hat „helyi” és öt, a városban működő alapszervezet tartozik. — Milyen .pártmunka folyik egy ilyen hivatali párt- bizottságon, az alapszervezetekben — kérdeztük Tolnai Ferenctől, a pártbizottság titkárától. — Onnan induljunk ki, hogy nincs még egy olyan vállalat, intézmény a megyében, ahol annyi magas képzettségű ember dolgozna, mint nálunk. Ez is, meg a hivatali jelleg is meghatározó munkánkban. A párt politikájának érvényre juttatását segítjük elő, biztosítjuk a párt jelenlétét a tanácsi munkában, az itteni feladatok teljesítésének pártellenőrzését. Persze, munkánk nagyon sokrétű, s azt nem lehet röviden megfogalmazni. Itt van például a káderpolitikánk. A tanácsi apparátusban sikerült végrehajtani egy olyan fiatalítást, melynek révén nemcsak fiatalodott az apparátus, hanem képzettségében is magasabb szintre emelkedett. Ez pedig egy másik célt segít megvalósulni: azt, hogy bürokráciamentes, gyors és szakszerű legyen az ügyintézés minden területen, A lakosság ugyanis az ügyet intéző személyen át is értékeli az államhatalmi rendszert. Ha ügyét rosszul intézik el, akkor elégedetlen, s nem azt mondja, hogy Horváth István intézte rosszul az ügyét, hanem azt mondja, hogy a tanácsnál „elbántak vele”. A gyorsított ügyintézés — az ügyiratok „forgási sebességének” gyorsítása — napirendként szerepelt a pártbizottság munkatervében, s megfelelő javaslatokat adtak a hatékonyabb munkához. A hivatali pártszervezet rendszeresen kér tájékoztatást az osztályoktól — legutóbb az igazgatási volt napirenden — informálódik elnökségi szinten, és ad is információt. A politikai képzés, a munkatársak — és nemcsak a párttagok — rendszeres oktatása nélkülözhetetlen az állam- apparátus megyei legfelsőbb szintjén. Tolnai Ferenc elmondta, hogy évek óta rendszeresen adnak ösztöndíjat az élet minden szakterületén dolgozóknak. Részben azért, hogy könnyítsék a diákok életét, részben pedig azért, hogy legyen utánpótlása a tanácsi apparátusnak a megyénél, a városoknál és a járási hivaTolnai Ferenc talokban is. Jelenleg is több mint kétszázötven fiatallal vannak kapcsolatban ösztöndíj révén. A fiatal, amint végez az egyetemen vagy a főiskolán, itthon a tanácsi apparátusban állás várja, munkahely, ahol kamatoztatni tudja a megyei támogatást. Szervezés és jog A Tolna megyei Tanács V. B. titkárságának szervezési és jogi osztálya — a megyei tanács vb-titkárának közvetlen irányításával látja el — többek között — a megyei tanács bizottságainak, a végrehajtó bizottság, a tisztség- viselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos szervezési, jogi és ügyviteli •feladatokat. A végrehajtó bizottság és' •a vb-titkár munkáját segíti elő, vizsgálja a testületi ülések előterjesztéseit, határozati javaslatait, a hozott határozatok végrehajtását segíti ellenőrizni, elsősorban törvényességi szempontból. Figyelemmel kíséri a városi tanácsok végrehajtó bizottságai testületi tevékenységének törvényességét, a vb-titkár rendelkezéseinek megfelelően ellátja a tanácsi ügyintézés egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat ; a vizsgálatot vezető tisztségviselő utasításának megfelelően előkészíti, szervezi, koordinálja a városi tanácsok végrehajtó bizottságainál és a járási hivataloknál tartandó vizsgálatokat. — Dr. Kutas Sándor osztályvezető korábban más munkaterületen dolgozott, Dr. Kutas Sándor most hogy tetszik a tanácsi munka? Van-e valami eltérés a korábban végzett jogászi munkájától? — A korábbi ügyészi és termelőszövetkezeti jogtanácsosi munkakörben szerzett tapasztalatokat jól tudom hasznosítani a tanácsi munka területén is, hozzátéve, hogy a jogi munka minden ágazatának, munkaterületének megvannak a sajátos, speciális jogszabályai, az ennek alapján kialakult gyakorlat, s természetesen ehhez kapcsolódóan más-más jogi fogalmazás is, amit munkahelyváltoztatás esetén meg kell tanulni, be kell gyakorolni. Alapvető feladata a szervezési és jogi osztálynak, valamint a városi tanácsok és járási hivatalok hasonló feladatkörű titkárságainak, hogy elősegítse: a helyi tanácsok még hatékonyabban vegyék ki részüket az össztársadalmi feladatok megoldásából, maradéktalanul végrehajtsák a központi határozatokat. tevékenységük törvényes legyen, fejlesszék népképviseleti -önkormányzati és államigazgatási tevékenységüket a tanácsigazgatás még nyíltabbá tételével és a lakosság szélesebb körű bevonásával a közügyek intézésébe. Minden tanácsnál bátorítani kell a nyílt, őszinte, alkotó szellemű, tényszerű vitát, ami fontos biztosítéka a döntések szakmai, politikai, törvényességi megalapozottságának. * Riportsorozatunkban nem foglalkoztunk a megyei tanács több osztályával. Szándékunk az volt, hogy részletesebben azoknak az osztályoknak a munkájával ismertessük meg az olvasókat, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Az apparátus gazdasági ügyeit intéző gazdasági osztály érthető módon az apparátus jó munkakörülményeiért, az „üzemeltetésért” felelős. A személyzeti és oktatási osztály alapvető feladata a végrehajtó bizottság és tanácselnök személyzeti munkát irányító és ellenőrző tevékenységének segítése. Ennek során a káder- * és személyzeti munkát érintően igen széles körű —személyzeti ügyek, minősítések előkészítése, káderutánpótlási és -képzési terv készítése, az utánpótlás biztosításának elősegítése, a képzés és továbbképzés szervezése, az apparátus szemléletének formálása, stb. — munkát végez. Az osztály tevékenysége tehát elsősorban a tanács belső életével, káderállományával kapcsolatos. PALKOVÁCS JENŐ KAPFINGER ANDRÄS Munkásportré (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dunai Vilmosáé több mint húszévi áldozatos, lelkiismeretes társadalmi tevékenysége, illetve megbízható gazdasági munkája elismeréseként megkapta a közelmúltban a Munka Érdemrend íbronz fokozatát, Az Orion tamási gyáregységének egyik műhétyraktá- rosa, akit néhéz volt megtalálnom. Örökös ingajáratban van a műhelyék és a központi raktár között. Telve türelmetlen tenniakarással, de mindig mosolygós és vidám, s véleményét soha sem rejti véka aló. — Amikor 1958-ban a kerületi munkaközvetítő munkahelyet kínált, nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen élményben részesülhetek. Az Orionba kerültem, áhol betanított esztergályos lettem. • Fizikailag néhéz, há- romműszakos területen kezdtem pályafutásomat — kezdte a beszélgetést. — Azt mondják, szókimondó vagyok, nem kertelek még vezetőimmel szemben sem. Lehet, hogy már akkor ás ilyen vdltam, nem csoda ha hamar KISZ-tag lettem. Minden érdekelt, ami körülöttem történt, és mindent szóvá tettem, ami nem tetszett. — Azóta is így van? — kérdezem. — íBizony így. Szóval ott hagytuk ablba, 'hogy a KISZ megalakulása utón alig egy évvel tag lettem. Élmény volt. Mi :a!kkor másképp éltünk, mint ma a fiatalok, de egyben nem különböztünk. Dunai Vilmosné Ha vonzó vdlt a cél, számo- latlanul vettünk részt a különböző akciókban. Egy ízben jó KISZ-mu okáért moszkvai juíálomútban is részesültem. 1966-ban, KISZ-ajánlásra lettem párttag. De volt más változás is az életemben. Férjhez mentem, így a festőműhelybe kerültem kétmű- szakos területre. — Sok minden megváltozott körülöttem. Amikor a gyes után dolgozni kezdtem a gyáregység raktárában, nem gonddltam, ihogy 'ilyen hamar beilleszkedem a közösségbe. (Tegyük hozzá, ebbe jelentős mértékben besegített őszinte szókimondása, állandó tenni- és segíteni akarása is.) Igaz, voltak, akik összeférhetetlennek tartottak, de muszáj volt vitatkoznom. Szakszervezeti, majd pártcsoportbizalmi lettem. — És az mindig Vitákkal jár? — próbálok vele kötekedni, de csak nem hagyja magát. — Soíha nem imagam'miatt veszekszem. Ha pedig egy bizalmi nem tud másként eredményt elérni, akkor igenis kell, hogy „veszekedjen”, vitatkozzon! 1973-ban — úgy gondolom — nem azért kaptam Kiváló dolgozó kitüntetést hogy elhallgattassanak. Még .gyesen voltam kisebbik lányommal, amikor 1975-ben a községi pártbizottság tagjává választottak, melynek ma is tagja vagyok. Tavaly újabb megtiszteltetés ért. A Hazafias Népfront területi titkára lettem. Nem mondom, sok délutánom rámegy, .mire lakókörzetünkben sikerül ösz- szehozni egy-egy közös megmozdulást. — Nem sok ez? Ügy tudom a férje is eléggé elfoglalt. — Ö a munkásőrségnél tölti szabad ideje egy részét. Már megszoktuk, a programjainkat össze tudjuk egyeztetni. Vallom, hogy a társadalmi. munka — többek között — attól lesz az, ha az ember örömmel, lelkesedéssel csinálja. — Nem nehéz az embereket meggyőzni, beszervezni az ilyen akciókba, mely a szabad idejük rovására is megy? — Meggyőződésem, hogy nem. A szervezés lényegét abban látom, hogy akik részt vesznek a különböző munka- akciókban, azoknak látniuk kell munkájuk célját, és élvezni eredményét. A lakóhely parkosítása, játszótér építése mindnyájunk közvetlen hasznára, gyermekeink örömére válik. Ügy hiszem, nem kell bizonygatnom. — Valóban nem. Horvath anidrAs Fotó: Cselovszki József. Tervtárgyaló tsz-közgyűlés A gazdálkodás színvonalának megtartását, a körülményekhez Való szükséges és okos igazodást tervezi az elkövetkező öt évre a duná- földvári Virágzó Mezőgazdia- sági Termelőszövetkezet. A tagság nagy többsége részt .vett a tervtárgyaűó közgyűlésen. Nem is fért be mindenki a művelődési ház nagytermébe, de a nyitvla hagyott ajtón keresztül a másik szobában tartózkodók is hallgatták a sok létfontosságú célkitűzést, javaslatot, számot, változtatási igényt, amelyről a szövetkezet elnöke, Ferenczi János beszélt egy órán keresztül. A tavalyi eredmények kimagaslóak, ezekét megtartani nagyon néhéz, hiszen a költségek erőteljesen növekednek, különböző okok miatt. A Virágzó Tsz fiatal szakembergárdája nagy alapossággal nézett körül minden vonatkozásban, s így valóban közgazdasági szemlélet érvényesül a tervben. Ferenczi János ismertette, hogyan akarják megvalósítani — természetesen a tagok további' aktív támogatásával, hozzáértő és szorgalmas munkájával együtt — az idei célkitűzéseket és az egész VI. ötéves terv szövetkezeti tervét. — Elsőrendű feladatunk továbbra is, hogy lehetőségeinket kihasználva a legmagasabb szövetkezeti eredményt biztosítsuk — mondotta az elnök. — E célt szolgálják a növénytermesztésben javasolt szerkezeti módosítások, valamint a beruházási feladatok. A zárszámadási tájékoztatóból ismert, hogy a megváltozott költségtényezők hatására jelentősen csökkent a kukoricatermeszités- eredményessége. Ezért javasoltük a küldöttgyűlésnek (tehát zárszámadáskor). hogy a kedvezőbb eredmény biztosítása érdekében növeljük az ipari növények vetésterületét. Az a véleményünk, hogy a szerkezeti változtatás nép- gazdasági szempontból sem rossz, a napraforgó és az olajlen termesztésével növeljük a gazdaságos tőkés exportot. A gabonatermesztést nagybálázó gép vásárlásával kívánjuk még gazdaságosabbá tenni, ugyanis előzetes tárgyalásaink szerint így lehetőség nyílik a szalma jelentős részének kedvező áron való értékesítésére. A tervismertetés szólt arról is, hogy a műtrágya és a növényvédő szer hatalmas költségeit csökkenteni tudják a növénytermesztés szerkezeti változtatásával, de még további . vizsgálódásra van szükség a növényvédő- szer-f el has znál ássál kapcsolatosan. Az állattenyésztésben a feladat: a szarvasmarha- és a baromfiágazat szinten tartása, másrészt a sertéshízlalás mérsékelt fejlesztése. A hízósertés-kibocsátás növelését szolgálja az idén megépülő 520 férőhelyes hizlalda. Megfelelő intézkedéseket tesznek az erdőgazdálkodás eredményessége érdekében. A háztáji termelést is támogatják a szükséges és jól bevált módon. A Virágzó Tsz nagy létszá- mú tagsága hallhatta a terv- tárgyaló közgyűlésen, hogy mi történt mostanáig a tervezésben, milyen módon for-, málódott a program, amely meghatározza a tagok életét öt éven keresztül, másrészt szolgálja a népgazdaságot. „Az elmúlt időszakiban elkészítettük szövetkezetünk 1981—85. évre szóló új középtávú tervét. Az ötéves tervet megtárgyalta előzetesen, részle teiben az MSZMP - alapszervezet és a szövetkezeti vezetőség, majd hát munkahelyi közösség 226 megjelent dolgozója, azután véleményezte a küldöttgyűlés.” Ezen a fórumon, a közgyűlésen is elhangzott néhány jó javaslat, egyetértő szó. „Helyes — mondotta az egyik tag —, hogy azt termeli a tsz, amiből több a pénz.” Jendrolovits Ferenc tanácselnök, aki a kezdeti időszakban elnöke volt ennek a szövetkezetnek, méltatta a jó munkát, a sikereket, a dunaföldvári szorgalmat és a fiatal vezető gárda szervező- készségét, tudásának hasznosítását. „Húsz évvel ezelőtt ugyanebben a teremben volt az alakuló közgyűlés — mondotta a -tanácselnök. — Akkor bizonytalansággal, sőt, ’ félelemmel indultak, most meg olyan számok hangzanak el, amelyekért csak elismerést érdemelt a szövetkezet dolgozó kollektívája.” Például az elmúlt öt esztendő alatt megkétszereződött a szövetkezeti tiszta vagyon. A termelékenység 46 százalékkal növekedett. 1975- ben 428 dolgozó tag 23 millió forint bruttó jövedelmet állított elő, 1980-ban pedig már csak 360 dolgozó tevékenykedett és a bruttó jövedelem 30 millió forint volt. Mérsékelt, de összességében - mégis nagy - termelésnövekedést terveznek a szövetkezetben 1985-ig. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozamai és árbevételei javulnak, és a költségeket nem engedik „szabadon” nőni, alapkérdés lesz továbbra is a takarékosság, az ésszerűség, a költségkímélő szemléletet akarják uralkodóvá tenni. A növénytermesztés árbevételét a tervidőszak végére 56 millió forintra tervezik, ez 11,3 százalékkal magasabb — változatlan áron — az 1980. évinél. Ügy számítják a Virágzó Tsz-ben, hogy az állattenyésztés árbevétele 1985-re 30 százalékkal növekszik, megközelíti a 30 millió forintot. A közgyűlés napirendjén sok más is szerepelt: alapszabály-módosítás, az ellenőrző bizottság megválasztása, küldöttek választása a tsz-szövetségi tanácskozásra (az elnök és egy szerelő, Fekete János képviselik a szövetkezetét), továbbá bizottsági beszámolók és 11 nyugdíjba kerülő tag búcsúztátá- sa, ajándékozása. Mindegyik szükséges napirend volt, de a legfontosabb mégis a célkitűzések meghatározása, a terv. Ferenczi János nagyon érthetően megjelölte a fő feladatot akkor is, amikor válaszolt az egyik felszólaló szavaira: „Szeretném, ha nemcsak azt jegyeznék meg, hogy a tervidőszak végére 65 ezer forint lesz egy dolgozó tag évi keresete átlagosan, tehát tízezerrel több a mostaninál, ha sikerül, hanem az maradna meg mindenki gondolataiban, hogy mi ennek a feltétele, termelési háttere: hogyan kell dolgoznunk.” G. J.
