Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

1981. április 17. e népújság Befejeződött Szekszárdon a városi salak csapatbajnok­ság. Végeredmény: 1. BHG II. 18,5, 2. MEZŐGÉP 17,5, 3. K'PiM 117, 4. MlMG 14,öt, 5. BHG I. 13, 6. SZÜV 11,5, 7. Vázmű 9, 8. ÉPFU 7 ponttal. * A súlyemelőik területi ver­senyét április 25-én és 26-án Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában tartják. Kezdés szombaton 13 órától, vasárnap 10 órától. * A megyei természetbarát szövetség április 26-án a tén- gelici parkerdőben megyei jellegű természetbarát-talál­kozót rendez. Gyülekezés a volt Benyovszky-kastély előtt 10 órakor. * A paksi járási serdülő lab- darúgó-bajnokság állása: 1. Paks 17, 2. Németkér 15, 3. Pálfa 13, 4. Bölcske 12, 5. Nagydorog 9, 6. Kajdacs 8, 7. Gerjen 7, 8. Madocsa 7, 9. Dunaföldvár 5, 10. Sár­szentlőrinc 1 ponttal. * A paksi járás serdülő és ifjúsági atlétikai bajnokságát április 26-án, vasárnap, 9 órától tartják Pakson, a sporttelepen. * A korábbi évek gyakorla­tához hasonlóan a KPVDSZ megyei sportbizottsága ismét megrendezi sportnapját a kereskedelmi és vendéglátó- ipari tanulók részére. A sportnap május 9-én lesz Szekszárdon, a városi sport­telepen, 8 óra 30 perckor. * A megyei sportegyesületi rangsort értékeli és az 1980. évi minősítések számának alakulását tárgyalja' a me­gyei sporthivatal a május 5-i apparátus értekezletén. Ezt követően a Szekszárdi Szö­vetkezeti Spartacus ügyveze­tő elnöke, Petrits József szá­mol be az egyesület munká­járól. \SPORTTELÉX Nagy sikerrel szerepeltek a magyar junior ökölvívók a len­gyelországi Bydgoszcz-ban ren­dezett nemzetközi tornán. A há­rom versenyző 3 érmet szerzett, 1 aranyat és 2 bronzot a bolgár, svéd, jugoszláv és lengyel ököl­vívókból álló mezőnyben. Pehelysúlyban Gulyás Róbert (Bp. Honvéd) 3 lengyel és 1 bol­gár ellenfelét legyőzve nemcsak súlycsoportja első helyét szerez­te meg, hanem a jelenlévő AIBA- és EABA-bírók szavazása alapján a torna legjobb ökölví­vója címet is kiérdemelte. Puskás Tibor és Borsos Ferenc súlycsoportjában harmadik lett. ■* * Jelentős állomásához érkezett az új szövetségi kapitány, dr. Mayer Mihály vezette magyar vízilabda-válogatott: a pillanat­nyilag legjobbnak ítélt 13 játé­kos pénteken délelőtt Frankfurt és New York érintésével utazik a vízilabda Világ Kupa mérkő­zéssorozatára Los Angelesbe. — Az eddig eltelt három-négy hónapban nem tudtam csodát művelni — mondta a szövetségi kapitány —, ennek ellenére elé­gedett vagyok. — Ami a legfon­tosabb, szerintem egyértelműen megvalósult: a fiúk megértették, mit is akarok, és úgy is állnak a munkához. Jó a légkör, s ez feltétlenül biztató a távolabbi jö­vőt illetően. — Ami a jelen helyzetet, a vá­rakozásokat illeti, meg kell mon­danom, hogy szerény remények­kel rajtolunk a Világ Kupában. A riválisok közül ugyanis három csapat egyértelműbben előbbre tart. Ezek az Egyesült Államok, a jugoszláv és a szovjet váloga­tott. Nehéz diónak ígérkezik az ausztrál csapat is. Számunkra a 4. hely elérése tűnik lehetsé­gesnek, miközben elsődleges cél­nak a fiatal tehetségek kipróbá­lását, a számukra szükséges nemzetközi rutin megszerzését tartom. Megyei kézilabda-bajnokság Gólszüret a tavaszi idénynyitón Nyolc mérkőzéssel megkez­dődött a megyei kézilabda­bajnokság 1981. évi küzde­lemsorozata. Gólszüretet ho­zott a tavaszi idénynyitó, a felnőttek mezőnyében 331 alkalommal rezdültek meg a hálók. A három újonc, a Zomba női, valamint á Szed­res és az Atomerőmű SE férfigárdájának bemutatkozá­sa nem okozott csalódást. A zombaiak egy félidőn át egyenrangú ellenfélnek bizo­nyultak a Szekszárdi Spar­tacus II ellen, míg a szed- resiek végig vezetve legyőz­ték a Dombóvári Kesztyű csapatát. A harmadik újonc, az Atomerőmű SE helyi rangadót vívott a Honvéd Nógrádi SE ellen. A nagyobb rutin a honvédcsapat javára döntött. Az NB II-ből kiesett mözsi együttes kiütéssel győzött a megfiatalított Dalmand el­len. A tavalyi férfibajnokság aranyérmese, a Dunaföldvári Szövetkezeti SE is hengerelt, az első forduló legnagyobb gólkülönbségű sikerét aratta Gyönkön. A vártnál maga­biztosabban nyert Szedres női együttese az átszervezett Dombóvári Spartacus elleni hazai találkozón. A bajnoki idénynyitó rész­letes eredményei: Nők: Szedres—Dombóvári Spar­tacus 24-10 (10-6). V: Andor- ka, Török. A megfiatalított dombóvári csapat lelkesedé­se kevésnek bizonyult. Gól­szerzők: Győri 10, Fehér 5, Borbély 3, Szűcs 2, Farkas, Hosnyánszki, Balázs, Győri II., illetve Prodán 7, Braun 2, Szórádi. Mözs—Dalmandi MEDOSZ 38-12 (20-5). V: Rácz. A ta­valy még NB II-es mözsi együttes mindvégig nagy fö­lényben játszott. Gólszerzők: Bauemé 13, Somorjai 8, Kláb 6, Herczig 5, Bagdiné, Ku- rucz 2—2, Vígh, Stróbl, illet­ve Kelemen 7, Márkus 2, Németh, Ukös, Schmidtné. Zomba—Szekszárdi Sparta­cus II. 14-22 (10-19). V: Ke­rekes. Az újonc zombaiak egy félidőn át egyenrangú ellenfélnek bizonyultak. Szü­net után a nagyobb rutin és a jobb erőnlét döntött a vendégek javára. Gólszerzők: Hosnyánszkiné 6, Antalné 4, Mehr, Kauferné 2—2, illetve Tekauer 8, Hokeszter 5, Czi- bor 3, Lovász, Gáspár, Sza­bó 2—2. Gyönki DSK—Simontornyai BTC II. 20-8 (8-3). V: Agócs, Várni. A második játékrész­ben döntő fölénybe került a pályaválasztó középiskolás csapat. Nagy (Gyönk) kiállít­va. Gólszerzők: Kovács 9, Mátics 5, Németh 3, Kadosa 2, Schlauch, illetve Polovics, Hordó 3—3. Smigura, Toldi. Férfiak: Honvéd Nógrádi SE—Atom­erőmű SE 31-23 (14-8). V: Mátrai. A városi rangadón jó iramú, küzdelmes találkozót vívott a két együttes. Gól­szerzők : Kovács, Molnár 8—8, Pataki 7, Weinhardt 4, Bölcs­földi 3, Szabó, illetve Szűsz 8, Kiszli, Bayer 5—5, Kul­csár, Ledneczki 2—2, Szent- 'királyi. Fadd—Hőgyészi HSC 15-30 (6-17). V: Török, Andorka. Az indiszponáltan játszó faddiak ellen a rutinosabb vendégcsapat sima győzel­met szerzett. Gólszerzők: Bú­zás, Laczkó 4—4, Miskolczi 3, Márkus 2, Mosonyi, Márkus II., illetve Kerekes, Nándor L. 7—7, Zenka, Nándor I. 4—4, Galambos, Lázár, Já­nos, Németh 2—2. Gyönki DSK—Dunaföldvá­ri Szövetkezeti SE 5-42 (3-18). V: Savanyú, Szeltner. Fur­csán hangzik, de még ez a számszerű eredmény sem tükrözi hűen a két csapat közti különbséget. Gólszer­zők: Scháf 2, Haraszti, Bo- zsó, Vörös, illetve Mészáros J. 16, Kovács 8, Szilasi 7, Dukai 5, Hegedűs I. 4, Ré­vész, Hegedűs J. Szedres—Dombóvári Kesz­tyű 20-17 (10-9). V: Schalli, Mátrai. Sportszerű találko­zón mindvégig szoros küz­delmet vívott egymással a két csapat. Gólszerzők: Szo- kodi 6, Kiss 5, Zöld 4, Pusz­tai 3, Beda 2, illetve Deli 9, Kovács 3, Fichter, Nagy 2—2, Kertai. . Az ifjúsági mérkőzések eredményei: Nők: Szedres— Dombóvár 17-14 (9-8), Mözs— Dalmand 16-6 (10-3). Gyönk —Simontornya 18-0 (6-0). Férfiak: Gyönk—Dunaföld­vár 16-18 (9-8). A Szovjetunióban, Balako- vo városálban öt szövetséges köztársaság 33 go-kart csa­pata mérte össze tudását. Ezek a terepversenyek kü­lönösen a falusi fiatalok kö­zött népszerűek: a versenyek rendezéséhez nincs szükség külön pályára, és a verseny­autók is viszonylag egyszerű szerkezetűek. A versenyzők számára a védőszemüveg és bukósisak kötelező. Április 18-án, szombaton a megyében két helyen lesz egy időben futóverseny. Szek- szárdon a városi sporttelepen 13 órátóT a megye középis­kolás futóinak rendeznek A kis autókat a verseny­zők maguk építik, csak a motor és néhány más fonto­sabb alkatrész gyári erede­tű. A go-kart versenyek vi­szonylag rövid múltra tekint­hetnek vissza. Tíz évvel ez­előtt a csehszlovákiai Pardu- bicében rendezték az elsőt. A Szovjetunióban 1972 óta tartanak versenyeket. csapatbajnokságot. Dombó­váron a vasutas sporttelepen a megye szakmunkásképző intézeteinek tanulói indul­hatnak futó csapatbajnoksá­gon. Tömegsport A Crossbar-kupáért Szerdán délután tíz női mérkőzéssel megkezdődött Szekszárdon a BHG 4-es szá­mú Gyárának szakszervezeti és KISZ-bizottsága által el­ső alkalommal kiírt Crossbar­kupa kézilabda-bajnokság. A tömegsportviadalon 26 női és kilenc férficsapat szerepel. A férfiak mezőnyében április 28-tól rajtolnak a csapatok, hogy a június 2.-i idényzá­róig eldöntsék a helyezése­ket. Maguk a szervezők is meg­lepődtek a nagy számú ne­vezés láttán. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a megyeszék­hely vállalatainál, üzemeinél igénylik a dolgozók a rend­szeres tömegsport lehetősé­geket. „Csak” fáradtságot nem ismerő, kellően felké­szült menedzserre van szük­ség, aki vállalja*a szervezés­sel járó talpalást. Aki ellen­szolgáltatás nélkül, önzetlen társadalmi munkában felka­rolja a jelentkező igényeket. Olyan, aki nem a sportból — hanem a sportért él... A munkahelyi kollektívák­ból alakult csapatok keddi, illetve szerdai napokon, dél­utánonként játsszák csoport- mérkőzéseiket. A csoport- győztesek újabb körben vív­ják majd a döntőket. A női bajnokság első for­dulójában a következő ered­mények születtek: I. csoport: Skála—Kereskedelmi Szak­középiskola 0-10, a Posta— BHG mérkőzést április 21-én játsszák. II. csoport: Kór­ház—Szabó Ktsz II. 7-1, Me­gyei Tanács—Egészségügyi Szakiskola 17-8, Szedres—• Egészségügyi Szakközépisko­la 15-13. III. csoport: AGRO- KER—Sütőipar 3-2, ÁCSI— Tejüzem 4-5. IV. csoport-: Patyolat—Szabó Ktsz I. 20-1, Volán—Vízmű 7-4. V. cso­port : Spartacus—TITÁN 25-8, MMG-AM—MEZŐGÉP 15-1. Figyelemre méltó eredmények Április 11—:12-én rendezte a Szekszárdi Városi Atlétikai Szövetség a szekszárdi járás serdülő „A” és ifjúsági baj­nokságát. A versenyen a Szekszárdi Dózsa, Tolnai VL, Bátaszéki SZVSE, és a Fad- di Tsz SE atlétái vettek részt. Bár az atléták még a ver- senyddőszak elején tartanak, már néhány figyelemre mél­tó eredmény is született. Jobb eredmények. Fiúk. Ifjúságiak: 300 m gát: Pálin­kás Gábor (Tolna) 41,7 mp, távolugrás: Pálinkás Gábor (Tolna) 643 cm, hármasugrás: Pálinkás Csaba (Tolna) 12,27 m, Burián István (Tolna) 11,93 im. 3000 m: Molnár Sán­dor (Sz. Dózsa) 8:50,2 mp, Gánczer Tibor (Sz. Dózsa) 8:50i,3 mp, Lamuth Jakab - (Sz. Dózsa) 8:51,0 mp, Csiz- mazia István (Sz. Dózsa) 8:52,0 mp, Gerléi Tibor (Sz. Dózsa) 9:07,7 mp. Lányok. Serdülők: 300 m gát: Steinbach Zs. (Tolna) 44,5 mp. Ifjúsági lányok: Távolugrás: Mozolai Anna­mária (Sz. Dózsa) 539 cm, súlylökés: Kelemen Erzsébet (Sz. Dózsa) 11,08 m, Györkő Ildikó (Sz. Dózsa) 10,46 m, diszkosz vetés: Kelemen Er­zsébet (Sz. Dózsa) 35,50 m, gerelyhajítás: Györkő Ildikó (Sz. Dózsa) 40,38 m. Serdü­lők: 100 m síkfutás: Alpár Ildikó (S2. Dózsa) 13,7 mp, Kovács Annamária (Sz. Dó­zsa) 13,9 mp, 300 m gát: Gá­bor Andrea (Tglna) 49,3 mp, távolugrás: Ulbert Erzsébet (Sz. Dózsa) 519 cm, Gábor Andrea (Tolna) 519 cm, Csende Zsuzsa (Sz. Dózsa) 503 cm, Nagy Krisztina (Sz. Dózsa) 482 cm, magasugrás: Tomáty Judit (Sz. Dózsa) 140 cm. Egy kivételes labdarúgó-pályafutás 1980-lban töltötte be 60. életévét minden idők egyik legjelesebb csehszlovák labda­rúgója és még sikeresebb edzője: Jaroslav Vejvoda. Életéből 50 esztendő volt a lab­darúgásé, amelynek kora ifjúságától kezd­ve elkötelezte magát. Arra a kérdésre, vajon nem fáj-e a bú­csú, Vejvoda így válaszolt az ORBIS ri­porterének: „Mérlegeltem az összes érveket és ellen­érveket, s végül is így döntöttem. Hosszú időt töltöttem el ebben a sportágban, s az igazat megvallva, kicsit belefáradtam. Nem mondom, hogy nem bírnám még pár esz­tendeig, de úgy érzem, megtehetem már. Sok szép győzelem szerepel a mérleg egyik serpenyőjében, de a másik is sokat nyom: mindent feláldoztam érte! Most átadom a helyem a fiatalabbaknak...” Ez esetben — mondta a riporter — az utód az ön védence. Előnyös ez? „Ladislav Novak — mondta többek kö­zött Jaroslav Vejvoda — lesz utánam a Dukla Prága edzője. Már mint válogatott játékos híres volt becsületességéről, követ­kezetességéről. Ezek a tulajdonságok jel­lemzik őt edzői minőségében is. Tehát a legjobb kezekbe adom át tisztemet!” Pályafutásáról, életéről így vallott a ri­porternek a csehszlovák labdarúgás vete­ránja : „Tizenéves koromban kezdtem játszani a prágai Brevnov klub tagjaként, 14 éves koromban átkerültem a SZKE Prágához, ahol a junior válogatott tagja lettem. A kö­vetkező éveket — 1942-től — már a Spar­ta Prága játékosaként dolgoztam végig. Három mestereimet szereztem itt. Aztán jött a mi generációnknak' az a korszaka, amikor az emberek nem a sportpályán, ha­nem a harctereken küzdöttek egymással. A háború után néhányszor módom volt a nemzeti válogatott mezét magamra ölte- nom. 1948-lban Vitkovice-ben játszottam; a híres Josef Bicannal és a csehszlovák jég­korong-válogatott későbbi edzőjével, Vla­dimir Bouzekkel. Gyakran elgondolkodtam azon, mit teszek majd, ha búcsút kell mon­danom a játéknak? A vitkovicei vasműben dolgoztam, szerettem munkámat, de a sport volt az erősebb: elvégeztem egy edző- taníolyamot, hogy ne maradjak hűtlen a futball-labdához! Előbb Vitkovicében, majd Ostraváfoan, végül pedig a Dukla Prága csapatában töltöttem be az edzői posztot.” Arra a kérdésre, milyennek tartja hiva­tását, mi a jellemző a jó edzőre, Vejvoda így válaszolt: „Ennek a hivatásnak is megvannak a pozitív, azaz a fény- és a negatív, azaz az árnyoldalai. Ami a „fényt” illeti, nagy vonzerő a világjárás és az a tény, hogy mindig emberek között lehetünk. De ugyan­akkor ez a hivatás mélyen behatol a ma­gánéletbe, nincs pihenés, nincs különbség hétköznap és vasárnap között, Ha a magas pszichikai megterhelést is számba veszem, kockázatos vállalkozás ez az én szakmám!” Mint a Dukla edzője, Jaroslaw Vejvoda hét csehszlovák mestereimet nyert el, egy országos mesterit pedig külföldi ténykedése idején. A sikerekre emlékezve a vezetése alatt álló együttesek közül — bár, mint mondta, elég nehéz a kiemelés — két erős csapatra emlékezik vissza igen szívesen. Az egyik a hatvanas éveknek az a labdarúgó- csapata, amelyben Josef Masopust, Sváta Pluskal, Ladislav Novák, Rudolf Kucera, Jaroslav Borovicka és mások jeleskedtek, a másik a jelenlegi csapata — amelytől most búcsúzik — Zdenek Nehodával, Frantisek Stambaohal, Ladislav Vizekkel, Miroslav Gajdusekkel. / A sok-sok kérdés közötjt a riporter az iránt is érdeklődött, mikor volt a csehszlo­vák mesteredző, az egykori sokszoros vá­logatott húszéves edzői pályafutása alatt a legboldogabb? „Erre nehéz válaszolni — mondta Vejvo­da. — Boldog, boldogtalan és néha kétség- beesett pillanatok is gyakran váltakoztak életemben. A legboldogabb időszakomnak tekinthetők talán az 1961—65-ös évek, ami­kor minden esztendőben mi voltunk az or­szág mestercsapata, és New Yorkban, má­sutt is portyáztunk, bogy meghódítsuk az otthon után a nagyvilágot. De általában azt mondhatom: nekem mindig örömet, bol­dogságot jelentett a futball. Különben nem tartottam volna M mellette oly soká!” Atlétika

Next

/
Oldalképek
Tartalom